Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-30 / 122. szám

2 Kőrő&vitíék Bck scsaba, 1922. május 30 61. Dr. Erdőhegyi Lajos Nyír­bátor. 62. Dr. Káilay Tibor Nyíregyháza. 63. Szuhányi Ferenc Csenger. 64. Dr. Gaál Endre Fehérgyarmat. 65. Dr. Bartos Endre Mátészalka. 66. Dr. Illés József Nagykároly. 67. Pesti Pál Gyönk. 68. Erdély Aladár Paks. 69. Bodó János Törökkanizsa. 70. Szabó Zoltán Nagykapos. 71. Janka Károly Királyhelmecz. 72. Bessenyei Zoltán Sárospatak. 73. Dr. Görgey István Sátoralja­újhely. 74. Báró Majláth Nándor Tokaj. 75. Dr. Kószó István Szeged III. Két mandátum tulajdonosának a nevét még nem kaptuk meg lapunk zártáig. Nyolc választókerületben egységes párti jelöltek küzdenek egymás kö­zött a mandátumért. Három kerületben a kormányt támogató jelölteket választották meg. És pedig: Báró Mirbach Antal pár­tonkivülit Mohácson, dr. Zettler Jenő pártonkivülit Jákóhalmán és Heinrich Ferenc nemzeti polgári pártit pedig­Tavon. Kilenc választókerületben ellenzéki pártállásu jelölteket választották, ezek a következők: . Dr. Szakács Andor 48-as Békés, Szeder Ferenc szociáldemokrata Bé­késcsaba, dr. Dénes István magyar munkáspárti Tótkomlós, Cserty Jó­zsef független kisgazda Lovasberény, Haller István ker. ellenzéki Czegléd, dr. Horváth Zoltán Kossuth párti Kiskunfélegyháza, Pakocs József szabadelvű ellenzéki Monor, Knaller Győző szociáldemokrata Soroksár, dr. Kiss Menyhért keresztény-, kis­gazda- és munkáspárti Nagyszent­miklós. Egy választókerületben, Szarvason ellenzéki pártok jelöltjei kerültek egymással szemben pótválasztásra. Négy választókerületben ellenzéket támogató pártonkívüli jelölteket vá­lasztottak meg. Ezek: gróf Apponyi Albert Jászberény, Szilágyi Lajos Berettyóújfalu, Létay Ernő Bihar­nagybajom és dr. Strausz István Marcali. A fenti két csoport szerint tehát az egységes pártnak és a kormányt támogató pártok együttvéve 83, a különböző ellenzéki pártoknak és kormányellenes pártonkivülieknek pedig összesen 14 mandátuma van, 20 választókerületben pótválasztás lesz egységespárti és ellenzéki je­löltek között. 19 választókerületből nem érkezett még be jelentés ; ezek közül öten titkosan választa­nak, ezért eredményük csak a hol­napi nap folyamán állapitható meg. Szeged, május 29. Szeged első két választókerületé­ben titkos szavazás van. A zár­órát 8 órára tűzték ki és 9 órakor a választást bezárják. A választá­sok eredményét előreláthatóan ked­den este, vagy szerdán reggel fog­ják kihirdetni. Budapest, május 29. (MTI jelenti) Pilis-Vörösvárottpót­választásra került a sor Baross Já­nos pártonkívüli és Rábi Sándor szoc. demokrata között. Gödöllőn báró Kaas egységespárti 49 szó­többséggel győzött. GONDOLATOK ** * Életfogytiglani fegyház hűtlenségért Budapest, május 29. A Budapesti királyi Törvényszéken ma délelőtt háromnegyed 9 óra­kor hirdette ki dr. Both Péter tanácselnök tanácsa Hanvai Grotta Ödön, bünpörének Ítéletét. A bíróság bűnösnek mondt ki Hanvai Grotta Ödönt abban, hogy 1919. augusztusának második felében a magyar nemzet ellenségeihez, a fővárost akkor megszállva tartó románokhoz feljelentést tett, melynek alap­ján a .románok a hadügyíminisztériumból nagyobb mennyiségű lőszert és fegyvert requiráltak el. Bűnösnek találta továbbá abban, hogy az ő felje­lentésére Metzl Lipót századost a románok 10 évi kényszermunkára ítél­ték. A bíróság ezért Hanvai Grotta Ödönt hűtlenség büntette cimén élet­Í fogytiglani fegyházra ítélte. Szeder Ferenc átvette mandátumát Szeder Ferenc Békéscsaba város megválasztott szociáldemokrata párti képviselője hétfőn délután 3 órakor vette át mandátumát a városháza nagytermében. Korossy László választási elnök egyszerű, komoly szavakkal nyújtotta át a megbízólevelet. Rámutatott arra a nehéz helyzetre, amelyben szegény csonka hagánk s annak polgárai vannak. Kérte a képviselőt, hogy minden tevékenységét szentelje a haza felvirágoztatásának s az össz­polgárság boldogitásának. Isten áldá­sát kérte jóakaratú munkájára. Szeder Ferenc válaszában kijelen­tette, hogy minden polgár érdekét képviselni akarja. Berthóty István dr. polgármester a város ügyeit ajánlotta a képviselő figyelmébe s kérte a város fejlesz­tését illetőleg támogatását. Szeder Ferenc megígérte, hogy különösen a tisztviselők ügyét fogja felkarolni, mert azokban is a sokat dolgozó, de rosszul fizetett munkást látja. Ezután a szervezett munkások, majd a szervezett munkásnők szó­noka üdvözölte Szedert, az utóbbi ugy, mint az I. szavazókör válasz­tóinak küldöttje csokrot nyújtott át neki. Ezután Szeder Ferenc a választó­bizottság elnökségével, a polgár­mesterrel és a szociáldemokrata párt vezetőségével megjelent az erkélyen, hogy a Szent István-téren álló több­ezer főnyi tömegnek megköszönje a megválasztását. Szavaiban hangsúlyozta, hogy uj korszakot érez ezzel a nappal nem­csak Csaba, hanem az ország tör­ténetében is. Kifejtette, hogy ő a munka embere s megfeszített mun­kára hivta fel a polgárokat. Rövid beszédét rendre, nyugalomra való intéssel fejezte be. A tömeg a képviselő éltetése után csendben és rendben oszlott szét. Győzött a szociáldemokrata jelölt. Nem egyik vagy másik jelölt­tel szemben győzött, hanem a pol­gári pártok felett aratott nagy győ­zelmet. Bármennyire fáj is, ez az igazság, ezt nem szabad, de nem is kell letagadni. A nagy győzelem oka a polgárság szervezetlensége, jobban mondva megszervezhetetlensége és érthetetlen, könnyelmű, vétkes kö­zönye. Mi változatlanul régi álláspontun­kon maradunk: keresztény, nemzeti alapon állunk, a nemzetközi szociál­demokratával soha, semmi közös­séget nem vállalunk, a polgári rend­nek vagyunk tántoríthatatlan hívei. Igaz barátai vagyunk a munkásnak és a kisembernek, de nem követjük őket abba a táborba, amelybe a tetszetős jelszavak, úgyszólván tö­megszuggeszció hatása alatt bele­dőltek s ahonnan ezentúl akaratlan tömeg módjára központilag vezettet­nek. Mi féltjük nemzetünket, nem­zeti életünket a nemzeti szocialis­táktól, mi megvagyunk győződve, hogy nemzetközi zsidó vezetés alatt állanak és még a szánkban vah az ize annak az alávaló hazafiatlanság­nak, mikor a forradalomban oda­dobták hazánkat a kommunista ka­landoroknak. Nem tudjuk elhall­gatni azt sem, hogy Oroszországban, ahol a végcéljukat elérték, Í5 millió embert dobtak oda az éhhalál mar­talékának. Mi egészen más uton haladunk és csak a szociális nyo­morúság enyhítése, megszüntetése akarásában találkozhatunk velük. dz „előmérkőzés" horoskópja nem vált be. Nagyot bukóit dr. Lipták Pál is. Nem tudjuk megér­teni, miért hagyták cserben öt vá­lasztói s főként kortesei. Azt hisz' szük, megváltoztatta véleményét a Népegylet vezetőségéről. Mi az ó szavazóit illetőleg nem csalódtunk, mindig mondtuk, hogy nem volt szerencsés elhatározás részéről, amikor a Népegyletre támaszko­dott. De még nagyobbat bukott a Népegylet. Ki van zárva, hogy még valaha politikai vezető szerephez Apponyi-utcák ii. Irta: Fábry Károly (25) Már hogy hibáztathatnánk a kis diákokat olyan játékért, amelyben nekik a példát az elődök mu­tatták. Még alig telt el 15 esztendő az 1831-iki nagy kolera-katasztrófa óta, mikor már az utódok azon gondolkoztak, hogy a városhoz oly közel fekvő temetőből „közmulatót" létesítsenek. (Akkor már meg voltak a felső- és alsóvégi temetők, melyek 1839-ben szenteltettek fel). Bizonyára nem Berger Izsák eszméje volt, de hát lehetett, (mert neki abban a temetőben soha sen­kije nem várta a feltámadást), hogy az ó-temető térsége, sűrű fás kertje a közönség használatára közmulató kertté alakíttassák és már 1846 julius 11-én jegyzőkönyvbe foglalta Eördögh Frigyes jegyző ur ékes szavakkal: „A képviselőtestület elevenen érezvén egy oly közmulató helynek szükségét, hol a város lakosai munkától megpihenve a természet szívvidámitó gyönyöreit ártatlan örvendezéssel olykor szaba­don élvezhessék, az ó-temetőnek közmulató kertté leendő átalakítását teljes hajlandósággal elhatározza, a kijelölt ó-temetőbeli térségnek a célnak megfelelő módon leendő elrendezését el­nök s Táblabíró T. Omazta Zsigmond úrra bizván; amennyiben egyébiránt a képviselőtes­tület annak volna tudomásába, hogy a szóban forgó ó-temetőbe még most is történnének te­metkezések, minek utána a T. Uradalommal kötött örökváltsági szerződésnél fogva kérdéses temetői földtérség tulajdonilag a Várost illeti, s mint ilyen, a Városnak nyilván át is adatott: annál fogva a helybeli Evang. egyház az azon való helyen temetkezés gyakorlásától e'tiltatik annál is inkább, minthogy temetőnek való hely­lyel különben is elegendőleg ellátva van". De a közmulató ártatlan örvendezéssel való él­vezéséhez már akkor is bölcsen ugy gondolták, ha a közmulatóhoz mindjárt serházat is épitnének, ugyanazért még azon gyűlésen elhatározták bölcs apáink: „minthogy azt a haszon tekintete is igen ja­vasolná", hogy a temető sarkára serház is épít­tessék, „s az építési vállalkozás hírlapok utján is közönségesittessék". Dehát ember tervez, Isten végez! mert az Isten szolgája, Kovács János plébános és c. kanonok uram dacára, hogy nem volt protestáns, és dacára annak, hogy időközben a várostól a róm. kath. egyház uj temetőterületet kért és 16 holdat kapott is a legrégibb szőllők mellett, határozottan protes­tált és nem ösmerte el a város jogát, hogy az ó-temetővel rendelkezhessék s alaptalannak mon­dotta, hogy a róm. katholikusok temetője a város belsejében volna, stb. A város nem késett a válasszal: „Aminő mély megilletődéssel veszi a képvi­selőtestület a hangulatot, mely a kath. Egyház­nak felolvasott eme nyilatkozata szellemén el­ömlik, mert tiszta öntudattat érzi, hogy arra egyáltalán érdemes nem volt, éppen oly mélyen meg van győződve, hogy miképp azon kifogá­sok . . . meg nem állhatnak, stb." Azután hosszasan vitázik a felhozott ellenmon­dásokkal, mégis — ugylátszik — a róm. kath. egyház maradt erősebb, mert azt a temetőt nem zárta el, ma is használja, sőt állandósittatni is látszik azáltal, hogy Karassiay István megyei volt 2-od alispán b. e. neje, Beliczey Júlia és egyetlen leánya: Karassiay Stefi Ursziny Béláné hamvai részére egy kriptát állított, felibe emelt szép karcsii kápolnával és Igaz Károly huszárszázados egy hatalmas márványkeresztet állíttatott elibe néh. neje: Réthy Berta, a többször említett Réthy Pál orvos leánya emlékére. De ha már nem tudta az elöljáróság a róm. kath. temetőt is a „közmulató kertbe" bevonni, a serház felépítését annál jobban szorgalmazta foly­ton, mégis 1850-ig ezzel sem haladt semmire. A leányzó azonban nem halt meg, csak aludott; a ser ingerelte a vágyakozókat s ime 1850 február 8-án jött Berger Izsák regálebérlő egy kedvező ajánlattal, hogy ő: „hajlandó, ha a korcsmáltatási és vásári jog nekie bizonyos évekre átengedtetik, a város által kimutatandó s részére ingyen átengedendő tel­ken nemcsak sörházat, — mely egy főzésre 70 akó sört állitand ki —, hanem úgynevezett szesz­gyárt (Damft-apparat), mely egy főzésre 15 akó 30°-os pálinkát készitend, minden ahhoz tartozó és szükséges melléképületekkel, u. m.: pincék, istálló és darálómalommal együtt felépíteni; azonkívül pedig egy 6 szobából álló meleg s úgynevezett gőzfürdőt is felállítani, egyszers­mind pedig az ó-temetőből egy csinos sétaker­tet alakítani". (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom