Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-06-11 / 132. szám

Békéscsaba, 1922. junius 4. Körösvidék 281 Lépjünk be a A nagy összeomlásból nem maradt egyebünk, mint széttördelt hazánk és törhetetlen hitünk. Hitünk, hogy 1000 éves hazánkat újra építhetjük, ha van bennünk erő és bizalom. Erő a munkához, bizalom a munka eredményéhez. De honnan meríti az erényeket a meggyötört, csüggedő magyar lelkünk ? A nemzeti öntudat­ból és annak tudatából, hogy né­pünk egy nagy, hatalmas népcsalád­nak a tagja, annak a népcsaládnak, melyet a közszokás turáni elneve­zéssel illet. A turáni népcsalád tagjéi a finn­ugor, a török-tatár, a bolgár, a ha­talmas japáni és kinai népek. A magyar nép ereiben a tudomány bizonyítékai szerint török és ugor vér csörgedez, ajkán török és ugor szó zeng, életében ős turáni szoká­sok járják. Másfél évtized előtt alakult a Tu­ráni Társaság. Célul tűzte ki a ma­gyar fajiság gondolatának fölkelté­sét és ébrentartását, mert ezáltal reméli elérhetni a nemzeti élet újjá­születéséi. E szent célt az irodalom eszközeivel szolgálja abban a meg­győződésben, hogy minden politikai és nemzeti tevékenység csirája a szellem talajából hajt ki s csak azon eszmék arathatnak diadalt az élet küz­delemben, amelyek a lelkekben erős gyökeret vertek. A haza és a nemzet szeretetével áldozatra kész érzelmeitől indíttatva fordulok Békéscsaba és a vidék megértő közönségéhez, hogy álljon lobogónk alá, tegyen meg minden lehetőt eszméink győzelme érde­kében. A Túrán Társaság ideális célokat követ s az üzleti szempontot mel­lőzi. A cél elérésére s hogy a lel­kesedést ébren tartsa „Túrán" c. folyóiratot ad ki évente 4 tartalmas füzetben. Minden olvasó okulást és szórakozást talál benne. A társaság pártoló tagjai a folyó­iratot díjtalanul kapják. Tag lehet minden magyar állampolgár, aki a turáni eszme hive. A pártoló tag­sági dijat az elnöki tanács évi 100 (egyszáz) koronában állapította meg, a kötelezettség 3 évre terjed. Ezen­kívül Tagsági igazolványt is fognak kapni, melynek felmutatása a fővá­rosi és vidéki előadásokra ingyenes, esetleg kedvezményes diju belépést biztosit az igazolvány tulajdonosá­nak és még 2 családtagjának. Kü­lönkiadványokat a tagtársak szintén kedvezményes áron fogják kapni. Magyar fajom izzó szeretetével emelem fel szavam s kérem mind­azokat, kiknek lelkében nyomtala­nul nem marad felhívásom itt a végeken, jöjjenek táborunkba, istá­polják velem együtt a turáni gon­dolatot. Forduljanak bizalommal akár szóval, akár levélben hozzám, kész­ségesen állok rendelkezésükre: Tantó József áll. isk. igazg. Békékéscsaba. Orosz számok Becsben (Egy hónap alatt 25 százalékos drágulás. Négyjegyű számok az étlapokon. — A 65.000 koronás félcipő és a 80.000 koronás parfüm. — A mulató Bécs. — Schnitzler­ünnep.) (Bécsi levél.) Az elmúlt hónapok legszomorúbb heteiben, amikor ugy látszott, hogy a jobb jövő horizontja egészen elzárult a hiteleket ígérgető entente kegyére utalt Ausztria előtt, az emberek azzal vigasztalgatták egymást, hogy mindennek meg van a végső határa és hogy nyomorúsá­guk, minthogy elérte a lehetőségek végső felfokozását, csak enyhülhet. Erre az akasztófa-optimizmusra is rácáfoltak azonban az utolsó napok. Az osztrák statisztikai hivatalnak, mely havonta kiadja a drágulást mutató index-számot, legutolsó kimutatása alapján április elseje óta az élet Ausztriában 25 százalékkal drágult meg. Ez a 25 százalékos áremelke­dés most már a végleges fantaszti­kumok birodalmába tolj2 a bécsi árviszonyokat. A mult év nyarán a katasztrófális valutazuhanás előtt a bécsi vendéglők étlapjain a kétjegyű számjegyek domináltak, 70—80 ko­ronáért a legjobb húsételt lehetett kapni és egy elsőrendű ebéd ára 100 korona körül mozgott. Akik ta­valy a nyarat vidéken töltötték, ősz­kor Bécsben kelletlenül vették tudo­másul, hogy a kétjegyű számok uralma megszűnt. A vendéglői ét­lapok számai — melyek a statisz­tikai hivatal indexénél hivebb képei az osztrák nyomot uságnak — Gürt­ler fináncpolitikai terveinek megva­lósításával párhuzamosan rohamo­san ugrottak fel az ezres légió felé. A mult héten azután lekerültek a háromjegyű számok is a vendéglők étlapjairól. Mintha ezer korona lenne a kifosztott Ausztriában az uj pénz­egység, ahol a kalkuláció kezdődik. A Qraben előkelő kirakataiban nem is irják ki a zérusokat. Egy pár divatos férfi félcipő mellett egy kis cédula lakonikusan csak annyit mond, hogy 55 M. — mill. Ennyibe kerül ma egy valamire való férfi fél­cipő a hajdani császárvárosban. Va­lamikor régen, a mult esztendőkben, a bécsi lapok hajszát indítottak egy előkelő illatszerkereskedő ellen, mert egy gyüszünyi flakon illatszerért (francia gyártmány) 8000 koronát mert kérni. Ugyanez ma 80.000 ko­ronába kerül, az illatszerkereskedő azonban csak kelletlenül adja koro­náért és frankot vagy cseh koronát kíván árujáért. Ennek az eszeveszeit drágulásnak meg van a maga komikuma. Bécs­ben a kenyér, hála Gürtler leépítő politikájának, drágább, mint a zsemle. A hatósági kenyér darabja (1 és ne­gyed kg.) 840 korona. Ezért a pénz­ért csaknem husz zsemlyét lehet kapni, mert a zsemlye ára csak 45 korona. Ugy látszik, mintha Bécset le akarnák szoktatni a kenyérevésről. A drágasággal együtt nő Bécsben a luxus. A legfényüzőbb pompa s a legtoprongyosabb nyomor ellentéte nem volt soha ennyire kiáltó, mint ma, Bécs belső kerületeiben — a Hotel Wiennek mulatóhelyei zsúfo­lásig tele vannak s a bárok a nyo­morúsággal egyenes arányban sza­porodnak. Noha a kora nyár első meleg napjaival már ráköszöntött Bécsre, a színházak zsúfolásig tele vannak s a 10—15 ezer korona kö­rül mozgó földszinti jegyárak nem akadályai annak, hogy a nagyobb színpadok ne állandóan túlzsúfolt nézőtér előtt játszanak. Az idény előrehaladottsága nem érezhető, hisz csak az utolsó rövid napok alatt egyszerre három szenzációja volt az irodalmi és színházi Bécsnek. A Reigen szerzője, Schnitzler Artúr, a bécsi irodalom egyik legreprezentati­sabb nagysága, hétfőn ünnepelte hatvan esztendős születésnapját. Csak nemrég érkezett vissza Párisból, ahol sok vihart fölkavart erotikus jelenet­sorozatát Le Ronde cim alatt mutat­ták be a Theatre Liripue színpadán. Itthon azután elmesélte barátainak, hogy Párisban a darabot még csak sikamlósnak sem találták és nemcsak, hogy rendőri fedezetről nem volt szó a bemutatón, de a kritika cso­dálkozott, hogy ezt a darabot Bécs­ben túlzóan erotikusnak találták. — Hiába, Párisban erősebb fűszerek­hez vannak szokva ! Schnitzler szü­letésnapját a színházak nagy fénnyel ünnepelték. A Burgszinház legjobb erőinek bevonásával előadta Schnitz­ler legerősebb drámai alkotását: Az tfju Medardust, mig a Volkstheater több hétre tervezett ciklusban egy­másután előadja valamennyi drámá­ját. Bécs freudistái, akik Schnitzler­ben a freudizmus megalapítójának irodalmi prófétáját látják, külön ünnepélyben adóztak a nagy nevü Írónak. Zsíros és mosott GYAPJÚT minden menyiségben veszünk Békéscsabai Kis­gazdák Szövetkezete. Passió-játékok Mikófalván Ma tartják Mikófalván a hatalmas érdeklődéssel várt passiójátékok ne­gyedik előadását. Passió-játékok A passió-játékok eredete egy kis bajor faluba, Oberammergauba vezet vissza. Az 1634. évi kolerajárvány alkalmával a falu lakossága fogadal­mat tett, hogy magába száll és az Úr Jézus Krisztus szenvedését, ke­resztrefeszitését és sirbatételét, ma­gának a cselekménynek a bemutatá­sával, 10 évenként feleleveníti. Igy folyik ez már azóta évszázadokon keresztül. A pusztító járvány, a súlyos csa­pás, a kétségbeesés a kis falu népét visszavezette az élethez, a Meg­váltóhoz. A négyéves háború, a forradal­mak és a rettentő megpróbáltatások voltak azok, melyek bennünket is visszavezettek oda, hova a kis ba­jor falu már 300 évvel ezelőtt el­jutott, hol mi is erőt, kitartást és bátorítást fogunk nyerni a jövőre. Heves-megyében, Eger közelében Bélapátfalva és Monosbél közt, a „Passió"-hegy tövében, a híres „Bélkő"-vel szemben fekszik a kis falu: Mikófalva. Rendkívül vadre­gényes vidék veszi körül, hegyek, völgyek, várromok, kolostorok, om­ladékok és magárahagyott templom váltakoznak körülötte. A Passió-játékoknak Mikófalván való meghonosítása néhány helybeli lelkes és önzetlen ember kitartó szorgalmának a gyümölcse. Maga a játék sok tekintetben eltér az oberammergauitól, a szövegkönyv azonos, de stílusa már nem, mert a régi, magyar népies irányt követi. Az oberammergauinál a szereplő személyek száma csak ötszáz, a mikófalvinál pedig meghaladja az ezret. A Passió hegy és ennek tövében fekvő kis falu csodálatosan hasonlít a jeruzsálemi Golgota hegyéhez, az egész szinte arra van teremtve, hogy ott a régi Jeruzsálemet felépítsék. Ezt a kedvező helyzetet igen szé­pen sikerült a Passió-játékokban kihasználni. Közvetlenül a nézőtér előtt terül el az ókori Jeruzsálem, a történelmi nevezetességű épületekkel, Pilátus, Kaifás, stb. házaival. Majd egyre kisebbedő távlatban a jeru­zsálemi utcák, terek, házak már összeolvadnak a kis falucskával. Itt kezdődik és itt folyik le a meg­rázó és egész világot átalakító tör­ténelmi cselekmény. Itt látjuk és itt éljük át az isteni Megváltó emberi szenvedéseit és mártírhalálát és itt nyerünk újra életet, erőt, hitet, sze­retetet és megértést. A hivatalos főpróba a nagyközön­ség és a sajtó bevonásával május 25-én, csütörtökön volt. Ugyanezen a napon történt meg a Passió-játék­nak a Concordia filmgyár által, moz­gófényképekben való megörökítése. Az első ünnepélyes és hivatalos megnyitó előadás, melyen résztvettek hazánk kiválóságai is, junius 3-án, pünkösd szombatján zajlott le. A második előadás junius 4-én, pünkösd vasárnapján, a harmadik pedig junius 5-én, pünkösd hétfőjén volt. A további előadásokat junius 10., 11., 15., 17., 18., 25. és 29-én. tar­tanak. Jegyek ez előadásokra Buda­pesten, a Magyar Géniusznál vált­hatók. További előadások idejét a hírlapokban közölni fogják. Az előadások rendszerint délután vannak és a vonatok érkezéséhez és indulásához alkalmazkodnak. Egy előadás körülbelül 6 óra hosszat tart. 9z ex-barátnő mint válóok Felbomlott Aradon egy boldog házasság A történet — melynek főhőse egy Aradon általánosan ismert művész­barát — még a háború előtt kezdő­dött. A fiatalember, aki nagy hódo­lója a gyengéd nemnek, akkoriban ismeretséget kötött egy bájos kis aradi nővel. A barátságból csakha­mar szerelem fejlődött, amely tartott még akkor is, midőn a barátság lát­ható zálogaként, egy drága csöpp­ség gőgicsélt a nő lakásán. A ba­rátság talán még ma is tartana, ha közbe nem jön az ilyfajta barátságok szétbontója, — a házasság. A fiatal­ember ugy látta, hogy életének ko­molyabb alapját csakis a házasság adhatja meg. Szándékát nyíltan be is jelentette barátnőjének, aki egy­szerűen tudomásul is vette a szakí­tást, csupán arra kérte a fiatalem­bert, gondoskodjék róla és gyerme­kéről. A boldog vőlegényjelölt ennek készségesen eleget is tett, nyilatko­zatot irt amelyben kötelezte magát, hogy havonként nem nagy összeg­gel ugyan, de pontosan gondoskodni fog az exbarátnőjéről. A kötelezett­ségnek házasságának első idejében pontosan meg is felelt, később azon­ban a sors vagy egyébb körülmé­nyeinek átalakulása következtében elfeledkezett az apanázs folyósítá­sáról. Eleinte ugyan érzett némi lelkiismeretfurdalást, a nő sem adott életjelt magáról s igy az egész ügy lassan elfelejtődött. Annál nagyobb meglepetés érte azonban a gyanút­lan férjet a közelmúltban. Az elfe­lejtett barátnő sommás keresetet in­dított ellene, amelyben az elmaradt tartásdijat követelte, amely igy, évek elmultával tekintélyes összeget tett ki. A biróság meg is Ítélte a nő kö­vetelését s mivel a megrökönyödött férj fizetni nem tudott, végrehajtást tűztek ki ellene. Az események most már lavinaszerű gyorsasággal követ­keztek. A bútorok a feleségé voltak, aki megdöbbenve fogadta lakásán a végrehajtót, de még nagyobb volt a csodálkozása, midőn megtudta, hogy miért jelent meg a komoly hivatali férfiú. Kijelentette, hogy a lakás egész berendezése az övé; férjének csupán ruhái vannak. Az ügy hivatalos ré­sze ezzel el is intéződött, ha nega­tíve is, a feleség azonban nem elé­gedett meg az elintézés egyoldalú módjával, hanem gyengéden felszó­lította férjét a lakás elhagyására s egyben meginditotta feledékeny férje ellen a válópert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom