Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-25 / 20. szám

Békéscsaba, 1922. január 25. Szerda III. évfolyam 20. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra SO K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3K. Lisztpanama (vk) Keserűen irom le ezt a szót. Olyan sok, olyan mélységesen ko­moly tragédiát látok ebben. A politikai élet súlyos, országos politikusokhoz, magyar férfiemberek­hez nem illő összecsapásai is nagy károkat okoznak ennek a szeren­csétlen országnak. Azokon a kép­viselőházi meddő harcokon, sokszor az Ízléstelenségbe csapó veszekedé­seken is el-elszomorodom, de azok miatt valahogy még sem tudok két­ségbe esni. Mert hiszem, hogy mind­annyian, — legalább is a számottevő politikusok — csak a nemzet javát akarják s előbb-utóbb meggyőzik egymást. Hiszem, remélem, hogy azok az emberek még összetalálkoz­nak egyszer s félretéve a szemé­lyeskedést, fognak még vállvetve küz­deni az egyetlen szent célért: a haza boldogulásáért. Azok az értékes po­litikusok még kezet foghatnak egy­mással akármilyen nagy eltenfelek is ma, mert mindannyian erkölcsi ala­pon állnak, mert ha legyőzetnek is, emelt homlokkal mondhatják : „Nem volt igazam, tévedtem; de mindig jót akartam. Most a jót más uton, régi ellenfeleim utján látom, ide ál­lok hát." A politika terén, ha becsü­letes emberek működnek ott, soha sem lehet teljesen reménytelen a helyzet. Éppen ezért hazám veszedelmét — bármily szomorúak is a politi­kai viszonyok — nem az Ország­ház üres kongásában, komolytalan za­jában látom, hanem azokban a súlyos tünetekben, amelyek közül egy mosi újra felfedeződött. Százmilliós káro­kat okoztak az államnak. A Rombach­utca bűzös levegőjében terjedt e fekély, amely rágta, rohasztotta e beteg ország testét mindmáig orvo­solatlanul. Most felfakadt a kelevény. Undorító bűze messze terjed, sok i cifra, fényes irodának levegőjét is tűrhetetlenné teszi. A detektívek nem győzik fogdosni a lisztpanamistákat. Toprongyos zsidókból hirtelen lett milliomosok vannak köztük legtöb­ben, de akad egy-két lezüllött ma­gyar is. Ezek az ország igazi megrontói. Ezek miatt nem tudunk feltámadni. Ezek verdesik fejbe Hungáriát, vala­hányszor fel akarja emelni a meg­aláztatásból büszke fejét. Ezek a gazemberek, akik ma liszttel, hol­nap kiviteli engedéllyel, holnapután ruhával, de mindig csak panamúz­nak, ezek ássák pezsgős tivornya, bujálkodó kacagás közepette a mi sirunkat. Jó urak! Ott a dunaparti nagy palotába? Nem látjátok, nem érzi­tek ezt?! Nem veszitek észre, hogy amig Ti ott közjogi vitákban csil­logtatjátok szónoki tehetségteket, azalatt a Rombach-utcában ellopják az állam lisztjét, a szegény embar kenyerét .. . ellopják a magyartól még az életlehetőséget is ? Nem gon­doljátok, hogy ezeknek a fenevadak­nak kiirtása is van olyan fontos, mint a személyi féltékenykedés? Nem gondoljátok, hogy ha Ti csak egymást marjátok, akkor bennünket mindnyájunkat, de Benneteket is lassanként elpusztitanak ezek a fér­gek ?! A nemzetgyűlés kedd! ülése Budapest, jan. 24. A nemzetgyűlés mai ülését egy­negyed 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Minthogy a Ház nem tanácsko­zóképes, az ülést öt percre fel­függeszti. Szünet után Rassay Károly a a zárszó jogával élve indokolja az indemnitási vita során benyújtott négy javaslatát. Visszatér Bethlen István gróf kijelentéseire, amelyek szerint az indemnitási vita elnyuj­tásával óriási hibát követett el az ellenzék, minthogy az indemnitás megszavazásának késleltetése al­kalmas volt arra, hogy a külföld bizalmát is megingassa a kormáy iránt. Nézete szerint a külföld bi­zalmát nem ez a körülmény csök­kenti. Éles hangon bírálja a mi­niszterelnök magatartását. Tilta­kozik az ellen az állítása ellen, amely szerint az ellenzék szónokai valótlanságokkal hozakodtak elő. Most is vádolja a kormányt, mert a mikor a nagyhatalmak a detronizá­lás kimondásában puszta negatívu­mot követeltek, a kormány pozitive kimondta törvényben, hogy a nagy­hatalmak hozzájárulása nélkül nem töltik be a magyar trónt. Ezáltal a kormány a királyválasztásban a ma­gyar nemzet kezdeményező jogáról mondott le. Második határozati javas­latában kívánta, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy haladéktala­nul terjesszen be törvényjavaslatot a Habsburg-Lotharingiai ház tagjai­nak a trónvárományosi jogokból és kiváltságokból való kizárása tárgyá­ban. Ezt azért /tette, mert ha a ki­zárás nem történik meg, soha sem lesz vége a kísérletezéseknek és az agitációnak. — Választ kér arra a kérdésre, hogy ha bármilyen oknál fogva nem alkothatná meg a nem­zetgyűlés a választójogi törvényt, akkor milyen alapon ejtik meg az uj választásokat. Felszólítja a minisz­terelnököt, hogy kövesse gróf Tisza István politikáját, aki az összeomlás előtt az általános választójoggal igye­kezett megmenteni az országot az összeomlástól. — Kéri a kivételes hatalom megszüntetését. Rakovszky István személyes kér­désben szólal fel. Ungauer Albin cáfolja a keres­kedelmi miniszter a levélcenzura megszűnésére vonatkozó nyilatko­zatát. Hangsúlyozza, hogy a nem­zetgyűlésnek fel kell oszolnia. A többségi párt terrort fejt ki. Nem lesz béke és politikai élet, amig a miniszterelnök el nem hagyja az elnöki széket. A kormány csak esz­köz az ÉME, a MOVE és Gömbös Gyula kezében. A tényekből ugy í látszik, hogy a miniszterelnök haj­landó fedezni a mellékkormányokat, amelyeknek feje Gömbös Gyula. A rni tekintélyünknek két beszéd ár­tott : egyiket a legitimista miniszter­elnök, a másikat pedig Gömbös Gyula mondta. Az ország békéje és a kereszténypolitika visszaállítása érdekében a miniszterelnöknek szen­telnie kellett volna egy-két percet az ország megnyugtatására a pa­namaügyek felmerülésekor. Az nem demokratikus intézkedés, hogy a Bethlen kormány megszükiti a vá­lasztójog kereteit. Kéri Lingauer, hogy a nemzetgyűlés életét egy nappal se hosszabbítsák meg. A délutáni ülést először határo­zatképtelen létszámmal egynegyed ötkor, másodszor 5 órakor nyitja meg Bottlik alelnök. Friedrích István az indemnitási vita során benyújtott javaslatait in­dokolja. XV. Benedek pápa halála A halál beálltának körülményei. — A Szent Péter templomi ravatal. — Orvosi jelentés a római hatóságnak. — Az uj pápa megválasztásának kérdése dr. 1 óra 15 perckor megállapította, hogy a halál bekövetkezése köz­vet en közel van. A haldoklók szentségeit Giorgi bíboros adta fel fél 6 órakor. — Cherubini dr. 6 óra 10 perckor ál­lapította meg a halál bekövetkezését. Róma, jan. 24. Megbízható jelentés szerint a pápa halála pontosan vasárnap reggel 6 óra 10 perckor állott be. Az agónia már vasárnap reggei 5 óra 20 perc­kor kezdődött. A szentatya éjjel 12 óra45 perckor megáldozott. Battistiui Róma, jan. 24. A pápa halála után Gasparri bibor­nok, mint Camerlengo, rögtön át­vette az intézkedéseket. A pápa lak­osztályát kiürítették és a nemesi testőrség egy szakasza őrségül állott föl előtte. A pápa könyvtári és dol­gozószobáját azonnal lepecsételték. A pápai államtitkár hivatalosan kö­zölte XV. Benedek halálát a külföldi államok kormányaival és a diplo­máciai testülettel. A bibornokokat telefonon értesítették a gyászesetről. A pápa holttestét (amelyet végső akaratának megfelelően nem balzsa­moztak be), a pontifikáló ruhába öltöztetve, ünnepi menetben a trón­terembe szállították át. Az elhunyt XV. Benedek pápa arckifejezése tel­jesen nyugodt, arcvonásai változat­lanok. Hétfőn délelőtt 9 órakor át­szállították a holttestet a Szent Péter­templomba. A bíbornoki kollégium Gasparri bibornok-államtitkár elnök­lésével ülést tartott, melyen a gyász­szertartásról és a konklávé meg­kezdéséről tanácskoztak. Róma, jan. 24. A Szentszék ma megküldte Róma város hatóságának a pápa haláláról szóló következő értesítést: „Alulírott orvos igazolja, hogy 1922. január 22-én reggel 6 óra­kor a Vatikánban Őszentsége XV. Benedek pápa (Jacque della Chiesa) influenzás hörghurut és tüdőgyul­ladás következtében elhunyt. Bat­tistini dr. orvos." Ennek az értesítésnek az alapján a polgármester tanuk és a Szentszék képviselőinek jelenlétében Őszent­sége haláláról jegyzőkönyvet fog felvenni. A hivatalos lap mai száma gyász­keretben a következő jelentést közli: „Tegnap, január 22-én 6 óra­kor, rövid betegség után elhunyt Őszentsége XV. Benedek (Jacque della Chiesa) pápa." Esztergom, jan. 24. Csernoch János dr. bibornok­hercegprimás a pápa halálának hirére megtette a szükséges intézkedéseket az egyház gyászára vonatkozóan. Az egyházfejedelem kedden Buda­pestre érkezik és innen szerdán indul Rómába, hogy az elhunyt pápa temetésén és az uj pápát megvá­lasztó konklávén, mint a bíbornoki testület tagja, résztvegyen. fióma, jan. 24. Azoknak a találgatásoknak során, hogy ki lesz XV. Benedek pápa utódja, a leggyakrabban emlegetik Lafontaine velencei biborospatriárka, Ratti milánói érsek, volt vatikáni könyvtáros, Maffi bibornok pizai érsek, valamint Gasparri és Lualdi bibornok nevét. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Asen." \

Next

/
Oldalképek
Tartalom