Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-03 / 99. szám

2 Kőrös vidék Bcftcsc?qba. 1922. mrijus 3 Ligeti-vendéglő, Sörház és a Zöldfa­vendéglő) került érdemleges vita alá. R polgármester felolvassa a ta­nács javaslatát, amely szerint a nyil­vános árverés kikiáltási árait a Vas­úti-szállodánál 100.000, Próféta-ven­déglőnél 60.000, Ligeti- és Sörház­vendéglőknél 25—25.000, mig a Zöldfa-vendéglőnél 20.000 koroná­ban és a bérlet idejét 6 évben ál­lapították meg. A polgármester javasolta írásbeli zárt ajánlat után nyilvános árverés megejtését és a bérleti összeg pénz­ben való megállapítását. Ki kellene kötni még azt, hogy a bérlő a javí­tási munkálatokat is magára vál­lalja. Hosszas vita után a polgár­mester javaslatát egyhangúlag elfo­gadták. Az országos vásárok időpontjá­nak a vasárnapokról való áthelye­zése ügyében egyelőre (a jövő köz­gyűlésig) elhalasztották a döntést. A vicinális vasutaknak megyei keze­lésbe való átadásáról szóló javasla­tot, a községi szülésznők fuvardijá­nak szabályozását és a gerendási előfogatozási szerződés felbontását elfogadták. A gazdasági ismétlőiskola kibőví­tésére legfeljebb 300 ezer koronát ajánlottak fel. A villamosmü 1921. évi mérlegét tudomásul vették. A polgármester délben 12 órakor felfüggesztette a közgyűlést, amit dél­után 3 órakor nyitott meg ismét. A délutáni ülésen több kisebb fon­tosságú ügy között tárgyalták a vá­rosi zenede segély iránti kérelmét. Hosszas vita után a folyó tanévre 2000 koronát szavaztak meg. Sipos Imre házhelycsere iránti ké­relmét teljesítették. A békéscsabai gyalogezred lemon­dott 23 hold városi föld bérletéről, amit Valach Mihálynak holdanként 2578 koronáért adtak bérbe. Végül a segély, szabadságolás és települési engedély iránti kérel­mek letárgyalása után a polgármes­ter a főispán megérkezéséig terjedő időre fél 5 órakor ismét felfüggesz­tette a közgyűlést. LelbBszjelöIo közgyűlés Békéscsabán A békéscsabai ág. h. ev. egyház képviselőtestülete folyó hó 4-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor (s nem, mint tévesen irtuk, 8-án) rendes közgyűlést tart, melynek tárgya a néhai Korén Pál lelkész halála foly­tán megüresedett alsóvégi lelkészi állás betöltésére vonatkozó jelölés megejtése. A kimagasló állásra tizenhármán adták be pályázatukat. 9 Békésvármegyei gazda­sági Egyesület közgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta a gazda­társadalom nagy érdeklődés mellet! a Gazdasági Egyesület a mult hó 23-ról elnapolt közgyűlés folytatását. Galgóczy Géza nyitotta meg a közgyűlést és átadta a szót Solyomy Lipót egyesületi titkárnak, aki az egyetlen tárgypontot, a mult évi pénztári számadást terjeszti elő, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezután áttértek az indítványok letárgyalására. A Tanítók Ház alapjavára adandó összeg megállapítását az elnökségre bizzák. Ondrus Ciril uradalmi jószágfel­ügyelőnek a földbirtok rendezéséről és a vagyonváltságról szóló törvény módosítására vonatkozó beadványa ügyében több hozzászólás után a közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy az egyesület átirattal forduljon ugy az Omgéhoz, mint az összkor­mányhoz abban az irányban, hogy az igénybe vett területet tudják be a vagyonváltságba. Felolvasták az adókivető bizottság működéséről szóló memorandumot, amit küldöttség által a pénzügymi­niszterhez továbbítanak. A Háztulajdonosok Szövetségének átiratát azzal utasította vissza a közgyűlés, hogy nem tartja magát illetékesnek ebben az ügyben lépé­seket tenni. Zsilák András indítványozta, hogy hasson oda a Gazdasági Egyesület, hogy Békéscsabán gazdasági közép­iskola állíttassák fel. Ugy határoz­tak, hogy felirattal fordulnak a föld­mivelésügyi miniszterhez ebben az ügyben. déssel szemben. Ma már ez az álláspont a kormányé is. Ma a szociáldemokraták követelik a béke­szerződés revízióját s a népek ön­rendelkezési jogának oly módon való érvényesítését, hogy minden országrész lakói