Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-11 / 106. szám

Kőró&vitSék Bcftcscsaba. (922 május 11 tottabb szaktekintély kijelentette, hogy a drágaságot a közvetítő-kereskedelem túltengése okozza. Arra a megdöbbentő megállapításra jutott, hogy Csonkamagyarországon ma sokkal több a közvetítők száma, mint a termelöké! Ez annyit jelent, hogy szegény Magyarországunkban jelenleg sokkal többen élősködni k a szorgalmas emberek munkáján, mint ahányan tényleg dolgoznak. A fogyasztóközönséget tehát a fölösleges közvetítők egész tábora szipolyozza és azért van drágaság, hogy ezek a paraziták könnyen meggazdagodhassanak, amig a termelők társadalmának szorgalmas munkásai távolról sem kaphatják meg verejtékes munkájuk méltó bérét. — Itt a legfőbb ideje, hogy a fogyasztók és termelők egytől-egyig harcba szálljanak az idegen ügynökök, bizományosok, szedők, síberek és más hasonló foglalkozásúak sáskahadával. A harc fegyvere a szövetkezés, amely biztos győzelemre vezet. * A vasárnapi munkaszünetet annak teljes betartását kérik a kereskedelmi alkalmazottak a kereskedelmi csarnoktól, Amint egyik helyi lapban olvassuk, a csarnokban e kérelem tárgyában még nem alakult ki egységes vélemény, de kilátás van rá, hogy belemennek alkalmazottaik kedvéért a kereskedők a teljes vasárnapi szünetbe. Minket ez a dolog' nagyon közelről érdekel, mert mi már — az egyetlen cég Békéscsabán — kétjév óta tartjuk a teljes vasárnapi szünetet. Igaz, hogy mi más szempontból, keresztény szempontból tartottuk az első perctől fogva a teljes vasárnapi munkaszünetet, de örülünk, ha az egész kereskedelem és ipar hozzánk csatlakozik, mondjuk szociális szempontból. Igy találkozik a keresztény gondolat a szociálissá! ebben a kérdésben. Mi eleitől fogva valljuk és hirdetjük, hogy a kettő egy és ugyanaz. Bár az egész vonalon megértenék. Bapzalmos szerencsétlenség o polyoudyoron A tolató vonat szétdarabolt egy vasutast — 9z áldozat sebesülésébe belehalt Békéscsaba, május 10. Tegnap reggel 8 órakor szomorú, megrázó esemény történt a Máv. pályaudvarán, melyről tudósítónk az alábbiakban számol be : Kötelességteljesítés közben végzetes kimenetelű szerencsétlenség érte Drienyovszky Mátyás II. oszt. üzemi altisztet (kocsirendezőt). A Máv. pályaudvar ujkigyósi oldalán végezte szolgálatát mint rendesen, tegnap is. Reggel 7 óra 58 perckor egy négy kocsiból álló vonat tolatása közben tévedésből a vonat végén levő két waggont lekapcsolta. Tévedését mindjárt észrevette és füttyszóval jelt adott a mozdonyvezetőnek, hogy változtassa irányát és a mozgásban levő két kocsi után menjen, hogy azok újra visszakapcsolhatok legyenek. Ő pedig fogta a mozdony után levő utolsó kocsi kapcsolóját s előtte futott, ám egyik jobban kiálló talpfában megbotlott, a vágányok közé esett és a vonat keresztül haladt rajta. A keresztül haladó vonat a szerencsétlen embernek a ballábát teljesen lemetszette a jobb lábát térden felül ketté törte, a bal kezéből egy darabot szintén levágott és azonkívül még a fején ís súlyos vágásokat és zuzód ásókat ejtett. Nyomban telefonáltak a rendőrségre — megérkezésükig az első segélyt kollégái nyújtották — ahonnan nemsokára a helyszínen termett Bándy r.-kapitány, dr. Vass rendőrorvos és Friedrich államrendőrségi detektiv. Megérkezésükkor még eszméletén taiálták ugy, hogy kihallgathatták s megállapították, hogy senkit sem terhel felelősség, mert a szerencsétlenség az áldozat saját hibájából történt. Nyomban beszállították a közkórházba, de nem sokáig bírta nehéz sérüléseit, mert délelőtt 11 óra 30 perckor meghalt. A szerencsétlenül járt mindössze 24 éves volt, nemrégiben szerelt le, mint katona. Éppen p napokban érte kinezése, amit nem sokáig élvezhetett. Vasutas bajtársai köreben mély, őszinte részvét nyilvánult meg a pontos és lelkiismeretes fiatal kollega iránt. Halálát fiatal özvegye és aiig hét hónapos kis gyermeke gyászolja. Temetése iránt még nem történt intézkedés. EsonfvázÉoí csempésztek külföldre o Törvényszéki Orvostani Intézet szolgái Budapest, május 10. A rendőrság több nappal ezelőtt Pataki Ferenc névaláírással 4 oldalas levelet kapott, amelyben Pataki arra hivja fel a rendőrség figyelmét, hogy a Törvényszéki Orvostani Intézet szolgái több mint egy éve eladogatják az intézetben meghalt emberek csontvázát. A megindított szigorú vizsgálat adatai szerint a nyolc intézeti szolga külföldi cégeknek szállította 20—30, sőt 50 ezer koronáért is az ingyenes haiottak csontvázát. A rendőrség már annak a megállapítása ügyében nyomoz, hogy nem történt-e mulasztás a szolgák ellenőrzése körül. Amerika árucsere akcióval segít a legyőzött államokon Budapest, máj. 10. Rz amerikai tőke elhatározta, hogy csereáruval segit a legyőzött államok helyzetén. Ez az akció abban fog különbözni az eddigi segélyakciótól, hogy ennek a segítésnek kölcsönösnek kell iennie. Amerika most árucserével próbálja helyreállítani a volt központi hatalmak lezüllött gazdaságat. Rz amerikai bankok hajlandók lettek volna készpénz kölcsönöket is nyújtani, ennek azonban nem sok hasznát látnák a hadvesztett országok, mert a készpénzkolcsönre a párisi urak jóvátétel címén rátennék a kezüket. Rz amerikai csereáru consorcium európai központja Budapesten lesz és az Egyesült Államok budapesti követe, Brentanó fogja vezetni. Kigyuladt a budapesti Andrássy-ut 200 méter hosszúságban Budapestről jelentik: Ma reggel szokatlanul veszedelmes tűzhöz hívták a budapesti közponli és a hatodik kerületi tűzoltóságot. Az Andrássy-ut gyuladt ki 200 méter hosszúságban. Rz Andrássy-uti 36-ik számú ház előtt az úttest faburkolatát javítják. Ma reggel, amikor a káirányolvasztó kemencébe befütöttek, abból szikra pattant ki és meggyújtotta a kemence mellett iévó szurkot és az ut faburkolatát, amely 200 méter hosszúságban lángot fogott. A tűzoltóknak félórai nehéz munka után sikerült a tüzet lokalizálni és eloltani. A csehek legújabb jóvátételi követelése Bécs, május 10. A csehszlovák kormány összeállította és a jóvátételi bizottság elé terjesztette azt a jóvátételi követelést, hogy a magyar tanácsköztársasággal viselt háborúból származó költségeit Magyarország fizesse meg. Appoiiyi-iitcák II. Irta: Fábry Károly (18) Csaba az uj városháza által egy szép emeletes, impozáns épülettel lett gazdagabb. Az Alföldön nem nagyon szeretik az emeleteket. Van telek bőven, terjeszkedhetik földszint, ahogy tetszik, minek mászkáljon lépcsőkön emeletekre ? Azután a viz, fa, kőszén felhordás nem a mai cselédek öröme, hát nem csoda, ha a magas építmények nem igen emelkednek. Nem is igen lehet addig, mig meg nem lesz a városi vízvezeték! Ez pedig nagyobb probléma, mint ahogy gondolják. Nem is lehet általános, legfeljebb csak városnegyedenként, ott, ahol sűrűbbek a lakások. De hát a szükség itt-ott eldarabolta szük telek néha arra is kényszerit, meg a jobb ízlés is, hogy emeletre építsünk. Mikor az uj városháza épült, alig volt Csabán egynéhány emeletes ház. A legrégibb volt az „Egri"-, most Munkácsy Mihály-utcában a Reiner-ház. Azt beszélték róla, hogy mikor felépült és kihordták az állványokat belőle, akkor vették észre csak, hogy a lépcsőt kifelejtették. Nem csoda, talán az volt az első emeletes épülete a vállalkozónak? Ugy kellett utólag szorítni valahogy szük lépcsőt bele. A kis