Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-13 / 85. szám

2 Körösvédék Békéscsaba, 1922. április 13 9 kiosztott házhelyek megterhelési tilalma Megírtuk annak idején, hogy a város képviselőtestülete határozatot fogadott el, amely szerint kieszközlik, hogy a földreformmal kapcsolatban kiosztott házhelyek megterhelhetők legyenek. Ennek a képviselőtestületi határozatnak megfelelően dr. Berthóty István polgármester előterjesztést szerkesztett az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. R város nevében arra kéri a polgármester a Földbirtokrendező Bíróságot, engedje meg, hogy mindazok, akik a földreformmal kapcsolatosan házhelyhez jutottak, házhelyeikre akkora kölcsönt vehessenek fel, amekkora az építési költségek biztosítására szükséges. R kérelem indokoltsága nyilvánvaló. R házhelyhez jutott emberek csak kölcsönből tudják előteremteni azt a pénzt, ami házuk felépítéséhez szükséges. Ha a Földbirtokrendező Bíróság nem engedi meg, hogy házhelyeiket megterhelhessék, akkor nem felelhetnek meg vállalt kötelezettségüknek, amely szerint a megjelölt határidőn belül házat építenek kapott telkükre. R polgármester a felterjesztéshez csatolta a házhelyesek kérelméről felvett jegyzőkönyveket is. Byermekhulla a Petőfi-ligeti bokrokban Kedden reggel 6 órakor egy munkáskülsejü, fehérkendős asszony jelent meg a Petőfi-ligetben és a pavilonnal szemben levő nagyobb bokorban egy papírba burkolt csomagot helyezett el. Körülbelül egy óra múlva a ligeti csőszfiu talált rá a csomagra, meggyőződni akarván a tartalmáról, borzalmas látvány tárult a szeme elé, egy leánycsecsemőnek a holtteste volt a csomagban elrejtve. Azonnal értesítették az esetről a rendőrséget, amely kiszállt a helyszínre és megállapította, hogy gyermekgyilkosság bűnténye forog fenn. A rendőrség detektivjei által azonnal erélyes nyomozást vezetett be, de lapzártáig még nem sikerült az elvetemült gyermekgyilkos anyát kézrekeriteni. Csupán azt állapították meg, hogy az anya a tett elkövetése után az Andrássy-uton a Fiume felé távozott. A rendőrorvos megejtette a boncolást és megállapította, hogy a csecsemőt valószínűleg zsineggel fojtották meg. A nyomozás során a rendőrség megállapította a gyermekgyilkos anya személyleirását, amely a következő : Közepes termet, fehér fejkendő, rövid fekete télikabát, lila vagy világoskék szoknya és a nyakon világosbarna berlinerkendő, ugyancsak világosbarna kockával. Kéri a rendőrség a lakosságot, hogy a nyomozás eredménye érdekében amennyiben a fenti személyleírás alapján felismerné a gyermekgyilkos anyát, ugy azt azonnal közölje a rendőrséggel. A nyomozás továbbra is erélyesen folyik a kegyetlen gyermekgyilkos anya után. A lapunk tegnapi számában a nyomozás érdekében a rendőrkapitányság kérése folytán nem emlékeztünk meg e bűntényről. Mi van ma ? 1922. április 13., csütörtök R. kath.: Nagycsütörtök. Prot.: Ida. Napkelte 5 óra 18 perckor nyugta 18 óra 44 perckor. (6 44) Holdkelte 21 óra 03 perckor, (délután) nyugta 6 óra 15 perckor (éjjel). Délelőtt 11 órakor az Aróra kiállításának megnyitása. Este 8 órakor színházi előadás. egy Istenben, hiszek egy hazában, egy isteni örök igazságban, Magyarország feltámadásában! Ámen." HÍREK — Nagyheti és húsvéti istentiszteletek sorrendje. A róm. kath. templomban: Nagycsütörtökön 9 órakor énekes nagymise, délután fél 3 órakor Jeremiás siralmai. Nagypénteken 9 órakor passió, sz. kereszt tisztelete, csonkamise, szentségkitétel. Magyar szentbeszédet mond Timár Gyula káplán, délután fél 3 órakor Jeremiás siralmai, 6 órakor szentségbetétel. Nagyszombaton 7 órakor szentségkitétel, tűz-, gyertya-, keresztkutszentelés, 8 órakor ünnepies nagymise. Délután 6 órakor feltámadási ünnepély. Húsvétvasárnap csendes misék fél 8 és fél 9 órakor. 10 órakor magyar szentbeszédet mond Bartoss Ferenc koadjutor. Ennek befejeztével ünnepies nagymise, fél 12 órakor csendes mise, mely alatt énekel Fehér Elli a Királyszinház művésznője. Délután fél 3 órakor ünnepies vecsernye, 5 órakor szentbeszéd az Oltáriszentségről. Tartja Riegel G. káplán. Húsvét hétfőn rendes vasárnapi istentiszteleti rend. Tótul prédikál Hoszpodár Balázs káplán. Húsvétvasárnap egyházmegyei szentségimádás. Az ág. h. evang. templomokban: Nagypénteken a nagytemplomban délelőtt 9 órakor tótnyeivü Passió, szentbeszédet mond dr. Szeberényi Lajos Zs. esperes. — A kisteinplomban délelőtt 10 órakor magyar nyelven beszél Sztberényi Gusztáv lelkész. Húsvét első napján délelőtt 9 órakor a nagytemplomban tótnyelven beszél Szeberényi Gusztáv lelkész. Délután fél 3 órakor a nagytemplomban Gazsó Pál s. lelkész beszél tótnyelven. Délelőtt 10 órakor a kístemplomban magyar nyelven beszél dr. Szeberényi Lajos Zs. esperes. Húsvét másodnapján délelőtt 9 órakor a nagytemplomban tótnyelven beszél Szeberényi Gusztáv lelkész. Délelőtt 10 órakor a kistemplomban magyar nyelven urvacsorát szolgáltat dr. Szeberényi Lajos esperes. A református templomban: Nagypénteken istentisztelet. Délelőtt 10 órakor prédikál Koppányi Gyula lelkész. — A polgármester Budapesten. Berthóty István dr. polgármester szerdán Budapestre utazott, ahol a pénzügyi szindikátussal tárgyalásokat kezd a kislakások építésére felveendő kölcsön ügyében. Előreláthatólag néhány napot tölt Budapesten. — Megérkeztek az ajánlási ivek. A nemzetgyűlési képviselők választásához szükséges ajánlási iveket a belügyminiszter dr. Berényi Antalhoz, a békéscsabai járásbíróság vezetőjéhez küldte le. Az ajánlási ivek április hó 15-től dr. Berényi vezetőjárásbirónál vehetők át darabonként 100 koronáért. — A gyomai hivatalos jelölt. Nagyatádi Szabó István tegnap telefonon arról értesítette a főispáni hivatalt, hogy az egységes kormányzópártnak gyomai hivatalos jelöltje: Zeőke Antal dr. volt nemzelgyülési képviselő. — Az ellátatlanok száma. Az alispáni hivatalhoz beérkezett jelentés szerint Békéscsabán az ellátatlanok kategóriájába 6218 egyén, Gyulán 4212 és Orosházán 3413 lélek vétetett föl. — Nem ülésezik az adófelszólamlási bizottság. Rz adófelszólamlási bizottság szerdán nem tudta ülését megtartani a bizottsági tagok részvétlensége miatt. — Ellenőrzik a kislakások építését. Bálint Imre műszaki tanácsos, a gyulai m. kir. államépitészeti hivatal vezetője a kislakások építésének ellenőrzése céljától Békéscsabán tartózkodik. ^ — Kiépitik a MTI. szikratávíró szolgálatát. A m. kir. pósta a Magyar Távirati Irodának két rádió felvevő keretet adott. Nemsokára felvevő állomással látják el az MTI. vidéki fiókjait, közöttük a békéscsabait is. Apponyi-utcák ii. Irta: Fábry Károly (8) Mik voltak a hatósági intézkedések, legjobban látjuk, ha bepillantást vetünk az azokat előterjesztő hatósági jelentésekre. 1873 julius 7-én jelenti az elöljáróság a képviselő gyűlésnek, hogy a kolerajárvány alig néhány esetei tűntek fel, mind a mellett a szükséges óvrendszabályok folyamatba vétettek. „A megyei hatóság rendelete szerint a pusztákon elhaltak hulláinak a városba hozatala, a halottas házakban a népcsoportosulás eltiltatott. Nagyobb kiterjedésű halálozások esetében a folytonos harangozástól az egyházak eltiltattak. A nép rendes életmódra, a házak és udvarok tisztán tartására figyelmeztetett. A kenderáztatás a város körül határozottan betiltatott. Az idegen és szegény betegek ellátásáról akként lett gondoskodva, hogy két kórház állíttatott és rendeztetett be, egyik a közkórházban, a város belterületére nézve, másik a szőllőkben Gáborné-féle házban". És indítvány tétetett, hogy az egészségügyi bizottság több taggal szaporittassék, mely következőleg alakíttatott meg: Elnöke : Dr. Réthy Pál. Tagjai: Dr. Bende Albert, dr. Styaszni József, dr. Molnár Antal, dr. Kohn (Keleti) Ignác, Kulpin Dániel, Burger Lipót orvosok, Bajcsy János, Zsilinszky Mihály, Petrovszky Pál, Zsiros Mihály, Laurinyecz Mihály, Gajdács János, Michnay János, Darabos Sámuel, Bartolák György és a belső tanács összes tagjai, felhatalmaztatván, hogy a közpénztár terhére rendkívüli kiadásokat tehessenek stb. Hej! pedig de nehezen ment akkor a rendkívüli költségkiutalás. Nézzétek csak meg az akkori költségvetéseket, ki volt ott szabva minden krajcárnak a helye s attól eltérni nem volt szabad. De hát nagyobb ur parancsolt! Nagy volt a veszedelem, nem lehetett fukarkodni, hát . . . nagylelküeknek kellett lenni. Emberéletről, sok ember életéről volt szó, hát vármegyei előzetes engedély — most az egyszer — ide-oda. Bizony, bizony a veszedelem, dacára e helyes óvintézkedéseknek, mégis nőtt, nőtt! mert már aug. 3-án azt jelenti Szemián Sámuel jegyző uram a képviselőtestületnek, hogy: „A veszedelmes járvány, mely junius utolsó hetében vette kezdetét, még mindig növekedőben van, ugy hogy a legutóbbi napokban a kolera naponként 50—60 áldozatot ragad el. Meghalt pedig augusztus 2-ig kolerában összesen 386 egyén". Hljjesztő sok! Itt már többet kell tenni. A várost orvosrendőri tekintetből 4 kerületre osztották, minden kerület élére egy orvost, a Ill-ik kerületbe felfogadták dr. Kohn Lipót magánorvost napi 8 frt fizetéssel s (mindegyik mellé egy-egy járványrendőrt havi 30 frt fizetéssel s felfogodtak fuvarosokat az orvosok és a . . . hullák szállítására. A város lovai nem győzték, temetési vállalkozó pedig akkor még nem volt (csak jóval később akadtak ilyen okosak). Minden iskolát ellátták gyógyszerekkel, fertőtlenítésre kellő kénkő és kékkővel, az összes papokat és tanítókat beválasztották „érdemeik elösmeréséül" a járványbizottságba „rendes tagokul és szavazati joggal" s felkérték, hogy a gyűlésekben résztvenni s „a közegészségügynek hasznos szolgálatot tenni szíveskedjenek". No ne sajnáljuk mi sem az elösmerést a tanitó uraktól. Amikor ingyen szolgálatot kell lenni, akkor mindig a tanítókat rántják elő s ezek az ideális gondolkozású emberek . . . mindig vállalják a szent közügyért. Hisz már hivatásuk is az ... a népnevelésnek s igy a közügynek szolgálata! Ezek a nemzet igazi . . . napszámosai! íme itt van Bolek József róm. kath. tanitó. Nőtlen ember, az iskolák bezárva, ráér és pihenhetne. De nem! A szív jósága, az emberi kötelesség érzete, az emberbaráti szeretet hajtja az undorító, szivetfacsaró és életveszélyes munkára. Bekukkan minden házba, hol baj van. Tele a zsebe orvossággal, a keze segítséggel, a beteget kezeli, a halottat eltakaritni segíti, az özvegyek és árvák fájdalmát, kétségbeesését kegyteljes szavakkal enyhíti. Nem fárad el, az emberek könyörögve hívják, hivatják s ott van mindenütt, látja, tudja mindenki, még a felettes hatóság is, még a legmagasabb ur is s királyi kegyét kiterjeszti rá „arany érdemkereszttel\ Ilyen a nemes érzésű, igazi jó tanitó! (Folytatása következik.)