Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-16 / 87. szám

8 Körösvidék Békéscsaba, 1922. április 16. Hangos csárda ... Hangos csárda, magyar csárda, Benne vad tivornya járja. Kiabálnak, kurjongatnak, Nagy virtussal összecsapnak, Reng az asztal, zug a lárma: Ki a legény a csárdába ? Kint ezalatt lessel, lopva Tolvaj jár az udvarokba. Belopódzott gaz betyárok Mind elhajtják a jószágot-, Ki se látja, ki se bánja — Vad haraggal zug a csárda.. Öklöt ráznak ifjak, vének, Vitatják az elsőséget. Hangjuk felcsap már az égig, Semmi mást — csak jussuk védik, Négy felől ég a határba — Mit bánja azt ez a csárdai Duna partján hangos csárda, Meg nem szűnik itt a lárma, Vad legények, hős legények Észre itt már sose térnek, Zug a csárda ezer éve, Átok ül a tetejébe. Varságh János, A férfi és a nő (Gondolatok Better F.: „Mann und Weib" c. müvéből.) Fordította: Lehotszky János ev. tanító A feminizmusról. Feminizmus alatt az emancipatorikus törekvések öszszegét értjük, amely a nemek egyenlőségének elvénél fogva a. teljes egyenlőséget követeli. De már e szóban: „a nemek egyenlősége" benne van az ellentmondás, az abszurdum. Mert a „nem" ezeket jelenti : egyenlőtlenség, különbség. Ha a nemek egyenlők lennének, akkor nem volnának nemek. A feminista tehát egy istentől teremtett és kivánt különbséget és ellentétet akar megszüntetni. A feminizmus általános okai már a levegőben vannak. A tuinagy világforgalomtól, a világsajtótól és a tulsok felénk áramló ténytől, benyomástól kifáradva s eltompítva, a sok jelenség közepette nem tudjuk már felismerni az eszmét, a sok formától a lényeget, sem a fontosat és nagyot a kicsinyestől és mellékestől megkülönböztetni. A feminizmus speciálisabb oka a férfiak degeneráltsága. Amint a gyenge és alkalmatlan kormányok okai a forradalmaknak, ugy a gyenge és alkalmatlan férfiak a hibásak abban, hogy a nők most a maguk romlására a gyeplőt a kezükbe akarják venni. A valódi férfiak a legjobb férjek is, mint Luther, Bísmark, Moltke, akik megakadályozták a nők minden beavatkozását a közügyekbe. Mert a nő azt akarja természeténél fogva, hogy gyengéd kéz és erős kar kormányozza. Az a férfi, aki a nőt nem szereti, nem tiszteli s nem kiméli, alig nevezhető férfinek, de az a férfi sem jobb, aki saját akaratából engedi magát a nőtől leigázni, mert Ézsau nagy bűnébe esik, aki mellőzte elsőszülöttségi jogát. A mi városi férfiaink kilenctized része materialista, ha elméletileg nem is azok, de nem ismernek más gondot, mint az anyagi lét gondjait és a testi élvezetét. Hogy tekintsen fel a nő oly férfiakra, akik nem tudják, hogy mit hisznek, tisztelnek, mi után igazodnak ; akik fennhangon beismerik, hogy nincs abszolút elvük a jogról és jogtalanságról, sem a szépről, sem a jóról s akik e?en kérdésre: mi az igazság ? igy felelnek : „nem tudjuk megformulázni" s akik keresztyéneknek nevezik magukat, de nem tudják biztosan, van-e egy Isten; röviden, akiknek szellemi élete a kérdések és feltevések, kételyek és bizonytalanságok zűrzavara, akiknek egész világfelfogása csak anarchia és lelki nihilizmus. Csoda-e, hogy a nő ily férfiak iránt nem érez tiszteletet s önmaga erejéből több világosságot s igazságot akar felfedezni?! De akkor ne a vakokat válassza vezetőkül ! A csak névleg keresztyének vallástalan magatartása és jellemtelensége egyik föoka a nőemancipációnak. Az ember mindig a saját ujjába vág, amikor Isten törvényein javítani akar. A nöemancipáció főjellemvonása a férfi lebecsülése és mellőzése a nők részéről. Az emancipált nő ridegen lebecsüli a gyermeket is. „Mi nem akarunk férjhez menni, mert meg akarjuk őrizni szabadságunkat, de még kevésbbé van eszünkben egészségünket s szépségünket feláldozni az anyaságnak," — mondja egy emancipált hölgy. Szomorú tények s nem praktikusak, mert igy el sem képzelhető, hogy miképen akarják e modern nők az ő nemes fajukat fentartani s tovább plántálni. A nőkérdés a modern civilizáció kinövése, a városi élet szüleménye, amely a termeszettöl eltávolódik. A gyűléseken megjelenő néhány ezer nő ép ugy nem képviseli a női nemet, mint a potsdami udvari körök sem képviselik egész Németországot. Ha összes kérdéseink alapjukban tévesek, ugy csak a lét valódi elveivel oldhatók meg. Az emberiség sorsába ily mélyen belenyúló kérdésnél nem igazodhatunk az egyéni vélemény után s néhány modern s keresztyénellenes szociológus, iró, költő után, hanem magasabb s tapasztaltabb tekintélyek után kell néznünk. Isten három tényezőt adott az embernek, amelyekből tanulhat s tanulnia kell: a Bibliát, a világtörténelmet és a természetet. Ami e három tekintéllyel megegyezik, az jó, igaz, egészséges és beválik, ami nem, az nem jó. Hogy a feminizmus a Biblia szellemével ellenkezik, e*t keresztyén embernek nem kell magyarázni. Jézus Krisztus szeretettel vigasztalta a nőket s szolgálataikat elfogadta, de a papi hivatalból kizárta a nőt. A feministák gyenge argumentuma: ha a nő énekelhet (szóló), miért nem szónokolhat is ? Mert Isten igéje ezt megtiltja neki. A Biblia nem ismer tanitó, prédikáló nőt. A keresztyén feminizmus nemcsak a Biblia mellőzése, de Jézus és tanítványainak megsértése is, mert ha a nő lenne alkalmasabb e feladatra, akkor Jézus közönyösséggel lenne vádolható, hogy ezt nem parancsolta meg. Igy Jézus, sőt maga Isten sem tudta, hogy kikre bizza az igehirdetést, hanem Jézusnak hat férfi és hat női apostolt kellett volna választania. Ily következtetésekhez jutunk, ha Krisztusnál jobb keresztyének akarunk lenni s magunkat Isten igéjénél bölcsebbeknek tartjuk. A feministák állítják, hogy a nő elejétől fogva s mindenhol a férfi által kizsákmányolt, szándékosan tudatlanságban tartott rabszolga volt. Nem tagadjuk, hogy a nőkkel szemben is sok igazságtalanság történt, de a biblia és a világtörténelem a nagy tisztelettel körülvett önálló nők ezreit s a királynők, császárnők százait mutatja be nekünk. A kereszténység első századaiban Rómában, Byzancban, Alexandriában a nők ezrei jártasabbak voltak a filozófiában, theologiában és a rhetorikában, mint Berlin, Bécs és Páris mai hölgyei. Itáliában is a renaissance korában sok nő szerzett doktorátust s tanári diplomát. Ez mind meg volt a múltban! S mégis! a nő szociális helyzete a régi maradt s marad is a sok tanulmány dacára. Nem törvények, nem körülmények, sem a férfiak igázták le a nőt, hanem ő maga kovácsolta szerencséjét vagy szerencsétlenségét. A férfi nagyobb ellenállóképességének és munkabírásának mindig az lesz a következménye, hogy a nő mellette keres oltalmat, ami ép ugy természeti törvény, mint ahogy a kúszó növény a közeli oszlopra fut. A nőt sehol a világon nem adják el s nem veszik meg ugy s önmagát sem kínálja oly nyíltan, mint Angliában, Amerikában a nöemancipáció e nagy országaiban. Nem lovagiasabb-e az arab, vagy a kaffer, aki menyasszonyáért nagy árat ajánl fel ? Ami azon állítást illeti, hogy még ma is törvény korlátozza a nő szellemi fejlődését, a történelem azt tanítja, hogy amint az erős népek mindenkor a legszigorúbb törvényeket hozták, ugy a nőnek is ott volt a legnagyobb s legjobb befolyása, ahol a legszigorúbb fegyelem alatt volt, igy Spártában s a római köztársaságban. És itt is szavazati jog s tudományos képzettség nélkül. Mert a nő egész befolyása oly közvetlen s személyi, oly magnetikus, hogy minden törvényen keresztül hatol. Némely nőemancipátorok s modern nők állítása szerint a háborúk megszűnnének, ha a nőknek szavazati s kormányzati joguk lenne. Mi férfiak még kevésbbé akarjuk a háborút, mint ők, mert saját bőrünket visszük a vásárra s ők nem! A férfiak békekészebbek, mint a nők. A történelem bizonyítja, hogy a hatalmon levő nők vérszomjasabbak s a harcra készebbek a férfiaknál. Mily sok véres háborút viseltek a királynők, császárnők Semiramis- és Tomyréstől kezdve Jezábel, Athalia, Fredegund és Brumhildtől véres Máriáig s Katalin cárnőig! Női hadseregben több volna az intrika, a vita s több lenne a háború. A nők jobban tennék, ha háborúellenes szónoklásaik helyett önmaguk között kötnék meg az örök békét! A háborúk oka mélyebben rejlik, mint e rövidlátók gondolják. Az emberiség kénytelen nemzetekké tömörülni, s ez jó az egyéni önzés leküzdésére s társadalmi képessége kifejlesztésére. A nemzetek azonban, ha életképesek, amint életbevágó ellentétek mutatkoznak, készek a viadalra. Az emberi sziv rosszasága, a bün a háborúk oka. i A nő tudományos kiképzését illetőleg állítjuk, hogy a nőnek nincs hajlama a tudomány müveléséhez. A nők tudnak tanulni s vizsgákat letenni, doktorátust szerezni, amit sokszor a tehetségtelen fiuk is megtesznek anélkül, hogy azt kikiabálnák, de azokról a nőkről, akik a tanulásra képtelenek, óvatosan hallgatnak a feministák. Bármennyit is tanultak a nők, egy sem értékesítette tudását produktíven, egy sem lendítette fel az emberiség haladását. A mai nőnevelés hibája nem az, hogy keveset, hanem, hogy sokat nyújt s a sok ismerettel semmit sem tudnak kezdeni. Amit a modern, emancipált nő akar, az nem tudomány, hanem élvezet — s feltűnési vágy, szabadság, sport és szabadulás minden terhes feladattól s kötelességtől. Minden emancipáció főgyökere az önzés. Egy modern német hölgy ajánlja a nőknek, hogy a férfiével egyenlő tudományos képzettségre törekedjenek, hogy „férjeiknek és fiaiknak imponáljanak.," Nem praktikus ezen indítvány, mert: 8 éves kortól 25 éves korig tartó tanulmányok nélkül nem is lehet szó tudományos képzésről. A lányok ily hosszú ideig tartó tudományos képzése a családi élet, az otthon és a gyermeknevelés tönkrejutását, a háztartás szétzüllését, a lányok egészségének veszélyeztetését eredményezné és a szülőknek beláthatatlan költségeket okozna, ha fiaikon kivül lányaikat is ugyanoly mértékben taníttatnék. Továbbá, hogyan imponáljon egy anya az ő tudományával, ha egyik fia theologus, a másik vegyész, a harmadik mérnök akar lenni ? Egy lány mely szakon képezze magát, mikor nem tudja, mily férjet kap ? P. o. apja és bátyja jogász, a lány is buzgón tanulja a jogot és azután műépítész feleségévé lesz. Egy másik vegytanból szerez doktorátust és papné lesz belőle. A férfi és nő szellemi közösségéhez nem segit bennünket a leánygimnázium, sem a felsőbb leányiskola. Csak a kereszténység a maga nevelő komolyságával adhatja a legerősebb alapot a nemek lelki egyesüléséhez. Csak a Krisztusba vetett hit által lehetséges a lelki házasság kötés; minden más, bármennyire is egyenlő színvonalú tudományos képzettség csak egymás iránti gyűlöletet eredményez, mint gyakran látható a lángeszű művészek ép oly színvonalú művésznőkkel való házasságában. Épen tudományos körökben tapasztalható, hogy a még oly egyenlő fokú tudományos képzettség is mily kevéssé nemesiti s nem hozza közelebb a sziveket. A feminista nő kész lenne a gentlemant, a tanárt, a szónokot, a filozófust, az orvost, művészt játszani, de nem menne le a bányába, sem hajókirakó munkásnak, fűtőnek, sem matróznak, hanem sértődve hivatkozik a kíméletre, mellyel tartozunk a gyengébb nemnek ; ő a neki kellemest akarja magának lefoglalni s minden nem tetsző kötelességektől szabadulni; követeli a férfi összes jogait, de csak azokat tartja meg, amelyek az ő helyzetét, mint „lady"-ét biztosítják s ezeket aszszonyi logikával „női jogoknak nevezi." A nő akkor van a legjótékonyabb s legáldásosabb hatássala tudományra, politikára és vallásra, ha nem avatkozik ezen ügyekbe. Divatos férfi- és nőikalapok igen nagy választékban ! Szalma, tagál, tagolin, lószőr női kalapok festése, átvarrása, alakítása és díszítése ízlésesen, valamint férfi kalapok alakítása gyorsan készülnek Klinghammer István kalaposmester modernül berendezett műhelyében Csaba, IV., Berényi-ut 3. 696 SZEPLŐ ellen Dr. Jutassy Szeplőkenőcse csalhatatlan és ártalmatlan. Kapható szaküzletekben, vagy utánvét mellett dr. Jutassy kozmetikai gyógyintézetében Budapest, Kossuth Lajos-utca 4. Minden egyéb szépséghibáról tájékoztatófüzet ingye n. 900