Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-13 / 108. szám

Kör ős vidék Békéscsaba, 1922. május 13. Vasárnap tesznek esküt a választási bizottság tagjai Jelentettük, hogy a központi vá­lasztmány a békéscsabai választási bizottság elnökévé Korossy Lászlót választotta meg. Dr. Endes Gábor járásbiró, az újonnan kinevezett vá­lasztási biztos a békéscsabai válasz­tási bizottság tagjaiul az alábbi vá­lasztópolgárokat jelölte ki: Fábry Károlyt, dr. Hollander Lipótot, Kiszely Pált, Kiiment Z. Györgyöt (Teleky­utca), dr. Láng Frigyest, Lilinger Ist­vánt, dr. Rell Lajost és \Szalay Gyulát. A választási bizottság újonnan kijelölt tagjai vasárnap délben 12 órakor teszik le az előirt esküt a városháza nagytermében. A génuai konferencia után gazdasági tárgyalások indulnak meg Magyar­ország és Csehszlovákia között Budapest, május 12. Bécsből je­lentik (teljesen megbízható forrásból), hogy Bethlen és Benes elvi meg­állapodásra jutottak Génuában a cseh-magyar ügyekben, a két állam között a génuai konferencia lefo­lyása után gazdasági tárgyalások indulnak meg. Benes ragaszkodik ahoz, hogy Magyarország fizesse meg Csehszlovákiának azt a 600 millió cseh koronát, amibe a köz­társaságnak a volt magyar tanács­köztársasággal viselt háborúja került és ami a mi pénzünkre átszámítva, 90 milliárdot tesz ki. Ennek fizeté­sétől Benes csak akkor tekint el, ha sikerül Magyarországgal más gaz­dasági egyezményt kötnie. KÜLFÖLD A németek megfizetik Romániának a,,germánieiek" értékét Bukarest, május 12. (Orient Radío) A versaillesi szerződés szerint Németország köteles Romániának megtéríteni a német megszállás idején az Általános Bank utján kibocsátott papírpénz értékét. Ezt az érté­ket 2 milliárd és 800 millióra becsülik. Erre vonatkozóan Bukarestben a német külön kiküldöttek és a román kormány delegátusai közt már megkezdődtek a tár­gyalások. Két megoldás lehetséges: vagy pénzben fizetik meg az összeget, vagy természeti szolgáltatások utján egyenlítik ki és ebben az esetben főleg iparcikkekről volna szó. A tárgyalások eddig kedvező mederben folynak. Harding ismét csökkenti az Amerikába való bevándorlást Berlin, május 12. (MTI.) Wasching­tonból jelentik: Harding rendeletet adott ki, melynek értelmében az Ame­rikába való bevándorlást két eszten­dőre három százalékkal csökkenti minden nemzetnél. if Honvédelmi Párt" közleményei Budapesti vendégeink szere­tett jelöltükkel, Urmánczy Nándorral ma délután 3 óra 10 perckor érkez­nek meg. Felkérjük ismételten pár­tunk tagjait, szíveskedjenek az állo­máson minél nagyobb számban megjelenni. Helyreigazitás. Dr. eöttevényi Eöttevényi Olivér ny. főispán, a magyar békedelegáció gazdasági cso­portjának vezetője előadását nem amiként jeleztük, a Kereskedelmi Csarnokban, hanem a holnap dél­utánra meghirdetett nőgyülésünkön, a ligeti pavillonban fogja megtartani délután 5 órakor. A „Honvédelmi Párt" kerületi elnöksége. flndrássy alá akarja alinázni a temány tekintélyét a Süllőid Blatt Budapest, május 12. Andrássy Gyula gróf ma nyilat­kozott az antant állítólagos uj válasz­jegyzékéről, amely a bolsevizmusért Magyarországot tenné felelőssé és e cimen a reparációs költségekből nem hajlandó a megszállás költségeit le­szállítani. Andrássy Gyula a reggeli lapokban kijelenti, hogy ezzel a diplomáciai lépéssel szemben alig hiszi, hogy a mai kormány ered­ményt érjen el. Két bombát találtak a ffiária Terézia laktanya pincéjében Meghiusult bombamerénylet — Névtelen levél utján értesítettél! a merénylet elő­készítéséről a rendőrséget Tegnap délután a főkapitánysághoz névtelen lévél érkezett, amely­ben a levél irója tudatja a főkapitánysággal, hogy Vanczák János, a Népszava szerkesztője és társai bombát helyeztek el az Ullői-uti Mária Terézia laktanya pincéjében, hogy azt felrobbantsák, R főkapitányság természetesen nem sokat tulajdonított e névtelen levélnek. Furcsának találták, hogy ráfogják egy lapszerkesztőre, hogy merényletet akar el­követni. Mivel azonban a rendőrség a bombamerénylet ügyében nem mulaszt el egyetlen adatot sem felkutatni, tegnap háromtagú rendőrbi­zottság a Mária Terézia laktanya parancsnokságával együtt házkutatást tartott a laktanyában. Lementek a pincébe, ahol két darab összekötött bombát találtak. A bombák nyílásában gyújtó zsinór volt, ami meg is volt gyújtva, de valamilyen körülmény folytán hamarosan elhamvadt. R nyomozás tártamp alatt a laktanyaparancsnokság ujabb névtelen­levelet kapott, amelyben értesitik a parancsnokságot, hogy egy másik helyen is helyeztek el bombakat, amelyek nem robbantak fel. Végig ku­tatták a laktanya egész pincehelyiségét, de nem találtak semmit. Á ható­ságok tovább nyomoznak ebben az ügyben. Budapest, május 12. R Mária Terézia laktanyában elrejtett bomba ügyében a rendőrség nagy apparátussal nyomoz. Ma délelőtt detektívek mentek ki helyszíni szemlére, amelyen megállapították, hogy a laktanya pincéjéhez kívülről, azaz egy más pincehelyiségből könnyen hozzá lehet férni. R laktanya parancsnoka ugyanis a pincének az utcára nyiló helyiségét egy gyárnak adta ki bérbe, amelytől a helyiséget egy festékárugyár vette ki. R hely­szín iszemle alkalmával az a feltevés alakult ki, hogy a bombát innen helyezték el a laktanya pincéjébe. Azonban ez a feltevés ezideig még megerősítést nem nuert. R déli órákban beidézték a főkapitányságra a festékárugyár több alkalmazottját kihallgatásra. 9 magyar-román batármegállapito bizottság megkezdi munkáját [sonkaarad- és Békésvármegyében Békéscsaba, máj. 12. R magyar—román határmegálla­piíó bizottság magyar delegációja arról értesítette Békéscsaba várost, j hogy a határmegállapitó bizottság i f. hó 20-tól kezdve Gyulavári köz­j ségből kiindulva és dél felé ha­ladva megkezdi részletes határ­megállapitási munkálatait Csonkaaradmegyében, Ele­ken és Lőkösházán, Békés­vármegyében pedig Gyula­várin és Gyulán száll ki. R kiszállás napja még nem álla­pítható meg. R bizottság a községi elöljáróságokkal 1—1 nappal előbb közli megérkezését. R kiszállás célja adatgyűjtés, amelynek alapján a bizottság nem érdekelt tagjai a végleges határvo­nalat a helyi gazdasági viszonyok­nak (birtokelosztás, közlekedési- és munkásviszonyok stb) megfelelően fogja megállapítani. Az érdekelt községek lakosai, vagy megbízottaik (községi képviselőtestü­let) rövid, tárgyilagos kérvényben foglalják össze a jelenlegi demar­kációs vonal által okozott sérelmei­ket, valamint azokat a javaslatai­kat, amelyek alapján ezek a sérel­mek kiküszöbölhetők lehetnének. KovácsMibály a tanyák közt Mindenütt nagy lelkesedéssel fogadják Kovács Mihály párthívei kíséreté­ben csütörtökön délután a tanyai választókat kereste fel, hogy előttük is kifejtse programmját. Délután 1 órakor a sopronyi ta­nyákon, a Laurinyecz-féle malomnál tartott igen népes értekezletet. Bár a mezei munkák javában folynak, mégis feltűnő nagy számban jelen­tek meg a választók ugy itt, mint Nagymegyeren, ahol d. u. 5 órakor tartottak gyűlést Kovácsék. Kovács Mihály mindkét helyen hosszabb beszédben fejtegette pro­grammját, melynek gerincéül a több­termelés minden eszközzel való elő­mozdítását hirdette. Szavai mindenütt nagy tetszést keltettek s fokozták a Kovács személye körül való tömö­rülés erejét. A népszerű jelölt ' támogatására igen hatásosan szólaltak fel Bohus M. György, Botyánszky Mihály, Rie­gel Géza róm. kath. s. lelkész és Mázor Pál. A jelenlevők minden szónoklat után lelkesen tüntettek Ko­vács mellett. Jellemző tünet volt, hogy amerre csak mentek Kovácsék, mindenütt kendőt lobogtattak, kalapot lengettek feléjük azok a választópolgárok, akik a mezőn dolgozva, nem hagyhatták ott sürgős munkájukat, hogy pro­grammbeszédet hallgassanak. Leg­alább igy, integetéssel s éljenzéssel akarták kifejezni a Kovácshoz való ragaszkodásukat.... Mi van ma ? 1922. május 13., szombat R. kath.: Szervác pk. Prot.: Szervác Napkelte 4 óra 27 perckor nyugta 19 óra 25 perckor. (7-25) Holdkelte 21 óra 55 perckor, (délután) nyugta 6 óra 15 perckor (éjjel) D. e. 10 órakor a Békésvármegyei Ke­reskedelmi Bank RT. rendkívüli köz­gyűlése. Délután fél 6 órakor a Banktisztviselők és Színészek footballmérkőzése a CsAK pályán. Este 8 órakor színházi előadás. Csabai küldöttség pénzügyminisztériumban a Sikerrel jártak a panaszosok Megírtuk már, hogy Békéscsaba minden társadalmi osztályában nagy elkeseredéssel fogadták azokat az adókivetési határozatokat, amelyeket egy tulbuzgó pénzügyi tisztviselő erőszakoskodása folytán hoztak. Az elégedetlenkedés megmozdí­totta a gazdasági szervezeteket is, ugy, hogy azok egy táborba tömö­rülve, elhatározták, hogy egyenesen a pénzügyminisztériumhoz fordulnak panaszukkal. A küldöttség folyó hó 10-én fel is ment Budapestre Brandt Vilmos főispán vezetése mellett. Tagjai vol­tak a Gazdasági Egyesület részéről Almády Géza, Beliczey Géza, Láng Frigyes dr., Hollander Lipót dr.; a Kisgazda Egylet részéről Kaczkó András; a Kereskedelmi Csarnok részéről Szellner Antal, Weisz Lipót; az iparosok részéről Babinszky Já­nos; a vendéglősök képviseletében pedig Pollák Arnold, Karácsonyi József és Zvaratkó Pál dr. A küldöttséget Vargha Gyula ál­lamtitkár fogadta. Almády Géza át­nyújtotta a memorandumot s tolmá­csolta az elégedetlenkedők pana­szait, Beliczey Géza pedig a gaz­dák, Szellner Antal a kereskedők, Babinszky János az iparosok sérel­meit adták elő. Vargha államtitkár nagy megütkö­zéssel hallgatta a jogos panaszokat, kijelentvén, hogy a csabai eset pél­dátlan az egész országban. Biztosí­totta a bizottságot, hogy gondoskodni fog egy magasabbrangu tisztviselő kiküldéséről, aki az előadó műkö­dését szigorúan megvizsgálja s ad­dig is beszünteti azonnal a további adóügyi tárgyalásokat. Kijelentette, hogy a határozatokat neki nincs módjában megváltoztatni, hanem azo­kat a közigazgatási bírósághoz kell megfellebbezni. E fellebbezéseket — amennyiben túlzott kivetés igaznak bizonyul — pénzügyigazgatóság megfelelő felvilágosítással fogja fel­terjeszteni. Igy remélhető orvoslás. A bizottság megnyugodva az ál­lamtitkár válaszában, bizakodó han­gulatban tért haza csütörtökön. Békéscsaba és Gyula adója Az elsőfokú adókivető bizottság jövedelem-, vagyon- és hadinyere­ségadóban Békéscsabára 4 millió 76 ezer koronát, Gyula városára 8 millió 250,000 koronát rótt ki. A felszólamlási bizottság mind a két adókivetést felemelte és Gyula város adóját 9 és fél millió koroná­ban — Békéscsaba adóját pedig 18 millió 300 ezer koronában álla­pította meg. Csonka Magyarország — nem ország, — mennyország!

Next

/
Oldalképek
Tartalom