Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-22 / 18. szám

Békéscsaba, 1922. január 22. Vasárnap III. évfolyam 18. szán SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy Héra SO K, negyedévre Í50 félévre 300 K. Egyes szám ára 3?K. K, Hegy hét rnulyo lejár a nemzetgyűlés mandátuma s a hon igen tisztelt atyái ismét közönséges halandók lesznek. A vörös gyehennától és a megszállás pokolbeli kínjaitól felszabadult nemzet első fellélekzése, tiszta, szabad lét után való vágyakozása, elpusztíthatatlan élet-akarása szülte ezt a parlamentet. Alkotmányunk, anyagi és szellemi életünk romokba omlott épületeinek újból rakására, a harmadik honfoglalás providenaiális, gigászi munkájára hozta létre a nemzetakarat. Árpád, Szent István, IV. Béla, és Széchenyi honépitő munkáját szánta neki, errs hívta el a megcsonkított ország hivő, reménykedő lelke. Mózeseket és Józsuékat vártunk, akik a pusztai bolyongások után elvezessenek az ígéret földjére. Tán ezer év alatt sem csalódtunk nagyobbat, keservesebbet, mint ebben a nagy vágyakozásunkban. A nép, a nemzet kikristályosodott lelkének, sorsintéző történelmi erők rezervoárjának, ezeréves igazunkért vívó Grál-lovagnak, királyok büszke gyülekezetének álmodta lelkünk, mint a nagy Róma szenátusát, egy nagyokat tett és nagyokat szenvedett nemzet méltó képviseletének, — és ... senkinek se kell beszélni róla, hogy hová estünk a várakozások egéből! Ami kicsinyesség, emberi gyöngeség, elvakultság, pártos indulat és gyűlölködés a végzetes őszi forradalom óta a lelkeket felkavarta és megtöltötte: az mind ezen a másra hivatott nemzetgyűlésen élte, tombolta ki magát. A hon választott vezérei, akiknek le kellett volna csapolni, természetes medrükbe visszavezetni a forradalmaktól felkorbácsolt, gátszakitó indulatokat és törekvéseket s az épitő munka légkörét kellett volna megteremteniök: gyöngeségből, arra nem valóságból vagy egyéni és pártérdekből nemcsak hogy nem tették ezt, hanem épen ellenkezően szinte mesterségesen, egyesek egyenesen szándékosan táplálták a forradalmi mentalitást. Dicstelen munkájuk eredményeként ma széttagoltabb, egymással merevebben szembenálló, csaknem gyűlölködő a nemzet társadalmának az a nagyobb, értékesebb része is, amely a vörös pokoltól és a megszállók kancsukájától érzelmileg együvé hozva a honépités szent szándékával mondhatni egységesen indult el a felszabadulas után. Lehet, hogy a forradalmakkal és a megszállással járó rázkódtatások tették esetleg koraszülötté, de mindenesetre torz-szülötté ez első nemzetgyűlést — az okot most nem kutatjuk. Csak a szomorú tényeket állapítjuk meg. Négy hét múlva ismét beleszólhat a nemzet is sorsának intézésébe. Legyünk résen! Jelszavaknak, üres demagógiának ne üljünk fel többé 1 Nézzünk mögéje az öblös beszédeknek s mielőtt zsirálnók az ígéretek hosszú váltóját, nézzük meg: van-e reá intellektuális és erkölcsi fedezet ? A kereszténység köpönyegét huzzuk | le a méltatlanul hordozóról, a nemí zeti jelszót ne engedjük oktobrista ; urak és pár rongyos vármegyéért i magukat mm izgató demokrata nagyi ságok prédájául. Bárki bármivel jön : • forgassuk meg, helyt képes-e állni szavaiért, van-e ehez elég erkölcsi és értelmi tőkéje ? A homo novusokkal való szomorú kísérletezésből gyászosan elég volt. Ex nihilo nihil. Jöjjenek olyanok, akik a múltban is | voltak valakik, akiket nem öblös szájuk, hanem életük, jellemük és tudásuk kvalifikál az ország sorsának intézésére. És jöjjenek mindenekfelett olyanok, kik személyes és páltérdekek félretételével a végső, a legfőbb, az egyetlen cél szolgálatára tudják és akarják szentelni minden munkájukat, annak a célnak, amely az agonizáló nemzetgyűlés párt- és személyi tusakodásai közt lépten-nyomon letűnt a szemek elől, amely pedig egyetlen orvosszere közéletünk minden pszichikai, anyagi és politikai nyomorúságának: jöjjenek a területi integritásért nem handab?ndázással, nem kardcsörtetéssel, hanem a komoly tudás, iiszia akarat, elszánt erő és csüggedtlen kitartás fegyvereivel küzdeni akaró és tudó egyénileg is súlyos és érintetlen politikusok. A talmi, a gyönge és könnyíi magyarok után jöjjenek az igaziak. Magyar ember s még inkább magyar politikus csak az lehet, aki vére minden cseppjével, agyának minden sejtjével és karjának minden izmával mindhalálig el van jegyezve az ezeréves Nagymagyarország szent gondolatának. G. B. A nemzetgyűlés sz&mhati ülése Budapest, jan. 21. A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József alelnök egynegyed 11 i órakor nyitotta meg. Pröhle Vilmos — az első szónok I — megemlékezik a tegnapi eseméI nyékről, majd a turánizrnus kérdéi sével foglalkozik, ami nézete szeS rint az ázsiai népek önérzetes megI mozdulása elnyomóik ellen. Amikor | hadifoglyaink érdekében az antanthatalmaknál kopogtattunk, akkor valamennyien azt mondták, hogy legyőzött államokkal nem állanak szóba. Csak a japánok vállalkoztak a Szibériábán szenvedő magyarok segítésére. Ez a tény is a turánizmus fontosságát bizonyítja. A nyugatmagyarországi eseményekkel kapcsolatosan elhangzott kijelentések igen sokat ártottak a külföld előtt a magyar érdekeknek. Nyilvánvaló tény, hogy Sigray, Prónay és Héjjas nagy érdemeket szereztek Sopron megtartása körül. Valótlanok azonban teljesen azok az állitások, amelyek Osztenburgnak is érdemeket akarnak fenntartani. A következő szónok, Rakovszky István nincs jelen. Fangler Béla kéri a Ház határozóképességének megállapítását. Időközben megérkezik Rakovszky. Beszédét a tegnapi események birálgatásával kezdi. Majd a pénzügyi kérdéssel foglalkozik. Az államháztartás ma 36 milliárdba kerül, amely összeget lehetetlen 13 vármegyéből behajtani. — Helytelen, hogy egyes képviselők szövetkezeteknél vezető állásokat vállalnak. • A közszabadságokat még mindig nem állították vissza. Ma is fordulnak elő lapbetiltások. Öt perces szünet után Rakovszky iparkodik megcáfolni a fehér könyvnek a puccs leírásáról szóló részleteit. Gaál Gaszton lemond elnöki tisztségéről {Budapest, jan. 21.) Gaál Gaszton a nemzetgyűlés tegnapi ülésén történtek következtében lemond házelnöki tisztségéről. Természetesen ismét őt választják meg a Ház elnökévé. Az ellenzék tagjai közül többen provokálták azért, mert hir szerint az ellenzéket „banda" névvel illette. Ezeket az ügyeket békés uton intézik el, minthogy Gaál Gaszton kijelentette, hogv a „banda" titulust nem használta. Nagyatádi Szabó a kormányzónál • [Budapest, január 21.) Nagyatádi Szabó Istvánt ma hosszas kihallgatáson fogadta a kormányzó a választójogi javaslat előkészítése ügyében. Erdélyben magyar néppárt alaiiult H magyarság politikai szervezkedése Folyó hó 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta Kolozsváron az erdélyi magyar néppárt a Redut nagytermében alakuló közgyűlését. • A gyűlésen Paál Árpád dr. ismertette az alakulás céljait, utána Koós Károly a párt programmját terjesztette elő, mely szerint az erdélyi magyar néppárt a következőket kívánja : Erdély védelmét az erőszakos soviniszta centralisztikus törekvésekkel szemben. Erdély az erdélyi nemzeteké legyen. Az ország törvényei közé iktatott gyulafehérvári határozat sürgős végrenajtását. Tekintettel a határozat harmadik pontjára, amely az erdélyi nemzetek és egyházak autonóm pontjait biztosítják, a teljes vallásszabadságot és a vallások autonómiájának törvénybe iktatását. A közigazgatási és a kulturális ügyeknek a nemzeti autonómia keretébe való helyezését és azt, hogy a magyarság közteher viselésétől a kulturát illető részt hiány nélkül a 1 magyar közművelődés és közoktatás részére fordítsák. Az alkotmányban és a békeszerződésben az állam törvényei részéről biztosított minden nyilvános és közszabadságot gátló és akadályozó intézkedés visszavonását. A politikai titkos rendőrség eltörlését. A katonai szolgálatnak a helyi milícia alapján való szervezését, legfeljebb három hónapi és saját területén teljesítendő szolgálattal. A szabadkereskedelmet és ipari forgalmat korlátozó intézkedések, ármaximálások eltörlését és a lakásrekvirálások megszüntetését. Az erdélyi földbirtokreform revízióját. A muuka szabadságának elismerését és biztosítását, a munkásvédelmet és a munkás szervezetek szabadságának, valamint a munkásjóléti intézmények fenntartásának biztosítását. Az uj adótörvény revízióját. Az egyenlő, általános és titkos választójogot. Zágoni István lapszerkesztő benyújtotta a határozati javaslatot, amely kimondja a programm elfogadását, a pártkör létesítését és a helyi szervezetek teljes kiépítését. A párt tisztikara igy alakult meg: Elnök : Kecskeméthy , István dr. Alelnökök: Szatmáry Ákos, Paál Árpád dr., Ferenczy Gyula, Mestitz Ferenc, Hevesi József, Szilágyi András, Réthy Károly. Titkárok: Zágoni István dr. és Kós Károly. Pártgazdák : Cseh József, Balázs István. Jogtanácsosok : Nagy Elek dr., Sillai István dr. Jegyzők: Csizhegyi Sándor, Szász Endre, Bernád Ágoston dr. és Olajos Domokos. Pénztáros : id. Csiky Sándor. Számvizsgálók: Berky József, Nagy József. Kerületi elnökök : Sándor József, Antoni István, Benkő Elek, Hubay Károly, Kovács Géza, Nagy József, Ütő Sándor. Lapunk mai száma 6 oldal.