Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-06-13 / 133. szám

o Körösvidék ScRcscsaba, 1922. junius 13 — Az előadottakat átérzem — mondotta — de eljárásom alapja csak a törvény lehet. Csabán is vannak szegény emberek. A törvény rendeltetése, hogy a szegény embe­reket felemelje, de nem lehet az a célja, hogy ugyanakkor másokat föl­dönfutóvá tegyen. Határozott kijelen­tést most nem teszek arra nézve, hogy veszek-e el ebből a földből, vagy sem. A bizottság hivatott meg­ítélni, hogy lehet-e még kihasítani abból a birtok­ból, amelyikből már 3000 holdat kihasítottak. Én mindenesetre figyelembe veszem kérelmüket." Szász János csabai származású öreg földmunkás járult ezután a biró elé. Előadta, hogy 20 év óta dolgo­zik ebben az uradalomban, amely legnagyobb részt csabai munkáso­kat foglalkoztat Ezeknek a nevében kéri, hogy ne vegyenek el semmit az uradalomból. Kígyós község elöljáróságának és képviselőtestületének küldöttsége élén Csatlós Balázs községi biró, majd Bain Károly főjegyző beszélt a biróhoz. Szintén azt kérték tőle, hogy az uradalomnak rnég meg­maradt területéből megváltásra, vagy legalább is idegenek számára leendő megváltásra ne ajánljon több földet. Bain főjegyző szakszerűen fejte­gette, hogy adózás és közigazgatás szempontjából milyen nehézségeket okozna idegeneknek a kigyósi föl­dekre való telepítése. Szemleut a nagymajor mintagazdaságában A küldöttségek eltávozása után Gramling felügyelő kedves családi körben látta vendégül ebédre a bi­zottság tagjait és a meghívottakat. Ebéd után ismét előállottak a foga­tok és elindultunk a helysziniszemle megejtésére. Rövidesen megeleve­nedett előttünk mindaz, amit Gram­ling felügyelő nem sokkal azelőtt elmondott beszédében emlegetett. Amint kigördültek kocsiink a szép, magas, világos, nagy iskola­épület és a tisztilakások sorai kö­zül, lebilincselően mozgalmas kép tárult elénk. Szép hosszú, részben átalakítás alatt lévő, részben már teljesen modern cselédházak, bok­rokkal bekerített ízléses altiszti- és iparlakások egész városkája állott előttünk postával, csendőrlakta­nyával és minden szükséges intéz­ménnyel. Néhány percnyi kocsizás után valóságos gyártelep előtt állot­tunk meg, amelynek hatalmas termeiben minden elképzelhető modern gőzüzemű gépet épen munkában szemlélhettünk meg. Hasznosítva láttuk itt a gőzt, mint hajtóerőt a hasznosításnak minden elképzelhető lehetősége szerint. A hatalmas géplakatos műhely gőzkalapácsa, lyukasztó­gépe, vasesztergapadja, vas­gyaluja, fúrógépe és szabályoz­ható fujtatói, a bognárműhely küllőmásolói, keretgyalui, gőz­kamrái, szárító berendezései és a csónaktól a teljesen uj ko­csiig, járomfáig minden gazda­sági felszerelési tárgy előállítá­sára szolgáló gépei, a fürész­telep berendezése és a hadi­rokkantakat foglalkoztató szíj­gyártó műhely egyaránt méltán keltett őszinte bámulatot minden szemlélőben. íme, egy teljesen modernül be­rendezett, állandóan üzemben lévő sokoldalú gyártelep, amely az ipari­munkások egész tömegét látja el munkával s amely az uradalom házikezelésében a kérges rönkök­ből deszkát, kereket, kocsit, az idomtalan vastömegből tengelyt, vasalást, gépalkatrészt és minden szükséges vasszerszámot, a nyers­bőrből nyerget, lószerszámot teremt. Az ipartelep megszemlélése után a gazdasági épületek egész tömege közé jutottunk. Megnéztük a három teljes gőzeke szerelvényt, a gép­színeket, a cséplöszint, az igás- és remondaistálókat, a ménesistálókat, a szebbnél-szebb telivér fajállatok­kal, a teljesen modern kisebb és nagyobb siementhali tehenészetet, a vágómarhaistállókat, amelyekben jelenleg is 250 .ökör hizik valuta­javitási célzattal leendő eladásra. Amint az egymásután mégcsodált épületek elmaradoztak mögöttünk, a legelésző ménest szemléltük meg, ahol a szebbnél-szebb állatok meg­tekintése közben több apróságot tudtunk meg a kigyósi uradalom lótenyésztéséről. Megtudtuk, hogy a hollandi királynénak ma is ked­vence az a sárga négyes, amely a kigyósi ménesből való. A vörösök 32, az oláhok pedig 10 telivér kancáját rabolták el az uradalmi ménesnek részben az alatt, amig Gramling felügyelót fogságba hur­colták. — A ménes kancái között alig van olyan, amelyik több érté­kes dijat nem nyert különböző ver­senyeken. Külön is kiemelendőnek tartjuk azt a főelvet, amely az ura­dalom egész gazdálkodásában érvé­nyesül: „Semmi se egyék ingyen!" Ennek az elvnek megfelelően luxust semmi téren nem tűrnek. A kastély szolgálatában álló lo­vak is — amelyek egyébként tenyészkancák — kivétel nélkül ledolgozzák minden nap rendes munkájukat. Hullámosan ringó kalászos, dus buzavetések, gondosan Jeltöltögetett tengeri- és répatáblák között jutot­tunk el az uradalomnak addig a ré­széig, amelyet a csabaiak kérnek s amely a nagymajori területeknek nem kevesebb, mint egy teljes har­madrészét teszi ki. Laikus szemmel is könnyen megállapítható, hogy ilyen gazdasági berendezés és felszerelés mellett további termőterületek lesza­kitása nem lehetséges ebből az ura­dalomból, amely már 3000 holdat leadott ugy, hogy a minlagazdaság üzeme folytatható legyen. Ez pedig kétségtelenül országos érdek. A hatalmas, terméketlen legelő- és makkos területekig is eljutottunk a bejárás során, amig Gramling fel­ügyelő, Kraszkó Mihály szakértő és Zahorán Pál, a város képviselője mutatták meg Kiss György birónak a csabaiak által kért területet. Vissza­felé hűvös, akácos allén indultunk s útközben csaknem kétségbeejtő külömbséget láttunk a magánosok­nak kézimüvelésre átengedett és az alaposan, szakszerűen megmunkált urasági gabonatáblák terméshozama között. Az uradalmi kezelésben levő földek Kraszkó Mihály szakértő meg­állapítása szerint körülbelől három­szor annyit teremnek, mint a ma­gánosok kezelésében levők, amelyek még üszögösek is. Mig a szénáskert, a baromfiud­var, a sertéshizlaló, az ártézi kutak, a górék, a betonitatók, a mázsa­szinek, az uradalom egyik neveze­tességét képező 102 éves magtár, a kenyérsütő kemencék, a „Hangya" szövetkezeti bolt, a keresztény olva­sókör, a kápolna, a magnemesitőte­lep, a kertészet és a fatermelésre is rendszeresen felhasznált park előtt ismét visszakerültünk kiindulási pontunkra, azt is megtudtuk, hogy a sarkadi kendergyár és a sar­kadi cukorgyár a kigyósi ura­dalom termeivényeibői tartja fenn üzemét, tehát az Alföld cukortermelése a kigyósi urada­lom vállain nyugszik. Feltétlenül szükséges megemlíte­nünk, mint a kigyósi gazdálkodás modern voltára igen jellemző tényt, hogy az uradalom minden épületét, minden vetéstábláját összesen 36 kilométernyi gazdasági vasút­vonal köti össze és az uradalmi gazdasági vasút továbbit min­den elszállításra szánt termei­vényt a nagyvasut feladóállomá­saihoz. A munkások biztos, célszerű fog­lalkoztatását és a berendezés állandó tökéletesítését bizonyítja, hogy most épit az uradalom másfélmillió koro­náért egy vadonatúj, tágas cséplö­szint. A látottak feletti gyönyörűség érzetével hagytuk el a meseszerű, példás rendben vezetett mintagaz­daságot, Hisszük, hogy a helyszíni szemle minden résztvevője meggyő­ződött arról, "hogy egy már amúgy is súlyosan megcsonkitott ilyen min­tagazdaság sértetlen üzémbentartását veszélyeztetni semmi áron sem sza­bad, sőt nem is lehet az ország gazdasági helyzetének és a környék­beli tömegek biztos kenyerének ve­szélyeztetése nélkül. (Migend Dezső.) Százhatvanat a kormánypárti, 11 az ellenzéki képviselők eddigi száma Budapest, junius 12. MTI jelenti: A tegnapi nap fo­lyamán 23 kerületben volt pótvá­lasztás. Eddig 15 kerületből érkez­tek be hivatalos jelentések a belügy­minisztériumba. A jelentések szerint megválasztott egységespártiak Mar­schall Ferenc Jánoshalma, sokoró­pátkai Szabó István Györgyszentmár­ton, Szijj Bálint Nagyigmánd, Iklódi Szabó János Nagyvázsony, Héy Imre dr. Balatonfüred, Hajós Kál­mán Zalabaksa. — Ernst-csoport­beli: Németh Vince Somorja. Kor­mányt támogató pártonkivüliek: Os­tor József Sopronkörnyék, Farkas Tibor Zalaegerszeg. A megválasztott kormánypártiak száma 9. Megvá­lasztott ellenzékiek: Friedrich—And­rássy-csoport: gróf Ciráky József Szombathely, gróf Ciráky György Celldömölk. Haller-csoport: Haller István Vasvár, Haller József Csep­reg. Ellenzéki pártonkivüliek: gróf Zichy János Lövő, Lakó Imre Alsó­lendva. Megválasztott ellenzékiek száma 6. Ismeretlen az eredmény a győrszentpéteri és a devecseri kerü­letben, ahol ellenzéki jelöltek küzde­nek egymással szemben. Csupán kedden lesz ismeretes a választás eredménye a 6 titkosan szavazó vá­rosi kerületben. Mindezideig tehát megválasztottak : 139 egységespártit, 17 Ernst-csoportbelit, 1 Heinrich­pártit, 8 kormánytámogató párton­kivülit. Összesen: 165 kormány­pártit, 12 Friedrich—Andrássy-cso­portbelit, 8 Haller-csoportbelit, 7 Rassay-csoportbelit, 4 Vázsonyi-cso­portbelit, 2 Batthiány-csoportbelit, 15 ellenzéki pártonkivülit és 24 szo­ciáldemokratát, összesen 72 ellen­zékit. Végül 2 közömbös pártallásut. Ezenkívül még 9 kerület éredménye van függőben. Szombathely, junius 12. A Vasvári-kerületben Haller Ist­ván Haller-párti 628 szótöbbséggel győzött Kos Józseffel szemben. Győrszentmárton, junius 12. Sokorópátkai Szabó Istvánt (egys. p.) 143 szótöbbséggel választották képviselővé Szmrecsányi György­gyei (Andrássy-p.) szemben. Vetőcinquantin, aranylófogu vetőtengeri, vetőköles kapható a Béftésmegyei Ált. Takarékpénztár RT gabonaosztályánál Szent István-tér 5 (I. emelet.) 1473 Katonai sportiinnep Békéscsabán Ritka szép látvány tárult az elé a sokezer főből álló nagyrészt intelli­gens közönség elé, amely f. hó 11-én, vasárnap délután megjelent a Csak sporttelepén, hogy gyönyörködjön a katonák sportünnepében, amely a szegedi körletversenyre való komoly készülésről számolt be. Pontban három órakor hatalmas bombarobbanás jelezte az ünnep kez­detét. Nyomban utána katona zene­karral felvonultak az ünnepen részt­vevő katonák. Végtelenül felemelő volt látni a feszes tartásban,-csodá­latos precizitással menetelő szaka­szokat. Disz elvonulásuk a tribün előtt hatalmas tapsvihart váltott ki a közönségből. Amilyen volt a kezdet, olyan volt az egész verseny. Egyik szám több gyönyörűséget nyújtott mint a má­sik. Nem mutattak a katonák rekord­eredményeket az egyes versenyeknél, bár — mint tudósításunkból olvas­ható — sok sportágban jelentékeny sikert mutatnak fel; mégis a leg­nagyobb elismerés illeti ugy a veze­tőket, mint a versenyzőket azért a lelkes sportmunkáért, amelyről tanú­bizonyságot tettek. Elsősorban Pet­rán Sándor őrnagy, ezredsporttiszt érdeme a gyönyörű ünnep, aki na­gyon lelkesen végzi végtelenül fon­tos hivatását. Buzgó munkatársai voltak, különösen a tréningek vezeté­sénél Veress Árpád főhadnagy, Áchim Károly és Marék Endre tornatanárok és Filipinyi Samu a Csak sportin­tézője. A. részletes eredményről alább számolunk be De külön meg kell emlékeznünk azokról a zenés, fegyveres szabad­gyakorlatokról, amelyet egy 40 főből álló szakasz mutatott be Mina Sándor hadnagy vezetésével. A kö­zönség nem győzött eleget tapsolni a kiváló szakasznak s pompás veze­tőjének. Tüneményes jelenség volt az a szakaszgyakorlat, amelyet Cech Vil­mos hadnagy mutatott be ugyan­csak 40 emberrel. A katonai fegye­lemnek s az együttes munka szép­ségének olyan ragyogó példáját mu­tatták, amilyet még nem látott a kö­zönség. Nagyon szépek voltak azok a sport­eredmények, amelyek inkább katonai jellegűek. Igy a távgyaloglás, mezei futás, a távíró és géppuskaverseny. Feltűnő eredményt értek el a gránát­dobásban. De az összes számok

Next

/
Oldalképek
Tartalom