Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-30 / 172. szám

Kőrős véeíék Bcfccsesabű, 1922. julius 30 GONDOLATOK * * * A Köröscsatoma és környéke a mi egyetlen kellemes üdülőhelyünk. Az az. hogy csak volna kellemes, ha egy kis hatósági szigorral megakadályoznák ugy a Köröscsatorna vizének, mint a part és a környék levegőjének megfertőzését. Nem először foglalkozunk e témával, de — sajnos — nem is nagy eredménnyel. Mert hiába kérünk, követelünk, jajgatunk az egész lakosság nevében nem történik soha erélyes intézkedés a hibák kiküszöbölésére. Minden arról jut eszünkbe, hogy a minap láttuk, amint egy körösparti ipartelepről vastag sugárban ömlött a fekete, méreggel telitett lé a csatornába. Nemcsak a viz lett tőle nagy darabon utálatos, hanem egész bizonyosan megölte a halaknak sokaságát is a szennyvíz. Nemcsak egy ilyen ipartelep van, amely állandóan fertőzi a Köröscsatorna vizét. Jól tudjuk, hogy ezeket nem is igen lehet más helyre áthelyezni. Nincs is kifogásunk a telepek ellen, csak azt nem értjük, hogy miért nem kötelezték már régen azoknak tulajdonosait arra, hogy ne bocsássák a piszkító, halat ölő, sőt fertőző szenyvizet egyenesen a Köröscsatornába ? Ha mindegyik ipartelep szűrőkészüléket építene s azon át bocsájtaná ki az olajos és másként szennyezett vizet, akkor egyszerre megszűnne ez a tömeges fertőzés. Csakhogy ennek keresztülviteléhez az egyesek részéről egy kis áldozatkészség, több megértés és jóakarat, a hatóság részéről pedig szigor kellene. * Átutazók adója. Ilyen is van mar. Még pedig nem is olyan bolondság ennek behozatala. Hódmezővásárhely az úttörő ezen a téren. Elhatározta, hogy adót szed azoktól az egy két napra Vásárhelyre utazóktól, akik nem csaláái és nem hivatalos ügyben járnak a városban. Az átutazók adójának tendenciája nyilvánvaló. Meg akarja akadályozni azt, hogy a láncosok elárasszák a várost s összeszedve a piac portékáját, okozói legyenek a drágaságnak. Bizony nem volna rossz dolog gondolkodni e legújabb adórendszer felett. Csabán se ártana alaposan megadóztatni azt a sok száz embert, akik különösen piaci napokon árasztják el városunkat s fokozzak az amúgy is elviselhetetlen drágaságot. * A pogányok. Nem is tudtuk, hogy ilyenek is vannak itt a közelben. Azaz, hogy tudtuk: sok popány gondolkodású ember él közöttünk, csak azt nem tapasztaltuk még eddig, hogy ezek nyíltan vallást tettek volna pogányságukról. A szerdai megyegyűlésen nagy álmélkodásunkra ezt is megértük. Ahogy hallottuk a nagy kijelentést, az első pillanatban azt hittük, elszólta magát a szónok. De amikor láttuk, hogy Makay Márton dr., a kitűnő szeghalmi republikánus kifeszitett mellel, a legtökéletesebb szónoki pózban, az előírásos szónoki pauzát tartva várja a hatást, rezegtetve eldörgött rettentő mondata után „... ott, ahol imádjuk a mi pogány isteneinket"; mikor láttuk igy a villogó szemű „pogány" hőst, bizony akkor el kellett hinnünk, hogy ott pogány hitvallás hangzott el. Igazán kár, hogy nem volt meg a szónoktól várt hatása a pogány kijelentésnek. Mert — mi tagadás — az emberek egy kicsit bambán néztek a „szeghalmi Koppányra." Volt azokban a tekintetekben sok minden. Az egyik azt mondta: .Ne bolondozzék az ügyvéd ur, hiszen mi odahaza becsületes kálvinista módon a szent Istent imádjuk." Volt aki haragudott s a keresztény bizottsági tagok vallásos érzelmének durva megsértést lálta a tapintatlan kijelentésben. Volt, aki mosolyogva mondta magában : „ez a Msrci még a vallásban is ellenzéki." És volt, aki annyira értékelte a nagy mondatot, amennyit ért az : egy nagyot puffanó frázist látott benne. Én nem tudom miért, de nekem meg hirtelen az a debraceni csizmadia jutott az eszembe, aki a cégtáblájára ezt irta: fNagy János, lábtjjümüvész és kéjgáz." Mikor megkérdezték tőle, hogy mit jelent ez, János gazda büszkén sercentett egyet, mondván : „Nem tom', de nagyon szép, oszt azir Írattam fel." 3 nemzetgyűlés jövőheti programmja Budapest, juüus 29. Az indemnitás általános vitája a tegnap délutáni ülésen végetért és csak a hétfői ülésen kerü! sor a zárszó jogán va ó felszólalásokra, valamint a miniszterelnök és a pénzügyminiszter válaszára az indemnitás á talános viíája során elhangzott beszedpkre. Ezután a Ház áttér az indemnitás részletes tárgyalására, ami előreláthatóan rövid időt fog igénybe venni és a jövő hét közepén minden valószínűség szerint tető alá hozzák a javaslatot. Nagy érdeklődést egyedül Eckhardt Tibornak Az Est, Pesti Napló, Magyarország és a Világ megszüntetésére vonatkozó határozati javaslata fog kiváltani és mint az előjelekből látható, a határozati javaslat keresztül is fog menni, amennyiben ugy az egységes párt, mint a keresztény ellenzék a határozati javaslat megszavazása mellett foglalt állást, ugy a javaslat beterjesztésekor, mint Peidl Gyulának tegnapi beszéde kapcsán. Az indemnitás után az érdeklődés középpontjában az adójavaslatok kerülnek, amelyek közül különösen a földadójavaslat volt az, amely már eddig is nagy hullámokat vert fel. Az egységes párt a földadójavaslattal kapcsolatban a hétfő délutáni ülés folyamán értekezletet tart, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök ismertetni fogja ugy a földadó, mint a többi javaslatot. Ugyanezen az értekezleten fog véglegesen állást foglalni az egységes párt a javaslatok tekintetében. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága a Kállay pénzügyminiszter által beterjesztett négy adójavaslatot kedden délután 5 órakor tartandó ülésén tárgyalja. il csabai színház ügye Hétfőn dől ei, hogy hi lesz a csabai Az oroszországi túszok ünnepélyes fogadtatása Budapest, ju|ius 29. A Keleti pályaudvarra tegnap délelőtt futott be az a vonat, amely a csóti fogolytáborból Budapestre hozta azokat a magyarokat, akiket az oroszok főtuszként tartottak vissza és a kommunisták ellenében csak most bocsátották haza. Velük jött 15 aszszony és 7 gyermek. Már a kora délelőtt nagy tömeg gyűlt egybe a fogadásra. A nemzetgyűlés nevében Huszár Károly, Máyer János, Berky Gyula és Pakots József jelent meg. Az amerikai követ és felesége, Auguszta főhercegasszony és Zsófia főhercegnő is megjelentek. Fél 11 órakor érkezett meg a vonat. A perronon a rokonok várták a hazatérőket, akik azután kijöttek a pályaudvar előtti térre. Az emelvény előtt felállottak. A tisztek között van Szász György Szász Károly volt képviselőházi elnöknek a fia. 11 órakor érkezett meg Horthy Miklós kormányzó. Ő üdvüzölte elsőnek a hazatérteket. Beszéde után Huszár Károly a nemzetgyűlés nevében mondott beszédet s hazatért foglyok nevében Szenderszky Antal alezredes válaszolt. Az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara látogatása Magyarországon Budapest, jul. 29. Az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara 1000 személyből, álló csoport kirándulást tervez Magyarország meglátogatására. Felhasználnák az alkalmat arra is, hogy az amerikai pénzvilág kiválóbb reprezentásaival is megismertessék Magyarországot. A magyarországi illetékes tényezők örömmel fogadták a tervet. A kor| mány nevében Bethlen miniszterI elnök biztosította a Kamarát a legí lelkesebb fogadtatásról. Egri Nagy János képviselő ; nyilatkozata a szociáldemokraták eddigi ' ; parlamenti szerepléséről i jfudapest, julius 29. Munkatár- j sunk megkérdezte Egri Nagy János j nemzetgyűlési Képviselőt, mint a munkásügyek legalaposabb ismerőjét, mi a véleménye a szociáldemokrata pártnak eddigi parlamenti szerepléséről. Egri Nagy János munkatársunknak a következőket mondta: — Az elégedetlenek sohasem csalódhatnak annyira, hogy kiábránduljanak, hanem mindig jelszavak után mennek. Éppen ezért nem csodálkozom azon, hogy a földmives munkások helyzetét a polgári társadalomban is egyesek rokonszenvvel kisérték . Ennek a következménye az, hogy a szociáldemokraták ilyen nagy számmal jöttek be a nemzetgyűlésbe. Nem csodálkozom azon, hogy a szociáldemokraták ugyanazzal a mentalitással jöttek, mint a bolsevizmus előtt voltak. Nem tanultak az 1918. szereplésük kudarcából, sem a bolsevizmus csődjéből, mert az őrülteknek és materialistáknak nincsennek kedélyük, csak rögeszméik. Véleményem szerint a polgári társadalom csalódott a szociáldemokrata párt megjelenésében. Többet vártunk tőlük. Mély szociális ismereteket és a munkáskérdésekkel való átfogóbb foglalkozást, de ehelyett csak frázisokon lovagolnak és különösen a helyzetszülte sebeket szeretik bolygatni. Azt hiszik, — ugy látszik — hogy miként uralomra jutottak, kihasználva a háború szülte sebeket, ugyancsak uralomra jutnak most, ha a helyzet szülte sebeket izgatják. Én nem tartok a szociáldemokrata párttól, mert nincs benne semmi pozitívum. Az egész rendszer dialektikai alapon kidolgozott rendszer és ezért meddő minden politikai munkája. Hétfőn délután dől el a szinügyi bizottság ülésén az a fontos kérdés, — mely már napok óta izgalomban tartja Békéscsaba város szinpártoló közönségét — hogy ki lesz a békéscsabai színigazgató. Már többször megemlékeztünk e kérdésről. Felsoroltuk a pályázók neveit is. Most ismét megkérdeztük a szinügyi bizottság elnökségét, hogy a végleges döntés kik közül fogja kiválasztani a mi uj színigazgatónkat. Nagyobb változás nem történt az elmúlt héten sem, mindössze az, hogy Bodonyi soproni színigazgató visszalépett a pályázattól. Igy a csabai színházért a következők versengnek : Bárdossy Pál kecskeméti színigazgató, Andor Zsiga hódmezővásárhelyi szinigató, Kiss Árpád volt szatmári színigazgató társa Sziklay Jenő, Heltay Hugó sátoraljaujhelyegri színigazgató és Thuróczy Gyula. A döntés valószínűleg Andor Zsiga és Kiss Árpád közt fog választani. A többi pályázóknak nagyun kevés kilátásuk van. Az említett két pályázó közül is Kissnek van legnagyobb kilátása. Mellette szól a jól felszerelt díszletraktára és könyvtára, jó anyagi helyzete s főként múltja, mely öt a vidék egyik legkitűnőbb színigazgatójának mondja. Jelentékenyen emeli az ő esélyeit a Sziklay Jenővel való társulás, akinek a személye már maga majdnem garancia legalább is az operett-előadások jóságára. De bárki lesz is a színigazgató fő, hogy a szinügyi bizottság a szerződés megkötésénél álljon hivatása magaslatán s minden módon igyekezzen biztosítani olyan társulatot, amelyik tényleg apostola lesz a magyar kulturának s a színházból nem komédiás bódét csinál, hanem azzá avatja, amivé végre lennie kell a Városi Színháznak: kultúrintézménnyé. Mi hisszük, hogy a szinügyi bizottság nem fog semmi mást tekinteni, csak a művészi és a nemzeti szempontot. Hisszük, hogy a hétfői ülés örvendetes kultureseménye lesz Békéscsabának. M " i vari ma 1922. julius 30., vasárnap R. k.: Judit vt. Prot.: Judit. Nap kél 4 óra 34 perckor, nyugszik 19 óra 37 perckor (7'37). Hold kél 11 óra 59 perckor (d. e.), nyugszik 22 óra 49 perckor (éjjel). D. u. 3 órakor a Magyarországi Munkás és Rokkant Nyugdíjintézet gyűlése a Városháza nagytermében. D. u. 3 órakor Az Iparos Olvasókör rendkívüli közgyűlése saját helyiségében. D. u. 3 órakor a Rokkantak és Hadiözvegyek értekezlete a Dénes-féle vendéglőben. D. u. 5 órakor footballmérkőzés az Előre és Péceli AC között CsAKpályán Este 8 és 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban. 1922. julius 31., hétfő R. k.: Loyol Ignác. Prot.: Oszkár. Napkelte 4 óra 35 perckor, nyugta 19 óra 36 perckor. (7 36) Holdkelte 13 óra 11 perckor (éjjel), nyugta 23 óra 24 perckor D. u. 4 órakor a Szinügyi bizottság értekezlete a Városházán. Este fél 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban.