Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-22 / 91. szám

Kőrösvidók Békéscsaba, 1922. április 22 Befejeződtek a kihallgatá­sok a bombamerénylet ügyében Budapest, ápril 21. R bombame­rénylet ügyében, mint ismeretes, a rendőrségen előállítottak egy fiatal­embert, akiről Debrecenben azt be­szélték, hogy tud a merényletről. Debrecenből egy vizsgálóbíró a fő­városba jött és a rendőrség figyel­mét felhívta rá. R fiatalembert teg­nap előállították, azonban semmit sem akart beismerni. Miután alibit igazolt, a rendőrségről elbocsájtot­ták. Ezzel a kihallgatások a bom­bamerénylet ügyében teljesen befe­jeződtek és az összes aktákat ma délelőtt átszállították az ügyészségre. Garami Ernőt Budapestre hozzák a szocialisták ? Budapest, április 21. A magyar­országi szociáldemokrata-párt veze­tőségének megbízásából tegnap este Bécsbe érkezett Propper Sándor, hogy megkérje Garami Ernőt, a párt hivatalos képviselőjelöltségének elfo­gadására. A küldöttség azt is meg­kérdezte, nem volr.a-e hajlandó Ga- j ramy már a választás idejére Pestre I visszatérni ? Garamy hirszerint erre j elutasító választ adott. KÜLFÖLD A németek önvédelemből léptek egyezségre az oroszokkal Róma, április 21. (MTI) Átadták a német válaszjegyzéket az orosz delegációnak. Németország már több év óta elismerte az orosz szovjet­köztársaságot. A két ország között azonban felmerült annak szükséges­sége, hogy egymás között megbe­széljék a hadiállapot következményei, mielőtt a rendes diplomáciai viszonyt újra megkezdték volna. R két kormánynak erről folyta­tott tárgyalásai már hetekkel ^ezelőtt annyira előrehaladtak, hogy lehet­ségessé vált a szerződés megkötése. R londoni programm javaslatai fi­gyelmen kivül hagyták a német ér­dekeket. R londoni javaslat aláírá­sával Oroszország súlyos jóvátételi követeléseket támasztott volna Né­metországgal szemben. Ezekre a súlyos aggodalmakra a német delegáció a meghívó hatal­mak delegációit ismételten figyel­meztette. Ez azonban nem járt ered­ménnyel, sőt épen annak ébred tu­datára a német delegáció, hogy a meghívó hatalmak külön tárgyalá­sokat kezdtek Oroszországgal. Ezekről a tárgyalásokról nyilvá­nosságra került közlemények arra engednek következtetni, hogy a megegyezés küszöbön áll. R német delegáció ezekkel a tényekkel szem­ben nem kételkedhetett abban, hogy érdekeit közvetlenül meg kell vé­delmeznie. Rz Oroszországgal való szerződést ezért vasárnap este, he­tekkel ezelőtt megállapított terve­zettel teljesen egybehangzó szöveg­gel irták alá és rövidesen ki is hir­dették. Baj nélkül folyt le a béosi szocialisták tüntetése Bécs, ápr. 21. (MTI) R lapok a szocialisták és kommunisták teg­napi tüntetéséről azt irják, hogy csupán a tömegek teljesen felesle­ges megsétáltatása volt és szeren­csére minden rendzavarás nélkül folyt le. Egy szociálista zsebtolvajt tartóztattak cscpán le. R tömeg megtámadta a rendőrséget és ki­szabadította a zsebtolvajt. Parisban a nemetek és oroszok közös offenzivájától félnek Riadalom a francia közönség bőrében (MTI magánjelentése) R Neue Freue Presse-nek jelentik Párisból: R közönség körében a legvadabb hirek vannak forgalomban. Rz egyes lapok lelkiismeretlen hazugsággal fokozzák a riadt hangulatot. Igy az Eklair tegnap azt irta, hogy Németország 12 ezer főnyi rohamcsapatot küldött a Ruhrvidékre és hogy a vörös hadsereg Románia és Lengyel­ország határát fenyegeti. Hivatalos helyről megcáfolják azt a másik ri­asztó hirt is, hogy az összes szabadságolt katonákat visszahívták. Elter­jedt továbbá az a hír is, hogy a francia kormány elrendelte a Ruhrvidék megszállását. Berlin, április 21. (MTI.) Wolff. Hivatalosan megállapítják, hogy a párisi lapoknak az a jelentése, mely szerint a német kormány mintegy 12 ezer főből álló rohamcsapatot indított a Ruhrvidékre és amely szerint felső Sziléziában is készen áll egy csapat, minden rész­letében koholmány. Erzséhoűheiy vSzSnsége Kivezetik a Bohn téglagyár ártézi vizét Békéscsaba, április 21. Illetékes tényezők előtt már hosszú idők óta sok szó esett Erzsébethely veszedelmes vizinségéről. Darida Károly tanitó több izben szóvá tette és részletesen ismertette a város képviselőtestületének közgyűlésein is az ügyet a Bohn téglagyár kútjával kapcsolatosan. Ismeretes ugyanis, hogy a Bohn téglagyár kötelezettsé­get vállalt arra, hogy a telepén levő ártézikut vizét kivezeti az utcára s elsősorban munkásainak, továbbá az erzsébethelyi lakosságnak az ivó­víz szükségletét elégíti ki s csak az ezen felül maradó vízmennyiséget használja gépeinek táplálására. Da­rida Károly által több izben stirge-. tett hosszas huza-vona után a köz­igazgatósági bíróság döntése követ­keztében a Bohn-gyár most el is vállalta, hogy a csővezetéket kiépiti és az ártézikut vizét a lakosság használatára bocsájtja. Az ügy fontosságának megítélésé­hez szükséges tudni, hogy Erzsébet­hely lakossága jórészt még ma is a legveszedelmesebb, fertőzött altalaj­vízből látja el szükségletét^ A kutak­ban minden tavasszal szinig gyülem­lig meg az egészségtelen, salétrom­mal is telitett talajvíz. Hogy ez a tény milyen veszedelmet rejt magá­ban, azt fölösleges bővebben fejte­getniink, hiszen mindenki tudja, hogy az egész Erzsébethely talaja mocsaras, vizenyős és a már rész­ben lecsapolt, betöltött mocsarak a fertőző betegségeknek millió és mil­lió csiráját tenyésztik. Ez a mocsa­ras talajvíz tölti meg minden tavasz­szal az erzsébethelyi kutakat. Kell-e tehát kutatnunk más okát 9 háztulajdonosok szervezkedése Megírtuk, hogy az újpesti ház­tulajdonosok szervezete arra kérte a város tanácsát, hogy hivja össze a békéscsabai háztulajdonosokat a helyi szervezet megalakítása céljából. A város vezetősége nem akarta ma­gára vállalni a látszat szerint a ké­relem teljesítését, hanem a Gazda­sági Egyesületnek adta ki az újpesti háztulajdonosok átiratát. Értesülé­sünk szerint a Gazdasági Egyesület vasárnap, 23-án délelőtt tartandó közgyűlésén az indítványok sorában fogják tárgyalni az ügyet. Ha a közgyűlés ugy találná, hogy nem illetékes a kérelem teljesítésére, akkor maguk a háztulajdonosok ve­szik kezükbe a szervezkedés ügyét, minthogy tudomásunk szerint kívá­natosnak tartják az országos gyűlé­sen való képviseltetésüket. is annak a szomorú anyakönyvi statisztikának, amelyből kitűnik, hogy Erzsébethelyen az elmúlt tavaszon is többen haltak meg, mint ahányan szü­lettek. R gyermekhalandóság meglepően nagy. R város fúratott ugyan az Oros­házi-vX és a Táncsics-iilca sarkán j egy Northon-kutat. Ez azonban na- j gyon kevés vizet szolgáltatott. Ter- ; mészetesen mindenki igyekezett mi- j | nél előbb biztosítani magának a jó I vize*, minthogy mindenkinek nen* ! jutott belőle. Igy a nagy igyekezet i odáig fejlődött, hogy egy időben már hajnali 3 órától 5 óráig \ kihúzták a kut egész vizét. i , Azóta megfelelő mélységűvé fur­! ták át ezt a kutat s igy a vizbő­; sége már megfelelne a szükséglet' I nek. Most már csak az a baja, hogy I a szerkezete nem bírja ki az állandó \ használatot és gyakran elromlik. : Ilyenkor — például jelenleg is — \ a szomjas erzsébethelyiek felszakit­j ják a felső víztartály vas fedőlapját j s onnan merítik ki a vasizü állott i vizet, amely még mindig használ­\ hatóbb a házaknál levő kutak talaj­j vizénél. , R közigazgatási bíróság döntése J szerint a Bohn-gyár 30 napon belül ! köteles most a telepén furt ártézi­I kut vizét a lakosság szükségletének 1 kielégítése céljából kivezetni. R gyár j vezetőáége meg is igérte, hogy ele­j get tesz a lehető legrövidebb időn j belül a döntésnek, amely az erzsé­| bethelyi vizinségnek lényeges eny­í hitesét jelenti. Megkezdődött a fásítás Békéscsabán A forradalmak ideje alatt tudva­levőleg utcákon és köztereken sok fát irtottak ki, sőt a csemetekerteket sem kímélték. A város nagy gond­dal látott hozzá az elpusztított fa- és csemeteállomány pótlásához. A meg­lehetősen nagyméretű munkáról a város gazdasági intézőjétől az aláb­biakat tudtuk meg. Az erdősítést a Szarvasi-ut men­tén erre a célra kijelölt területen kezdték meg, ahol 50 darab tölgy, szil és kőris csemetét ültettek el. Ezenkívül a tavaly elvetett magból 50 ezer darab akácot iskoláztak el. A Köröspart mentén pedig 15 ezer nyárfadugványt, csemetekertben pe­dig 3000 darab újonnan beszerzett egyéves japánakácot (Sophora japa­nika) iskoláztak el. Egyházi ünnepségek Syomán A Békés-, Csanád- és Csongrád­megye református egyházaiból ala­kult békés-bánáti egyházmegye csü­törtökön iktatta be esperesét, Har­sányi Pál gyomai lelkészt hivatalába. Ez alkalomból a gyűlésen résztvevő lelkészek és világi kiküldöttek a gyomai egyház vendégei voltak. Az ünnepélyes közgyűlést meg­előző napokon templomi ünnepélyek voltak, a nagytemplomot zsúfolásig megtöltő közönség részvételével. — Kedden délután 4 órakor vallásos estély, melyen Sebestyén Béla szen­tesi lelkész imádkozott, Koppányi Gyula bibliát magyarázott; Márton Árpád volt bukaresti magyar refor- , mátus esperes pedig beszédet tartott. Bogdán Rezső vásárhelyi kántor szólóéneke és a gyomai vegyeskar énekszámai emelték a magasszin­vonaiu estély áhítatát. Szerdán délelőtt Böszörményi Jenő szentesi lelkész prédikált a temp­lomban, utána pedig dr. Lener Géza egyetemi tanár tartotta nagyhatású tudományos értekezését a feltámadás és az örökélet tanáról. Szerdán dél­után az egyházi biróság két lelkész és két tanitó fegyelmi ügyét és négy közigazgatási ügyet intézett el. Csütörtökön 8 órakor kezdődött az esperest beiktató közgyűlés a templomban. A lelkészek, világi tisztviselők, a presbyteriumok kikül­döttei és a gyomai hívek előtt Pin­kóczy Gusztáv orosházai lakos imád­kozott s megkezdődött a közgyűlés. Dr. Csathó • Zsigmond gondnokhe­lyettes és Nagy Károly makói lelkész mint elnökök nyitották meg a köz­gyűlést. Először az elhunyt esperest parentálta el az utódja megkapó beszéddel, majd letette a hivatali esküt s megtartotta székfoglaló be­szédét, mely az Istenért és magyar­ságért izzó léleknek gyönyörű meg­nyilatkozása volt. Még letették a hivatali esküt Gönczy Béla vésztői lelkész-főjegyző, Tóth József körös­ladányi lelkész és dr. Eördögh Ár­pád kir. főügyész tanácsbirák és Hegedűs Gyula dobozi főjegyző, egyházmegyei jegyző felesküdött egy tanítónő és 4 tanitó. Az ünnepélyes rész végeztével át­vonult a közgyűlés a községháza nagytermébe s letárgyalta a tárgy­sorozatot. Itt a legkiemelkedőbb volt az a határozat, mellyel az egyház­megye pártfogásába vette az oláhok által Máramarosszigetről kiüldözött református jogakadémia, mely Hód­mezővásárhelyen talált menedéket. Kimondotta a közgyűlés, hogy Hód­mezővásárhely város segítségével mindaddig fenntartja, édes gyerme­kének tekinti a szigeti jogakadémiát, mig az vissza nem térhet régi he­lyére s eléggé nem becsülhető áldozat­készséggel óriási anyagi terhet vál­lalt magára. Délben a gyomai egyház 140 teri­tékes díszebédet adott, ahol Kiss László főszolgabíró a járás, Péter­man főjegyző a község, dr. Lener Géza a püspök, dr. Erdős Károly a debreceni kollégium, Feiler Ernő az evang. egyház, Kner Izidor a zsidó hitközség részéről szebbnél-szebb fel köszöntőkben ünnepelték az espe­rest. A felszólalások fölé emelked­dett György Endre, volt földmivelés­ügyi miniszter, az ugocsai birtokáról kiüldözött földönfutó szegény magyar ember — nekünk büszkeségünk — a reszkető aggastyán, aki fiatalos, lángoló lélekkel tett hitvallást a magyar reménységről. Zeöke Antal gyomai volt képviselő a pártja és

Next

/
Oldalképek
Tartalom