Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-12 / 107. szám

Békéscsaba, 1922. május 12. Péntek III, évfolyam 107. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szánt István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : GO. Fü$gg@t8@n pOlÜíkStS ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Egy hóra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 X. Május 31 A magyar kormány aláirta a trianoni békeszerződést, a magyar kormány a trianoni békeszerződés alapján áll, a magyar külpolitika Paris felé orientálódik — és mi lesújtott, kifosztott magyarok mégis békétlenül várunk, egyre várunk valami nagy változást, valami csodás fordulatot, ami a trianoni helyett uj, igazi békét hozzon. Testünkön-Ielkünkön ur a kimerültség, vállunk roskadt, fejünk mellünkre hajlik s bágyadt tekintetünkben fel-felcsillan valami halovány reménység, ha eltiprottságában is hatalmas szenvedő testvérünk, a német nép megrázza bilincseit. Mintha valami rejtegetett érzés mozdulna meg lelkünk mélyén ilyenkor. Mintha ma is együtt posztolnánk a Kárpátok bércein, vagy a verduni sáncokon . . . Mintha ma is a sok-sok veszélyben eggyéforrt kamerádok, a régi, hűséges bajtársak lennénk és mintha a mi sorsunk most is közös volna. Ugy érezzük, hogy együtt pusztulunk vagy együtt támadunk fel. . . Génuában, az aranycirádás diszterem ünnepélyességében, ahova az embervértől ittas nagyhatalmak hírhedt vezérei háborgó lelkiismeretük elnémitásáért gyűltek össze, a kegyelemből beengedett koldusnemzetek képviselői között megjelentek a németek is. — Tagbaszakadt, kopott, szürkeemberek. Homlokuk tiszta, tekintetök nyílt és puritán őszinteségével a ékekbe ható. Igy képzelem el őket, amint emelt fővel megvetik lábukat az összerezzenő cifra méregkeverők ítélő asztala előtt, hogy arcukba vágják: „Kifosztottatok, nyomorba döntöttetek. Most halljátok az igátokban sínylődő német nép szavát 1 Nem adunk többet a vérünkoől 1 ..Szinte hallom, amint az ódon boltivek és karcsuoszlopos hajók kőfalai dörögvemormolva visszhangozzák a kemény szavakat. S látom, amint a német nép szószólói keresztül néznek a gyávaságukban könyörtelenné vált hatalmasok fekete lelkén. Még el sem ült jóformán az „Itt állunk, másként nem tehetünk!" visszhangja a pompás teremben, az elszánt követek szúró tekintete még ki sem mosódott a megrémült telkekből és — már távirat táviratot vált, parancsra parancs száguld, már olcsó prédára éhes ezredek, brigádok, hadseregek mozdulnak, szuronyok csillannak mindenfelé, elővontatják az ágyukat és készítik a bombát, gázt, gránátot — Párisban. És amikor a cifra, véreskezű birák már ismét biztonságban érzik magukat, kimondják az ítéletet: „Ujabb hatvanmilliárdnyi adót a német nép verejtékéből! Az adó vállatására május 31. az utolsó terminus. Addig felvonulnak a mozgósított csapatok, addig beépítik az ágyukat s ha a német nép nem fizet, tüzzel-vassal hajtjuk be rajta a sarcot 1" Ugyanekkor Magyarország is kapott ujabb ostorcsapást: keményhangú jegyzéket kapott, amely a reánk kivetett sarcot sürgeti. S ameddig Berlinben emelt fővel néznek ma is a gyorsan -felsorakozó ellenséges szuronyok elébe, addig Budapesten a megkorbácsolt kutya alázatosságával csókolgatják a tömegek egy alamizsnát osztogató ántántkapitány ruhája szegélyét és mi csak félve lopunk egy-egy pillantást a Rajna felé s telkünk mélyére a féltett reménykedésnek egy ujabb dátumát rejtjük el: „május 31." Hátha ez lesz a nagy nap! Hátha csak eddig tartott a nyomasztó, lidérces álom! Hátha ezen a napon robban ki ott a német Rajna mentén a szenvedések, a nélkülözések minden fájdalma, hogy ledöntse, összetörje közös zsarnokaink hazugságokon épült kártyavárait! ? (md) Mm Som ifije Tofncsányi pzsápgpiiiiszteFf Tomcsányí i. Fal nyilatkozata Budapest, május 11. Károlyi Mih-ily vagyorielkobzási pőrének során rria megszólalt Buza Barna, a forradalmi kormány volí minisztere. R Diaz- és Franchet d'Esperay-féle fegyverszüneti szerződésekről tartott előadást és kijelentette : hogy „a minisztertanács rögtön látta, hogy a Diaz-szerződés csak a nyugati harctérre vonatkozik és nekik okvetlen meg kell egyezniök Franchet d'Esperayvel Belgrádban!" Ezenkívül azt is állította, hogy Tomcsányi V. Pál ajánlotta a Károlyi kormánynak a belgrádi egyezmény elfogadását. Buza Barna vádjára vonatkozólag Tomcsányi igazságügyminiszter az alábbiakat jelentette ki: — Engem lepett meg a legjobban az a nyilatkozat, amelyet Buza Barna a Károlyi Mihály vagyonelkobzási pőrében tartott tárgyaláson tett, mert az abban foglaltak a valóságnak egyáltalán nem felelnek meg. Soha nem adtam olyan véleményt, amelyben a belgrádi egyezményt elönyösebbnek mondtam volna, mint a Dias-félét és különösen valótlan az, hogy én ajánlottam volna a Károlyi kormánynak a belgrádi egyezmény elfogadását. Erre nem is lett volna módom. Hiszen én akkor az igazságügyminiszterium egyszerű tisztviselője voltam és politikával egyáltalában nem foglalkoztam. Az akkori miniszterek közül Berinkein kívül egyet sem ismertem és sem Károlyi Mihállyal, sem mással nem beszéltem. — Nem tételezem fel a rosszhiszeműséget Buza Barnáról és éppen ezért csak tévedésnek minősíthetem az ő nyilatkozatát. Mivel azonban ö Berinkeire hivatkozott, azonnal Berinkeihez fordultam és tőle felvilágosítást kértem arra nézve, vájjon mire célozhatott Buza Barna említett nyilatkozatával. Ő is csodálkozását fejezte ki a nyilatkozat felett és kijelentette, hogy valótlan az, mintha a Károlyi-kormány tőlem véleményt kért és kapott volna a belgrádi fegyverszüneti egyezmény elfogadására nézve. Külpolitika! kérdésekkel ] foglalkoznak a pénteki minisztertanácson Budapest, május 11. Gróf Bethlen István miniszterelnök szombaton kezdi meg dunántuli körútját. Ugyancsak szombaton este utazik el gróf Klébelsberg Kunó belügyminiszter Komáromba, ahol báró Korányi Frigyes jelöltségét támogatja. Vasárnapra lemegy a vidékre a kormány több tagja is. Ezt megelőzőleg azonban pénteken délután minisztertanács tesz, amelyen mint halljuk, külpolitikai jelentőségű kérdésekkel is foglalkoznak. Kárbaveszett nagylelkűség Budapest, május 11. R Dohányutcai merénylet után az egyik áldozat hozzátartozója 500.000 koronáról szóló takarékkönyvet adott át az Rz Est-nek azzal a megbízással, hogy ezt a könyvet az kapja meg, aki a tetteseket kézrekeriti, vagy jó nyomot mutat. R félmilliónyi jutalomnak nem akadt gazdája. Minthogy alig van reménység a gyilkosok kézrekeritésére, az áldozat hozzátartozója visszakérte a takarékkönyvet. Appomyi mondja el Károlyi József gróf programmbeszédét Budapest, május 11. R Nemzeti Sajtó Iroda jelenti: flpponyi Albert gróf, aki még ma délben részt vesz a jogvédő iroda értekezletén, Székesfehérrvárra utazik, hogy a külföldön időző Károlyi József gróf helyett programmbeszédet mondjon. A csehek sokalják a magyar liszt kiviteli . illetékét Budapest, május 11. A magyar és a cseh kormány között tudvalevően megállapodás jött létre, hogy fém ellenében 1600 vaggon magyar lisztet szállítunk ki. A többször meghosszabbított opció május hó 15-én járna « te. Időközben a magyar kormány megegyezett a budapesti cseh követség vezetőjével, hogy részben teljesiti a csehek követelését olyan formán, hogy 500 waggon búzalisztet a régi 1200 koronás kiviteli illeték mellett és 160 waggon \ rozslisztet ugyancsak a régi kiviteli | illeték ellenében kienged az országí ból. Tegnap egyik vezetője annak a j három cégnek, melyet a cseh korj mány a magyar lisztüzletek lebonyoi litásával megbízott, kijelentette, hogy ; nem hajlandó a cseh követség ve; zetősége által már elfogadott megj állapodáshoz hozzájárulni, hanem az 1600 waggon lisztre követeli a méteri mázsánkint 400 koronát kitevő lisztI kiviteli illeték elengedését. Magyar \ részről azonban közölték vele, hogy \ a kormány az egész mennyiség áti vételét követeli mégpedig az 500 i waggonon felül mutatkozó mennyiI séget a felemelt illetékkel. Egyidej jüleg 3 napos határidőt adtak a ! cseh megbízottnak nyilatkozattételre. A tisztviselők választási munkadija • Budapest, május 11. A főváros1 hoz megérkezett már az a belügyíj miniszteri rendelet, amely megálla\ pitja a választási munkálatok dijait. ! A szavazólajstromok másolási diját | soronként 20 fillérben állapítja meg í a miniszter. A szavazóigazolványok ^ kiállításáért pedig darabonként egy koronát kapnak a tisztviselők. A megszálló csapatok , okozta károkat nem vonják le a jóvátételből ? Budapest, május 11. Megbízható forrásból eredő hírek szerint a magyar jóvátételi ügyek megvizsgálásával megbízott „Komissio Speciale" nem tartja levonhatónak Magyarország jóvátételi tartozásaiból azokat a károkat, amelyeket Magyarországnak a megszálló idegen csapatok okoztak.