Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-05 / 101. szám

I Békéscsaba, 1922. május 5. Péntek III. évfolyam 101. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér* 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. megjegyzések A mult vasárnapon tartotta meg programmbeszédét Békéscsabán Sze­der Ferenc, a szociáldemokrata párt csabai jelöltje. A gyűlés lefolyásáról s Szeder beszédéről meglehetősen részletesen emlékeztünk meg. Akkor mindenféle ko/nmentár nélkül közöl­tük a szocialista jelölt szavait, pedig — hiszen ez magától érthető — van néhány megjegyzésünk a Csirke­piacon elhangzottakra. E megjegyzéseket adjuk az aláb­biakban, hangsúlyozva, hogy nem az ellenfél lekicsinylése, hanem ko­moly ellencrvek felsorakoztatása a célunk. Első helyen hallottuk az általános, egyenlő és titkos szavazati jog kö­vetelését. Itt ugy állította be Szeder a dolgot, mintha Magyarországon volna legkevesebb embernek joga ahoz, hogy a szavazó urnához lép­jen. Pedig ez nem áll. Csak a minap jeleni meg egy kimutatás, mely szerint a legtöbb európai államban szűkebb választójog van érvényben, mint nálunk. Hiszen ná­lunk a szavazás joga a négy elemi elvégzéséhez s a 24 életév (illetőleg nőnél 30 év) betöltéséhez van kötve általában. Már pedig ezt az érteimi cenzust meg kell ütnie minden 60 évesnél fiatalabb embernek, hiszen a négy elemi osztály elvégzéséhez nemcsak joga volt, hanem köteles­sége is lett volna ennyi iskolai mű­veltséget szerezni. T. i. az iskola­kötelezettséget már az 1868 : XXXIII. t-cikk 1. §-a kimondja. Ami pedig a korhatárt illeti, azt be kell látnia minden józanul gondolkodó ember­nek, hogy ezt nagyon leszállítani nem lehet, hiszen gyerekemberek, különösen ha azok még kellő érte­lemmel sem rendelkeznek, nem lehet helyes ítélete. Ha ilyen kiforratlan és tapasztalatlan emberek vezetnék, ugy irányítanák a közügyeket, ebből csak baj származhatnék. A magyar választójogi törvény csak elég széles akkor, amidőn a törvényes nagy­korúság és cselekvőképesség eléré­sekor a szavazati jogot is megadja polgárainak. Mert az csak logikus, hogy addig politikai jogokat sem gyakorolhat senki, mig egyéb csele­kedete is gyámság alá tartozik, amig nem rendelkezhetik még csak ön­magával sem. A proggressziv adózás ügyét is nagyon tendenciózusan, a maga szá­jaize szerint s nem tárgyilagosan | fejtegette a jelölt. Csak azt hangoz­| tatta, hogy egyes régi és mig revi­! zió alá nem került adózási ágagban | nincs fokozatosság, de elfelejtette i megmondani, hogy épen a mostani : kormány hozta be a progresszivitást i a vagyenadónál, jövedelmi adónál, í hadinyereségadónál, örökösödési il­1 leték lerovásánál stb. És pedig ezek­\ nél az adóágaknak igen erős a pro­i gresszivitás. A kis jövedelmű embe­j reket ezek az adók nem is érintik, \ mig a nagy vagyonnal bírókat erő­i sen megterhelik. Bizony haladnak ezen a téren is s épen a kormány 5 viszi előbbre az ügyeket. ,j Téves, vagy rosszakaratú volt ez \az állítása is Szedernek, hogy az ^dókat ma is az 1870-iki (tehát már régen elavult) kataszter szerint vetik IC Hiszen mindenki emlékszik rá, hlogy közvetlenül a háború előtt tör­tént meg ezen a környéken is a be­tétszerkesztéssel kapcsolatban az uj k taszteri felvétel. Aztán meg az is természetes, ha a nagy uradalmakban több föld van rosszabbul minősítve. Hiszen a job­i bágyság felszabadulásakor a -termé­kenyebb földeket a jobbágyok kap­ták. Az uraságnak maradt mindenütt az akkor még használhatatlan terü­letek nagy része, amelyek csak a legutóbbi időben lett termékenyebb épen az intenzív kezelés és nagy­uradalmi agrikultura folytán. Ezek a földek éveken keresztül csak a mun­kát emésztették, de termést nem hoz­tak s ha ma már termékenyek, ezért csak dicséret illeti a nagybirtokoso­kat, kik áldoztak arra, hogy nagyobb darab termőföldje legyen a hazának. Egyébként a legutolsó (és nem az 1870-es) kataszter már sok, nagyon sok régi terméketlen földet első osz­tályúnak minősít s e szerint szabja ki az adót. A vagyonváltságról azt mondja Szeder, hogy a nagybirtokoknak 80%-át kellene elvenni. Hát mi a kommunizmus, ha nem ez ? Igy nem gondolkodhat az, aki a magántulaj­don alapján áll. Még lesz egy-két megjegyzésünk, de helyszűke miatt ezt a legköze­lebbi alkalomra halasztjuk. i b r • k m a a í 3 főispánéi a kormánypárt nagy népszerűségéről tettek jelentest a liefiéríetaleíen Nagyatádi Szabó