városháza és a Fiume-szálló már az uj városháza előtt meg volt. Ez utóbbi 1869-ben épült, amikor az Alföld—fiumei vasutat építették, azért címezték: F/urne-szálIónak. A jövő nemzedék részére érdemes feljegyezni, hogy 1922-ben összesen csak 37 emeletes ház van, ezek között csak a kaszárnya, a sokat emlegetett Seiler Mátyás-féle telken épült Weisz Mór (Alt. takarékpénztár), a főgimnasium és a polgári fiúiskola 2—2 emeletes házak, a többi egyemeletes, nem számítva némely gyárépületet. A főtéren az uj városháza, szemben a Fiumeszálló és két városi bérház, ezek között fekszenek a Vidovszky Károly és Varságh Béla házai, ugyanazon az oldalon feljebb a Décsey József kereskedő volt háza (épült 1901-ben), a városháza melletti Trauttmannsdorf-féle telken Biener B. és Laszky Jakab által építtetett nagy bérház (most Áruforgalmi r.-t.), ettől lejebb az úgynevezett Ferenc József-téren a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület (épült 1906-ban), mellette a dr. Láng Frigyes által 1912-ben és mellette Fábry Károly által 1913-ban építtetett — egymás melletti három egyemeletes ház — s a Horthy Miklós-utca sarkán az O. M. B. ill. M. Jegybank 1912-ben épített palotája. Ugyancsak 1912-ben építtetett Zsiros András a Ferenc József-tér 1. sz. a. uj bérházat. Az Andrássy (Vasut)-utcán a városi szinház, a város tulajdonát képező járásbíróság (épült 1877ben), Weisz Éliás (épült 1903-ban), a Murányi Gusztáv vendéglős által építtetett Nddor-száWó, feljebb Vidovszky László (épült 1902-ben), Michnay Mihály és Gusztáv (Weisz Fülöp) és a néhai Bajcsy András által emelt (utóbb: Krcsmárik János, ill. Krcsmárik Etel, most Weisz Mihály), ezzel ferdén szemben: Krátky György (Reiner B.), a Jókay-utcában Reisz Miksa bútorgyára, az utca végén a volt Műbutorgyár által építtetett házak. A Kossuth L.-téren Klein József bőrkereskedő (épült 1885-ben), a Körösparton Biener B. (Gábor János), az Irányi-utcában Kocziszky Mihály háza, ugyanott áll. elemi, az Apponyi-utcában a felsőleányiskola, polgári leány, polgári fiu és a Révaiutcai, Szent László-utcai elemi iskolák, a villanytelep lakóháza és a 2 vasúti emeletes házak. A legmagasabb épületek felett kell megemlítenünk a templomokat, mindenekelőtt az 1745. évben épült ó-templomot, melyhez a két szárny 1773. évben ragasztatott. A csabaiak büszkeségét képező nagy uj templomot, mely a legnagyobb a volt egész osztrákmagyar monarchiában. Mikor épült, akkor még öllel mértek a templom teste 18 öl magas, szélessége 15 öl, hossza 28 öl; a torony 37Va öl magas. 1807-ben tétetett le alapja és épült 181 l-ig. Ekkor a pénzdevalvatio tönkre tette az egyházi pénztárt, ugy, hogy abba kellett hagyni az építkezést 1815-ig és csak nagy áldozatokkal tudták befejezni 1824-ben Uhrinyi András leikészkedése alatt. Belekerült az egész — oltár és orgonával együtt — 500,000 váltó forintba. Tervezte: Czigler Antal építész. Az erzsébethelyi evangelikus templom épült 1860-61-ben. Az első róm. kath. templom 1750-ben épült, ennek leroskadása után 1769-ben uj templomot építettek, de csak 1820-ban kapott tornyot. 1907 november 3-án tétetett le alapja a réginek helyén Hofhauser Antal budapesti mérnök tervei alapján Nemeskei Andor plébánossága alatt az igen szép kéttornyú XIII. századbeli gót stylusu uj templomnak. Építette: Bányai, Lipták és Klenk cég. Belekerült az egész — oltárok nélkül — 326,000 koronába. Előirányozva volt 3000 hivő befogadására és 200,000 koronára. A templom vaskerítését Sajben Pál csabai lakatos készítette szépen és olcsón. Most mibe kerülne? (Folytatása következik.) Minden külföldi és belföldi gyártmányt felülmúl a Pyram cipőkróm