Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1922-04-04 / 77. szám
4 Körösvidék Békéscsaba, 1922. április 12. Dr. Lukács György a gyulai kerület uj jelöltje Békéscsaba, április 3. Gyulán vasárnap délután fél 4 órakor a Katolikus Körben megjelent szépszámú közönség dr. Lukács György volt minisztert, volt gyulai országgyűlési képviselőt és volt békésmegyei főispánt, egységes párti programmal képviselőjének jelölte. A jelenvolt dr. Lukács ismertette programmját. (MTI) Ottót királlyá akarták kikiáltani a legitimisták Budapest, április 3. A M. T. I, jelenti: A magyar királyi ügyészség elkobozta azokat a lapokat, amelyek leközölték azt a kiáltványt, amit a legitimisták Ottónak királlyá való kikiáltása érdekében bocsájtottak ki. A kiáltvány szerzői ellen megindult az eljárás. Anglia kész Magyarország jóakaratú támogatására ? Pdris, április 3. (MTI) Londoni lapok értesülése szerint gróf Szapdry lett a londoni követ. A Morningpost azt irja, hogy a követet az angol arisztokraták és politikusok kedvezően fogadják. Magyarország a lap véleménye szerint most Angliában uj, jóakaratú támaszt találhat közeledése esetén és egyúttal biztosithatja függetlenségét. Zita királyné elkőltözködhetik Madeirából Pdris, ápril 3. (Mi;i Havas) Az Excelsior emlékeztet arra, hogy a nagykövetek tanácsának döntése Károly király tartózkodási helyéről csak a király személyére vonatkozott, nem, pedig az egész családra. A királynét tehát semmi sem kötelezi, hogy Madeirában maradjon. Andrássyék csak államfogházat kaphatnak Budapest, ápr. 3. Andrássyék a vádtanács minősítése szerint csak államfogház büntetést kaphatnak. IV. Karoly halála nem idéz elü politikai bonyodalmakat 9 kormány változatlanul fenntartja állásfoglalását Ottóval szemben is Budapest, április 3. A külügyminisztériumban vasárnap kora délelőttől kezdve rendkívül mozgalmas élet folyt. Bdnffy külügyminiszter már a kora reggeli órákban bent volt a hivatalában, ahol egymásután fogadta a budapesti antant misszió és külföldi követség vezetőit. Gramsmith amerikai követ, Hohler angol követ, a spanyol és szerb követek, Count Vinci olasz ügyvivő, aki Cassagnetto távollétében az ügyeket vezeti, egymásután keresték fel a külügyminisztert, hogy felvilágosítást kérjenek a király halálával bekövetkezendő belpolitikai fejlemények, illetve a magyar kormány által felvetni szándékolt kérdések tekintetében. Bdnffy gróf külügyminiszter a hozzáforduló külföldi diplomatáknak megnyugtató felvilágosításokkal szol, gált. Rámutatott arra, hogy a szomorú esemény sem belső, sem külső veszedelmet nem jelent. A kormány változatlanul az 1921. évi XLVII. detronizációs törvénycikk és az abból logikusan folyó közjogi konzekvenciák alapján áll. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány rendelkezik mindazokkal a biztosítékokkal, hogy a törvényen alapuló álláspontjának minden kísérlettel szemben érvényt szerezzen. Illetékes helyen a magyar külügyminisztérium álláspontját a következőképen rögzítették le : A sajnálatos eseménynek a kormány semmi jelentőséget nem tulajdonit. A kormány változatlanul az 1921. évi XLVII. t.-c. alapján áll és az ebből folyó konzekvenciákat teljes mértékben állja. Semmi valószínűség nem forog fenn, hogy azt a szigorú álláspontot, amelyet a kormány Károllyal szemben elfoglalt, Ottóval szemben, akinek a trónra való igénye jóval vitathatóbb alapokon nyugszik, bármilyen irányban módosítani kívánná, vagy éppen feladná. Budapest, április 3. Politikai körökben élénken foglalkoznak a IV. Károly halála folytán várható kül- és belpolitikai következményekkel. A szabadkirályválasztók álláspontját Dömötör Mihály munkatársunk előtt a következőkben fejtette ki: A szabadkirályválasztók szempontjából a helyzet IV. Károly király halála miatt egyáltalán nem változott. Legitimista szempontból annyiban változik, hogy azok a legitimisták, akik csupán a koronázás ténye alapján voltak Karlisták, ellenben a Pragmatika Sanctio megszűntét elismerték, most már nem lehetnek Habsburgiánusok. A karlistáknak IV. Károly fia körül való csoportosulása már csak meggyengült megoldásban történhetik, mert ennek a személyével még az integritási legenda sem hozható kapcsolatba, már pedig minden egyéb októl eltekintve, az ország mai helyzetében egy gyermeknek a trónraültetése egész nyilvánvalóan nem kívánatos. Pdris, április 3. MTI. Az Eclair jelentése szerint valószinü. hogy Károly király halála alkalmából a nagyköveti értekezlet határozatot fog hozni Ottó herceg ügyében. ü'magyar delegátusok pénteken utaznak Eénuába Gróf Bethlen miniszterelnök a magyar Mi van ma ? 1922. április 4., kedd R. kath.: Izidor et. Prot.: Izidor. Napkelte 5 óra 36 perckor nyugta 18 óra 31 perckor (631). Holdkelte 21 óra 55 p. (este). nyugta — óra 38 perckor (éjjel) Délután 6 órakor Ipartestületi elöljárósági ülés. Este fél 8 órakor Színházi előadás. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában 1 Amenü Az egész világ figyelme a legnagyobb érdeklődéssel szegeződik Génudra, ahol az ántánthatalmak által egybehívott konferencia április 8-án ül össze. A calei és newyorki konferencia után ez az első összejövetel, amelyen a legyőzött államok, köztük Magyarország és Szovjetoroszország képviselői is aktiv részt vehetnek. A magyar kormány delegációja a génuai konferencián gróf Bethlen István miniszterelnök és Teleszky János volt pénzügyminiszter vezetése alatt fog működni. A magyar delegátusok nagy felkészülődéssel jelennek meg és munkájukat a szakreferensek egész sora támogatja. Beavatott forrásból tudjuk, hogy a miniszterelnök és kísérete az eddigi tervek szerint, amennyiben változás nem történik, pénteken utazik el Génuába. Gróf Bethlen István miniszterelnök előreláthatóan egy hétig vesz részt a konferencia tanácskozásain. KÜLFÖLD Francia interpelláció az orosz szovjet érdekében Páris, ápril 3. (MTI) Cachin a kamarában interpellált az orosz szovjet érdekében, amelyet a kapitalista hatalmak fenyegetnek. Fenyegetéseket egy állam sem tür meg. Kérdi a kormánytól, hogy támogatja-e Wrangelnek a műveleteit, aki Déleurópában nyíltan toboroz hadsereget a szovjet ellen. Poincare ugy nyilatkozott, hogy a kormány a kamara döntése nélkül ebben az ügyben nem tesz lépéseket. Az oláh királyné Belgrádban Belgrád, (MTI) Mária román királyné ma délután 5 óra 15 perckor érkezett Belgrádbb. A pályaudvaron Pasics miniszterelnök, a kormány a belgrádi patriarcha és Mitrovics polgármester fogadta. Az üdvözlő beszédet Mitrovics polgármester mondotta és a levantei népek hagyományos szokása szesót és kenyeret kinált a királynénak. Mária királyné az összegyülekezett néptömeg óriási éljenzése közben hajtatott a konakba, ahol a nép kívánságára háromszor kellett megjelennie az erkélyen. Apponyi-utcák II. Irta: Fábry Károly (4) A Trauttmannsdorf-féle tiszttartói lak bérbe volt adva, mert a gróf tiszttartója Orosházán lakott. Ebben volt egy ízben hosszú ideig Sztampa B. cukrászdája, Weisz Simon, utóbb Scholtz Gusztáv — az ügyes vívómester — rőfös üzlete és ebben nyitott — közbotránykozásra — lisztkereskedést Sehossberger Sándor. Botrányszámba ment, hogy Csabán lisztet áruljanak boltban, fejcsóválva álltak meg az emberek a lisztkirakat előtt: Ejnye, ejnye bolond zsidó, hát nem tudod, hogy Csabán nem szorult rá senki sem, hogy boltban vegyen lisztet ? Hiszen mindenki megőröltetett annyit, amenynyire szüksége volt és ellátta magát egész esztendőre. Nohát botrány, ilyet látni! Ki hallott ilyet Csabán, a gazdag Csabán? Hát bizony igaz is, hogy Schosberger Sándor bele is bukott és utóbb a sokkal jövedelmezőbb spediteurségre adta magát; ebben is Csabán ő volt az első. Egy waggon fát beszállított a vasútról 5 frtért, (egy fuvar 1 frt) egy-egy ládát a kereskedőknek 10—20 kr.-ért darabonként és meggazdagodott. Ne gondoljátok kedves fiaim, hogy az a kr. koronát jelent 1 Nem! akkor még nem volt korona, hanem krajcár és forint. A koronát később találták ki azért, hogy a forintos drágaságot enyhítsék, illetve felére, koronára devalválják. Ha ezeket olvasod drága jó olvasóm, azért ne káromkodjál ám, ha rá gondolsz a mai fuvarosokra. Ne izgasd magad, árt az egészségnek és ha a rendőrség nem segít rajta, káromkodással ugy sem segitsz magadon. De azért mégis csak a hanyatló idők jele volt az, hogy a lisztet, különösen a finomabb lisztet már keresték, mert hát olyan malom nem igen volt Csabán, ahol „munt" lisztet is produkáltak. Volt ugyan a szomszédban, Békésen, egy kis „gőzmalom", de azt a nép nem igen szerette, mert „megégeti 1 1 a lisztet. A lóval vontatott nagykerekü szárazmalmot pedig azért nem szerette, mert csak kenyérlisztet produkált s abból kellett a háziasszonynak magának kiszitálni a finomabb lisztet. És kezdtek már az asszonyok is komótosabbak lenni, a lisztszitálástól húzódozni, jobban szerették már arcukon a „liszt-púdert", mint ruhájukon a lisztport. No majd segítünk rajtatok valahogy lusta aszszonyok — mondja Kvasz Mihály főbíró uram — van itt egy „hamburgi születésű bizonyos Pain Antal gépész", az azt állítja, hogy ő tudna és szeretne gőzmalmot építeni. Gyere elő Pain Antal, honnan is kerültél te ide Csabára ? igaz-e, hogy már ott a világ vége ? Hát bizony igaz, főbíró uram ! azon tul már nincs egyéb, csak viz, viz, az Operenciás-tenger. Hát mit akarsz Csabán? Gőzmalmot 4 kőre, ha adnak l x/a höld földet 14 évi ingyen használatra a Körös partján, mert ahhoz nekem viz is kell, 14 év múlva tökéletes, jó és használható állapotban átadom a városnak az egészet, szak und pakk, ugy ahogy lesz. „Miután a bölcs tanács az ajánlatot 1850. február 3-án a vállalat nagyszerűsége és fontosságához képest méltó higgadtsággal megvitatta, „amennyiben annak hova elébbi létesítését a város java s érdeke mulhatlanul megkívánja, a jelen voltak nagy többsége által egész készséggel" elfogadta: „Kijelentetvén, hogy a kötendő szerződés által netalán sérelmet szenvedő malmosok aránylagos kármentesítése eleve is biztosítottnak kijelentetik", de utóbb, juniusban, már azzal a módosítással jött Pain uram, hogy jobban szeretné, ha a telket örökösön adná át neki a város, „melyért ő viszont minden évben folytonosan, bizonyos megállapítandó dijjat fizetni kész" s a bölcs tanács jól meghányva-vetve, hogy „egy testületnek a kezelés többe kerülne, sőt felette káros is lehetne", megegyezett vele, hogy a szükséges téglát a városi téglaégetőből önköltségi áron adja, de tartozik fizetni évenként 1500 p. frt bért, őröltetési taksát (3 ezüst húszast számitva 1 frtot), ha pedig még két kővel megszaporítja, ugy 1600 p. frtot és 10 évig nem engedélyez a város másnak uj malmot építeni, de 10 °/o-nál több vámot nem szedhet és 2 év alatt tartozik a maimot^szitával is felszerelni, hogy „mont" lisztet is tudjon készíteni." No jó! Hát most már lusta asszonyok, örülhettek, 2 év múlva nem kell nektek magatoknak szitálni, lesz Csabán is malom, hol megszitálják a kalácsnak és süteménynek való finom lisztet a malomban. Fel is épült az első gőzmalom, de csak 1853-ban. Meg is bámulták sokan, meg is dicsérték a bölcs elöljáróságot, — különösen az asszonyok — de — sajnos — még 1859-ben is hiába sürgették a finom „mont" lisztet, mert csak nem akart elkészülni a finom szitáló szerkezet. (Folytatása következik.)