cáfolja az elégedetlenségről töltött híreket Budapest, május 4. A reggel megjelent budapesti lapok egy része azt irja, hogy tegnap a szokásos heti főispáni értekezleten a főispánok a vidéki városok ellen­zéki hangulatáról számoltak be. Ezzel szemben beavatott helyről nyert értesülés szerint a tény az, hogy a miniszterelnökségen tartott értekezleten a főispánok az egységes párt iránt a vidéken megnyilvánuló népszerűségről számoltak be. Az ellenzék hangulatkeltése csupán erőt­len próbálkozás, amely az egységes párt s a kormány pozícióján és a fölényes győzelemre való kilátáson semmit sem változtat. Nagyatádi Szabó István tegnap este megérkezett Budapestre s ma reggel a következőket mondotta tu­dósítónknak : — Valótlanság az a hír, hogy én a jelöltekkei nem lennék megelé­gedve és ép ugy egy szó sem igaz abból sem, hogy emiatt üzenetet küldtem volna a miniszterelnök urnák. Kijelentem, hogy a miniszter­elnök úrral Qénuából való " haza­érkezése óta nem beszéltem, mert vidéken tartózkodtam. Most meg már csak nem fogok neki üzengetni, amikor a felmerülő kérdéseket sze­mélyesen is elintézhetem vele. Ismé­telten mondom, hogy egy szó sem iga2 abból az üzenetből, amit nekem tulajdonítanak. Bernolák egy héttel elha­lasztja az uj lakásrendelet kiadását Budapest, május 4. R lakásrende­let tervezetének megvitatását a teg­napi napon befejezték. Dr. Bernolák Nándor népjóléti miniszter kijelen­tette, hogy hajlandó honorálni a fő­város képviselőinek azt a kívánsá­gát, hogy a rendelet ne az e heti, hanem a jövő heti minisztertanács elé terjesztessék. Ezzel a rendelet kiadását egy héttel elhalasztja. Oláh kereskedők Magyarországon | Kolozsvár, máj. 4. R romániai ke­reskedelem beszerzési forrása idáig Csehszlovákia és Németország volt. Ujabban a cseh-román valutáris helyzet megváltozása következté­ben romániai kereskedők Cseh­szlovákia helyett Magyarország felé orientálódnak. Kommunisták követték el a Ferenc József laktanyai merényletet Budapest, május 4. Tegnapi szá­munkban már jelentettük, hogy a Ferenc József kaszárnyában történt bombamerénylet ügyében több, mint 3 napos megfeszített munka után a rendőrség olyan adatok birtokába jutott, amelyek valószínűvé teszik, hogy a tetteseket rövid időn belül sikerül kézrekeriteni. Erről az ujabb nyomról a nyomozás érdekében nem közölhetünk bővebbet. Csak annyit jelenthetünk, hogy még mindig nincs pontosan megállapítva, politikai ok­ból kommunisták követíék-e el a merényletet, vagy magánbosszu volt-e az ok? Az eddigi adatok alapián valószínűbbnek látszik az a feltevés, hogy a merényletet kommunisták követték el. Budapest, május 4. A Ferenc Jó­zsef laktanyában történt bombame­rénylet ügyében semmi jelentéke­nyebb fordulat nincsen ezideig. A nyomozás során olyan nehézségekre bukkantak, amik lényegesen hátrál­tatják a rendőrség munkáját. Futó detektivesoportja ma kiszállott a laktanyába, a megejtett helyszíni vizsgálatnak azonban nincs ered­ménye. Európa pusztulását jósolja Maxim Gorkij Hamburg, május 4. MTI. Maxim Gorkij cimü, most megjelent köny­vében Európa végét jósolja. A köny­vet Gerhardt Hauptmann és Fritjut Nansennal közösen irták. A könyv­ben egyebek között a következő pesz­szimisztikus kijelentések vannak : „Az átkos háború után elvesztettem hi­temet Európa géniuszában. Ugy tű­nik fel előttem, hogy szivem tévúton jár halálra sebzette és elfajult agyam zöld tajtékká válik és befreccsenti mérgével mindazt, amit azelőtt em­berinek és emberi kötelességnek tar­tott. Mindez arra a feltevésre vezet engem, hogy idegen fajú tömegek kívülről jövő támadása és a belső anarchia kirobbanása a fölgyülemlett kapzsiság, irigység és bosszú ered­ményeképen egyszerre érvényesül és végét veti Európának. A miniszterelnök tárgya­lásai az állatjóvátétel csökkentése érdekéhen Budap st, május 4. R miniszter­elnök Génuában az antant illetékes tényezőjével tárgyalásokat folytatott a Magyarország vitális érdekeit érintő állatjóvátétel ügyében. Hal­latlan politikai kortesfogásra és tel­jes külpolitikai tájékozatlanságra vall az ellenzéknek az az áltitása, hogy | a magyar miniszterelnök az állat­! jóvátételnek csupán halasztásáról ! táruyalt volna az ántánt illetékes j tényezőivel. R kormány nem megy | bele olyan tárgyalásba, amelytől az ! ország teljesítőképességének meg­' felelő konkrét eredményt nem várhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom