Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-20 / 89. szám

80 Körösvidék Békéscsaba, 1922. április 16

. KÜLFÖLD Devalváció Görögországban Budapest, ápril 19. R budapesti királyi olasz követség tudtul adja a Magyarországon tartózkodó olasz állampolgároknak, hogy a görög kormány legutóbb kényszerkölcsönt szavazott meg. R magántulajdonban lévő görög bankjegyek értéküknek felére devalválódnak, mig a tulajdonosok a bankjegyeknek még fenmaradó fél értéké erejéig a kölcsönre jegyezni kötelesek. Ez azonban nem vonatkozik az olasz állampolgárok tulajdonában lévő görög bankjegyekre. Rz olasz állampolgárok jogaik érvényesítése végett forduljanak a görög konzulátushoz. ÉéHésyármegye uj tanfelügyelője Véletlenül értesültem róla, hogy Szentkereszty Tivadar az én — ami ungi kedves tanfelügyelőnk Békésés a hozzácsatolt Aradvármegye tankerületének élére került. Mint munkásságának legközvetlenebb szemlélője, mint az ungmegyei tanítóság szerény vezetője kívánom őt bemutatni uj tankerületének, uj tanítói gárdának. Szentkereszty Tivadar Ungvármegye tanügyének élére a legnehezebb időben, a háború második évében került. A ráváró súlyos feladatoknak a legnagyobb megelégedésre tudott megfelelni. A besorozott tanítók felmentését, a hadbavonultak pótlását, az iskolai munka zavartalan működését, a muszka betörés által szenvedett iskolák rendbehozatalát, a sok kárt szenvedett tanítók segélyeinek méltányos megállapítását, a segélyek célszerű elosztását, a hadbavonult tanítók családtagjai ügyeinek jóakaratú elintézését mind-mind utólérhetetlen nagy munkássággal, mindég megértő nyájas szeretettel örök hálánk érzetének kiérdemlése mellett intézte el. A közért, de leginkább a tanítóság érdekeiért dolgozott éjjel-nappal. Ajtaja nyitva volt mindenki előtt hivatalos órákon kiviil is. Lakásán, utcán és bárhol készséggel állt rendelkezésére bármelyik megszorult tanító családnak. Tízezreket gyűjtött a tanítók özvegyei és árvái javára. Az ungmegyei patronázs egyesületnek házat szerzett, mely ma 4 millió koronát ér. Nem volt oly közérdekű dolog, melyből részét ki ne vette volna. Legnagyobb szeretettel azonban a tanítói értekezletek, tanítók otthona — szóval ezek közügye iránt viseltetett. A tanítóság szeretetének jeléül 5000 K-ás alapítványt tett nevére a Tanítók Házában. A kormány is elismeréssel volt nemes nagy munkája iránt s a legelsők között tüntette ki a 'polgári hadi érdemkereszttel. A cseh megszállás idején ... de erről most nem irhatok. Családja, ugy tudom még megszállt területen van. Ismert okokból tehát ezen működéséről hallgatnom kell. Békésvármegye a menekültek közül a legértékesebb vezetőt kapta. Hangtalan, csendes munkás, ki fiatal korában tanulmányozta Sveic, Olasz-, Francia- és Németországok népoktatásügyét, tehát széles látókörű és óriási munkabirásu ember, kit sokszor találtam a napnak 10—12-ik munkaórájában is íróasztalnál. * Szereti a rendet, de ő maga jár elől s követelésében a megértő szeretet vezérli. Igy csak gratulálni tudok a békési és aradi kartársaknak és e vármegyéknek az én elvesztett és az ő uj tanfelügyelőjükhöz 1 Nyíregyháza, 1922. április hó. Szabó János, ungvári áll. elemi isk. ig.-tanitó. Diplomáciai tárgyalások a menekültek visszatelepítése erdekében Budapest, április 19. Dr. Bernoldk népjóléti miniszter kijelentette, hogy tudomása van arról, hogy a menekültek között sok van olyan, aki waggonban lakik, mig megszállott területen kényelmes otthonnal rendelkezik. Menekülniök kellett, mert a megszálló kormány részéről a megszállott területeken zaklatásoknak voltak kitéve. A magyar kormány elhatározta, hogy ezeknek a menekülteknek az érdekében, akiknek itteni elhelyezésére nem lehet számítani, diplomáciai lépéseket tesz a szomszédos államok kormányainál visszatelepítésük érdekében. Nem szabad azt hinni, hogy ez az akció a menekültek ellen irányul, sőt éppen legfőbb érdekükben történik. Uj iskolát kap Gerendás Régi vágya teljesül az ApponyiGerendáson lakó evangélikusoknak. Már évek óta halogatódó kérésük valósul meg. A hétfői békéscsabai evangelikus egyháztanácsi ülés elhatározta, hogy felépítteti az evangelikus iskolát. Nagygerendáson (Apponyi-Gerendás) sok evangelikus lakik, akik a csabai egyházhoz tartoznak. A gerendásiak évek óta sürgették már egy evangelikus iskola felállítását, mert az ott lakó hívek gyermekei — nem lévén Gerendáson ev. egyház — nem tanulhatnak evangelikus vallást. A csabai egyház méltányolta a kérést, választott egy tanítót Appouyi-Gerendásra. De nem volt iskolaépület. E nélkül pedig csak a legnagyobb nehézségekkel bérelt, földes tanyai szobákban ment a pedagógiai munka. Most ennek a lehetetlen helyzetnek véget vetett a presbitérium határozata. Pályázatot tűzött ki iskolaépítésre, melynek eredménye az lett, hogy Molnár János építészt megbízták az építési munkálatokkal. Az iskola építéséhez azonnal hozzáfognak ugy, hogy szeptemberben már meg is nyílik a gerendási evangelikus iskola. Megszűnt a borbélysztrájk Kedden este az Ipartestület helyiségében gyűltek össze a mesterek és a segédek megbízottai. R megegyezés elég nehezen ment, amenynyiben az értekezlet a késő éjjeli órákig tartott. Végre aztán sok vita után a következőkben állapodtak meg: Munkaidő : nyitás reggel 7 órakor, zárás este 7 órakor, délben 1 és fél órai ebédidő. Vasárnap és minden pirosbetüs ünnepen délben 12 órakor zárás. Húsvét, pünkösd és karácsony ünnepének első napján teljes munkaszünet. R vasárnapi félnapi munkaidő helyett minden munkás a hét bármely napján egy fél napi kimenőt kap. Ha a hétben pirosbetüs ünnep van, akkor nincs kimenő. Ha szombatra esik az ünnep, akkor egész nap dolgoznak. R fizetés aránya: ha az üzletben egy segéd van, akkor 35 százalék, ha pedig kettő, vagy több segéd van, akkor 25 százalék. Amilyen arányban emelik a mesterek a tarifát, ugyanolyan arányban emelik a munkások fizetését is. R sztrájkból kifolyólag a munkást 30 napig nem lehet elbocsájtani. Ennek a megegyezésnek az alapján már a tegnapi napon az összes munkások munkába állottak. R segédek bérkövetelése annyiban volt méltányos, hogy mig a mesterek többször emelték már a tarifát, addig ök egyszer sem kaptak fizetésjavitást. Apponyi-utcák ii. Irta: Fábry Károly (10) De hát az nagyon kényelmetlen volt, hogy az elöljárók és tisztviselők egymás^ közti érintkezésben ide-oda szaladgáljanak a két városháza között és a közönségnek is ide-oda átküldözgetése sok panaszra adott okot. Kénytelenek voltak belátni apáink, hogy egy egységes, nagyobb, uj városházát helyes volna épittetni, csakhogy bizony akkor ilyen nagy vállalkozásra nem igen volt meg az erő és áldozatkészség. ' Erős lökést adott azonban a gondolatnak az 1870-ben szervezésbe vett királyi bíróságok elhelyezésének kérdése. Csaba ki volt szemelve egy királyi járásbíróság székhelyéül, de annak helyiséget adni a község hivatott fel. A község puhatolt is alkalmas ház után; fel is ajánlották házaikat: Michnay János, Schwartz Salamon, Grüner Fülöp és Áchim Mihály, de egyiket sem találták megfelelőnek s igy merült fel az 1871 január 25-én tartott közgyűlésen az a gondolat, hogy a község eladná az államnak: „az egykori szolgabírói hivatal számára építtetett házat, mely qll az első emeleten 9 szobából, alól 3 boltozatos nagy szobából, egy cselédszoba és 2 boltozatos börtönből, mely a város közepén, a piacon fekszik — a járásbíróság helyiségéül — jutányosabban, mint minden más vevőnek — 25,000 frtért"

1, Természetes, hogy most már gondolkozni kellett az uj városháza építtetéséről s azt 1871 március 6-án egyhangúlag el is határozták s az előleges terv készítésére azonnal egy 11 tagu bizottmány választatott és pedig: Petrovszky Pal biró, Hüke József, Sztraka Ernő, Fikker Lipót, Szemián Sámuel, Bajcsy János, Ondroviczki Sámuel, Zsilinszky Mihály, Lepény Pál, Zelenyánszky György és Milyo Mátyás tagokból, kik azzal is megbízattak, hogy néhány ujabbkori városházi épületet és igy pl. Makón, Gyulán és Miskolcon megtekintsenek ; az építésre fedezetül pedig kijelöltetett: a tőkepénztár 41,652 frt 77 kr., az inségi pénztár 7836 frt 1T kr. és az uj városháza eladási ára: 25,000 frt, összesen: 74,488 frt 93 kr. és elrendelték, hogy azonnal égettessen a község 600,000 téglát és szerezzen be 1500 köböl meszet, azonfelül lépések tétettek arra is, hogy a felállítandó uj kir. törvényszék Csabára helyeztessék. (Ez a kérdés még sok éveken át a szinen tartatott). A „bizottmány" már julius 3-án jelentést tett s javasolta: „mely szerint a városháza építésénél vezérelv gyanánt követtessék, hogy a ház ne a jelenlegi pillanatnyi szükség fedezésére tan túlságos takarítással, hanem tekintve a város fejlődésének távolabbi jövendőjét, kellő számú és terjedelmű helyiségekkel láttassék el" stb. s ajánlotta : „eltérve attól, hogy nyilvános csőd utján pályadijak kitűzésével" készíttessék a terv, hanem azzal Sztraka Ernő mérnök bizassék meg, ugy, ;hogy ha terve és költségvetése elfogadtatik, kap 400 frtot, ha nem: 250 frt jutalmat. És Sztraka mérnök örömmel fogadta a megtiszteltetést, mert akkor 400 frt nagy pénz volt, olyan nagy pénz, hogy az igazságügyi kormány a község főterén levő emeletes házért sehogy sem akart adni 25,000 frtot. Sokalta a nagy tőkebefektetést, hanem inkább csak bérelni óhajtott. Akkor jött a néhai „csabai Népbank", hogy ő megveszi a házat 25,000 frtért s 1000 frt évi haszonbérért átadja az emeletet és alul a 3 börtönhelyiséget a járásbíróság részére, igy a község ennek adta el „tekintve a bank közhasznú voltát, mely jótékonyságát minden lakosra egyaránt kiárasztani alkalmas". Hja! akkor még igy gondolkoztak az emberek a bankokról. Hisz már 1859-ben akart a község önmaga takarékpénztárt teremteni, hogy egy kis pénzforgalmat létesíthessen, de biz' egy községi takarékpénztár máig sem sikerült . . . pedig ez lehetett volna egy községi állandó szép jövedelmi forrás. Knapp 20 esztendőre rá: nem igy beszéltek a népbankról, mikor ez csuful megbukott s mikor körülbelül annyi pénze veszett ott a leginkább kisembereknek, mint a mennyibe került az úrbéri örökváltság, (800,000) ft., amit a község lakossága 20 év alatt is alig birt kinyögni. Ezt a 800,000 frtot azonban könnyebben viselte el a közönség, mert a legtöbbje megtakarított, félre tett pénz volt. Lám a mi jó apáink milyen bölcs és előrelátóak akartak lenni. Ötven évvel ezelőtt gondoltak Csaba nagy haladására s ugy akartak az uj házban berendezkedni, hogy utódaiknak se legyen még hosszú időn át erre gondjuk. A fejlődő idő azonban bölcs előrelátásukat megcáfolta, mert a városháza már évek óta olyan szűk, hogy három helyen is szét vannak szórva a hivatalok s most már igazán égető szükséggé vált, hogy a városháza épülete átalakittassék, bővíttessék. Igaz, hogy egyre nem számítottak a mi jó elődeink és pedig arra, hogy Csaba rendezett tanácsú város lesz. (Folytatása következik.) Kereskedőjétől kifejezetten Pyram terpentines cipőkrémet kérjen