Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-20 / 114. szám

2 Körős vitíék Bcfttscsqba, 1922 mdjus 20 GONDOLATOK * * * Holnap az utolsó nap, ami­kor még szabad népgyűlést tartani, nyilvánosan agitálni, szónokolni. Ez­zel lezárul a hosszura szabott vá­lasztási küzdelem. Bármi lesz is a választás eredménye, a végén el­mondhatjuk, hogy nálunk nem kel­tett nagyobb izgalmat a választási harc, nem fajultak el a szenvedé­lyek, mert egyik párt sem használt nemtelen fegyvert. Különösen örü­lünk annak, hogy a személyi rész teljesen kikapcsolódott a küzde­lemből. Mindegyik jelölt a maga egyéni súlyával, pártjának igazsá­gaival igyekezett hiveket szerezni, nem pedig a másiknak kisebbítésé­vel. Ez igy van jól. Ha voltak el­vétve célzások, apróbb csipkedések s felelőtlen elemek részéről terjesz­tett rágalmak, szerencsére ezek sem találtak hitelre. Szépen, nyugodtan, felesleges izgalmak nélkül lefoly­tatott agitáció után egy egészen sajátságos helyzet alakult ki. Négy jelölt küzd, mind a négynek meg­van a maga jelentékeny tábora. De nincs ember, aki megtudná mon­dani, ki lesz a győztes. Egy bizo­nyos csak : a pótválasztas. * Hiába ... a faji sajtó nem tagadja meg magát. Klein Imre személyében egy olyan ember került az akasztófára, akinek a kivégzését zsidóünnep miatt halasztották el. Most azt mondja egy zsidólap, hogy Klein Imrén az elhalasztás után „törvény­ellenesen hajtották végre az Ítéletet", mi nem vagyunk jogászok, nem is akarunk vitatkozni a Pesti Naplóval, mi egyszerűen csak érezzük, hogy hazaáruló kémnek a kivégzése nem lehet törvénytelen. Az a gyanúnk, hogy annak a lapnak nem is a törvényellenesség fáj, hanem a zsidó. Min­den további nélkül egyszerűen állítsunk egymás mellé két dolgot: a keresztény 1 államrend idején egy, a legnagyobb bün j miatt jogerősen halálra itélt ember vallási \ érzelmeire, vagy talán hitsorsosai vallási : érzéseire tekintettel van a büntető- igaz- í ságszolgáltatás. Ez az egyik. A másik: az elhalasztott kivégzést törvényellenesnek mondja a Pesti Napló. Kell ehhez magya­rázat ? * Szegény Magyarország, de megvert az Isten ! Igy kell felsóhaj­tanunk ma, mikor nem kevesebb mint huszonnégy politikai párt van törpe hazánkban. Mind a huszonnégy részt vesz a választási küzdelemben, je­löltet állított. Mi másról is el tudjuk hinni a jót s meg vagyunk győ­ződve, hogy mind a javát, boldog­ságát, talpraállitását akarja a hazá­nak, sőt mind a régi határainak visszaszerzésére törekszik. Dehát Uram Isten, muszáj huszonnégyféle­kép.en szeretni a hazát ? Hiszen ez a politikai éretlenségnek a netovábbja. Hiszen a zsidódemokrata és a szo­ciáldemokrata-pártok kivételével a többi mind a keresztény nemzeti gondolat alapján áll s csak nem liberális, meg liberális árnyalatokban különbözik. Hiába, nem tudunk egye­bet mondani, mint ismételni: Sze­gény Magyarország, de megvert az Isten! Építsenek tisztviselői és miinkáslakásokat a nagyobb nyereséggel dolgozó vállalatok a Szegedi Keresk. és Iparkamara javaslata Békésmegye Törvényhatósági Bizottságának Mi van ma ? 1922. május 20., szombat R. kath.: Bernardin. Prot.: Bernardin. Napkelte 4 óra 19 perckor nyugta 19 óra 34 perckor. (7 34) Holdkelte 1 óra 28 perckor (éjjel), nyugta 15 óra 8 perckor (d. u ) Este 8 órakor színházi előadás. Gyula, május 19. A szegedi keresk. és iparkamara, amelyhez Békéscsaba is tartozik, — az építkezés megindítása érdekében a következőket javasolja a törvény­hatóságnak : írjon fel a Törvényhatósági bizott­ság a magyar királyi kormányhoz egy olyan törvényjavaslatnak elkészí­tése és a megalakulandó nemzet­gyűlés elé leendő terjesztése érde­kében, amely építési kötelezettséget rendel el a következő irányelvek alapján : 1. Minden nagyobb nyereséggel dolgozó egyéni és társas cég, rész­vénytársulat és szövetkezet kötelez­tessék alkalmazottai részére lakáso­kat építeni, olyképen, hogy most az első évben 1922-ben minden 6 ma­gántisztviselő után legalább egy­egy munkáslakást tartozik építeni. 