Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-14 / 86. szám

Békéscsaba, 1922. április 14. Péntek III. évfolyam 86. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. Nagypéntek (v&) A keresztény világ áhítata ma egy tragikus emlékű hely felé viszi a bánkódó lelkeket. Ott Jeruzsálem mellett a Golgotán pihen meg ezen a napon sok millió szív. Egy kis időre elhagyjuk a mindennapi élet egyöntetű zaját, a tülekedés lármáját, sőt a nehéz megélhetés gondját is, hogy belemerüljünk egy megrázó tragédia szemléletébe, hogy elbúsuljunk a Szeretet megfeszítésén, az önzés és gazság diadalán. Különösen a gyötrődő lelkek zarándokolnak egész odaadással a Koponyák hegyére, mert a szenvedő, a fájó szívnek többet jelent a golgotai kereszt egyszerű tragikumnál: jelent közös sorsot az egyetlen Igazzal ; enyhülést, melyet a velünk egy méltatlanságot szenvedők látása nyújt; vigasztalást, amilyent csak a Jézus keresztjéről lesóhajtó szózatok nyújthatnak. A nagy tragédiákba való elmerülés nemcsak mély megrázkódtatást jelent, hanem óriási megtartó erőt is az élet ezer nyomorúsága közepette. És ezt az erőt nem az az alacsony érzés nyújtja, mely a bajban szereti látni másnak is a baját, hanem annak látása, hogy volt a mi szenvedésünknél ;nagyobb kin is és azt is ellehetett viselni, még pedig hősi lélekkel, példát adó megnyugvással, a szenvedéseken való nagyszerű diadalmaskodással. Nagypénteknek is ez ad roppant erőt. A kínokban való elmerülés, a jeremiádok meghallgatása és elmondása, az emberi gazság és hálátlanság felett való kesergés csak tiszteletre méltó, szent — de mégis muló — hangulat; a szeretetnek diadala a bűnök felett, a letiprott igazságnak pompás fölénye a diadalmaskodó gazságon, a megbocsájtásnak fenséges igéje a gyűlölet orditozásai közepette, az a krisztusi szellem, amely ott ragyog nagypénteknek borzongós sötétsége felett, ez a szellem azonban több mint hangulat, ez erő, mely a Koponyák hegyén is életet hirdet, a haldoklás birodalmában is feltámadásról beszél és hitet, reménységet ébreszt a csüggedő lelkekben. Mi is nagyhetet járunk már esztendők óta, szegény, porba tiport magyarok. A szenvedések szakadatlan láncolata az osztályrészünk. És a kinok közepette a legfájóbb az, amikor nem az ellenség, hanem a magyar testvér kiált a kiemelkedő, kimagasló magyar testvérekre feszitsdmeget. Hányszor kisértet már ilyen borzalmas zajban nagypéntek szelleme ! Azon a nyirkos őszi napon is azt vitte, ölte halálra a csőcselék, aki egész lényében a nemzeté volt, aki soha mást nem akart, mint boldogítani a boldogtalan magyart. És mégis megölték. Mintha nagypéntek elevenedett volna meg a magyar nemzet kétségbeejtően sivár életében. És most is . . . Bizony rtagypán-' teknek gyásza és nyomorúsága kisért szüntelen. A csőcselék, mely nemrég még riadtan bujt meg odújában, vagy gyáván hallgatott, egyre hangos abbSőt akik nemrég még hozsannát zengtek, ma már feszitsdmegre köszörülik torkukat. Mi az oka a nagy lármának ? Semmi egyéb, csak az, hogy kimagasló egyéneket látnak, akiket szeretnének magukhoz rántani le a porba. Mikor ezek a talpig férfiak egyéni fensőbbségíikkel és önfeláldozó bátorságukkal kirántották a halálos bajból hazánkat, akkor hozsánnát kiáltott feléjük a tömeg, mint akkor. . . ott... virágvasárnapján. Azóta minden idegük, minden munkájuk ezé a szerencsétlen hazáé volt. Küzdöttek, harcoltak titánok módjára soha nem képzelt akadályok és nehézségek közepette. És most, amikor már néhány lépéssel előbbre jutottunk, felüvölt itt is, ott is a „feszítsd meg". Miért? Itt is olyan alaptalan-a vád, mint amott volt: „király akar lenni". Bódítják a tömeget, szítják a gyülöltséget, ácsolják a keresztet. A csőcselék meg egyre merészebb, egyre hangosabb. Még csak néhány nap és harsog a nagypénteki vad lárma Magyarok 1 Nézzetek a Golgota felé! Az a sötét kép sohasem volt annyira a mi tanulságunkra való, mint most. Ott is a gyűlölet diadalmaskodott s a legalázatosabb, a legegyetemesebb Szeretetet feszitette keresztre. Az a Szeretet azonban, mert isteni volt, didalmaskodott a gyűlölködők felett s dicsőségesen szállt ki sírjából. De vigyázzunk ! Mert ha a mi hosszú böjtünk után a gyűlölet és demagógia nagypéntek gyászát és gyötrelmét hozza még egyszer a magyarra, ha itt még egyszer uj Golgoták lesznek, akkor mi többé nem remélhetünk feltámadást. Vigyázzunk! Nagypénteknek ne csak gyászán siránkozzunk, hanem a megfeszített, de mégis diadalmaskodó Szeretetnek, Jóságnak, a gyilkosoknak is megbocsájtó Kiengesztelődésnek szellemét szívjuk magunkba, hogy Nagypéntek ne csak hangulat, hanem erő legyen mi bennünk, mely a magyar Golgoták felett egybefüzi, összekovácsolja e széthúzó nemzetet egy ujabb életre, dicsőséges feltámadásra. 9 magyar birtokok elkobzásának ügye a génuai konferencia előtt Génua, ápril 13. (MTI külföldi tudósítójának jelentése) R magyar küldötíség a kisebbség kérdésének ügyében kiküldött albizottság elé a következő memorandumot terjesztette: Rz államok kölcsönös bizalmának megteremtéséhez nélkülözhetlen feltétel az agrár tulajdon sérthetetlenségének helyreállítása. Ennek a föltételnek a nemzetközi hitel szempontjából is nagy jelentősége van. Szükséges volna, hogy az értekezlet határozatban hivja fel Középeurópa valamennyi államát, hogy vessenek véget haladéktalanul a magántulajdon mindenféle megsértésének, minden elkobzásának, kisajátításának és minden lefoglalásának, requirálásának, amik politikai okokbol történtek néha bevallottan, néha titkoltan. Magyarország számos sérelmet szenvedett a szomszédos államokban élő magyarok magántulajdonai tekintetében. Ezen a ponton különbséget kell tenni a nemzetközi jog szempontjából a magyar alatvalóknak és azoknak az egyéneknek jogai között, akik megszerezték az idegen állampolgárságot, de a magyar kisebbséghez tartoznak. Rz elrendelt intézkedések valójában egyformán igazságtalanok mind az egyik, mind a másik esetben. Céljuk az, hogy az illető országokban tönkretegyék a magyar elemet. Következményeikben azonban sértik az általános gazdasági érdekeket is. A memorandum ezután a szomszédos államok sorrendjében egymásután felsorolja a nemzeti kisebbségek séielmére szolgáló rendszabályokat. Ismerteti az Erdélyre vonatkozóan szabályozott román agrárreformot, mely szociális jelszavak alatt az elkobzással egyértelmű eljárásra nyújt módot a román hatóságoknak a magyar birtokosokkal szemben. ** A kisajátítás alá kerülő földek tulajdonosai kártalanítás céljából birtokaik értékének csupán 8 százalékához juthatnak. A törvény végrehajtásában magának a törvénynek áz önkényét is felülmúlják. Ez az eljárás teljesen ellentétben áll a trianoni békeszerződés 63. és 250. szakaszával, amennyiben igazságtalan a magyar állampolgárokkal, de épugy igazságtalan azokkal a magyarokkal szemben is, akik román állampolgárok lettek ugyan, de nemzeti kisebbséghez tartoznak. Erdélyben a 100 hektárnál nagyobb földek birtokosai magyarok. A régi Románia területére egészen más agrár-reformot hoztak, melynek rendelkezései sokkal kedvezőbbek a birfokosokra. Egyébként Garoflied miniszter a tárgyalása alkalmával előterjesztett kijelentésében egészen nyíltan megmondotta : „El kell venni a földeket, melyek jó része magyar birtokosok kezén van és a román parasztoknak kell adni még akkor is, ha azok elég megművelt földdel birnak. Lehetővé kell tenni, hogy az ilymódon egy uj román középbirtokos osztály támadhasson." Egészen világos, hogy ilyen törvénykezési intézkedés, melynek célja az, hogy a magyar kisebbségek tekintélyes osztályát tönkre tegye, nem alkalmas arra, hogy siettesse a két ország között a kölcsönös bizalom helyreállítását. A memorandum ismerteti ezután a cseh agrár reform elvi rendelkezéseit és megállapítja, hogy ott a helyzet alig különbözik az erdélyiektől. A törvény teljes végrehajtása esetén a románok is és a csehek is megfosztják a földbirtokosokat az elidegenítés jogától és a magyar birtokok nagyrészét nevetséges áron kényszeritik bérbeadni. Jugoszláviában még nem hoztak agrár reformot. A szokásos kiutasítás mellett leplezett kiutasítás is van, amennyiben mindenféle zaklatással teszik lehetetlenné a magyaroki megélhetését és kényszeritik őket a kivándorlásra. » A magyar menekültügyi hivatal szerint Romániából 135,390, Csehországból 56,657, Jugoszláviából 37,456 magyar lakos volt kénytelen Magyarországba menekülni. Ezeknek eltartása nyomasztó terheket ró Magyarországra. Kívánatos lenne, ha az értekezlet felhívná az utódállamokat, hogy vessenek véget a kiüldözések rendszerének és tegyék lehetővé, hogy a menekültek visszatérhesselek elhagyott tűzhelyeikhez. • •••••••••••••••••••••••• • Harmincmillió Urába kerül a {jénai konferencia Bécs, április 13. (MTI. magánjelentése.) A Neues Wiener Journalnak jelentik Génuábői: A génuai értekezlet költségeit 30 millió lirára becsülik. Génua városi közigazgatása 25 millió lirát előlegezett. A költségeket utólag fogják az egyes államokkal elszámolni.