Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-04 / 149. szám

///. évfolyam 149. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Függ&tlen keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. 9 ftivételes hatalmi kör A világháború alatt és óta a kormányzatnak kivételes, hatalmi körre volt szüksége, hogy a rendet és egyensúlyt az országban a sokféle bontó erőkkel szemben erélyesen fenntarthassa. Nagy kérdés most, vájjon ott tartunk-e már, hogy e kivételes rendszabályokat nélkülözhetjük s a kormányzat az ország konszolidációjával lépést tartva helyre állítja a normális békeállapotokat ? Az ellenzéki pártok képviselete a nemzetgyűlésen ellenezni látszik minden oly rendszabályt, mely a háborús időkben keletkezett s az ostromállapotra emlékeztet. A Bethlen-kormány számára a kérdés aktuálissá vált, mert a törvényben biztosított kivételes hatalom időhatára épp most jár le. Bethlen István gróf miniszterelnökben meg van a hajlandóság, hogy kormányzati hatáskör dolgában fokozatosan, de kellő óvatossággal áttérjünk a rendes békeállapotra. Egyelőre azonban nyakaskodnia kell némely kivételes jogszabályhoz, mert csak ugy felelhet a jogrend'fennmaradásáról s a hatósági funkciók sikeréről számos aggasztó jelenség közepette. Fenntartandónak bizonyult az internálási jog, s annak kilenc év óta bevált rendszere, nemcsak az oroszországi fogságból visszaérkező katona véreink visszatelepítési folyamata alatt és elhelyezésük tartalmára, hanem a nemkívánatos idegen jövevényekkel szemben is, akik Bécsből Lengyel-^és Oroszország felől vagy a Balkán félszigetről beáramlanak s gyanús viselkedésükkel akár a piaci árakat befolyásolják kártékonyán, akár a köznyugalmat veszélyeztetik. A sajtócenzura dolgában kormányunk végkép felhagy azzal az eljárással, mely a sajtóvétség tárgyát előzetes cenzúra utján igyekezett kiküszöbölni, mert a gyakorlatban nem vált be és vekszatorius természetében sok jogos panaszra adott okot, ellenben az inkriminálható lappéldányok elkobzására és a közveszélyes irányú lapok letiltására a köznyugalom érdekében ma is oly szükség van, mint a háborús és a forradalmi idők izgalmai közt. Nemcsak Csonkamagyarország területén, hanem egész Európa területén érezhető ezidőszerint a borzalmas katasztrófái is évek utóhatása. Izgatottságban él valamennyi nemzet győztesek és legyőzöttek egyarant. A háború utáni uj Európa — amit a békekötések létrehoztak — nem bir kialakulni és még kevésbbé tud boldogulni a rettentő drágaság, a termelő munka és forgalom hiánya, a közelégületlenség és a közélet válsága miatt. Azok a bombamerényletek, amelyek detonációi nemcsak Budapesten, hanem London és Berlin falai közt is eldördülnek és napjaink nehézségét jellemzik, intő jelül szolgálhatnak arra nézve, hogy a kormányzati és hatósági hatalom korlátozása most nem időszerű. Reméljük, hogy a magyar ellenzék is belátja ezt és a kivételes rendszabályok dolgában a Bethlen kormánynak deferálni fog. Az izsáki és orgo ványi rablógyilkosság első főtárgyalása Budapest, julius 3. A budapesti Magyar Királyi Katonai törvényszék ma délelőtt kezdte meg az izsáki, illetőleg orgoványi rablógyilkosság főtárgyalását. A tárgyalást dr. Győrfy László hadbiró vezeti, a vádhatóságot pedig dr. Schmidt Arthur ezredes hadbiró, ügyész képviseli. A tárgyalás előreláthatóan több napon át tart, mert ugy az ügyész, mint a védők is számos tanú kihallgatását kérték. A nemzetgyűlés hétfői ülése Budapest, julius 3. Szczitovszky Béla alelnök a nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 12 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy tegnap helyezték örök nyugalomra a kerepesi temetőben a Ház régi, érdemekben gazdag tisztviselőjét: idősb. Desewffy Arisztidet, aki 40 évig volt a Ház szolgálatában és mint alelnöki tanácsos, az interparlamentáris unió főtitkára, buzgó áldásos tevékenységet fejtett ki. Javasolja, hogy halála felett érzett részvételének a nemzetgyűlés a mai ülés jegyzőkönyvében adjon kifejezést. Felmutatja gróf Teleki Pál levelét, melyben egészségügyi okokból szeptember l-ig szabadságot kér. A Ház megadja a szabadságot. Bejelenti, hogy megalakult a vizügyi bizottság. Bemutatja Vasvármegyének a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak ingyenes gyógykezelése tárgyában benyújtott feliratát. Bejelenti, hogy ujabban Jánossy Zoltán és Renczei János megbízólevele ellen érkezett panasz. A megbízóleveleket a C. osztályba teszi át. Bemutatja Haller István levelét, melyben a pénzügyi bizottságban viselt tagságáról lemond. A póttag kijelölése tárgyában hétfőn tesznek javaslatot. Rakovszky István napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Felszólalásában előterjeszti a drágaság rohamos emelkedését az utóbbi napokban. Felhívja a kormány figyelmét.a sürgős intézkedések megtételére. Bethlen gróf miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy a magyar kormány tudja kötelességét és tudatában van annak, hogy milyen nagy mérveket öltött a drágaság. A baj azonban a valuta leromlásában keresendő, mellyel szemben tehetetlenek vagyunk Egyes esetekben az élelmiszereket mesterségesen is drágítják. Ilyen eseteket a közélelmezési tanács és az árvizsgálóbizottság bírál el. A kormány nem hajlandó megkötni az árvizsgálóbizottság kezét. Rakovszky István, mint az összeférhetetlenségi állandó bizottság tagja leteszi az esküt. Napirend szerint áttérnek az indemnitás folytatólagos tárgyalására. Elsőnek Nagy Emil szólal fel, aki a beruházások fontosságát és sürgős voltát fejtegeti. Az indemnitást elfogadja. Szünet után Payer szociáldemokrata beszél. A javaslatot nem fogadja el. Az ülés 3 óra 10 perckor ér véget. R B I • KIBOHRB9MllRll>IIIIIBI> Az uj lakásrendelet Budapest, julius 3. Az uj lakásrendeletnek Vass József által elkészített tervezete a 2000 lakosnál kisebb községekben és nyaraló telepeken visszaállítja a lakások szabad forgalmát. A tervezet szeiint az öszszes lakások négy kategóriába tartoznak. Kislakás az, amelyikért 1920 május 1-én 4000 koronánál nem fizettek több bért, középlakás, amelyikért legfeljebb 6000, nagylakás, amelyikért legfeljebb 8000, fényűző lakás, amelyikért több, mint 8000 koronát fizettek. A kislakások bére 1922. augusztus 1-től az 1917. november elsejei bér négyszerese lehet. A többi lakások bérmegállapítása szabad egyezkedés tárgyát képezi. Poineare Londonba utazik Pár is, julius 2. MTI. Poineare julius második felében Londonba megy, hogy Lloyd Georgeval Franciaország és Anglia közötti függő kérdésekről tárgyalásokat folytásson. itölasz egy nyilt levélre*] Tisztelt Levélíró! Nem az első eset, hogy azzal a kérdéssel fordulnak hozzám, mondanám meg, mi az oka annak, hogy a keresztény társadalom széles rétege nem tömörül szívvel-lélekkel az Ébredő Magyarok Egyesületének zászlaja alá, holott azokkal az elvekkel, amelyekért az egyesület harcol, egyetért a keresztényvilág túlnyomó többsége. A kérdés valóban érdekes, de határozott feleletet adni reá nagyon nehéz, mert a legkülönbözőbb okok tartják vissza az embereket az ÉME-hez való csatlakozástól. Legtöbb esetben egy homályos hangulat szüii a tartózkodást, vagy a nálunk nagyon megszokott' közöny és felületes Ítélkezés s csak egy kissebb csoportot vezet elvi szempont. Kétségtelen, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének törekvései komolyak, nemzetiek és szépek. Magyarrá és kereszténnyé akarja tenni Magyarországot. Ezen célért való küzdelemben tulajdonképen minden keresztény és magyar embert ott kellene látnunk az ÉME zászlaja alatt, annyival is inkább, mert minden keresztény magyar szeretné elérni a célt. Hogy mégsem csatlakoznak az Ébredőkhöz, ennek — ismétlem — nem egységes, hanem szinte személyek szerint különböző oka van. Bizonyos, hogy a legtöbben azért idegenkednek az ÉME-től, mert különböző módon olyan összeköttetésben vannak a zsidókkal, amelyet nem szívesen szakitanának meg. Már pedig az ébredőkkel való egy uton járás messze elvezet minden zsidótól. Sokan felületesen Ítélnek s elhiszik azt, amit a zsidóság szívesen hirdet, hogy minden attrocitást — ami csak az utolsó két évben szórványosan előfordult — az ÉME rendezett s azt mondják, hogy nem lehetnek tagjai olyan egyesületnek, mely törvényellenesen cselekedett. Hiába nyilatkozik az ÉME, hiába tiltakozik az ellen, mintha az egyesület bármely törvénytelen cselekedetben csak halvány részt is venne, ezt a hamis beállítást már ugy megrögzítették az emberekben a liberális körök és lapok, hogy e vádak alól nehezen tud szabadulni a nemes célokért küzdő ÉME. Pedig jól tudja minden komoly ember, hogy az ÉME, mint egyesület soha részt nem vett semmi attrocitásban s tagjai közül is csak a fiatalabbak ragadtatták magukat lélektanilag megérthető, de helytelen cselekedetekre. Nagyon sokan vannak, akik kényelemszeretetből, vagy bizonyos gyávaságból kerülik az ÉME-t. Ezek *) A vasárnapi számunkban közölt nyilt levélre főszerkesztőnk e sorokban válaszol.