Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-06-01 / 124. szám

'2 Körö&vidék Bcftcs^aixt. 1922. junius 1 Dr. Láng Frigyes ügyvéd tb. vármegyei főügyész Dr. Brandt Vilmos főispán a szerdai megyegyűlésen bejelentette, hogy törvényben biztosított jogával élve dr. Láng Frigyes békéscsabai, dr. Jancsovics Emil gyulai, dr. Kardos József szeghalmi, dr. Szirdczky János szarvasi, dr. Sebők Elek békési és dr. Csánky Dezső szeghalmi ügyvédet tiszteletbeli vármegyei főügyésszé, dr. Tury Ferenc gyulai, dr. Bula Sándor orosházai és dr. Hidjed Gyula vésztói ügyvédet tiszteletbeli vármegyei ügyésszé, dr. Keleti Ignác békéscsabai orvost t. b. vármegyei főorvossá, dr. Katona Gábor vésztói és dr. Domokos Kálmán füzesgyarmati orvost t. b. járási orvossá, dr. Hegedűs Béla mezőberényi lakost és Jenei Viktor orosházai lakost tb. főszolgabíróvá nevezte ki. Magyarországon is nyomnak bankjegyeket Budapest, május 31. A magyar nyomdászok évek ota fáradoznak azon, hogy a kormány az államjegyeket ne a külföldön keszittesse. A kormány részérő! az eddigi helyzet fentartását azzal magyarázzák, hogy a kormánynak egy svájci céggel oly szerződése van, amelyet nehéz volna felbontani. Most a minisztérium elhatározta, hogy a papírpénzek készítésénél a magyar ipar közreműködését is igénybe veszi. Béhésuármegye törvényhatósági bizottságánál! közgyűlése Gyenge érdeklődés ~ üita a gyulai h. polgármester Indítványai körül - Romlik a vármegye állatállománya mi va\ 1922. junius 1., csütörtök R. kath: Klotild kir. Prot.: Pomphilius. Nap kél 4 óra 08 perckor, nyugszik 19 óra 47 perckor (7-47). Hold kél 10 óra 07 perckor (d. e.), nyugszik 8 óra 00 perckor (éjjel) Este 7 és 9 órakor mozielőadás a Városi Mozgóban. Szerdán délelőtt tartotta meg igen gyér érdeklődés mellett a vármegye törvényhatósági bizottsága ez évi második rendes közgyűlését. A gyűlésről az alábbiakban számolunk be: Dr. Brandt Vilmos főispán üdvözli a megjelent megyebizottsági tagokat és megnyitja a gyűlést. Az alispáni, jelentést dr. Daimel Sándor alispán azzal egészíti ki, hogy Kétegyházán 1248 hold földet ajánlottak megváltásra, a gyulai járás területén pedig már befejezték a földbirtokrendező eljárást. Almády Géza a kishaszonbérletek ügyének módosítására nézve terjeszt elő helyesléssel fogadott indítványt, an.elynek indokolásaképen megemlíti, hogy az ujkigyósi határban vannak olyan régi adófizelők, akik hosszú évek óta mindig ugyanazt a 30—40 holdas birtokot bérelték és szerelték fel minden szükséges berendezéssel. Ha most ezeket a bérleteket is 2—3 holdanként osztják széjjel, az uj kisbérlök minden felszerelés hijján nem kezdhetik meg a termelést, mig a régi bérlő is 2—3 holdas bérletet kap, tehát az állam "jelentékeny adózóktól esik el, a termelést pedig végtelenül károsan befolyásolja az ilyen intézkedések végrehajtása. Dr. Vangyel Endre gyulai főszolgabíró Almády felszólalásával kapcsolatban ismerteti az ujkigyósi helyzetet és a földreform végrehajtására vonatkozólag három módosító indítványt terjeszt elő, amiknek felirat formájában való továbbítását kéri. Morvay Mihály azt a szomorú tényt állapítja meg az alispáni jelentésről, hogy a vármegye állatallománya csökkenőben van. Indítványozza, hogy írjon fel a törvényhatósági bizottság a kormányhoz, hogy rendeletileg tiltsa el az egy éven alóli borjak levágását. Dr. Csete József, Gyula város *h. polgármestere az ellátatlanok nyomorát teszi szóvá. Kéri a törvényhatósági bizottságot, irjon fel a minisztériumnak, hogy a kimaradt aratóknak engedélyezett havi 4 kilogrammos lisztadagot utalja ki továbbra is. Megemlíti, hogy Gyulán ma 1800 aratórész nélkül maradt földmunkás van. — Éles hangon itéli el a nyilvános szavazási rendszert. Csodálkozásának ad kifejezést, hogy az alispán jelentésében nem foglalkozik részletesebben a választások ügyével. Nézete szerint a lezajlott választások csaknem áthidalhatatlan mélységet támasztottak az egyes társadalmi osztályok között. Indítványozza, hogy a törvényhatósági bizottság a titkos választási rendszer mellett foglaljon állást, mert akkor — úgymond — tisztviselők sem- lesznek „gerinctelen választási vigécek." Az előterjesztett indítványok (dr. Csete utóbbi indítványát kivéve) élénk helyeslésre találnak. A titkos szavazásra vonatkozóan előterjesztett indítvány azonban heves vitára ad alkalmat. Dr. Daimel Sándor alispán erélyesen utasítja vissza Csetének a jelentésről mondott kritikáját és hangoztatta, hogy politikával egyáltalában nem is óhajt foglalkozni. Örvend, hogy közmegelégedésre el tudja látni a vármegye közigazgatási ügyeit. (Éljenzés) Almády Géza helyeslőleg méltatja Morvay Mihálynak az állatállomány védelme érdekében előterjesztett indítványát. Csete dr. felszólalásával kapcsolatban indítványozza, hogy a választási kérdések felett a törvényhatósági bizottság térjen napirendre. K. Schriffert József személyeskedő hangon itéli el Almády Gézának a földreform végrehajtása ügyében előterjesztett indítványát. Vangyel Endre főszolgabíró felhívja K. Schriffert figyelmét arra, hogy az indítványt nem értette meg. Almády Géza személyes kérdésben szólal fel és visszautasítja K. Schriffert ellene irányított szavait. Ladics László a dr. Csete által mondottakkal foglalkozik, majd dr. Csete a zárszó jogával élve magyarázni igyekszik indítványait. A kellemetlen vitát dr. Daimel alispán ismételt felszólalása után dr. Brandt Vilmos főispán határozott, erélyes hangú szavakkal fejezi be. Tiltakozik dr. Csetének az ellen a vádja ellen, hogy a tisztviselők gerinctelenek. „Vannak ugyan (úgymond) gerinctelen tisztviselők is, de gondoskodom róla, hogy rövidesen ne legyenek." A vármegyei számonkérőszéknek a megyei tisztikar tevékenységéről szóló jelentését tudomásul veszik. I A belügyminiszter felhatalmazása 1 alapján betölti a törvényhatósági bizottság a vármegyei másodfójegyzői állást. Megalakítják a kijelölő választmányt, amely megállapítja, hogy a másodfójegyzői állásra egyetlen pályázó dr. Márky Barna, akit egyhangúlag választanak meg. Kecskemét város törvényhatóságának a királyság melletti állásfoglalás ügyében küldött köriratát támogatják. A Konkoly Thege-féle alapítványi csillagvizsgáló intézet részére 10 ezer korona adományt, a hadigondozó népiroda javára pedig 5 ezer korona segélyt szavaznak meg. A vármegye törvényhatósága 2000 korona alapitásidijjal lép be a Hadviseltek Országos Gazdasági Szövetségének alapitótagjai sorába. A Gyöngyösi Gusztáv féle városi zenede részére megszavazott 2000 korona segélyt jóváhagyják. A kéményseprési dijakat a vármej gyei kéményseprők kérelmére 3 koronáról 6 koronára emelik fel. A „Hadröd" békésvármegyei csoportjának 5000 korona segélyt szavaznak meg. Schwarcz Miklós békéscsabai kéziApponyi-utcák ii. Irta: Fábry Károly (26) Az elöljáróság az ezt tárgyaló nagyfontosságú tanácskozmányba „helybeli értelmesebb lakostársait" is bevonván : „miután külömben is a városnak régóta egyik legforróbb kívánsága ... a rég tervezett serház, hanem ezenkívül egy nagyszerű szeszgyár és fürdőháznak felállítása is, az ajánlatot elvileg elfogadta" s a szerződés megkötésével a tanács teljhatalommal megbizatott olyformán, hogy: „amennyiben lehetséges a vállalkozó Írásbeli ajánlatában kitett 15 éveket kevesebbre s a megajánlott 6800 p. frtnyi évi haszonbérleti összeget pedig minél többre kieszközleni igyekezzék". Hogy és miként szerződött meg a város ? azt kikutatni és részletesen megírni — a város történetének írójára tartozik — itt egyelőre elég, ha megállapítjuk, hogy a serház felépült, az evang. ó-temető sétakertté alakíttatott, sőt a gőzfürdő is felépült a sétakertben, de — sajnos — az utóbbi csak a sok sürgetésre és csak 1861. évben, mikor a regálebérlet már lejáróban volt s keményen ráparancsolt a város Berger urékra, hogy ha még abban az évben fel nem építik, ugy a város fogja az ő költségükön felépíttetni a „gőzfürdőt és szegények fürdőjét". Igaz, hogy a gőzfürdő primitív volt, de bizonyára jobb volt, mint . . . semmi. Az is igaz, hogy Berger Móric bele is bukott a nagy vállalkozásba és mielőtt hasznosíthatta volna vállalatait, átadta kötelezettségeit testvére: Berger Vilmosnak és sógora : Hirschmann Józsefnek, kikért Berger Izsák apa vállalta a jótállást. A gőzfürdő az az épület volt, amelyik most is meg van. Volt benne egy gőzszoba tussokkal, volt 2 nagy kerek fakád — azok voltak a medencék — és volt 4 külön kádfürdő is. Herz! was willst Du noch mehr! A régi és nehezen várt gőz- és kádfürdő — bármilyen primitív volt is — divatba jött és a sétakerti vendéglő felvirágzott. Urak, hölgyek adtak ott, t. i. a kertben egymásnak találkozót. Délelőtt sörözés, délután quaterkázás, majdnem minden este nagy muri és nagy sétáló publikum, melyet Purcsi Náci kedvelt zenekara vonzott ki. Eleinte Micsko Gusztáv volt a vendéglős, már szük volt neki a vendéglő — nagyobbította. Ahogy telt a sétakert, ugy fogyott a községi „nagyvendéglő" (most Fiume) fogyasztó publikuma, végre is ugy volt kénytelen a regaliákat kezelő közbirtokosság intézkedni, hogy a nagyvendéglőt és a sétakerti fürdő és vendéglőt együtt adta ki Rolkö Sándor vendéglősnek, hogy amit ideben veszít a vámon, odakünn nyerje be a körösparti réven. Igy kicsi is lett a vendéglő, s hogy ezen segítsenek, építettek az ut túlsó oldalán, a köröspart felé külön korcsma és lakhelyiséget. Ezek voltak a legszebb idők Csaba egykori, 860—70-es életében. Legmagasabb volt a mulató hangulat és látogatottság a szép és mézesszavu Bazsali Jánosné idejében. Sok szép asszony ejtett bánatos könnyeket, hogy férjét visszatartsa a szép sétakert látogatásától. Hát mindig nagy és szép társaság jött is ott össze délután és esténkint. Akik nem kaptak helyet az asztaloknál, vagy nem akartak költeni, a köröndön szórakoztak, mulattak és hallgatták a zenét. Sürün rendeztek ott előadásokat, tűzijátékot és mindenféle pesti kóklerek, tingl-tángl táncosok szórakoztatták az ilyenekre kitóduló publikumot. Eleinte egy ponyva, később egy nagy fasátor épült fel s a fiatalság majdnem minden este egy pár órai táncra penderedett. A cigány odaült a sátorhoz s húzta a szép nótákat a táncolóknak is s a kintievőknek együttesen. Sok szép szerelmes idill és házasság szövődött ott a nagyapák hamvai felett. Ott künn e szép ligetben, hol a virágok bódító illata, a fenyők ózónos lehellete, a fák leveleinek és a suhogó ruhák sejtelmes susogása, — a szin, a zene, a mosoly hevitnek; — ott, a tarka forgatagban, hol a két nam örökjátéka évődik és felizgatja az édes érzelmeket és feszítő vágyakat; ott, hol a rejtelmes, jótékony félhomály amellett az egyetlen rossz petróleumlámpa mellett — téveteg alkalmat ad a közeli érintkezésre, a kezek könnyű egymásbatalálására — ott a tavasz a szivekben is könnyebben talált ébredésre, s boldog és bohó ifjaink az apák hamvai felett sürün estek bele a szerelem sötét vermébe. Hiába óvta őket Baudelaire: „Óvakodjatok a holdfénytói, a csillagoktól, a milói Venustól, a gitártól és egyéb húros hangszerektől" — az örök vágy majdnem naponkint kihajtotta az ifjúságot és igy nem egy házasság érlelődött meg a liget fái és sürü lombjai alatt. Igy kapcsolódik össze a mult és a jelen, mert a nő a kiolthatatlan szikra a mult hamvai felett. (Folytatása következik.) FELTÉTLENÜL próbálja ki a terpentines PYRAM CIPŐKRÉMET.