Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-23 / 92. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1922. április 16

. GONDOLATOK A „Szegedi Napló" 1922. évi április hő 14-iki számában „Nagypéntek" cim alatt az Ur Jézus Krisztust „ösztövér testű és csapzott hajú fiatal zsidónak" mondja, akinek neve, hite, rokonsága, vagyona, barátja, szülőhelye és foglalkozása ismeretlen, ténfergő és szakadt szandálu koldus, a világ szemétje és a világ üldözöttje, akihez hasonló száz meg száz ténfergett a kikötőkben és a halásztanyákon stb. Talán mondani is felesleges, hogy zsidó irta, de Szegeden irta és 120,000 keresztyén magyar embert csapott arcul vele csak ott Szegeden. Hogy mi ez, arról se irok, hiszen azt az érzést, azt az indulatot, amit ez a szivén ütő gyalázat kivált az emberből, nem lehet papírra vetni. És mit gondolsz nyájas olvasó, gyalázta valaha keresztény újság még a legvadabb ellenforradalmi időkben is a zsidók „Adonáját", vagy „Mózesét", bántotta-e a legvadabb antiszemita is a zsidók vallásos tiszteletének tárgyát? Amit gyűlöl az öntudatos magyar ember a zsidóság söpredékében, az a nemzetromboló forradalmi szerep, az érdekeikért minden tisztességen keresztül gázoló kapzsiság, a sajtónak és irodalomnak nemzetközivé, szabadkőmivessé és pornográffá aljasitása — üzleti érdekből, de hitének tárgyait soha nem bántotta. * Nekünk ökölbe szorul a kezünk. De hát vajon nekik, akik magukat tisztességes zsidóknak tartják ? Elhiszem, hogy a jobb érzésű nem helyesli. De hát elég az ? Ha a zsidóság elitje csak fejcsóválással tér napirendre az ilyen felett, elvárhatja-e, hogy kivételt tegyenek vele s ne azonosítsák a söpredékkel, holott hallgatásával ő maga azonosítja magát vele. Kivetette magából a zsidóság a kommünben tébolyukban őrjöngőket, a népbiztosokat és a terror fattyukat, vagy a bécsi emigránsokat ? Felhördül-e most, hogy aki azt irta, ki kell pusztítani Mózes törvénye értelmében hetediziglen. Dehogy ! írja az Est: „Felébred a leányzó", ismét divatba jött a betiltás, a kolportázs megvonása. És azt azért irja, mert a szegedi polgármester a „Nagypéntek" cikk miatt megvonta a kolportázs jogot a Szegedi Naplótól. Ennyi az egész; felháborodik rajta, hogy ezért megvonta. Érted, látod jó magyarom, hova jutottunk ? Volt keresztyénlap, amelyik el nem itélte a felháborodás utálatával, mikor bombával megöltek hat nyugodtan vacsorázó zsidót? Ilyen szédítő a mélység közöttünk ? Találkozhatunk mi ? Sikertelen a bombamerénylet ügyében lefolytatott nyomozás Budapest, ápr. 22. Horváth rendőrfőtanácsos az erzsébetvárosi bombamerénylet ügyéről az alábbiakat jelentette ki: A nyomozás sikertelensége három okra vezethető viszsza. Egyik az, hogy nincsen biztosíték a bűnösök személyére vonatkozóan. Az a meggyőződésem, hogy azok az emberek, akik ezt a bünt elkövették, gyakorlottak voltak az ilyesmi terén. Másodszor a bűncselekményről nagyon kevés ember tudott. Végül a nyomozás sikertelenségének az is oka, hogy nincsenek logikai kapcsolatok a talált bűnjelek és a tettesek között. Francia gyűjtés Zita királynénak Pdris, április 22. (MTI.) A francia hazafiak ligála gyűjtést rendez Zita királyné születendő gyermekének javára. Csicserini fel akarták robbantani Génuában Orosz titkosrendörök kutatták fel a merénylet előkészítőit Génua, április 22. (MTI magánjelentése) A génuai rendőrség nagyszabású merénylet előkészítésének jött nyomára., amely az orosz delegáció és különösen Csicserin személye ellen irányult. A nyomozásban az olasz rendörségnek nagy segítségére voltak az orosz titkos rendőrök is, akik Csicserinnel jöttek Génuába. Az összeesküvők Párisból érkeztek Génuába. Vezérük Stavinkotv közismert orosz monarchista. A mai nap már 25 letartóztatás történt. A letartóztatottak között 21 férfi és 4 nő van. Az útleveleket állitólag a berlini rendőrség állította ki számukra. 9 főispánhoz irt gyulai nyilt levél Hrandt Vilmos nyilatkozata a támadásra (Kiküldött Gyula, április 22. A „Gyula és Vidéke" című lap folyó hó 18-iki száma terjedelmes nyilt levelet közölt, melyet Brandt Vilmosnak, Békésvármegye főispánjának címzett. A levél aláírása: „A gyulai ker. kisgazda földmives és polgári párt intézőbizottsága", tartalma pedig támadás a főispán ellen azért, mert a pártot nem támogatja nyíltan, hanem az egységes párt gyulai jelöltjével szemben Lukács György v. b. t. t., szintén egységespárti jelölt mellett nyilatkoztatja meg szimpátiáját. A levél kétségbevonja a főispán párthüségét s ha szelid szavakkal is, de meglehetősen erősen bírálgatja a többek közt azon tettét, hogy a katholikus körbe elment s ott a Lukács-párt értekezletén résztvett. A nyilt levélnek semmi viszhangja nem volt. Éppen ezért munkatársunk felkereste a főispán urat, hogy megkérdezze, miért nem válaszolt a hozzá intézett nyilt levélre s általában mit szól a támadásokhoz. Brandt Vilmos főispán ur munkatársunknak a következőket mondotta: „Nem reflektálok a „Gyula és ' Vidéke" támadására és pedig azért, mert nincs tudomásom sem hivatalosan, sem magánúton arról, hogy Gyulán megalakult volna az Egységes Párt. A központ sem értesített a gyulai pártalakulásról ugy, hogy én ép most akarom azt megszervezni. Nem is tudnék kinek válaszolni, mert az egységes párt lételének ellent mond az a tény is, hogy velem semmiféle ilyen szervezet nem kereste az érintkezést. Azt ugyanis fel kell tételeznem, hogy ha van itt egységes párt, az kereste volna az egységes párt vármegyei exponensével, a főispánnal. Egyébként csak természetes, hogy nem engedem magam terrorizálni semmiféle nyilt levéltől. tudósitónktól.) Ami az én látogatásaimat illeti, a tény az, hogy mindezideig mint főispán látogatásokat nem tettem, de ha tettem volna, akkor sem irányithatná ezen cselekedetemet semmiféle frakció. Az tény, hogy voltam a katholikus körben, mert meghívtak oda. Ha bármely más testület hívott volna meg, oda is elmentem volna, mert ez kötelességem, de kortescélokra sem a múltban nem engedtem magamat felhasználni, sem ezentúl nem fogom azt engedni. Schriffert Ferenc úrral kapcsolatban pedig csak azt jegyzem meg, hogy a vármegyei jelöltek közül egyedül Schriffert ur nem érdemesített arra, hogy engem, mint a párt exponensét felkeressen, bár éppen ő helyben van s jól tudja, hogy reggel 7 órától este 9 óráig mindenkor fogadok. Lehet, hogy Schriffertéket az tartja vissza a hozzám való közeledéstől, mert sejtiik, hogy tudomásom van arról, mnt akarták küldöttségek meneztgetésével megakadályozni főispáni kinevezésemet. Ami pedig az én párt és elvhüségemet illeti, arról igazán felesleges beszélni is, hiszen Bethlen István gróf miniszterelnök ur, aki gyermekkorom óta ismer, bizonyára nem ajándékozott volna meg bizalmával, ha nincs tisztában azzal, hogy ki vagyok és mennyire számithat reám." Ezeket mondotta a főispán ur. Mi a magunk részéről csak azt szegezzük le, hogy nagyon kár politikai érzékenységből kikezdeni tekintélyeket. Mert igaz ugyan, hogy Brandt Vilmosról minden támadás visszapattan, anélkül, hogy az ő személyét vagy méltóságát megsértené, de a sajtó mégsem tehet szolgálatot a köznek azzal, ha megtámad egy vezérférfiut csak azért, mert a korteskedés így kívánja. A városi közgyűlés előkészületei Illetékes helyről szerzett információnk szerint a képviselőtestület közgyűlésének időpontja ügyében még nem történt megállapodás. A polgármester távirati, esetleg levélbeli értesítést vár a Pénzügyi Szindikátustól arra vonatkozólag, hogy a kislakások építéséhez megígért kölcsönt mikor és milyen feltételekkel folyósítják. Az összehívandó közgyűlés legfontosabb tárgypontját ennek a kölcsönnek az ügye képezi. Addig tehát nem lehet összehívni a közgyűlést, ameddig a Pénzügyi Szindikátus meg nem küldi a tárgyalások alapjául szolgáló értesítését. Máskülönben értesülésünk szerint a tanács foglalkozott már egyes dolgokkal, amelyek szintén a közgyűlés elé fognak kerülni. Itt emlékeztetjük a képviselőtestület tagjait arra a régebb hozott határozatra, amely szerint a mostani közgyűlésnek a városházi hivatalos órák megosztásával is foglalkozni kell. Tudjuk, hogy egy régebbi közgyűlés indítványt fogadott el arra vonatkozólag, hogy május 1-től a városházán délelőtt is délután is hivatalos órát tartsanak. Az annak idején elhangzott alapos kifogásokon kivül, továbbá még a következőket ajánljuk az illetékesek figyelmébe : — A városi tisztviselők legnagyobb része szűkös anyagi viszonyai között a jelenlegi osztatlan (8 órától 2 óráig terjedő) munkaidőnek megfelelően rendezték be egész életrendjét. A családos tisztviselők megélhetésük biztosítása céljából a jelenleg még félig-meddig szabad délutánjaikon mellékfoglalkozást űznek. Egyik eljár könyvelni, a másik kertet gondoz, stb. Szóval úgyszólván valamennyien tehetségük és tudásuk szerint használják fel üres idejüket arra, hogy beesületes munkával szerezzenek pótlást szűkös fizetésükhöz. Ha már most megosztaná a képviselőtestület a hivatalos munkaidőt, akkor a tisztviselők megélhetésüknek egyik fontos biztositékát veszítenék el. Azt pedig bizonyára mindenki tudja, hogy a város szervezési szabályrendeletének 194-ik paragrafusában maga ez a képviselőtestület napi 6 órában állapította . meg a tisztviselők munkaidejét, tehát munkamennyiség szempontjából a tisztviselőkre nézve is, a városra nézve is mindegy, hogy a tisztviselők ezt a hat órát egyfolytában, vagy két részletben dolgozzák le. Bezzeg nem mindegy, ha a város közönségének érdekeit tartjuk szem előtt. Az ügyes-bajos embereknek egyenesen súlyos káruk származhatnék abból, ha a képviselőtestület délelőtt csak 12 óráig szabja meg a munkáidét, mert köztudomásu, hogy minden állami hivatalban délután 2 óráig tartanak hivatalos órát. Ha tehát valakinek az állami adóhivatallal, vagy a járásbírósággal, vagy más hivatallal van dolga s annak elintézéséhez valimelyes városi bizonyítványra van szüksége, kénytelen egész ügyének elintézését egy nappal odább halasztani, mert 12 óra után a Városházán már senki sem lesz, holott egyébként délután 2 óráig elintézhetné akármilyen dolgát. Tehát a város közönsége érdekében feltétlenül szükséges, hogy a városi hivatalok is összemüködhessenek az állami hivatalokkal. Ha valami rendkívüli munka akad, a tanács úgyis elrendeli, hogy a tisztviselők túlórázzanak. Mi van ma ? 1922. április 23., vasárnap R. kath: Quasim Prot.: Béla. Nap kél 4 óra 59 perckor, nyugszik 18 óra 58 perckor (658). Hold kél 3 óra 24 perekor (éjjel), nyugszik 15 óra 20 perckor (délután). Délelőtt 10 órakor: Földmunkások Országos Szövetségének helyi alakuló közgyűlése a Vadász-vendéglőben. Délelőtt 11 órakor: Gazdasági Egyesület közgyűlése saját helyiségében. Délután 2 órakor: Cséplőgéptulajdonosok gyűlése a Fehér Bárányban. Délután 2 órakor: Méhészegylet ismeretterjesztő előadása az Irányi-utcai iskolában. Délután fél 4 órakor: CsAK-EIőre bajnoki footballmérkőzés a CsAK Réthyutcai sporttelepén. Délután 4 órakor: Kovács párt gyűlése Erzsébethelyen a Gécs-malom udvarán Délután 4 órakor: Színházi előadás. Délután 6 órakor: Kovács párt gyűlése Erzsébethelyen a szövetkezetnél. Este 8 órakor: Színházi előadás. 1922. április 24., hétfő R. kath.: György vt.Prot.: György. Napkelte 4 óra 58 perckor nyugta 19 óra 00 perckor. (7 00) Holdkelte 3 óra 48 perckor, (éjjel), nyugta 16 óra 22 perckor (délután) Este 8 órakor színházi előadás.