Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1922-04-16 / 87. szám
Békéscsaba, 1922 . április 16. Vasárnap III. évfolyam 87. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 70 Ki negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. A szerkesztőség telefon száma : Független keresztény politikai napilap S feltámadás ünnepét üli a hit, a feltámadást hirdeti az ujuló természet. Csak megcsonkított hazánk várja még mindhiába a feltámadást. Elvagdalt életerekkel, megfosztva a munka és élet minden lehetőségétől, beledobva egy gazdasági és pénzügyi anarchiába, belehajszolva a teljes szociális és politikai kaoszba, körülvéve olcsón szerzett zsákmányukat hisztérikusan féltő, imperialisztikus rablóállamoktól, odaállítva a világháború bűnbakjának, mihez kezdjen ez a szerencsétlen nemzet, hogyan remélje a feltámadást ? Három borzalmas esztendő keserves tapasztalatai meg kellett, hogy győzzenek minden gondolkodó magyart arról, hogy Csonkamagyarország torz testén egészséges állami, gazdasági, szociális, politikai és kulturális életet teremteni a legmegfesziteitebb munka, a legbölcsebb jóakarat sem képes. Nyersanyag és munkaalkalom nélkül mit csinál itt az ipar — mozgási szabadságától és a reális kalkuláció lehetőségétől megfosztva, hogy éljen a kereskedelem — az óriási közterhek és termelési költségek súlyát s a meginduló külföldi versenyt birhatja-e sokáig a mezőgazdaság és szólhatunk-e a tudománynak, művészetnek a jövőjéről olyan országban, ahol százezrek asztaláról a mindennapi kenyér is hiányzik? Ebből a siraiomházból politikai mesterkedéssel kijutni, a sülyedő hajóról a jelszavak lélekvesztőjén megmenekülni nem lehet. Az életnek, a feltámadásnak nemzetünk számára egyetlen utja van: az ország területi épségének visszaállítása. Ezer éven át kialakult s most megbontott gazdasági egységünket semmiféle rabulisztikával, politikai machinációval pótolni nem lehet. Viszont a helyreállított gazdasági egység játszva fogja begyógyítani minden szociális és politikai sebeinket. Az integritás visszaszerzésénél nem kell mindgyárt fegyverekre, háborúra, vérre gondolni. Nincs erre semmi szükség. A háborús mentalitástól, hál, Istennek, messze áll már az egész világ. Olyan adagot vett be e méregből a világháborúban, hogy j jóidéig nem fogja megkívánni, bármit is mondjanak kardcsörtető szomszédaink. Csak összefogás, energia, talpraállás és gerinc kell. Csak talpra kell állítanunk a dolgozó tömegeket, gondoskodni megélhetésükről bármily áldozatokkal is, hogy az életnívó mai kiáltó és veszedelmes ellentétei eltűnjenek s hogy egy erélyes kormány mögött egy társadalmilag kibékült, egységes és erős nemzet álljon, a többit a külpolitikai viszonyok alakulása rövidesen meg fogja hozni. Sokáig a szomszédoknál sem lehet a szuronyokra ülve kormányozni. Ha a nemzet s igy városunk társadalma is megérti ezt az eleníl s egyszerű igazságot, mit vitatni nem lehet s megértvén, aszerint cselekszik, ha félretéve a mesterséges, önző célokból emelt korlátokat, pártés osztályérdekeket, összefog ebben az egyetemes célban: akkor a história törvényei szerint nem kell sokáig várnia a feltámadást. (gb) Hét millió korona kölcsönt - kap a város Békéscsaba, április 15. Dr. Berthóty István polgármester, amint már megírtuk, a mult napokban a kislakások építésére szükséges állami kölcsön ügyében Budapestre utazott. Többnapos budapesti tartózkodás után szombatra érkezett vissza. Örömmel állapítjuk meg, hogy utazása sikeres volt. Munkatársunk előtt ma kijelentette, hogy tárgyalásokat folytatott a pénzügyminisztériumban, a Pénzügyi Szindikátus vezetőivel és a Lakásépítési Miniszteri Biztosságon. Az illetékes tényezők mindenütt egybehangzóan állapították meg, hogy a város által igényelt 7 millió koronás kölcsön kiutalásának semmi akadálya nincs. A kölcsön folyósításának írásbeli részét a polgármester szorgalmazására már folyamatba is helyezték. A város képviselőtestülete legközelebbi (f. hó végén tartandó) közgyűlésén foglalkozik majd a kölcsön ügyével. Negyvennyolcas népjóléti és integritási párt Budapest, ápril 15. Hatalmas plakátok hirdetik egy uj politikai pártnak megalakulását. „Negyvennyolcas népjóléti és integritási párt" a neve az uj alakulatnak, mely 20 pontból tetszetős programmot adott. R negyvennyolcas népjóléti és integritási párt megalakítója és tervezője Toroczkay Viktor báró, aki a régi országgyűlésnek is tagja volt. Az ügyészség szabadlábra helyezte Dániel Sándort és Adorján Gézát Budapest, ápril 15. R rendőrség, mint közöltük dr. Dániel Sándor ügyvédet az ÉME ügyészét és Adorján Géza magánhivatalnokot átkísérte a Markó-utcai fogházba. Rz ügyészség a saját hatáskörében nyomban szabadlábra helyezte őket, mert a rendőrségnek nyomozati iratai a legkisebb terhelő bizonyité* kot sem tartalmaztak e két gyanúsított bűnössége tekintetében. Dr. Dániel Sándor és Adorján Géza az ügyészség intézkedése alapján péntek délben el is hagytak a Markóutcai fogházat. A kisantant a Habsburgkérdés miatt nem akar leszerelni Génua, április 15. A kisántánt kiküldött képviselői tegnap tanácskozást tartottak, amelyen a leszerelés kérdésével foglalkoztak. A szerb és a cseh delegátusok fenntartással éltek arra az esetre, ha Magyarországon újra megkísérelnék a Habsburgok trónjának a restaurálását. Apponyi-utcák II. Irta: Fábry Károly (9) De akármilyen lelkiismeretesek voltak is az elöljárók, az orvosok, a lelkészek és tanítók, a veszedelmes járvány csak terjedt és dühöngött, ugy, hogy a kormány leküldte dr. Kátay Gábor járványkormánybiztost is Csabára s az elöljáróság táviratilag kért a belügyminisztertől orvosokat küldetni; a kormány küldött is többeket, de a pusztító veszedelmet még sem tudták megállítani. „Nagyobb mennyiségű carbolsav is rendeltetett Pestről, mely különösen a hullák behintésére alkalmaztatott, miután tapasztaltatott, hogy azok kipárolgása a házban levőkre felette veszélyes ragályt okozó" volt. Könnyű volt rendelni, de nem volt könnyű fizetni, mert nem volt miből. Az uj városháza is abban az évben épült. Nagy gond. A város cassája tökéletesen kiürült és senki sem volt bolond — adót fizetni. Ki tudta, hogy holnap él-e még? Fizesse majd az, aki beteszi ... az ajtót. Végrehajtani ? — no csak azt merte volna az elöljáróság. Még csak az kellett volna akkor 1 mikor majdnem minden házban volt halott, vagy legalább is halálos beteg és siralomház volt a legtöbb lakás. Szegény elöljáróság! Főtt a feje Lepény Pál városgazdának, Kvasz György, Filipínyi Sámuel és Csendes József pénztárnokoknak, no meg Áchim L. János bírónak, Lipták L. János, Zahoran Pál, Uhrin János, Mazan György, Jánovszky Pál, Zahoran János stb. esküdteknek, csak Zahoran György albirónak nem fájt a feje, mert már ő a mennyekben dicsérte az Urat „carbolsavval" behintve. Augusztus 10-től augusztus 16-ig, egy rövid hét alatt 513-at ragadott el a borzasztó halál s a halottak száma később már 1786-ra szaporodott, de augusztus végén mégis csökkenni kezdett a szörnyű pusztulás, mert akkor már hűvösödni kezdett az idő s egy hét alatt már csak 209 kolera-halottat jelentettek be, közöttük Bartóky József virilis (a mi Bartóky Józsefünk nagyatyját) és Mochnács János választott városi képviselőt. Pihentessük meg a szomorú látványtól és fájdalmas eseményektől felajzott lelkünket s addig is, mig a gyilkos orvkór kidühöngi magát, nézzük meg, hogyan épül — az előbb emiitett — uj városháza ? Az ó földszintes, alacsony községháza — mely 1828-ban épült fel — (s alatta egy nagy pince volt, igen látogatott községi italméréssel — akkor úgyszólván a legjobb korcsma volt Csabán) — már régen szük volt a folyton szaporodó hivatalok és tisztviselők számára, ugy hogy a község ezzel szemben levő 1006. sz. a. telkén (a nagy vendéglő és gyógyszertár között) építtetett 1853-ban egy emeletes szük házat eredetileg a cs. kir. főszolgabiróság részére, de miután az nem költözött bele, a községi hivatalok egy részét oda helyezte át és pedig a városi tanácsot, az országos, városi és örökváltsági pénztárakat, a városi mérnöki és nyilvántartói hivatalt, az ó-városházában maradt a városgazda, az árvagyámság, a megyei esküdti, a megyei biztosi, a mértékhitelesítő hivatal és a békésmegyei gazdasági egyesület tudakozó irodája. A főszolgabírói hivatal a mostani Kossuth-téren állott, a rozoga|,főszolgabirói lakban maradt továbbra is mindaddig, mig majdnem összedűlt. A mai Kossuth-piactér házakkal volt beépítve, sarkon állott egy hosszú nádfedeles, Gaaí-féle ház, abban volt a cukrászda, melyben a sweici Graubindeni cantonbói származott Sztampa B. volt a cukrász s kitűnően ment üzlete, mert d. e. ott adtak találkozót egymásnak egy pohár isnapszra az urak, d. u. egy feketére, kik nem akartak járni a városháza alatti pincébe, vagy a paraszti nagy vendéglőbe. Mi fiatalok is oda jártunk billiárdozni, 3 kr. volt egy párti, akár meddig tartott is. Minthogy a községnek nem volt egy nagy piactere, 1860-ban megvásárolta a Gaal-, Kitka-, Cservenák- stb. házakat, azokat és a rozoga főszolgabírói lakot lebontatta s igy teremtett a két templom között egy szép piacterületet. (Folytatása következik.) Lapunk mai száma 12 oldal. Ára 5 korona.
