Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-20 / 89. szám

80 Körösvidék Békéscsaba, 1922. április 16 . KÜLFÖLD Devalváció Görögországban Budapest, ápril 19. R budapesti királyi olasz követség tudtul adja a Magyarországon tartózkodó olasz állampolgároknak, hogy a görög kormány legutóbb kényszerkölcsönt szavazott meg. R magántulajdonban lévő görög bankjegyek értéküknek felére devalválódnak, mig a tulaj­donosok a bankjegyeknek még fen­maradó fél értéké erejéig a köl­csönre jegyezni kötelesek. Ez azon­ban nem vonatkozik az olasz ál­lampolgárok tulajdonában lévő gö­rög bankjegyekre. Rz olasz állam­polgárok jogaik érvényesítése végett forduljanak a görög konzulátushoz. ÉéHésyármegye uj tanfelügyelője Véletlenül értesültem róla, hogy Szentkereszty Tivadar az én — ami ungi kedves tanfelügyelőnk Békés­és a hozzácsatolt Aradvármegye tan­kerületének élére került. Mint munkásságának legközvetle­nebb szemlélője, mint az ungme­gyei tanítóság szerény vezetője kí­vánom őt bemutatni uj tankerületé­nek, uj tanítói gárdának. Szentkereszty Tivadar Ungvárme­gye tanügyének élére a legnehezebb időben, a háború második évében került. A ráváró súlyos feladatoknak a legnagyobb megelégedésre tudott megfelelni. A besorozott tanítók fel­mentését, a hadbavonultak pótlását, az iskolai munka zavartalan műkö­dését, a muszka betörés által szen­vedett iskolák rendbehozatalát, a sok kárt szenvedett tanítók segélyeinek méltányos megállapítását, a segélyek célszerű elosztását, a hadbavonult tanítók családtagjai ügyeinek jóaka­ratú elintézését mind-mind utólér­hetetlen nagy munkássággal, mindég megértő nyájas szeretettel örök há­lánk érzetének kiérdemlése mellett intézte el. A közért, de leginkább a tanító­ság érdekeiért dolgozott éjjel-nappal. Ajtaja nyitva volt mindenki előtt hi­vatalos órákon kiviil is. Lakásán, utcán és bárhol készséggel állt ren­delkezésére bármelyik megszorult ta­nító családnak. Tízezreket gyűjtött a tanítók özvegyei és árvái javára. Az ungmegyei patronázs egyesületnek házat szerzett, mely ma 4 millió ko­ronát ér. Nem volt oly közérdekű dolog, melyből részét ki ne vette volna. Legnagyobb szeretettel azon­ban a tanítói értekezletek, tanítók otthona — szóval ezek közügye iránt viseltetett. A tanítóság szeretetének jeléül 5000 K-ás alapítványt tett ne­vére a Tanítók Házában. A kormány is elismeréssel volt nemes nagy munkája iránt s a leg­elsők között tüntette ki a 'polgári hadi érdemkereszttel. A cseh megszállás idején ... de erről most nem irhatok. Családja, ugy tudom még megszállt területen van. Ismert okokból tehát ezen mű­ködéséről hallgatnom kell. Békésvármegye a menekültek kö­zül a legértékesebb vezetőt kapta. Hangtalan, csendes munkás, ki fiatal korában tanulmányozta Sveic, Olasz-, Francia- és Németországok nép­oktatásügyét, tehát széles látókörű és óriási munkabirásu ember, kit sokszor találtam a napnak 10—12-ik munkaórájában is íróasztalnál. * Szereti a rendet, de ő maga jár elől s követelésében a megértő sze­retet vezérli. Igy csak gratulálni tudok a békési és aradi kartársak­nak és e vármegyéknek az én el­vesztett és az ő uj tanfelügyelőjükhöz 1 Nyíregyháza, 1922. április hó. Szabó János, ungvári áll. elemi isk. ig.-tanitó. Diplomáciai tárgyalások a menekültek visszatelepítése erdekében Budapest, április 19. Dr. Bernoldk népjóléti miniszter kijelentette, hogy tudomása van arról, hogy a menekültek között sok van olyan, aki waggonban lakik, mig meg­szállott területen kényelmes otthonnal rendelkezik. Menekülniök kellett, mert a megszálló kormány részéről a megszállott területeken zaklatásoknak voltak kitéve. A magyar kormány elhatározta, hogy ezeknek a menekültek­nek az érdekében, akiknek itteni elhelyezésére nem lehet számítani, diplo­máciai lépéseket tesz a szomszédos államok kormányainál visszatelepítésük érdekében. Nem szabad azt hinni, hogy ez az akció a menekültek ellen irányul, sőt éppen legfőbb érdekükben történik. Uj iskolát kap Gerendás Régi vágya teljesül az Apponyi­Gerendáson lakó evangélikusoknak. Már évek óta halogatódó kérésük valósul meg. A hétfői békéscsabai evangelikus egyháztanácsi ülés elha­tározta, hogy felépítteti az evange­likus iskolát. Nagygerendáson (Apponyi-Geren­dás) sok evangelikus lakik, akik a csabai egyházhoz tartoznak. A ge­rendásiak évek óta sürgették már egy evangelikus iskola felállítását, mert az ott lakó hívek gyermekei — nem lévén Gerendáson ev. egy­ház — nem tanulhatnak evangelikus vallást. A csabai egyház méltányolta a kérést, választott egy tanítót Ap­pouyi-Gerendásra. De nem volt iskolaépület. E nélkül pedig csak a legnagyobb nehézségekkel bérelt, földes tanyai szobákban ment a pedagógiai munka. Most ennek a lehetetlen helyzet­nek véget vetett a presbitérium ha­tározata. Pályázatot tűzött ki iskola­építésre, melynek eredménye az lett, hogy Molnár János építészt meg­bízták az építési munkálatokkal. Az iskola építéséhez azonnal hoz­záfognak ugy, hogy szeptemberben már meg is nyílik a gerendási evan­gelikus iskola. Megszűnt a borbélysztrájk Kedden este az Ipartestület helyi­ségében gyűltek össze a mesterek és a segédek megbízottai. R meg­egyezés elég nehezen ment, ameny­nyiben az értekezlet a késő éjjeli órákig tartott. Végre aztán sok vita után a következőkben állapodtak meg: Munkaidő : nyitás reggel 7 órakor, zárás este 7 órakor, délben 1 és fél órai ebédidő. Vasárnap és minden pirosbetüs ünnepen délben 12 óra­kor zárás. Húsvét, pünkösd és ka­rácsony ünnepének első napján tel­jes munkaszünet. R vasárnapi fél­napi munkaidő helyett minden munkás a hét bármely napján egy fél napi kimenőt kap. Ha a hétben pirosbetüs ünnep van, akkor nincs kimenő. Ha szombatra esik az ün­nep, akkor egész nap dolgoznak. R fizetés aránya: ha az üzletben egy segéd van, akkor 35 százalék, ha pedig kettő, vagy több segéd van, akkor 25 százalék. Amilyen arányban emelik a mes­terek a tarifát, ugyanolyan arány­ban emelik a munkások fizetését is. R sztrájkból kifolyólag a munkást 30 napig nem lehet elbocsájtani. Ennek a megegyezésnek az alap­ján már a tegnapi napon az összes munkások munkába állottak. R segédek bérkövetelése annyi­ban volt méltányos, hogy mig a mesterek többször emelték már a tarifát, addig ök egyszer sem kap­tak fizetésjavitást. Apponyi-utcák ii. Irta: Fábry Károly (10) De hát az nagyon kényelmetlen volt, hogy az elöljárók és tisztviselők egymás^ közti érintkezésben ide-oda szaladgáljanak a két városháza között és a közönségnek is ide-oda átküldözgetése sok pa­naszra adott okot. Kénytelenek voltak belátni apáink, hogy egy egységes, nagyobb, uj városházát helyes volna épittetni, csakhogy bizony akkor ilyen nagy vál­lalkozásra nem igen volt meg az erő és áldozat­készség. ' Erős lökést adott azonban a gondolatnak az 1870-ben szervezésbe vett királyi bíróságok elhe­lyezésének kérdése. Csaba ki volt szemelve egy királyi járásbíróság székhelyéül, de annak helyiséget adni a község hivatott fel. A község puhatolt is alkalmas ház után; fel is ajánlották házaikat: Michnay János, Schwartz Sa­lamon, Grüner Fülöp és Áchim Mihály, de egyi­ket sem találták megfelelőnek s igy merült fel az 1871 január 25-én tartott közgyűlésen az a gon­dolat, hogy a község eladná az államnak: „az egykori szolgabírói hivatal számára építtetett há­zat, mely qll az első emeleten 9 szobából, alól 3 boltozatos nagy szobából, egy cselédszoba és 2 boltozatos börtönből, mely a város közepén, a pia­con fekszik — a járásbíróság helyiségéül — jutá­nyosabban, mint minden más vevőnek — 25,000 frtért" 1, Természetes, hogy most már gondolkozni kellett az uj városháza építtetéséről s azt 1871 március 6-án egyhangúlag el is határozták s az előleges terv készítésére azonnal egy 11 tagu bizottmány választatott és pedig: Petrovszky Pal biró, Hüke József, Sztraka Ernő, Fikker Lipót, Szemián Sá­muel, Bajcsy János, Ondroviczki Sámuel, Zsi­linszky Mihály, Lepény Pál, Zelenyánszky György és Milyo Mátyás tagokból, kik azzal is megbízat­tak, hogy néhány ujabbkori városházi épületet és igy pl. Makón, Gyulán és Miskolcon megtekint­senek ; az építésre fedezetül pedig kijelöltetett: a tőkepénztár 41,652 frt 77 kr., az inségi pénztár 7836 frt 1T kr. és az uj városháza eladási ára: 25,000 frt, összesen: 74,488 frt 93 kr. és elren­delték, hogy azonnal égettessen a község 600,000 téglát és szerezzen be 1500 köböl meszet, azon­felül lépések tétettek arra is, hogy a felállítandó uj kir. törvényszék Csabára helyeztessék. (Ez a kérdés még sok éveken át a szinen tartatott). A „bizottmány" már julius 3-án jelentést tett s javasolta: „mely szerint a városháza építésénél vezérelv gyanánt követtessék, hogy a ház ne a je­lenlegi pillanatnyi szükség fedezésére tan túlságos takarítással, hanem tekintve a város fejlődésének távolabbi jövendőjét, kellő számú és terjedelmű helyiségekkel láttassék el" stb. s ajánlotta : „eltérve attól, hogy nyilvános csőd utján pályadijak kitű­zésével" készíttessék a terv, hanem azzal Sztraka Ernő mérnök bizassék meg, ugy, ;hogy ha terve és költségvetése elfogadtatik, kap 400 frtot, ha nem: 250 frt jutalmat. És Sztraka mérnök örömmel fogadta a megtisz­teltetést, mert akkor 400 frt nagy pénz volt, olyan nagy pénz, hogy az igazságügyi kormány a köz­ség főterén levő emeletes házért sehogy sem akart adni 25,000 frtot. Sokalta a nagy tőkebefektetést, hanem inkább csak bérelni óhajtott. Akkor jött a néhai „csabai Népbank", hogy ő megveszi a házat 25,000 frtért s 1000 frt évi ha­szonbérért átadja az emeletet és alul a 3 börtön­helyiséget a járásbíróság részére, igy a község en­nek adta el „tekintve a bank közhasznú voltát, mely jótékonyságát minden lakosra egyaránt ki­árasztani alkalmas". Hja! akkor még igy gondolkoztak az emberek a bankokról. Hisz már 1859-ben akart a község önmaga takarékpénztárt teremteni, hogy egy kis pénzforgalmat létesíthessen, de biz' egy községi takarékpénztár máig sem sikerült . . . pedig ez lehetett volna egy községi állandó szép jövedelmi forrás. Knapp 20 esztendőre rá: nem igy beszéltek a népbankról, mikor ez csuful megbukott s mikor körülbelül annyi pénze veszett ott a leginkább kis­embereknek, mint a mennyibe került az úrbéri örökváltság, (800,000) ft., amit a község lakossága 20 év alatt is alig birt kinyögni. Ezt a 800,000 frtot azonban könnyebben viselte el a közönség, mert a legtöbbje megtakarított, félre tett pénz volt. Lám a mi jó apáink milyen bölcs és előrelátóak akartak lenni. Ötven évvel ezelőtt gondoltak Csaba nagy haladására s ugy akartak az uj házban be­rendezkedni, hogy utódaiknak se legyen még hosszú időn át erre gondjuk. A fejlődő idő azonban bölcs előrelátásukat meg­cáfolta, mert a városháza már évek óta olyan szűk, hogy három helyen is szét vannak szórva a hiva­talok s most már igazán égető szükséggé vált, hogy a városháza épülete átalakittassék, bővít­tessék. Igaz, hogy egyre nem számítottak a mi jó elődeink és pedig arra, hogy Csaba rendezett tanácsú vá­ros lesz. (Folytatása következik.) Kereskedőjétől kifejezetten Pyram terpentines cipőkrémet kérjen

Next

/
Oldalképek
Tartalom