Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-28 / 96. szám

Kőröavidék Bc^cscsaba, IQ22. április 28 Az Egyesült Államok uj követet küldenek Budapestre Budapest, április 27. Brentano Tivadar az Egyesült államok újonnan kinevezett követe pénteken vagy szombaton megérkezik Budapestre, hogy átvegye uj hivatalát. Rz újonnan kinevezett követ 68-ik életévében van és a bírói karhoz tartozik. Grand Smith, az eddigi amerikai ügyvivő bemutatja visszahívó levelét á kormányzónak és a jövő hét elején visszatér Amerikába. Magyarország örömmel üdvözölné a külkereskedelem felszabadítását Bécs, ápr. 27. (MTI. magánjelen' tése.) Szcitovszky Tibor nyugalmazott államtitkár a Neue Freie Presse kiküldött tudósítója előtt a következő nyilatkozatot tette : Azon kell iparkodnunk, hogy a kereskedelmi politikában a lehetőséghez képest mielőbb elérjük a háború előtti állapotokat. Nem szabad elfelednünk, hogy a nemzeti termelésnek csupán a vámok nyújtanak bizonyos védelmet. A behozatal és kivitel szerint a ma fennálló rendszert ! mielőbb meg kell szüntetni. A por- j toroséi tárgyalások már megmutatták a helyes utat és a génuai értekezletnek elsősorban az lett volna feladata, hogy szankcionálja mindazt, amit Portoresében elhatároztak. Magyarország örömmel üdvözölné, ha sikerülne a kereskedelem szabadságát valamennyi állammal, tehát Oroszországgal is helyreállítani. Beváltják az OsztrákMagyar, bank hamisbélyegzésü bankóit Budapest, április 27. A MTI. jelenti : A hivatalos lap holnapi számában megjelenő pénzügyminiszteri rendelet értelmében az osztrák-magyar bank belföldön benyújtott és hamis felülbélyegzésüeknek bizonyult bankjegyeit kivételes méltányosságból névértékük 25%-ának megfelelő államjegyekre cserélik be feltéve, hogy a bankjegyek benyújtóinak jóhisze- ! miisége megállapítást nyert. A ki- ! cserélést csakis a bankjegy birtoko- í soknak folyó évi junius 30-áig közvetlenül a pénzügyminiszternél benyújtott kérelmére engedélyezik. A beadványhoz a jóhiszeműség megállapítása végett csatolni kell az ügyészség bűnvádi eljárásának megszüntető végzését, illetve a bírósági jogos felmentő ítéletét, úgyszintén a bankjegyek benyújtása alkalmával kiállított eredeti átvételi elismervényt. KÜLFÖLD Lázadó horvát ezred Bécs, ápr. 27. (MTI. magánjelentése: A „Politika" mai száma jelenti, hogy a Plevljében állomásozó 46. gyalogezred, amelynek legénysége túlnyomóan horvát nemzetiségű, ápr. 22-én elhagyta a laktanyát, hogy hazamenjen Horvátországba. Az ezred felkelését csirájában elfojtották. A génuai kon ferencia eredményei Bethlen István gróf miniszterelnök hosszabb nyilatkozatot tett a hírlapírók előtt arról, hogy milyen tapasztalatokkal és eredményekkel jött vissza Genovából. Mi is megemlékeztünk távirati jelentés alapján nyilatkozatról, melyet a mai lapok teljes terjedelmében hoznak. Mégis összefoglaljuk az alábbiakban a miniszterelnök nyilatkozatát, hogy erről a rendkívül fontos eseményről — ha dióhéjban is — tájékoztassuk olvasóinkat. A kötelezettségek ügye Érdekes és fontos volt egy angol elaborátum ama követelése, mely szerint az egyes államok kötelezettségei összhangba hozandók a fizetési képességükkel. Ehhez a propozicióhoz csatlakozott a magyar delegáció. Magyarország és szomszédai A magyar delegációnak sikerült meggyőznie a világ egybegyűlt nagy» jait arról, hogy Csonkamagyarország már szerette volna felvenni az érintkezést gazdasági téren szomszédaival s hogy ez nem sikerült, ez kizárólag a rossz szomszédoknak a bűne. A magyar kisebbség A megszállott területen élő magyar kisebbség sorsának megjavítása érdekében indítványt tett a magyar delegáció, mely valószínűleg kedvező elintézést nyer. A német—orosz szerződés A német—orosz szerződésnek addig, míg Oroszországban a jelenlegi állapotok vannak, alig lesz nagyobb jelentősége, mert a magántőke nehezen vesz részt annak az államnak felépítésében, amely nem garantálja a tőke védelmét. Ha azonban Oroszországban jobbra fordulnak a dolgok, e szerződés folytán Németországnak nagy szerepe lesz Európa életében. A magyarok semmiféle szerződést nem kötöttek az oroszokkal. Magyarország csatlakozni fog ahhoz az egyezményhez, amelyet a nagyhatalmak kötnek az oroszokkal. A jóvátétel kérdése Ebben az ügyben pozitívumokat nem teremtett a konferencia, mert ehhez a súlyos kérdéshez nem mertek hozzányúlni. Valamelyes eredmény még is van. A jelenvoltak meggyőződtek arról, — ha nem is adtak ennek kifejezést, — hogy addig Európa közgazdasági rekonstrukciójáról szó sem lehet, amig ehez a kérdéshez komolyan hozzá nem nyúlnak. Ez a meggyőződés már magában is eredmény, mert a legjobb ut egy későbbi komoly megegyezés felé. Nagy földrengés Japánban Pdris, ápr. 27. Április 25-én nagy földrengés volt Japánban. A földrengés 15 percig tartott és a tokiói békekiállitásban nagy kárt okozott. A távíró- és telefonvonalak elszakadtak. Igen sok a halott. A földrengést az Asana Jama Vulkán kitörése előzte meg. I Letaet-B vasárnap vásár? Több mint két év óta hirdetjük a keresztény nemzeti állameszmét s vajmi keveset tettünk a megvalósítása érdekében. Ha a kormány kezdeményez valamit, nem értik meg s kicsinyes, korlátolt felfogással gáncsot vetnek elébe. A keresztény állameszme szempontjából óriási fontosságú lépés volt a kormány részéről az, hogy tervbe vette a vasárnap megszerelésének hatályosabb védelmét s meg akarja szabadítani az Urnák napját a kufár vásári zajtól, lármától, az adás-vétel gyakran erkölcstelen üzleteitől. Csak abban hibázott a belügyminiszter, hogy körrendeletileg véleményt kért a községektől és városoktól arra nézve, hogy mit szólnának hozzá, ha a vasárnapi vásárt is hétköznapra helyezné át. Hibázott, mert ime a békéscsabai városi tanács azt határozta, s azt javasolja a hétfői közgyűlésnek, hogy „hagyja meg az úgynevezett kirakodó vásárt vasárnapra, mert az nem gátolja, sőt elősegíti a templomlátogatást és mert a háromnapos vásár igy is két munkanap elvesztését jelenti a mezőgazdasági munkában. Egyenesen megdöbbentő ez a tanácsi javaslat, először, mert egy vaskos valótlanságot tartalmaz. Ugy látszik, a tanács tagjai közül soha senki nem volt vásári vasárnapon templomban, mert ha lett volna, nem merné azt állítani, hogy ilyenkor a vásárra érkező tanyai lakosság a templomot is felkeresi. A feltűnően üres templomok elég cáfolat errre. Még aki egyenesen a templomba igyekszik is, azt is eltéríti, ünnepi hangulatát elrontja az utcahosszat orditó vásári zaj: „a hét az ára hét... minden darab hét.. még a silány portékát gajdolva, vagy viccelve kínálgató kazár élelmesség. A vásár fontos része, az állatvásár úgyis hétköznapra esik és az nem rabolja el a gazdától a munkanapot, mert az állat értékesítése vagy vétele munka, hozzátartozik a gazdálkodáshoz, tehát nem szórakozni jön a gazda a vásárra s nem veszíti el a vásári napokat. A kirakodóvásár épp ugy lehet hétköznapon, mint vasárnap. Ma már nincs is semmi értelme. Köztudomás szerint vasárra csak a hitvány, selejtes áru kerül, amit máskor nem tud eladni az iparos, vagy a kereskedő s nem volna kár érte, ha egyáltalán nem tudná eladni. Egyenesen a szolid iparosnak és kereskedőnek kellene tiltakozni a vásárok ellen, hol sem az áru, sem az ár nem szolid, ahol teleszórják rossz áruval a népet a jó áruk rovására. Minden iparos és kiskereskedő eladhatja áruit a szerdai és szombati piacokon, melyek nagyságukat és forgalmukat tekintve, fölérnek a vásárral. Egyáltalán nem ismerhetjük el, hogy a vasárnapi kirakodóvásár közérdek. Nem, hanem ünneprontás. Magasabb szempontból nem közérdek az, hogy néhány, a vásárból élő galíciai megélhessen és a silány portékáinak jó eladása mellett még az a gúnyos káröröme is meglegyen, hogy a „gojok szombatját" megcsúfolta. Az sem közérdek, hogy a silány áruval éppen vasárnap csapják be a nepet. Ki ne ismerné ezt a gúnyos, lekicsinylő szót „vásári portéka ?" Az az országos közérdek, hogy minden alkalmat megragadjunk, hogy a népet vallásossá, tehát jobbá tegyük, minden alkalmat eltávolítva, ami akadályozza a vallás gyakorlásában. Nálunk munkanap elvesztése cimen van szokásban a vasárnapi vásár s vájjon nagyobbak, hatalmasabbak vagyunk-e mint a világ első állama, Angolország, ahol szombat este 6 órától hétfőn reggel 6 óráig minden munka, üzleti élet, sőt minden mulatság szünetel? Koldusnyomoruság a magyar gazdasági élet az angolhoz viszonyítva. Ott bezzeg nem kérdezték meg az országot, akarja-e megszentelni a vasárnapot. Keresztény államban frivol dolog ilyen kérdést egyáltalán fel is tenni. Lám megadta rá a tanács a választ. A kérdéshez méltó a válasz. Nagyon-nagyon szeretnénk, ha ebből a tanácsi javaslatból nem lenne közgyűlési határozat, ha az egyházak vezetői felszólalnának ellene, ha a közgyűlésen felülkerekednék a keresztény öntudat s a város vezetői a kicsinyes indokoknak fölébe tudnák helyezni a nagy egyetemes érdeket, amit a keresztény nemzeti állameszme követel. El nem tudjuk képzelni, hogy meri magát kereszténynek nevezni az, aki ezt a javaslatot megszavazza. GONDOLATOK * * * Szinte hihetetlen az az arcátlanság, amivel Ausztria még ma is folytatja zsarolási kísérleteit Magyarországgal szemben. Nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy teljesen leráztuk a nyakunkról azt a sógorsági viszonyt, amelyben Ausztriával voltunk s amelynek átkát most is érezzük. A feketesárga árny még ma is kisért! Akárhogyan igyekszünk, mindenütt nyomunkban kullog, sőt olykor elébünk vág s az arcunkba vigyorog. Ugy viselkedik velünk szemben, mintha még most is a kétfejű sas karmai között volnánk s ugy fejhetne, ahogyan akarna. Élősködni akar rajtunk, a kárunkon akar boldogulni. Ahol lehet, erőszakkal, a győzteseknek való hízelgéssel, ahol pedig szükségét látja, ott mézes-mázqg könyörgéssel igyekszik előnyöket szerezni magának a mi bőrünkre. Nem is olyan régen a gőgös bécsi politikusok fennhéjázva kürtölték az ántánt szárnyai alól, hogy követelik a trianoni békeszerződés által Magyarország testéből nekik ítélt javakat, tiltakoztak a velencei egyezmény ellen és hallani sem akartak egyezkedésről. Ma még van arcuk ugyanazoknak az osztrák politikusoknak a magyar kormány elé könyörögve járulni, hogy Ausztria felé ne szüntesse be Magyarország az állatkivitelt, mert a gőgös, de nyomorult Bécs s a dicső Ausztria meghal éhen. * A szociáldemokrata párt választmánya megejtette a jelöléseket. A lapok le is közölték a listát. Mi eleitől fogva üdvözöltük a párt ama elhatározását, hogy résztvesz a választási küzdelemben. Joga van hozzá, sőt kötelessége is a pártvezetőségnek, hogy gondoskodjon a jelentékeny munkástársadalom parlamenti képviseletéről. Hogy a mult választásban nem vett részt, az ebből a szempontból hiba volt a párt részéről. Nagy kérdés azonban, hogy a választási küzdelmet milyen eszközökkel akarja megvívni a párt? Ha a szocializmusban rejlő belső erő, a munkások anyagi helyzetének javítása, a szociális nyomorúság enyhítését célozó akció lesz a kortes eszköz, ha az államrendjén belül, a törvények és a választási rendelet betartásával igyekszik a jelölt, vagy a szónok szavazatait gyarapítani, rendbe van minden. Ha azonban osztályizgatás, a kommunizmus hamu közt hamvadó parazsával való veszedelmes játék, a fennálló rend vagy intézmények elleni izgatás is belevegyül — érvek híján — a küzdelembe — magának tulajdonítsa a párt, ha a hatóság közbelép s a nem kívánatos jelöltet elhallgattatja. Mi van ma ? 1922. április 28., péntek R. kath.: Ker. Pál. Prot.: Valéria. Napkelte 4 óra 51 perckor nyugta 19 óra 07 perckor. (7-07) Holdkelte 5 óra 39 perckor, (reggel), nyugta 20 óra 36 perckor (este) Este 8 órakor színházi előadás.