Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-01 / 173. szám

Békéscsaba, 1922. augusztus 1. Kedd ///. évfolyam 173 szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tór 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. Fii^geiien keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 85 K, negyedévre 250 X, félévre 5QO K. Egyes szám ára 4 K. Meddő acsiÉodos I Gróf Bethlen miniszterelnök válaszol a felszólalásokra Az országnak roppant nagy anyagi érdekei fűződnek ahoz is, hogy az indemnitás mentől hamarabb tető alá jusson, de ahoz is, hogy a drágaság letörésére minél hamarabb megtehesse a szükséges intézkedéseket. Ezért is vonta el a kormány a nemzetgyűlés plénumától ad hocbizottság elé a drágaság ügyét, hogy a két sürgős elintézni való dolog közül egyik se hátráltassa a másikat. És amikor már benne voltunk legfőbb gazdasági ügyeink tárgyalásának kellős közepén, akkor váratlanul beledobtak a kútba a múltból egy nagy követ, hogy: kihozta be a románokat ? E kérdés körül természetesen újra felizgulnak a kedélyek. Vádak és vádaskodások, a gyűlölet és gyanúsítás szavai pattogtak szanaszét, mint megannyi gránátszilánk. A nemzetgyűlésen az indemnitási vita egyszerre belefuladt a legáldatlanabb kavarodásba. Gyanusitók és gyanúsítottak egymás után jelentkeztek szólásra, egyik vád, a másik paríroz és visszavág. Az indemnitási vitát megint elöntik a személyeknek személyekre való acsarkodásának huliámai, amelyek elnyelik a Ház tárgyalási idejét s az indemnitási javaslathoz fűződő nagy gazdasági érdekeinket gazdátlan csónak módjára dobálják ideoda a bizonytalan vizeken. A korona zuhan lefelé, az emberek szintén napról-napra lejebb zuhannak és amikor az országnak indemnitás kell és drákói rendszabályok a drágaság letörésére, akkor a nemzetgyűlés csapott-papot, áruuzsorát és nyomort felejtve hajbakap egymáson egy gyűlöletes kérdésen, hogy: ki hozta be a románokat? S miközben civódnak, elfelejtik, hogy a legnagyobb gazdasági bajokat hozzák a nép nyakára. A képviselőház költség vetése Budapest, sug. 1. A nemzetgyűlés gazdasági bizottsága ma ülést tartott, amelyen az előadó ismertette a folyó ügyeket és a képviselőháznak az 1922—23. számadasi évre vonatkozó költségvetéséi. Az 1922—23. évi rendes kiadások 58 millió 41 ezer 578 koronára rúgnak, mig a rendkívüliekkel összesen 75 millió koronát tesznek ki. nemzetgyűlés hétfői ülése Budapest, julius 31. Huszár Károly alelnök egynegyed 12 órakor nyitotta meg a mai ülést. Daruváry Géza igazságügy miniszter szólal fel: „Kötelességemnek tartom reflektálni néhány dologra, amely a vita ' folyamán felmerült. Mindenekelőtt válaszolni kívánok Hébelt képviselő urnák, aki rendkívül heves támadást intézett a bíróság ellen. Ez parlamenti életünkben teljesen szokatlan jelenség. Bármilyen hevesek voltak is eddig a viták, azokból a bíróságot mindig kihagyták. Ez felelt meg alkotmányos életünknek. A képvistlö ur részéről a támadás teljesen igazságtalan, mert a biróság teljesen elfogulatlanul és pártatlanul intézi az ügyeket. Igaz ugyan, hogy a bíróságot a kormány előterjesztésére nevezték ki, de ez a körülmény nem érinti a biróság felügyeletét. A képviselő ur állítása tehát minden alapot nélküiöz. Igen fontos a nemzet érdekében, hogy érinletlen maradjon a biróság tekintélye. Lehetetlen, hogy ily támadások ép a Házban hangozzanak el. Remélem, hogy a szociáldemokraiapárt nem követi a képviselő urat ezen az uton, mert ezzel csak azoknak a számát szaporítaná, akik cizí állítják, hogy a szociáldemokraták távol állanak a nemzeti érzés világától. A mai nehéz időben törhetetlen szorgalommal és pártatlansággal teljesiti kötelességét a n.i bíróságunk. Nekünk, a kormánynak és a nemzetgyűlésnek kötelessége a bírói kar nehéz helyzetét míeiőbb enyhíteni. Hébelt képviselő ur a trianoni békeszerződésre hivatkozik, amelynek egy szakasza amnesztiát ad bűncselekményekre. Propper pedig a-t állította, hogy az amnesztiát nem hajtották végre. Ezzel szemben kijelentem, hogy eddig 26.800 ember kapott amnesztiát, tehát a vád nem állhat fenn. Propper képviselő ur támadási intézett a volt igazságügyminiszter és az ígazságügyminiszlerium néhány tisztviselője ellen. Azt állítja róluk, hogy rabok-készitette tárgyakat vásároltak. A büntető törvénykönyv értelmében a rabok igyenmunkát teljesítenek és ha kapnak is érte valamit, az csak jutalomdíj. Különben is a tárgyaknak csak 9 százaléka jutott közalkalmazottak birtokába, 91 százalékát állami szükségletekre fordítottuk. Jelezni akarom a kidolgozás alatt álló törvényjavaslatokat. Sürgős feladatunk uj törvényjavaslatot készíteni, amely hivatva lesz pótolni a kivételes hatalom alapján kiadott rendelkezéseket. Ezek a rendelkezések az állami élet minden terére kiterjednek. Állandó alkotásokat célzó törvényjavaslataink a váltó törvényjavaslat, a főrendiházról szóló törvényjavaslat, a magyar polgári törvénykönyv. Az utóbbinak elkészítésével az a célunk, hogy áttekinthető, a nép széles rétegei számára is olvasható és érthető törvénykönyvet alkossunk. A jogrend alapföltétele először az, hogy a nemzet zöme a fennálló jogrendet a magáénak érezze és vallja. Ez az alapfeltétel megvan. A másik alapfeltétel az, hogy a kormányhatalom kezelőinek meglegyen a hatalmuk azokkal szemben, akik a jogrend ellen támadást intéznek. A kormány már megmutatta, hogy van ereje és hatalma a jogrendet veszélyeztetőkkel szembeszállni. Ezeket volta'm bátor a nemzetgyűlés tudomására hozni. Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedik szólásra. Az indemnitási vita sokáig tartott. Bizonyára ennek az az oka, hogy a képviselők tekintélyes száma vagy nem képes, vagy nem akar a megfelelő keretekhez alkalmazkodni. A háaazabályok teljesen elavultak és nem képesek biztosítani a tárgyalásokat. Az indemnitás vitája egy hónapig tartott. Ennek egyetlen mentsége az, hogy a választások után a pártok szükségét érezték annak, hogy politikailag elhelyezkedjenek. Az egyes pártok bizonyos frontváltoztatásokat eszközöltek. Bizonyos átcsoportosulás tapasztalható. Ennek oka az, hogy a választások rendjén mélyreható eltolódások keletkeztek. Uj emberek kerültek be a Házba, aminek oka a súlyos gazdasági helyzet és az, hogy ebből minden módon kiutat akarnak találni. A kormány uj helyzettel áll szemben. A régi nemzetgyűlésen egységes ellenzéki tábor volt. Bár bizonyos elvi kérdések alapján frakciókra oszlott, de taktikailag egy volt. Ma az ellenzék három nagy csoportra oszlik, szemben állunk a keresztény ellenzéki, a liberális ellenzéki és a szocialista párttal. Ezen három tábor között takiikailag összefogás lehetséges ugyan, de nem hiszem, hogy ez bármelyik tábornak hasznára válnék. A kormánytól távol áll az, hogy az ellenzéknek ezt a gyengeségét felhasználja. Kész arra, hogy formális tárgyalásoknak vesse meg az alapját és politikai békét készítsen elő. Szükségesnek tartja a szociáldemokratapárt előnyomulásával szemben a polgári pártok közötti ellentét kiküszöbölését, hogy lehetséges legyen az együttműködés. A kormány ezen szempontból kiindulva, kitart azon felfogása mellett, hogy amennyiben lehetséges, a normális tárgyalások menetét és a politikai békét megőrizze. Ennek már visszhangját adta és az ellenzék már válaszolt is rá. Az ellenzék különböző feltételekhez fűzte támogatását. Nagyjából öt szempontot domborított ki. Első az, hogy a kormány szüntesse meg a választások után a politikai üldözést. Azt hiszem, annak a feltételnek betartása a mi részünkről semmi nehézségbe nem ütközik. Mi senkit nem üldözünk. Nincs szándékunk, hogy valakit politikai magatartása miatt üldözzünk. Amennyiben az ellenzék egyik vagy másik tagja, azt a benyomást nyerné, hogy bárkit politikai hovatartozása miatt üldöznének, az forduljon bizalommal a kormányhoz, amely gondoskodik arról, nogy ennek véget vessen. A második kérdés a reparáció kérdése. A visszaélések megtorlására három lehetőség van: a büntető biróság, a panasz peticium és a fegyelmi. A kormány csak addig maradhat helyén, amig meggyőződése diktálta politikáját követheti. Mióta ebben az országban miniszterelnök, mellékkormányokat nem tapasztalt, csak egy esetben, amikor a túloldalról történt kísérlet arra, hogy mellékkormány vegye kezébe a hatalmat. Az utolsó feltétel az volt, hogy a kormány olyan pénzügyi és gazdasági programmot adjon, amely lehetőleg kisegíti az országot jelenlegi súlyos gazdasági helyzetéből. A resortminiszterek részletes programmot csak a szükségvita keretében adhatnak. Az imdemnitás vitájának befejezése eiőit Peidl Gyula deklarációt olvasott fel, amely a szoc. dem. párt programmszerü hitvallását tartalmazza. Ez a programm nagyjából az októberi programm. Azt követeljük, nyilatkozzanak a szociáldemokraták, hogy miképpen magyatázzák programmjukat. Payer Károly és mások az összes emigránsok hazajövetelét követelik. Kérdi, hogy a szociáldemokratáknak mi közük van az emigránsokhoz, akiknek 99 százaléka kommunista volt és jó része bűncselekményeket követett el. Nagyon jól tudja, hogy Garamit akarják haza hozni. Ámde Garami külföldre távozott, ott lapot alapított és abban különféle dolgokat irt és Íratott meg Magyarországról. Ebből az országból nincs száműzve senki és nines akadálya annak, hogy hazajöhesen bárki is. — S?abadságlevel,:t azonban ellenünk irányuló külföldi propagandáért senkinek sem adunk. Kérdi, miért fáj a szociáldemokratáknak, hogy a kommunisták be vannak zárva, hiszen nem vállalnak közösséget a kommunistákkal. Az igazságügyminiszter most olvasott fel adatokat, amelyek szerint 27,000 kommunista amnesztiában részesült. Semmi sem áll távolabb a kormánytól, mint ok nélkül meghoszszaübitani a kivételes hatalmat. Gyakran szeretik ezt magyar specialitásként feltüntetni, holott egész Középeurópában él még a kivételes hatalom. Bizonyítja, hogy a választási küzdelemben az ellenzék volt az, amely a legdurvább eszközökkel doigo-