Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-06-25 / 143. szám

8 Körösvidék Békéscsaba, 1922. junius 1 8. — Szabadságolások a várme­gyénél. A törvényhatósági bizott­ság legutóbb tartott közgyűlésén hosszabb természetű szabadságot engedélyezett egészségi okokból Popovics Viktor tb. főszolgabírónak (7 hónapot) december 15-éig és dr. Hoffmann Károly várm. tiszti fő­ügyésznek julius 1-től (8 hetet). — Felvételi vizsgálat a békés­csabai főgimnáziumban. A békés­csabai ev. Rudolf-főgimnázium I. osz­tályába a jövő iskolai évtől kezdve csak azok a tanulók vehetők fel, akik fölvételi vizsgálatot tesznek. E vizsgálat tárgyai: 1. az Írásbelin: magyar nyelvi olvasmány szövegének leírása diktálás után; 2. a szóbelin: a) a magyar nyelvből: a vizsgálaton olvasott rövidebb olvasmány tartal­mának elmondása, a benne elő­forduló legegyszerűbb nyelvtani je­lenségek felismerése (beszédrészek, mondatrészek, b) a számtanból: a négy alapmüvelet egész számokkal 1000-ig, az egyszeregy biztos tudása, számolás fejben. A felvételi vizsgá­latra julius 2-án és 3-án, továbbá augusztus hó 26-án és 27-én lehet jelentkezni (levél utján is) a főgim­názium igazgatójánál. A vizsgálat dija 40 korona. A vizsgálat idejét augusztus hóban fogom közölni. Dr Rell Lajos igazgató. — Lemondott kórházi orvos. Dr. Acél István vármegyei közkór­házi segédorvos állásáról lemondott. — Egán, volt főispán párbaja. A választások alatt a két tótkomlósi képviselőjelölt: dr. Egán Imre és dr. Dénes István ügyvéd között lo­vagias affér támadt. Ez afférral kap­ctolatban már hetekkel ezelőtt kü­lönböző kalandos hirek voltak for­galomban, melyeket annak idején megcáfoltunk. Most arról kapunk ér­tesítést, hogy az affér a jövő héten befejezést nyer. A segédek most tárgyalnak a feltételek felett, mely a sértés mérvét tekintve — igen súlyos lesz. — Uj telefonvonal. Az alsófe­hérkörösi árm. társulat kérelmére a törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén a gerla-békés-körösla­dányi közút mentén vezetendő te­lefonvonal építésére adott engedélyt. — Nyugdíjazás. Havrán Jánost, a békéscsabai főszolgabírói hivatal­nál volt hivatalszolgát a legutóbbi törvényhatósági közgyűlés május 31-ével nyugdíjazta. — Alispáni látogatás Dobozon. Dr. Daimel Sándor, a vármegye al­ispánja Doboz községben folyó hó 21-én látogatást tett, Doboz köz­ség közönsége felhasználta az al­kalmat, hogy nagyrabecsülésének, ragaszkodásának és szeretetének ki­fejezést adjon s az újonnan létesí­tett kaszinó helyiségében társas­vacsorát rendezett. R vacsorán Do­boz község intelligenciája diszes­hölgyközönséggel együtt vett részt. Jelen voltak többek között dr. Van­gyel Endre gyulai és Moldoványi János békési járási főszolgabírók és dr. Páncél József vármegyei al­jegyző is. Rz alispánt Ruszka M. Zoltán kanonok, a dobozi kaszinó elnöke üdvözölte. Az első felkö­szöntőt Hegedűs Gyula alelnök mondta a vármegye alispánjára. Értesülésünk szerint a kitűnően rendezettt társas estély a késő éjjeli órákban ért véget. — A mezőgazdasági kamara megalakulása. A földmivelésügyi miniszter a Debreceni Mezőgazda­sági Kamara alakuló közgyűlését junius 22-ére hivta össze. A kamarát a földmivelésügyi miniszter meg­bízásából Koös Mihály dr. alakította meg. A kamara hivatalos működését junius hó 24-én kezdte meg. — Meghivó. A Békéscsabai Ca­sinó Egylet f. évi junius hó 25-én vasárnap délután 5 órakor az egylet helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egylet igen tisztelt tagjait meghívja az elnökség. Tárgy : Tagdíjemelés. — Méhészeti tanfolyam kez­dődik hétfőn délután 5 órakor az áll. polg. fiúiskolában. A méhész­egylet vezetősége felkéri mindazokat, akik a tanfolyamra jelentkeztek, hogy a jelzett helyen és időben pontosan megjelenni szíveskedjenek. A tan­folyamra még lehet jelentkezni. — Uj főtárgyalás az Orosz­lány—Cs. Varga perben. Gyulá­ról jelentik: A gyulai kir. törvény­szék annak idején 1000 korona pénz­büntetésre ítélte Oroszlány Gábort, a „Gyula" főszerkesztőjét, amiért Csige Varga Antal dr.-t egy kroki­ban Csicserin orosz szovjet-népbiz­tossal hozta vonatkozásba. A sze­gedi kir. ítélőtábla az ítéletet meg­semmisítette és uj főtárgyalást ren­delt el, mivel a bejelentett tanukat nem idézték be és nem hallgatták ki. — Társasvacsora. A Békés­csaba-erzsébethelyi olvasókör a szö­vetkezet helyiségében julius 1-én este társasvacsorát rendez, az er­zsébethelyi dalárda közreműködé­sével. — Ma délután négy órakor tartja nagy érdeklődéssel várt tornaünnepélyét a békéscsabai m. kir. áll. polgári fiúiskola a CsAK sporttelepén ! — Az aradi revolveres bank­rablók bűnügye. Jelentettük annak idején, hogy a mult év decemberé­ben egy nagyobb rablótársaság Ara­don a Kornis Testvérek cég bank­helyiségébe behatolt, a tisztviselőket és a cég tulajdonosát egy szobába szorították és ezalatt a többiek a pénztárból mintegy ötmillió magyar és román pénzt raboltak el. Azután mindnyájan elmenekültek. A társa­ság egyik tagját Aradon az ottani rendőrség letartóztatta, egyrészük pe­dig Budapestre menekült. A társaság egyik tagjának, Grassalkovich Mik­lós nővérének, Grasaslkovich Máriá­nak 120.000 koronát adtak át meg­őrzés végett. Az ügyészség Grassal­kovich Mária ellen orgazdaság bün­tette miatt adott vádiratot. A vád­tanács mai ülésén foglalkozott az üggyel és Grassalkovich Máriát 20 ezer korona óvadék ellenében sza­badlábra helyezte. * Találkozás. Felhívom azon volt osztálytársaimat, kik a polgári fiúiskola IV-ik osztályát 1912-ben a békéscsabai nj. kir. polg. fiúiskolá­ban végezték, az akkor kötött talál­kozási szerződés értelmében 1922. év julius hó 3-án délután 4 órakor a Fiume Szálló éttermében jelenje­nek meg. Urbán Flórián jző. 1217 (6-7). * Rajz- és festőórákat ad és batikfestést is tanít Zvarinyi Nelli rajztanár. Jelentkezni lehet Békés­csabán, VI. ker., Breznyik-utca 3. száfti alatt (a közkórház után kö­vetkező kis utcában). — Nyugtázás. A békési Iparos Dalárda f. hó 11-én az Erzsébet­ligetben népünnepélyt rendezett, hol a Dalárda több énekszámot adott elő, többek között Huber Károly „Szabadságdalát". Az ünnepélyen felülfizettek: Mikes István 100, Sal Béla 35, dr. Borbély János 40, Valla László 10, Balogh Gergely 10, dr. Moldoványi János 20, Nagy Ger­gely 50, Hauszler Béla 40, Szántó N. 40, dr. Varga István 10, Tiba Antal 10, Gencsy Béla 10, Hőgye Mihály 20 K. Összesen 305 K. A szives felülfizetésekért ezúton mond köszönetet az Iparos Dalárda. * Fogbetegek figyelmébe! Leg­újabb módszer szerint, garancia mellett készülnek nálam: müfog­sorok szájpadlás nélkül, aranykoro­nák, aranyhidak,fogtömések és fog­húzások. brassói Greising Albert müfogász, Kinizsi-u. 7. (Pápai-ház) Tisztviselőknek és közalkalmazot­taknak kedvezményes árak! Görz a hábor ú alatt és a háború után A szegény és piszkos szlovének tiszta, rendezett, gazdag városa volt Görz — valamikor. Nyüzsgött benne az élet. Gazdag kereskedők, gyárosok és nagyszállitók asszonyai és leányai ragyogó selymeikkel illegették ma­gukat a déli korzó káprázatos csil­logásában, mig autók, kocsik, villa­mosok csilingelő, bugó tömegén buk­dácsoltak keresztül a zsongó utcák gyorslábú járókelői. Mint az olasz-osztrák kereskedelem egyik fő szárazföldi utvonalának át­meneti állomása, fontos szerepet töl­tött be és nagy fejlődésre volt hiva­tott ez a város. Előttünk, magyarok előtt, akik el­jutottunk belé óhajtásunk ellenére, nem fejlődésénél, hanem pusztulá­sánál fogva vált örökre nevezetessé. Görz emlegetése annyi, mint egy nyillalás, mint egy fájdalmas rángás az Isonzó volt magyar katonáinak lelkében. Mi nem a nyüzsgő, fényes várost látjuk emlékezetünkben, hanem a sivár romhalmazt, a pergőtüzek tö­meggyilkolását, a belőtt templomokat, az elsepert márványos paloták alak­talan kőtömbjeit, a felszakított kriptá­kat, a véres, üvegesszemü bajtársakat, — a nagy puszta temetőt. Ezer és ezer hétkoronaötvenfilléres és tizenötkoronás ezüst medália, ezer és ezer csonka kéz, műláb, mankó, átlőtt tüdő és a vitustáncos, ideg­sokkos kintornás vásári koldusok­nak egész regimentje regéli nemze­dékről-nemzedékre itt közöttünk, a szomorúság országában a „görzi hidfö" annyit emlegetett gyászos ne­vezetességeit. Amikor mi jártuk gránátszántotta érődéit, néhol vacogó halálfélelem­mel, néhol lángoló elszántsággal, gondolhattuk-e, hogy valaha vissza­tér belé az élet, a nyüzsgő polgárok tömege, a békés munka és selymes, csillogó asszonyok suhannak végig ismét verőfényes, gesztenyés korzó­ján, amelyen mi görnyedezve bak­tattunk el pusztító szerszámainkkal annyi gránátfüstös éjszakán ? . . . Pedig lám ugy történt. Az össze­lőtt, a legyőzött, az elrabolt Görz már épül, fejlődik megint. Utcái, amelyekről eltakarították a gránát­szilánkok és a házromok torlaszait, ismét hangosak a bennük lüktető élettől. Palotái újonnan emelkednek s ismét autó tülköl, villamos csilin­gel alattuk végig. Azokról a keserű emlékekről, amelyeket mi hoztunk haza Görzből, ott már csak a kül­városok faházainak, nyomorúsága, a drágaság és az olasz önkényuralom igájában sínylődő szlovének elkese­redett elégedetlensége beszél. Az egykori temetőváros mostani életéről egy köztiszteletben álló békéscsabai ügyvéd, aki hős fiát, elesett bajtársunkat hozta haza az annyi magyar vérrel áztatott messzi szlovén földről, érdekes hireket hozott. Az olaszok, akiket mi a Piavéig kergettünk Görz alól, ma csaknem olyan önkénnyel uralkodnak a vá­ros és vidéke felett, mint az oláhok Kolozsvárott, vagy mint a csehek Kassán. A város gyors iramban épül, élete erős élénküléssel alakult át, de a háború utóhatása ott is nyomasztóan nehezedik a tömegekre. Az uj életet különösen a magát minden körül­mények között feltaláló kereskedelem vitte a halott városba. A kereskede­lem öltözteti fel cifra külsőbe ismét az utcákat és az utcák közönségét. A cifra külső mögött azonban a hősi temetők szellőjének mérge sistereg. A szlovének, akik a lakosság tulnyomé részét alkotják, sehogysem törődnek bele a rohamos olaszositásba. Isko­láikra, kultúrintézményeikre, sőt sze­mélyes szabadságukra is az olaszok tették rá kezüket. A város régi ve­zetőit és tisztviselőit elbocsájtották és olaszokkal váltották fel. A kézi munkaerőt, a gyárak, a raktárak, a szőlők és a sovány hegyek mun­kásait mind-mind összeszedték és — besorozták. Elvittek sántát, vakot, öreget, gyermeket messzi olaszországi vidékekre katonának, sőt legnagyobb részüket a tengerre, nagy olasz hadi­hajókra tengerésznek. Az otthonma­radottaknak nincsen kenyérkeresőjük, j a kenyér pedig igen-igen megdrágult, Csoda-e tehát, ha a szlovének nyo­morgó tömegei lépten nyomon a legelkeseredettebb szitkokkal illetik „hóditóikat" és visszasóvárogják az osztrák uralmat ? Mindenesetre tanulságokat von­hatunk le Görz sorsából.'Látjuk benne, hogy a győztesek uralma sem nyújt menedéket a háború által okozott gazdasági bajok ellen. Látjuk, hogy az önkényesen ránk erőszakolt „béke" máshol is gyújtott olyan elkeseredett elégedetlenséget, mint nálunk. Végül pedig — ami legszomorúbb — lát­juk, hogy Görz, a nekünk idegen szlovén város is, amelyért mi, ma­gyarok annyi nehéz csatában vé­reztünk, éppen olyan könnyű pré­dájává vált a győzteseknek, mint a mi kincses erdélyi, bánáti, felföldi és nyugati városaink, amelyekért Görz, Monfalcone, Selo, Tolmein és a többi sivár magyartemetők miatt fegyvert sem emelhettünk . . . Migend Dezső. Vetőcinquantin, aranylófogu vetőtengeri, vetőköles kapható 3 Békésmegyei Ált. Takarékpénztár RT gabonaosztályánál Szent István-tér 5 (I. emelet.) 1473 9 vásárban Pólya Ferencnél kapja a legjobb szitát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom