Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-14 / 109. szám

Békéscsaba, 1922. május 14. Körösvidék 5 Az utolsóelőtti nap Irta : BÁLÁS ÁDÁM (Részlet szerzőnek „A PROLETÁRDIKTATÚRA BÉKÉSCSABÁN" cimü történeti müvéből) 1919. április 25. péntek. Az utolsó előtti nap az oláh meg­szállás előtt. A lakosság látszólag csendes volt; a nyugtalanságot nem mutatta, csak érezte mindenki. Tud­tuk, hogy az ellenség bevonulása csak órák kérdése, mert Gyula után ami városunk megszállása követke­zik; Gyula pedig ezen napon már meg volt szállva. A terror-katonák jelenléte uj bátorságot öntött a pro­letáruralomba, mely azt remélte, hogy ez az uj támasza biztosítani fogja őt ugy a feléledő burzsoá, mint a közeledő oláhok ellen. A vö­rös uralomtól megkinzatva, gondol­kodásunkban és erőkifejtésben meg­bénítva, minden fegyvertől megfosztva (a burzsoától még március végén elszedték a fegyvert), sehol a közel­ben vagy távolban nem látva mentő és védő kart, azt a magyar katona­ságot, mely hazaszeretettől lelke­sítve képes volt határainkon az orosz óriást feltartóztatni előnyomulásában, — tehetetlenségünk tudatában vég­zetszerű fásultsággal tűrtük az uj erőre kapott proletáruralmat s vár­tuk a minden órában ránk zudulható uj csapást: az oláh megszállást. A szétbomlott, szervezetlen nemzet te­hetettenül tűrte a nemzetközi sociál­demokrata kalandoroktól s börtönök kieresztett lakóitól vezetett kommu­nisták rabló és kegyetlen zsarnok­ságát, mely pusztította az ország vagyonát s kegyetlenül vérbe foj­totta minden nemzeti érzés megnyil­vánulását. Látva nyomorúságos hely­zetünket az oláh, elűzte a nemzet testéről a lakmározó vörös hiénát, hogy a holttest kincseit ő rabolja el. Az oláhok az entente előtt ugy tün­tették föl a helyzetet, hogy a ma­gyar Jvörös uralom a demarkációs vonalon őket támadja a nekik jutta­tott országrész birtoktásában s ezért engedélyt kértek ezen veszély elhá­rítására, akképen, hogy védelmi vo­nalukat a természetes határig, a Ti­száig előre tolhassák. Az entente, illetve Clemenceau Parisból ezt meg is engedte nekik s erre ők el is fog­lalták az egész Tiszántúlt. Mikor pedig a vörösök 1919. julius 19-én este a Tiszán átkelve sikeresen meg­támadták az oláhokat (emlékszünk jul. 20-án itten az oláhok ijedelmére, este 8 óráig volt szabad az utcán járnunk), ekkor Clemenceau újból megengedte nekik, hogy az egész megmaradt Magyarországot katonai­lag megszállhassák s itt véget ves­senek a vörös uralomnak, amely in­nen, mint Európa közepéből köny­nyen elterjedhet más országokba. Ez az igazi oka az oláhok támadá­sának s ezzel szemben minden állí­tás valótlanság s a burzsoá elleni izgatásra kieszelt koholmány. Nem kellett őket hivni, jöttek ök szívesen maguktól, mert jól tudták, hogy itt könnyen juthatnak gazdag zsákmány­hoz, csak a vörösöket kell elkerget­niük róla. Az oláhok ugyanis a leg­pontosabban voltak értesülve minden dolgainkról és feldúlt állapotaink­ról ; a forradalom óta tartó fölfordu­lásunkban kémjeik szabadon jártak­keltek az országban; városunkban is állandóan voltak kémeik, akik még a Munkás Tanácsba is befurakodtak. A városházán a polgármester a tisztviselőkkel az uj helyzet felada­tairól tanácskozott; készültek a vá­ros közeli megszállására. Andrássi városparancsnokkal egyetértésben utólag jegyzőkönyvbe foglalták, hogy „szerdán este 6 óra tájban Paróczai János, a Munkás Tanács elnöke közölte a polgármesterrel, hogy a Tanács és Direktórium tagjai szer­dán legnagyobb részben a városból eltávoztak, a felállított szervek és hivatalok ennek folytán feloszlottak, miért is a közigazgatás vezetését a polgármesternek átadja." Ezt a jegyzőkönyvet a városi tisztviselői kar utólag a saját igazolására vétette föl s Andrássival is aláíratta, hogy a tegnapihoz (csütörtök délutánihoz) hasonló zaklatások és letartóztatások ellen védelmül használja. A harcvonalról mai napon is foly­ton és még nagyobb tömegekben özönlik a vörös katonaság, rendet­lenül, lármásan; a város keleti (Gyula felé eső) halárán három he­lyen voltak őrségek felállítva, az egyik a gyulai müuton a veszeji hídnál; a körgát melletti Omazta­tanyán két ágyút helyeztek el, hogy az ellenségnek a városba való nyo­mulását feltartóztassák. Ezek a cse­kélyszámu őrségek azonban otthagy­ták helyüket, nem gondoltak ők ko­molyan az ellenállásra. Különben a dandárparancsnokság már kiadta a parancsot a vörös hadseregnek a visszavonulásra, minek folytán töme­gesen és rend nélkül tódultak a vasúti állomásra, némelyek meg gyalog, fegyveresen hazafelé széled­tek szét. Ezeket pár nap múlva otthonukban fogdosták össze a meg­szálló oláhok. Ezek a visszavonuló vörös katonák a városban raboltak; megfékezésükre Andrássi és Zám­pori, a Forradalmi Törvényszék po­litikai megbízottja a következő in­tézkedést tette: „Parancs! Megtil­tom minden hadseregbeli vörös ka­tonának, hogy önhatalmúlag és erő­szakosan akár magánlakásba, akár üzletbe bármiért is oemenjen. Aki ezen parancsomat nem teljesiti, az ellen statáriális uton fogok eljárni." — „Mindenkihez!" szóló felhívás­ban szigorú büntetéssel fenyegeti Zámpori, Andrássi és Jakabffy, a 101. dandár politikai megbízottja, azokat, akik a forradalmi hatóságok falragaszait letépdesik, a csoporto­sulókat és a rémhirterjesztőket; ez utóbbiak elrettentő példa gyanánt, főbelövéssel is sújtatnak. (A Bm. Nsz. ápr. 26-iki számából). Ezen napon este 9 óra tájban két vörös katona fegyveresen megje­lent a polgármesternek (Köröspar­ton az Urszinyi-házban lévő) laká­sán s tudtára adták neki, hogy el­viszik: „az az intézkedés jött Me­zőtúrról (a 6. sz. vörös) hadosztály­tól, hogy mégis le kell önt tartóz­tatni." Kivitték az állami polgári fiúiskolába a dandárparancsnokság­hoz, de ez az épület már üres volt; itt kiállítottak neki menetlevelet, a melynek lepecsételése végett visz­szavitték őt a városházára Andrássi városparancsnokhoz; innen azután a két szuronyos vörös őr, gyalog, kikísérte az állomásra; vele együtt vittek s a vasúti kocsiban elhelyez­tek egy gádorosi örült fiatal embert és egy ruthén csavargót. Az állo­máson Vágó András főhadnagy, pályaudvarparancsnok, telefonon kérte a Mezőtúron tartózkodó 6. vörös hadosztály parancsnokságát, hogy tekintettel Békéscsaba közeli oláh megszállására, dr. Berthóty István polgármestert a közügy ér­dekében hagyják meg itthon hiva­talában; a közbenjáró főhadnagyot megfenyegetve leintették, mire a polgármestert két útitársával együtt a két vörös őr vonaton, az éj fo­lyamán elvitte Mezőtúrra a had­osztályhoz : innen másnapon, ápr. 26-án Szolnokra vitték, ahol a vö­rös hadsereg vezetői, köztük Strom­feld Artúr, a vörösök vezérkari fő­nöke, jóindulattal fogadták s pár nap múlva lehetővé tették neki a visszatérést Békéscsabára, ahová viszontagságos utazás után, Mező­túrról már az oláhok engedélyével és útlevelével, egy heti távollét után meg is érkezett s azonnal át­vette hivatalát. Szüksége is volt reá a városnak az oláh megszállás te­remtette uj helyzetben és világban. A polgármester elhurcolásának hire hamar elterjedt a városban, de nem lepte meg, mert ezen válságos órákban minden legrosszabbra el voltak készülve az emberek. A lakosság nyugtalanul várta az éj­szaka eseményeit; sokan ébren töltötték a7. éjszakát, hogy készen várják akár a kommunisták várható garázdálkodásait, akár az oláhok bevonulását s a város esetleges lövetését. Ezen napon este 8—9 óra közt a főtéren, a régi árvaszéki épület előtt, mintegy 150 vörös katonából álló csapat állt föl; elég rendben és nagyon sietve a vasut-utcán át az állomás felé haladtak. A mint a homályban kivehettem, a terrorka­tonák voltak, akik igy két napi itt időzés után eltávoztak városunkból, anélkül, hogy valami nagyobb kárt tettek volna emberéletben vagy va­gyonban; nem értek rá megmele­gedni sem, az oláhok elől sietve elmenekültek. A péntek és szombat /(ápr. 25. és 26.) közti éjjelen a vörös katonaság folyton özönlött a városba rendet­lenül, nagy lárma és káromkodás közben, gyalog és szekéren, sárosan, de mindnyájan nagyon sietve. Ugy látszik, az oláhok már nyomukban voltak. Megállítani ezeket az embe­reket s velők védeni a várost, gon­dolatban is merész terv lett volna; fölszerelésök is nagyon hiányos volt s mindössze hat ágyujok az oláhok nagy számú tüzérségével szemben. De legnagyobb hibájuk volt a régi fegyelem teljes hiánya s az uj rend­szer, hogy tisztjeiket s altisztjeiket maguk választották, akiknek azonban senki nem engedelmeskedett; nem is említve azt a sajnálatos jelenséget, hogy a nemzeti érzést és hazaszere­tetet az uj világszellem, a nemzet­köziség egészen kiirtotta lelkökböl. Hogy mennyire üldözte a proletár­uralom a nemzeti szellemet s annak külső kifejezését, arra sok egyéb eseten kívül példa az, hogy húsvét­kor a Direktórium megparancsolta a lakosságnak az összes nemzeti színű zászlók beszolgáltatását; na­gyon kevesen be is vitték a zászló­kat a városházára. Ezt a rendeletet a húsvéti mozgalmas események közben és után nem értek rá szigo­rúan végrehajtani. Midőn egy száza­dos a halmágycsucsi frontról jövet, sipkáján nemzeti szinü szalaggal jelentkezett Lestyán őrségparancsnok­nál, ez őt szitkozódva, nagy bűne miatt, a városházán börtönbe csukatta. „Hiszek egy Istenben, hiszek eg; hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Fehérnemű varrás! Tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, hogy elvállalok mindennemű fehérnemű var­rást, gyermekruha és pongyola készítését igen jutányos áron. Sztraka Etelka, VI., Árpád-sor 46. szám (A mostan épülő fürdővel szemben.) ÉRTESÍTÉS Tisztelettel értesítem a n. é. kö­zönséget, hogy mindennemű fali, inga, zseb- és ébresztő órák javítását, valamint minden­nemű ékszerjavitást és átala­kítást a legpontosabb és leg­. jutányosabb árak mellet elvál­• lalok. Tisztviselők, vasutasok és katonák árengedményben része­sülnek. Nagy választék sweici zseb, valamint inga, fali és éb­resztő órákban. Vidéki megren­delés a legrövidebb idő alatt el lesz intézve. Aranyat és ezüstöt veszek. Szíves pártfogást kér : Schreyer György órás és ékszerész-cég Békéscsaba, Hunyadi-tér, (Csirkepiac sarkán.66) KEREKES MIHÁLY ftáiyhásmester, flndrássy-ut 85. 53 Raktáron tart: Kész cserép­kályhákat nagy vá­lasztékban Eluállalja SZABÓ SÁNDOR kosárfonó Békéscsabán Ferenc József-tér 1. (Pince.) Fehér füzvesszőből készült kerti bútorok és gyermekkocsik. Külön­féle alakú karosszékek. Utazó és kupékosarak, valamint minden e szakmába vágó munkák a legpom­pásabb kivitelben jutányos árakon kaphatók. — Javításokat elfogadok. GazdoIhodóhfígyBlmébB Értesítem a t. gazdaközön­feéget, hogy raktáron tartok vasalatlüii uj kocsikat és mindenféle kész kocsi al­katrészeket. Javítások gyorsan és pontosan készülnek. 1164 Valentinyi András kerékgyártó, Áchim L. András-u. 9. SZEPLŐ ellen Dr. Jutassy Szeplőkenőcse csalhatatlan és ártalmatlan. Kapható szaküzletekben, vagy utánvét mellett dr. Jutassy kozmetikai gyógyintéze­tében Budapest, Kossuth Lajos-utca 4. Minden egyéb szépséghibáról tájé­koztató füzet és árjegyzék ingyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom