Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1922-06-20 / 138. szám
Békéscsaba, 1922. junius 29. Csütörtök III. évfolyam 309. szám. g— Bujimiaii w ••——• • • i • ni i inatuw SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓMI YATALs 3ékésosahán, Szent István-tér 13. sz. A szork&sztöség telefon /száma s GO. Fiiggeii&fí! pmUtlkml napiiap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 4-00 K. Egyes szám ára 3 K. Hegyezi fogót oz ellenzéli Csunyáui megbukott a tizfajta oppozíció az országos választásokon. S most bosszút lihegve szövetkezik, hogy a törvényhozás termében dühöngve garázdálkodjék, a kormánynyal huzakodjék s a nemzetgyűlési gépezetnek gáncsot vessen. Ők, a tízféle ellenzék, semmiféle alkotó munkára nem alkalmasak, mert minden dologban tizfélekép gondolkoznak. De a tagadás, nyelvelés, izgágaság és rombolás munkájában egy húron pendülnek. Erről szól ujabb frigykötésük. Bevallott céljuk a konszolidációt megakadályozni, a parlamenti munkát és a kormányzat sikerét meghiúsítani. Hadd jöjjön uj válság, ujabb romlás és zűrzavar erre a szerencsétlen országra. A nemzet sorsával ők nem törődnek. Elég nekik a saját szenvedelmeik kielégítése! Ismerjük a fegyverzetüket: metsző nyelv, hegyes agyar, teli torok, lármázó hang, mohó karom. Cihelődnek is már az összecsapásokhoz. Egyik jelszavuk az, hogy választási kudarcukat a hatalom erőszaka és a hatóságok atrocitásai idézték elő. Igy szokott keseregni és dühöngeni minden bukott kisebbség. Más ellenzéki kisebbségek is elmondták ugyanazt a frázist, hogy „soha annyi kormányzati erőszak nem volt még, mint ezen a választáson." Most ugyanígy bug Andrássy és Friedrich, ugyanígy bömböl Vázsonyi és Rassay, ugyanígy üvöltöz Peidl elvtárs huszonnegyedmagával. A valóság pedig az, hogy a mostani választások alatt tettünk először próbát Magyarország fővárosában a iajstromos szavazással, aminek révén a budapesti munkástömeg tucatnál több szociáldemokrata mandátumhoz jutott. És ha a vidéken voltak is itt-ott szigorított hatósági intézkedések a korteskedőkkel szemben, azokra a túlhajtott izgatás, a garázda agitáció, a rend és törvényesség őreit egyenesen' rákényszeritették. De másrészt nyilvánvaló tény, hogy a közvélemény óriási többséggel nyilatkozott meg a kormány mellett a nemzetgyűlési képviselők kétharmadát állítva mögéje. Ellenben a kabinet hat tagja kisebbségben maradt a választásoknál, ami kétségtelenné teszi, hogy a hatalmi nyomásról, hatósági erőszakról terjesztett pletykáknak milyen hazug az alapjuk. Másik jelszava a tízféle ellenzéknek az, hogy ez a választás „törvénytelennek" mondandó ki. Ez a mondás azonban logikátlan oly emberek ajakán, akik jelöltekül föllépvén, elfogadták a „törvénytelen" mandátumokat és elfogadják majd a nemzetgyűlésen járandó képviselői fizetésüket — törvénytelenül is. Kijelentésükhöz hiven azt kellene tenniök, hogy óvást emeljenek a „törvénytelen" nemzetgyűlés ellen és lemondjanak mandátumukról. Csakhogy nekik eszük ágában sincsen ezt cselekedni. Abból áll egész programmjuk, hogy feltartóztassák a kormányt és pártját munkájában, válságba döntsék az országot újra s a khaosz közepette megkaparintsák a hatalmat. Erre fáj a foga Andrássy és Friedrich kegyelmes uraknak, Vázsonyi és Szterényi őexcellenciáinak, Szilágyi és Rassay őméltóságoknak, sői még Peidl elvtársnak is. De a magyar közvélemény nem kér belőlük. A nemzet komoly alkotó munkát vár ettől a nemzetgyűléstől és palládiuma alá fogja venni a szigorítandó házszabályokat is, meg a parlament munkaképességét e tizfajta ellenzék garázdálkodásaitól biztosítani fogják. Csak hegyezze fogát az oppozíció: odvas agyar az és majd kitörik. Hétfőn délelőtt tartatta meg az uj nemzetgyűlés első ülését Apponyi nem akart résztve'nni az ünnepélyes megnyitáson kell tennem megjegyzéseimet. Teljes tisztelettel viseltetem a kormányzó ur alkotmányos jogai iránt s ha ez a jogkör és a kormányzó személye bármely oldalról megtámadtatnék, a házszabályok által rendelkezésemre bocsátott eszközökkel fogom a támadásokat visszautasítani. Első kötelességem a nemzetgyűlés jogi helyzetét, mint azt a fennálló alkotmányos szabályok megállapítják, minden elhomályositástól megóvni. E tekintetben a kormányzói átiratban foglaltak felfogásom szerint súlyos kifogás "alá esnek. Az átirat meghatározza a nemzetgyűlésnek a kormányzó által való ünnepélyes megnyitási módját annak a jogszokásnak az alapján, mely szerint a király az országgyűlést megnyitja. Az országgyűlés az állami szuverénitás'nak egyik részp volt csupán, a nemzetgyűlés az 1920. évi I. törvénycikk értelmében az állami szuverénitás teljes címét és jellegét bírja. Tehát nemcsak az országgyűlést pótolja, hanem legfőbb vonatkozásban a királyi hatalmat is. Az államfőnek az országgyűléshez való viszonyából folyó törvények nem alkalmazhatók a nemzetgyűlésre, csak akkor, ha a nemzetgyűlés kifejezetten elfogadja őket, ami a megnyitás tekintetében nem történt meg. Más oly tényező pedig nincs, amely a nemzetgyűlésre kötelező jogszabályt alkothatna. Ezen alkotmányjogi felfogásom alapján mély tisztelettel bejelentem, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy a tervezett megnyitáson részt vegyek." Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök állott fel szólásra: Tisztelt Nemzetgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! A ház megalakulása előtt sem vitának, sem határozatnak helye nincs. Nem azért szólalok fel, hogy Budapest, jun. 19. MTI jelenti: Az. 1922. jun. 16-ra összehívott nemzetgyűlést ma délelőtt fél" 11 órakor nyitotta meg Lukovits Aladár a régi nemzetgyűlés háznagya a következő szavakkal : Tisztelt Nemzetgyűlés! Mint a volt nemzetgyűlés háznagya, van szerencsém a kormányzó ur őfőméltósága által a mai napra összehívott nemzetgyűlést a legszivélyesebben üdvözölni. A házszabályok értelmében a korban legidősebb képviselőt, tudomásom szerint Apponyi Albert gróf urat felkérem, szíveskedjék a korelnöki széket elfogadni és a nemzetgyűlés megalakulására vonatkozólag az intézkedéseket megtenni." Ezután Apponyi Albert gróf elfoglalta a korelnöki széket és rövid beszédet mondott. A jegyzői székeket a korban legfiatalabb 6 képviselő foglalja el: Sip József, dr. Fábián Béla, dr. Drehr Imre, Dénes István, Szabó József és Hir György. A házszabályok első szakasza értelmében a korelnök értesiti a képviselőket a nemzetgyűlés megnyitásának idejéről és helyéről. Az elnök felolvastatja a miniszterelnök átiratát, amely a következőképen szól: A kormányzó Ur őfőméltósága a jun. 16-ra egybehívott nemzetgyűlést a kormány előterjesztésére jun. 20-án kedden délelőtt 12 órakor kívánja ünnepélyesen megnyitni. Amidőn van szerencsém erről a nemzetgyűlést értesíteni, közlöm, hogy holnap délelőtt 10 órakor a Budavári Koronázó Főtemplomban, továbbá a Calvin-téri és Deák-téri templomokban istentiszteleteket tartanak, melyre a nemzetgyűlés tagjait ezúton van szerencsém meghívni. Fogadja a nemzetgyűlés mély tiszteletem megnyilvánulását. Elnök: A most fölolvasott átirat tekintetében kötelességszerűen meg akár vitát, akár határozatot provokáljak. A tisztelt korelnök kijelentéseivel szemben bátor vagyok a házszabályok 2. §-ra hivatkozni, amelyet az 1920. évi február 18-án tartott nemzetgyűlés a maga üléseiben tanácskozásai számára elfogadott. A házszabályok 2. §-a a következőkep intézkedik: Az országgyűlés ünnepélyes megnyitásán a képviselők a korelnök vezetése alatt jelennek meg. Ezek a házszabályok ránknézve mérvadók és kötelezők. A kormányzó ur őfőméltósága azokkal a jogokkal bír az 1920. évi I. \ törv. cikk 16. §-a értelmében, amelyekkel a király bírt." E jogokat e szakasz csak taxatíve sorolja fel, minthogy a taxativ felsorolásban benne van a kormányzónak az országgyűlés ünnepélyes megnyitására való joga is, ragaszkodik ahoz, hogy a képviselők a korelnök vezetésével az ünnepélyes megnyitáson résztvegyenek. Gróf Apponyi Albert tudomásul veszi a választ és indítványozza, hogy a legközelebbi ülést kedden 1 órakor tartsák meg, amit a Ház egyhangúlag el is fogad. BaKBEKKBBIEHBMttMHBÍiaannfliiaBa Rendelet készül a lisztkivitel megakadályozására Budapest, junius 19. (MTI) Magyarország irja: Az uj képviselők részérői a kormány több tagjához számos kérdés intéztetett a drágaság leküzdésére vonatkozólag. Igy ma délelőtt a nemzetgyűlés folyosóján Temesváry képviselő felkereste Térffy minisztert és kérdést intézett hozzá, a buza árának rohamos emelkedése üggében és az azzal kapcsolatos kormányintézkedésekről. Előadta Temesváry, hogy a magas búzaárak elviselhetetlen lisztárakat vonnak maguk után. Véleménye szerint a magas búzaárak oka abban keresendő, hogy sokan export célokra vásárolnak és ezzel a belföldi fogyasztásra szolgáló liszt árát drágítják. Térffy kijelentette Temesvárynak, hogy tekintettel a javuló terméskilátásokra, a magas búzaárak indokolatlanok. Másrészt a kivitelre kerülő liszt árát olyan magasan kell megterhelni, hogy a spekulánsok kezében levő gabona külföldre szállítása esetén, világparitáson felül maradjon. Ezáltal a liszt olcsóbb áron visszamarad. Erre rendelet készül, amelyet a legközelebbi minisztertanács már le is tárgyal. Kitiltott sajtótermékek Budapest, junius 19. (MTI). A m. kir. belügyminiszter a Wienben „Ban Verlag" kiadásaiban megjelenő Kassák Lajos: „Világ anyám" és Kassák Lajos „Novellás könyv" c. müveitől, valamint a mödlingi szent Gábriel misszonáriüsok kiadásaiban megjelenő „Posol s. v. Gabriella" cimü naptártól a postai szállítási jogot megvonta.