maguk dönthesse­nek afelett, hogy mely államhoz tartozzanak. — Idebenn szükséges olyan állapotokat teremteni, hogy ezeknek a követeléseknek a keresz­tülvitele lehetővé is váljék. Ilyen állapotokat a szociáldemokraták a maguk programmjának érvényesü­lése által tartanak elérhetőknek. — Ennek a programmnak legelső sar­kalatos pontja az általános, egyenlő, titkos választójog. Akik a háború­ban szenvedtek az országért, azok joggal elvárhatják", hogy bele is szól­hassanak az ország ügyeinek inté­zésébe, annál is inkább, mert hatá­rainkon kívül az általános, egyenlő, titkos választójog van érvényben. Programmjának második pontja a fokozatos adórendszer megvalósítása. Rz adóterhek jelenlegi aránytalan megoszlásáról beszél. Például előbb a földadót hozza fel, amely a kis­gazdát súlyosabban terheli, mint a nagybirtokakat, majd a vagyonvált­ságra, végül a forgalmi és a fo­gyasztási adóra hivatkozik. Szám­adatokat olvas fel annak az illusz­trálására, hogy mekkora jövedelme van az államnak a fogyasztókon behajtott forgalmi- és fogyasztási adókból. Kívánja a fokozatos jöve­delmi adó életbeléptetését. Kiválóan fontosnak tartja a kisgazdák, föld­munkások, hivatalnokok, kisiparosok és gyári munkások életének és egész­ségének gondozását. R háború után különösen fontos ez a probléma, amelyet a nyugati államokban a szociálpolitikai törvények egész soro­zatával igyekeztek máris megoldani. Feltétlen hive a földbirtokreformnak. Nézete szerint szó sem lehet Ma­gyarországon komoly demokratikus átalakulásról, amig a nagybirtok­rendszer uralkodik nyugateurópai statisztikákban sehol sem találunk olyan aránytalan birtokmegosztást, mint nálunk. Az országérdekében fontos elsősorban, hogy sok kisbir­tokos legyen, mert igy intenzivebb gazdálkodás biztositható, a földnek lelkiismeretesebb kihasználása áltaj. Biztosítani kell ezen kivül megfelelő műveltséget és szaktudást. A kisgaz­dák tanulhassanak meg termelni, ugy, ahogy a cipész, vagy más ipa­ros megtanulja a mesterségét. Né­metországnak minden talpalatnyi földjén körülbelül kétszerannyit ter­melnek fejlettebb gazdálkodással, mint nálunk. — Kívánja az egyesülési és a gyülekezési jog teljes szabadsá­gát, a sajtószabadság tényleges biz­tosítását, a kötelező és ingyenes nép­oktatást (numerus clauzus eltörlésé­vel). — Külpolitikai téren a demo­kratikus nyugati államokkal való együtthaladást kívánja. — Nézete sze­rint a bolsevizmust nem fegyveres ellenőrzéssel, hanem munkaalkalmak biztosításával lehet elhárítani. Kí­vánja az építkezések, útépítések és csatornázások megindítását. — Ve­gye a kormány a kezébe a drága­ság letörését és szüntesse meg az áruuzsorát. — Szüntessék meg az internálásokat és a rendőri jelentke­zéseket. — Az állam pénzével taka­rékoskodni kell minden vonalon, hogy több jusson a haza védelmé­ben megrokkantak támogatására, mint különvonatokra és fölösleges kiadá­sokra. Szeder Ferencz programmbeszéde után Farkas István budapesti párt­titkár szólalt fel hasonló szellemben, majd Balog Ferencz, a békéscsabai szervezet elnöke bezárta a gyűlést. Felakarták robbantani a Ferencz Üozsef-Iaktanyát 9 tiszti pavillon ellen követtek el a merényletet — Emberéletben nem esett kár — 9 bomba hasonlít az erzsébetvárosi merénylet bombájához Budapest, május 2, Vasárnap este ujabb bombame­rénylet történt a Fővárosban. Ezúttal az első honvéd gyalogsági laktanyá­ban a tiszti étkezdében történt, ahol a tettesek egy explodációs szelencét helyeztek el a laktanyaépület sza­badtérre nyíló pinceablakában és a bombát gyújtózsinórral hozták mű­ködésbe. A detonáció este 9 órakor történt és természetesen nagy páni­kot idézett elő. A Ferencz József­laktanyában a tiszti pavillonban rendszerint 9 órakor szoktak meg­teríteni vacsorára s valószínűleg a tettesek azt az időt. várták ki, amikor a tisztek elfoglalják helyüket. Este 9 órakor hatalmas de­tonáció reszkettette meg a levegőt és a következő pil­lanatban a terem ablakai csörömpölve hullottak le a földre. Minthogy a pavillonban csak keve­sen tartózkodtak, annak tulajdonit­ható, hogy a robbanás nem okozott olyan kárt, mint a merénylők sze­rették volna. R robbanás után átkutatták a nagytermet és a pavillon alatt el­húzódó pince előalfalában egy ex­plodációs szelencét találtak, amely olyan 'erővel robbant fel, hogy a légnyomás az utcára szolgáló föld­szintnek és első emeletnek ablakait betörte. R bomba gyújtó zsinórral volt el­látva és azt a merénylő előzőleg meggyújtotta, hogy a szelencével ezáltal működésbe jöjjön. Valószínű, hogy a tettesek ismeretesek voltak a helyi viszonyokkal és a merény­letbe többen voltak beavatva. R rendőri bizottság megállapította, hogy a merényletet a tiszti pavillon ellen tervezték és a bomba, amelyet a tiszti lak­tanya szabadtérre nyiló ab­lakában találtak meg, alkal­mas volt arra, hogy az épü­letet teljesen elpusztítsa. Valószínű, hogy a bomba explo­dációja nem volt tökéletes és ennek köszönhető, hogy az épületnek csak az egyik része rongálódott meg. R merénylet színhelyén a mentők is megjelentek teljes apparátussal, azonban dolguk nem akadt mert szerencsére ember életben nem esett kár. R rendőrbizottság megállapította, hogy a tettesek a közeli népliget­ben tartózkodhatnak és azonnal in­tézkedést tett folyamatba, hogy a rendőrség emberei a népligetet és környékét még az éj folyamán át­kutassák. R razzia este 10 órakor vette kezdetét és éjfél után 2 órakor ért véget. Több mint 100 detektív, lo­vas és gyalogos rendőr kutatta át a népligetet és számos csavargót előállítottak a főkapitányságon, aki­ket éjjeli szünet nélkül hallgattak ki. R monstre razzia azonban nem adta meg a kívánt eredményt, mert a tetteseket nem tudták kézrekeri­teni. R rendőrségnek azt a feltevését, hogy a merényletet kommunisták követték el, igazolja az a körül­mény, hogy hétfőn a kora reggeli órákban a főváros közeli utcáiban eddig még ismeretlen tettesek kom­munista tartalmú röpcédulákat osz­tottak ki. Rz osztogatók közül a rendőrségen mindeddig egyet sem sikerült előállítani. R röpcédulákat elkobozták. A nyomozás adatai szerint a bom­bamerénylet és a röpcédulák terjesz­tése között közvetlen kapcsolat van. A robbantást kommunisták követhették el, amivel zavart akartak előidézni, hogy a nagy káoszt kihasználva, al­jas tervüket megvalósítsák. Valószínű, ha a merénylet si­került volna, ugy ezt más ese­mények is követhették volna. A bombamerénylet ügyében a ka­tonai nyomozás erélyesen halad és már eddig is több adatot is sikerült szerezni arra nézve, hogy a merény­let elkövetőjének személyleirását megállapíthassák. Az egyes katonák bemondása sze­rint az illető egy züllött külsejű egyén, ki a robbanás bekövetkezé­sekor a népligetfelé menekült. A bomba, melynek megta­lálták a szilánkját, hasonló az Erzsébetvárosi Körben ta­lált bombamaradványokhoz. Most ezen a nyomon indultak el, annál is inkább, mert azonos a ha­tás a Dohány-utcai merénylettel. Szeder Ferenc szocialistajelölt programmbeszéde Békéscsaba, május 2. Beszámoltunk annakidején olvasó­inknak arról, hogy a szociáldemok­ratapárt békéscsabai szervezete Sze­der Ferencet jelölte nemzetgyűlési képviselőül. A szociáldemokrata kép­viselőjelölt vasárnap délután 3 óra­kor tartotta meg programmbeszédét választói előtt a Csirkepiacon. Pro­grammját — elmondott beszéde nyo­mán — az alábbiakban ismertetjük: Bevezetőül elmondja, hogy leg­főbb célja hozzájárulni ahoz a nagy munkához, amelyet a háború által tönkretett és megcsonkított Magyar­ország újjáépítése elérhető. A szociál­demokraták ebből az országból uj országot, — nem a kiváltságosak, hanem a dolgozók társadalmának az országát akarják felépíteni. Ma­gyarország jelenlegi szomorú állapo­tának főoka a trianoni békeszerző­dés. A szociáldemokraták voltak azok, akik legelőször követeltek nép­szavazást az elszakitásra szánt terü­letekre a trianoni erőszakos szerző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom