Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-06-11 / 132. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. 4 szerkesztőség teleion száma : 60. 9 gazdák és o szocializmus (vk) Már elült a választás zaja. A politikai ellenfelek nagy szenvedélye lecsendesett s mind gyakrabban látni, hogy azok, kik hetekkel ezelőtt még kerülték egymást, mint a bélpoklost, ma már egy asztalhoz ülnek s barátságosan koccingatnak, diskurálnak. Így is van ez jól. Hiszen a politikai ellentétek nem kívánják okvetlenül a társadalmi jó viszony megszakítását is, sőt politikailag érett emberek a pártellentéteket nem is viszik át a társadalmi életbe. Nálunk Békéscsabán ugyan nem a politikai érettség hozta össze ilyen hamar az ellenfeleket, nanem a közös sors, az, hogy megbuktak mind a polgári pártok. A közös bukás természetszerűleg összetereli a veszteseket, akik most aztán busán magyarázgatják egymásnak, hogy mi volt a csúfos vereség oka. Mert az könnyen megállapítható, hogy alig van társaság még ma is Csabán, amelyben ne a szocialista párt váratlan győzelmét s a polgári pártok csúfos bukását tárgyalnák. Ezer okot hoz fel mindenik párt a maga mentségére. Természetesen mindenik mást vádol. Csak egyben értenek egyet. Mindegyik azt panaszolja, hogy a gazdák választották meg Szedert. Ez a vád — ha a maga meztelenségében nem állja is meg a helyét — nem egészen alaptalan. Mi állaApponyi-utcdk ii. Irta: Fábry Károly (29) De az első balkisérlet nem vette el kedvét a vállalkozóknak, hozzájárult olyan szerencsétlen csapás is, mint volt az 1863-ik (és 1866.) évi nagy szárazság, hogy jószágot alig tarthattak az emberek s maguknak kellett húzni a szárazmalom nagy kerekét; hát bizony csak helyesebbnek találták a gőzt fogni be s egymásután épültek kisebb uj malmok. És amint a gőzmalmok kezdtek szaporodni, ugy fogytak a szél- és szárazmalmok. Mert hát talán tetszik még emlékezni arra, hogy szélmalmok is voltak Csabán ? Ugy-e bizony már kevés ember emlékszik reájuk ? Igy fogy, igy változik minden. Az utolsó szélmalom a Szarvasi-uton volt, a a vasúti átjáró előtt balról, másik a Kigyósi-uton; voltak kün a tanyákon is szerte szórva. Tempi passati! Nálunk ma már csak képeken mutogatják. A gőz kisemmizte a hosszú fuvarokat is, a lóerő és szélhajtásra berendezett malmokat is. Akkor dalolták: Nem forog a malom, áll a vitorlája. A gőzcséplőgép elkergette a lovakat a szérűről Független keresztény politikai napilap ép ugy, ahogy a szél- és szárazmalmokat elpusztította. A gőzcséplő, amely még a 70-es években varitás volt — ma már Csabán 84 darab van és most, mikor a 3000—3500 koronás gabonáért való részcséplés a divat, ez jól jövedelmező foglalkozás. Azóta már a gőzt is felváltja mindenfele a villany. Hát a villanyt mi fogja felváltani ? A delej ? A földmágnes ? Ki tudja ? Csak azt tudjuk, hogy a földben van egy ismeretlen nagy áram, egy hatalmas nagy erő, de még igába nem tudtuk fogni. A földgáz százezer év óta vágyódik ki börtönéből az élő munkára és csak most kezdi megnyitni a tudákossá vált ember börtönének ajtaját. Mikor fogja be majd a földmágnest, mely szinte itt van a lábunk alatt . . . mindenütt, nem ugy, mint a földgáz, mely csak itt-ott szétszórt medencékben feszül. Louis Bregnet szerint: A ma fantasztikus álma, a holnap banalitása ! Amit ma álmodunk a delejről, holnap már banalitás is lehet. A mai igazi gőz, vagy már a villanymalom sem ugy keletkezett, amint most van. Bizony csak egyszerű cséplőgépet állított be Berger Mór uram is utóbb a vásártéren, előbb Thaisz Gyula a Lepény Mihálytól vett telken a Jaminában, utóbb ugyanott Such János is olyat, most már ez forgatta ló helyett az őrlő köveket. A Such János által berendezett kezdetleges erzsébethelyi kis malmot átvette Bartóky István FtELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 70 K, negyedévre 200 ff, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. kete Sándor gépésszel, megnagyobbították, azután Francsek József és Sallay-é lett, utóbb Fábry Károly és Samu, azután Gécséké lett. A szentmiklósi-utcai Erzsébet-malmot is Kaisch György pékmester fundálta, Kollarits Károly nagyobbította. Az Áchim- és Ondroviczki-malmot Milyo Mátyás építtette 1873-ban a saját portáján, Knack Ernő gépésszel együtt, sok bajt és perpatvart szerzett neki. A berényi uton Lipcsei Pál nazarénus állította fel, még máig is nazarénus malomnak hívják, dacára, hogy már régen nem az. Az ujabb malmokról nem kell krónikát irní, azok szemeink előtt nőttek nagyra, mint pl. a Kovács Mátyás által 1882-ben alapított Prónay-utcai nagy Kovács-malom, utóbb épült a jaminai Dénmalom is stb. Hát bizony nagyot haladt a technika és a város is azóta, hogy az Apponyi-utcát elkeresztelték és kivágták, de még maga Apponyi is nagyot emelkedett nemcsak a magyar nép szeretetében és nagyrabecsülésében, hanem az egész müveit világon. Budapest is felébredt és már nem egy kis utcát adományozott neki, hanem legszebb terét, a főváros szivét díszítette fel „Apponyi-tér" névvel. Szebbet nem adhatott. * * * (Folytatása következik.) pitjuk ezt meg legkeserübben, akik a gazdák lapjának szeretjük magunkat mondani. Mert az tagadhatatlan, hogy ha minden gazda teljesítette volna kötelességét, Békéscsabának ma nem volna szociáldemokrata követe. Azt tagadjuk, hogy a gazdák tömegesen szavaztak volna Szederre, bár bizonyos, hogy nem egy jómódú gazda akadt, aki ezt is megtette. Nem meggyőződésből, hanem rettenetes naivságból. Volt ugyanis olyan aki elhitte a szocialista korteseknek ama abszurd állítását, hogy a szociáldemokratára szavazók viszszakapják a befizetett vagyonváitságot. Bizony szomorú, hogy van még ilyen értelmetlen gazda is, aki bedül az efféle korteskedésnek. Ijesztő politikai tájékozatlanságra vall, hogy akad 50—100 holdas gazda, aki azt hiszi, hogy' a szociáldemokrácia az ő barátja, aki a forradalmak után közvetlenül sem tudja, hogy a szociálisták esküdt ellenségei minden magánvagyonnak s nem vagyonváltság visszatérítésén, hanem vagyonok elvételén törik a fejüket. Szomorú jele a mi népünk tudatlanságának az, hogy vagyonos polgárokat is meg tud téveszteni a piaci korteskedés annyira, hogy saját érdekekkel s a nemzet érdekeivel ellentétes politikai irányzatot képes támogatni, nem egy közülük. Ennek a politikai analfabétaságnak átkát nyögjük mi, csabaiak. Ezért kell szégyenletünkben pirulnunk. Mert ha szociáldemokraták, ha munkások és vagyontalanok választották volna meg Szedert, ez természetes volna, de hogy gazdák válasszanak szociáldemokratát, ez legalább is komikus. Pedig nagyrészt ők választották. Ha szavazatukkal nem is, de azzal igen, hogy rengetegen nem gyakorolták politikai jogaikat. Igen, mert sok gazdának fontosabb volt az ő mindennapi kényelme, mint az egész polgárságnak s a magyar hazának jövendője. Mindezekből legalább tanuljunk. Lássák be végre az értelmesebb gazdák, hogy nekik igenis kell törődniök gyengébb érteimiképességü társaikkal, fel kell őket világositaniok, politikai értelmiségre kell őket nevelniök. Mert ha mi, polgárok abszolúte nem törődünk a magunk politikai iskolázásával, akkor csak természetes, hogy fölibénk kerülnek a szociáldemokraták, akik tökéletesen vannak szervezve s iskolázva. A gazdák különösen vigyázzanak. Mert egy szocialista áramlat senkit sem seper el olyan hamar, mint őket. Minden polgári osztálynak veszedelem, de nekik egyenesen halál a szociáldemokrácia uralomra jutása. • •••aHHMaaaaaBBBKBMMafl ti • Csonka Magyarország — nem ország, Magyarország — mennyországi Az uj nemzetgyűlést junius 16-án nyitják meg Budapest, junius 10. Az uj nemzetgyűlést junius 16-án nyitják meg, de az első érdemleges gyűlés csak 19-én lesz. A megnyitást maga Horthy Miklós kormányzó ur fogja eszközölni a nemzetgyűlés kupolacsarnokában, hol az egybegyűlt képviselők diszmagyarban jelennek meg. A megnyitás formaságairól Bethlen István miniszterelnök dolgozott ki egy programmot, a kormányzó elé. Megerősítik azt a hirt, hogy a Ház elnöki méltóságát Gaál Gaszton fogja vállalni. Valószínű az is, hogy Kállay Tamás tölti be a háznagyi tisztséget. Az egységespárt szerdán tartandó értekezletén elhatározza, hogy a nemzetgyűlés munkaképének biztosítása céljából alkalmazzák az 1913-as házszabályokat. Magyarország gazdasági szerződése a kisantant államaival Budapest, jun. 10. Magyarország és a kisantant képviselői között, mint ismeretes, még a konferencia alkalmával tárgyalás indult meg gazdasági szerződés előkészítésére. Az erre vonatkozó tanácskozás Csehországgal meg is indult. A Jugoszláviával folyó tárgyalásról eddig még közelebbi hir nem érkezett, ellenben Romániával ugylátszik rövid időn belül komoly stadiumba jut a megállapodás ügye. Magyarország és Románia képviselői julius 5-én tárgyalásra ülnek össze, amelyen valószínűleg megegyeznek a gazdasági és esetleg politikai jellegű megállapodások alapelveire vonatkozóan. Lapunk mai száma 8 oldal.