Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-16 / 87. szám

2 gíőrőstvítíék öcfrcscsabc, 1922. április 16 ' SziMáoipó-állomás Békéscsabán Megemlékeztünk már arról a nagy­jelentőségű eseményről, amely a közel jövőben megvalósul városunkban egy felvevő rádióállomás felállításá­val. A Magyar Távirati Iroda ugyanis Békéscsabán is fel akar szerelni egy szikratávíró állomást, hogy a csabai fiókot minden fontos eseményről (igy a napi tőzsdei jelentésekről is) a lehető legrövidebb idő alatt érte­sítse. Nem kell hangoztatnunk, hogy micsoda óriási jelentősége volna e terv megvalósulásának, főként gaz­dasági szempontból. Az a körülmény, hogy a gazdasági élet minden meg­mozdulásáról azonnal értesülne Bé­késcsaba, városunkat rövidesen na­gyon fontos gazdasági gócponttá tenné. De nem kis jelentőségű az sem, hogy a világpolitika és bel­politika hireit, úgyszintén minden fontos esemény megtörténését a lehető legrövidebb idő alatt megtudnánk. És mindezen előnyök elnyerésé­nek csak egyetlen akadálya van. Nincs megfelelő helyisége a MTI. csabai fiókjának. Már pedig addig rádióállomás felszereléséről szó sem lehet, mig a fiók olyan irodával nem rendelkezik, amelyikben zavar­talanul bonyolítja le rengeteg, nagyon fontos és sürgős munkáját. Tudjuk, hogy most a lakáskérdés igen nehéz. Mégis hisszük, hogy a hatóság, de meg minden polgár, aki fel tudja fogni a rádióállomás fel­állításának roppant fontosságát, min­den igyekezetével segítségére lesz a MTI.-nak, hogy az lakáshoz s igy Békéscsaba egy óriási jelentőségű intézményhez jusson. I Hojwcsot támogatja / Ái egységes párt Magas körökből, mint teljesen megbízható hírt, vesszük a követ­kezőket. A keresztény kisgazda, föld­míves és polgári párt vezetősége a legjobb indulattal nézi Kovács Mi­hály gőzmalomtulajdonosnak a bé­késcsabai mandátumért váló küz­delmét. Ha nem is Kovács a hiva­talos jelölt, mégis szívesen látnák az ő győzelmét is, mert tisztában vannak azzal az értékkel, amelyet Kovács agilis egyénisége, a gazda­sági élet iránt való különös érzéke jelentene a parlamentben. A párt Békéscsabán abba a sze­rencsés helyzetbe jutott, hogy mind­két jelöltje kiváló ember s igy el­határozták, hogy semmi irányban nem fejtenek ki agitációt, hanem rábízzák teljesen a csabai polgárokra a választást. A párt és a kormány szívesen látja azt, ha az őt támogató válasz­tók akármelyik jelöltet támogatják s épp ezért a hivatalos jelölt mellett nem exponálják magukat. Mi mentheti meg Magyarországot? Budapest, április 15. MTI. Mun­katársunk a húsvéti ünnepek alkal­mával megkérdezte Vass József dr. kultuszminisztert, hogy mitől várja a nemzet feltámadását. A miniszter vá­laszában a következőket mondta: Nem haltunk meg, tehát nem lehet feltámadásról beszélni. Azt viszont beismerem, hogy annyira betegek vagyunk, hogy csak csodával hatá­ros gondoskodás menthet meg ben­nünket. Szükségünk van, hogy fenn­maradjunk, fanatikus hitre, erős aka­ratra, összetartásra. A génuai konferencia hírei Génua, április 15. (Havas. MTI.) Sir Róbert Hoorne angol kincstári kancellár hivatalosan megcáfolja azokat a párisi sajtó­hireszteléseket, mintha Lloyd George tiz évi katonai leszerelési szünetet tervezne. Génua, április 15. (A - MTI. kiküldött tudósítójának jelentése.) A gazdasági bizottságban Collrat elnök javasolta, hogy alakít­sanak még négy albizottságot, ame­lyek közül az egyik a Portoroséban tárgyalt kérdésekkel foglalkozzék. Collrat javaslata lényegileg ugyanazt tartalmazza, amit Teleszky János dr. a gazdasági bizottság szerdai ülésén javasolt és a jugoszláv és a lengyel delegátus ellenzése után visszavont. Ezúttal is a jugoszláv kiküldött a kisantant, valamint Lengyelország nevében tiltakozott a javaslat ellen, mire Collrat elnök indíttatva érezte magát arra, hogy visszavonja javas­latát. Mindenesetre megállapítható, hogy az egész olasz sajtó az eredeti (a Teleszky által javasolt) inditvány­nyal rokonszenvez. Oroszország hozzájárul Zita királyné apanázsánali viseléséhez Pdris, április 15. Tegnap reggel ülésre jött össze a nagykövetek tanácsa. Miután meg­érkeztek az utódállamok meghívott képviselői is, áttértek Zita királyné évjáradékának tárgyalására. Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Lengyel­ország képviselői azonban kijelentették, hogy kormányuktól semmiféle uta­sításuk nincs ez ügyben. Oroszország képviselője kijelentette, hogy Orosz­ország kész az apanázs viselésében részesedni. A nagyköveti konferencián Foch és Weigand tábornokok is jelen voltak. Nem jó a földreform A jelenleg már végrehajtás alatt álló, sőt részben már végre is hai­tott földreform alig ha felel meg rendeltetésének. Több vidéken, sőt vármegyénkben is, aggasztó jelen­ségek figyelmeztetnek a várható súlyos bajokra. A mult napokoan dr. Vangyel Endre főszolgabíró és Reichardt József m. kir. gyulai gaz­dasági felügyelő hivatalos nigyben Újkígyósra utaztak. A kigyósiak azt hitték, hogy a földreform iiqyében járnak s hamarosan elébük járultak azzal a kérelemmel, hogy ha lehet, semmisítsék meg a földreform vég­rehajtására eddig tett intézkedések érvényét, minthogy jobb volt a föld­mives népre a földreform végrehaj­tása előtti állapot. A birtokhoz ju­tott földmunkások és kisbirtokosok kérelmük indokolásául előadták, hogy amíg nem osztották ki az uradalom földjét, addig mindenikük kapott akkora bérletet, amekkora megélhetését biztosította. Ma azon­ban a megváltott 3 holdacskából nem tudják magukat és családjukat fentartani, az uradalomnak pedig már nincs annyi földje, hogy ele­gendőt tudjon bérbe adni. A másik ilyenszerü jelenséget Battonyán észlelték, ahol az ott időző gazdasági főfelügyelő elé a Földmunkások Szövetségének kül­döttsége járult hasonló értelmű ké­réssel. Előadták, hogy jószágáilo­mány és megfelelő felszerelés hiá­nyában nagyobb darab földet nem tudnak munkálni. Kérik a főfelügye­lőt, járjon el az illetékeseknél, hogy fejenként csak 2400 négyszögöles földterületet kapjanak, tehát annyit, amennyit maguk, esetleg családjuk­kal együtt kézi erővel is meg tud­nak művelni. Ugy látszik, hogy a szépen ki­dolgozott paragrafusok szerkesztői bármennyire is javát akarták a föld népének, ilyen eshetőségekre nem gondoltak. Mindenesetre jó volna, ha az illetékesek ezeket az érdekes jeleségeket megszívlelnék. TuszszáIlit mányt várnak Rigából Budapest, április 15. MTI. jelenti: A napokban Rigából elindult 130 tusz. Előreláthatólag ma vagy hol­nap érkeznek az ország határára. Határkiigazitó bizottság jön Békésmegyébe Gyula, április 15. Szegedről je­lentik : az ott működő határkiigazitó bizottság a húsvéti ünnepek után érkezik Békésmegyébe. A bizottság­nak egy francia, egy olasz, egy szerb és két magyar tagja van. Bethlen miniszterelnök a jövö hét végén tér haza Budapest, április 15. Génuából ma érkezett távirat szerint Bethlen miniszterelnök csak a jövő hét má­sodik felében jön vissza Budapestre. A tanácskozásokban beállott húsvéti szünetet arra akarja felhasználni, hogy több államférfiuval érintkezésbe lépjen. Az Egyesült-Államok kormánya visszahívta budapesti követét Budapest, április 15. Az Egyesűit Államok kormánya visszahívta Gradt­smut Ulisest, a budapesti követség vezetőjét legőszintébb barátaink egyi­két. Felkerestük Grandtsmut Ulisest, hogy távozása előtt nyilatkozzék a magyar közönségnek azokról a be­nyomásokról, amelyeket közel 3 esz­tendei működése alatt szerzett. A kö­vetség vezetője kijelentette, hogy fáj Budapestről bucsut venni. Hogyha politikáról nem fogunk beszélni mondta, a következőkben adom elő benyomásaimat: Élénk figyelemmel kisérte állandóan azt a nagy mun­kát, amit az ország rekonstruálása érdekében kifejt, és látom, hogy a 3 évi itt működésem alatti nagy munkával az ország immár a kon­szolidáció terére lépett. Nem akarom elmulasztani, hogy ez alkalommal a magyar közvéle­mény figyelmét fel ne hívjam arra a körülményre, hogy a kitűnő minő­ségű magyar föld nincs ugy kihasz­nálva, mint ahogy lehetne. Meg va­gyok győződve, hogy intenzivebb termeléssel a kétszeresére lehetne emelni a föld hozadékát. Azt a nyo­mort, amelyben az ország egyes rétegei tengődnek, csak múlónak tartom. 9z Aurora kiállítása Az Aurora zene irodalmi és kép­zőművészeti kör I-ső tavaszi kiállí­tása f. hó 13-án d. e. 11 órakor nyilt meg Békéscsabán a Közműve­lődés házában. Az elég szép számban egybegyűlt közönséget Reisz Miksa dr., a kör elnöke üdvözölte egyszerű, bensősé­ges szavakkal. Utalt arra, hogy a ze­nei és irodalmi szakosztály sok fé­nyes szereplése után most a képző­művészeti szakosztály lép a nagy­közönség elé. A kiállítás anyaga nem üti meg talán azt a mértéket, ame­lyet sokan vrnak tőle, de ne legyen senki szigorú biró, hiszen ez az első kiállítás, amely tisztán csabai művé­szek és amatőrök müveiből került ki. Hiszi, hogy az Aurora kör ezirá­nyu működése is jó hatással lesz a művészeteknek Békéscsabán való fej­lődésére. Reisz Miksa dr. szavai után az egybegyűltek szétszéledtek a terem­ben, hol ügyes rendezésben megle­pően gazdag anyag tárul a közön­ség elé. Rajzok, festmények, szob­rok, plakettek, porcellánok, művészi fényképek batik munkák stb. kötik le a szemlélők figyetmét. Stidy Erdő dr. gyönyörű „gummi nyomás" képei méltó feltűnést kel­tenek. Ezt a technikájú művészetet alig ismerik Magyarországon. A fo­tografálásnak művészi . fokra való emelkedését hirdetik a képek. Kovács Lajos a már jól ismert rajzolómüvész ötletes karikatúráiból szép csoportot állított ki. Botyánszky önarcképe határozott fejlődést mutat. Belanka Mihály szép tervei tehet­séges építőművészről beszélnek. Ügyesek Tevan Rezső aquarelljei. Wagner József szénrajztanulmá­nyai igen jó rajzolót mutatnak be. Biztos vonalvezetés, karakterisztikus technika és határozott erő jellemzik képeit. Jók ugy a portrétanulmápyai, mint aktjai. Egyike a kiállítás leg­tehetségesebb művészeinek. Kolozsváry Zsigmond kiváltképen portréjaival tűnik ki. Südy Ernő dr. arcképe kiváló arcképfestőről beszél. Rajzban és lágy színeiben egyaránt kiváló. Weisz Ferenc plakettjeivel mint törekvő, ügyes, fiatal szobrász mu­tatkozik be. Filippinyi Samu többoldalú mű­vészettel szerepel. Nagyon szép és finom egy női fejszobra s egy gyer­mekszobra, kedvesek plakettjei. Ál­talában mint szobrász nagyon szép tehetségről tesz tanúságot. Szerepel még több olajfestménnyel, melyek közül egy női portréja eredeti. Ked­vesek a crajovai „Napsugár"-ba rajzolt dolgai. Kolozsváry Sándor aquarelljei és színes tollrajzai, úgyszintén porcel­lánjai már többször gyönyörködtet­ték a közönséget. Most is nagyon szimpatikusán mutatkozik be, mint egyik legtehetségesebb s legtöbbet ígérő csabai 'művész. Deutsch Tibor festményeiben még sok a bizonytalanság, de sok az erő is. Látszik, hogy komolyan mé­lyed bele a művészetbe s van mon­danivalója. Egyéniségét bizonyítja, hogy nem hódol be szolgailag egy iránynak sem, hanem kutat és min­dig ujat akar. Sok reménység van munkáiban. Karikatúrái pedig nagyon ügyesek. Zsolnai Béla festményei szépek. Kár, hogy Zsolnay már régen bucsut mondott a piktúra komoly művelé­sének. Zvarinyi Nelli batikmunkái mél­tán keltenek feltűnést. Nagyon fej-

Next

/
Oldalképek
Tartalom