2. Az építési kötelezettség mérté­kének megállapításánál az összes alkalkalmazottak létszáma mellett az üzleti tőkevagyon és az évi tiszta jöve­delem összege is figyelembe vétessék. 3. Több egyéni és társas cég és több részvénytársaság és szövetkezet egyesülhessen egy nagyobb bérház­szerű épület emelésére az építési költségek olyan arányú megosztása mellett amilyen mérvben őket az épitétési kötelezettség az 1. 2. pon­tok alapján terheli. 4. A takarékpénztári betétek gyü­mölcsöztetésével alapszabályszerüleg foglalkozó összes pénz- és hitel­intézetek jelzálogbiztositék vagy ál­lami jótállás kikötésével köteleztes­senek kölcsönadni az általuk kezelt összes betétek egy tizedrészének megfelelő összeget, egyes vállalatok vagy alkalmi egyesületek részére állami vagy helyi hatósági ellenőr­zés mellett történő építkezési célokra ugyanolyan kamatláb vagy legfeljebb egy százalékkal nagyobb kámatláb mellett, mint amennyi kamatot ők a betevőknek fizetnek. 5. Építkezési célokra történő vasúti szállítmányoknál az állam fuvardíj­kedvezményt nyújtson. A közélelmezési tanács fenntartja az idénre is az őrlési adót Budapest, május 19. A közélel­mezési tanács hivatalos jelentést adott ki a gabonaellátás uj terveze­téről. Ez a jelentés élénk feltűnést keltett gazdasági körökben, ahol bizonyosra vették a tanácsnak a forgalom teljes felszabadítására igért törekvését és olyan megállapodást találtak a közalkalmazottak és a munkásság ellátására, amely feles­legessé teszi a kötött forgalom fenn­tartását. Az OMKE a közélelmezési tanács döntése után is azt a véle­ményét nyilvánította a hivatalos tényezők előtt, hogy semmiféle őr­lési adóba nem megy bele és az összeülő nemzetgyűlésen is törekedni fog álláspontjának érvényt szerezni. A malomipar katasztrófálisnak tartja a közélelmezési tanács határozatát, különösen azt kifogásolja, hogy ezzei a határozattal a tavalyi állapotot kivánják megrögzíteni, holott a mult esztendőben kimondották, hogy át­menetről van szó és jövőre, azaz az idén már át lehet térni a teljes szabadforgalomra. Magyarországot felveszik a népszövetségbe ? Hága, május 19. Magyarország külpolitikai helyzetében jelentékeny javulás állott be. Alagyarország fel­vétele a népszövetségbe rövid időn belül várható. Zürich, május 19. A semleges ál­lamok, elsősorban Svájc, szorgal­mazni fogják Magyarország felvé­telét a népszövetségbe. Vetőcinquantin, aranylófogu vetőtengeri, vetőköles és buzakorpa kapható a Békésmegyei ált. Takarékpénztár RT gabonaosztályánál Szent István-tér 5 (I. emelet.) 1473 Lloyd Georget ünnepélye­sen fogadják az angol felsőházban London, május 19. (MTI) Lloyd George szombaton este érkezik haza Génuából. Az angol felsóház tiszteletére ünnepi fogadtatást ren­dez. Az angol politika vezérei le­veleket köröztettek, .melyekben a következőket mondják: Mindenki érzi közöttünk, hogy a miniszter­elnöknek nyilvános elismerést kell adnunk Genuából vaió visszatérte alkalmából. Bár a konferencián vol­tak nézeteltérések, a miniszterelnök sohasem sajnálta a fáradtságot, hogy keresztülvigye azt, amit hazájának és Európa békéjének érdekében szüksé­gesnek tartott. Genuában minket kép­viselt és ellenfeleivel azzal a hittel és bizakodással harcolt, mely jel­lemezte őt a háború alatt. Bárminő legyen is ennek a konferenciának az eredménye, mi szeretnők, ha senki sem felejtené el azokat a nagyszerű szolgálatokat, amelyeket egyrészt hazájának tett a háború alatt és azokat a csodálatraméltó erőkifejtéseket, amelyek arra irá­nyultak, hogy Európát visszavezesse a normális élethez. Lloyd George valószínűleg a jövő hét közepén tart beszámolót az alsóházban gé­nuai útjáról. A nemzetközi munkaügyi hivatal érdeklődik a ma­gyar viszonyok iránt Genf, május 19. (MTI) A nemzet­közi munkaügyi hivatal, amely a nemzetközi szövetségnek egyik ki­egészítő része, felkérte Papp Dezső kereskedelemügyi minisztériumi he­lyettes államtitkárt, hogy a magyar szociálpolitikai és munkaügyi viszo­nyokról a hivatalt rendszeresen tájé­koztassa. MEGHÍVÓ A Kovács-párt f. hó 20., szombaton este 8 órakor az iparosság részére ér­tekezletet tart a Próféta vendéglőben, melyre min­den iparost meghiv ez­úton is a PÁRTINTÉZÖSÉG flz elesett és rokkant hősök napja Elesett és rokkant hőseink öntu­datos tisztelete és uj korszellem a feltámadás előjele, őbennük jut ki­fejezésre a nemzet dicsőséges múltja az ő szenvedésükből fakad uj nem­zedékünk lelkesedése, harci ereje, mely fel fogja támasztani a régi dicsőséges nagy Magyarországot. Az antant államok és a német nemzet elesett és élő hőseik emlékét évenkint fenséges ünnep keretében ülik meg, melyen társadalmi különb­ség nélkül versengenek, hogy minél fényesebb és az elesett hősök emlé­kéhez méltóbb legyen az, mig elesett hőseik hátramaradottjai és csonka hőseik iránti hálájukat fényes palo­ták és számtalan egyéb jóléti intéz­mény hirdeti. A magyar vitézség és dicsőség elesett és élő hős vértanúi iránt nemzetünk kegyeletét és köteles há­láját nem róhatja le oly mértékben, mint azt a gazdaságilag erős álla­mok teszik, de szent kötelessége az elesettek emlékére az év egy napját szentelni, mig az élő áldozatoknak, ha nem is fényes palotákban, de legalább szerény hajlékban biztosí­tani a megélhetést. E szerencsétlenek sorsán az ál­lamhatalom a rendelkezésére álló anyagiakhoz mérten erején felül tö­rekszik könnyíteni, e nagy munkája azonban csak akkor lesz eredmé­nyes, ha eme cél elérésében a ma­gyar társadalom erkölcsileg és anya­gilag támogatja. A társadalom kötelessége tehát leróni a nemzet kegyeletét elesett hősei iránt és a nyomortól mente­síteni azokat, kik dicsőséges har­caikban a harcmezőn vesztették éle­tüket, testi épségüket, munkaképes­ségüket abban a megnyugvásban, hogy a nemzet nem feledkezik meg szent kötelességéről a rokkant hő­sök és hátramaradottak istápolásáról. Ez okból a Hadirokkantak, öz­vegyek.és Árvák Nemzeti Szövet­sége, a rn. kir. kormány jóváhagyá­sával és támogatása mellett f. évi junius hó 4-én és 5-én „Elesett és Rokkant Hősök Napja" elnevezéssel országos ünnepélyt és gyüjtónapot rendez a „Hadirokkantak, Özvegye­ket és Árvákat Foglalkoztató Ott­hon" létesítésének céljából. Az „Elesett és Rokkant Hősök Napjá"-t hazafias kötelessége a nemzet minden egyes tagjának a leg­messzebbmenő szeretetteljes, meg­értő, anyagi és erkölcsi támogatás­ban részesíteni, mert nemzetünk jövőjének kútforrása, a nemzeti hő­sök tisztelete, a jelenben, pedig a világháború élő áldozatainak meg­mentése. Harmincmillió rubel elsikkasztásá val vádolják Trockijt Reval, máj. 19. Az utóbbi na­pokban a szovjet központi bizott­ságának moszkvai ülésén zajos je­lenetek játszódtak le. A bizottság egyik tagja, Sciopinkov megtámadta Trockijt, hogy megmagyarázhatat­lan módon feltűnő sok aranyérték­kel rendelkezik. Sciopinkov elő­adta, hogy a bolseviki pénzügyi helyzet tanulmányozása után arra az eredményre jutott, hogy Trockij az elmúlt két esztendő sqrán 30 millió rubelnél nagyobb összeget tüntetett el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom