Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-12 / 9. szám

Békéscsaba, 1922. január 12. Csütörtök III. évfolyam 9 szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : GO. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra SO K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. ü nemzetgyűlés feloszlatásának szükségességét hangoztatta ma a nemzetgyűlésen Kovács I. István képviselő, a kisgazdapárt vezető tagja. Felfogását többféleképen alátámasztotta s ha figyelemmel és elfogulatlanul olvassuk a beszédet, annak majdnem minden tételét alá kell írnunk. Azt mondja Kovács, hogy maga az a tény, hogy a tanácskozóképtelenséget naponként megállapítják, elegendő ok arra, hogy a meddő nemzetgyűlés feloszlattassék, de semmi esetre sem állhat meg az a feltevés, kogy a feloszlatott nemzetgyűlést nem követhetné ujabb nemzetgyűlés, mert a nemzetgyűlésnek vannak olyan megoldandó, még hátrálékos feladatai, amelyeket az országgyűlésre nem hagyhat, amit az országgyűlés el sem végezhetne. Ez a felfogás teljesen fedi a Körösvidék álláspontját. Igen sokszor megírtuk ezen a helyen, hogy ha a nemzetgyűlés nem tudja, vagy ha egyes tagjai vagy pártjai nem akarják teljesíteni kötelességüket, ugy fel kell oszlatni a Házat és uj nemzetgyűlésre bizni a nemzetgyűlés feladatainak elvégzését. Az a dolgok természetes rendjéből folyik, hogy addig, amig ez, vagy egy következő nemzetgyűlés az alapvető alkotmányjogi kérdéseket nyugvópontra nem hozza, szó sem lehet országgyűlés összehívásáról, amelynek egészen más a hatásköre, mint a nemzetgyűlésnek. Sajnos, a nemzetgyűlés nagy többsége ugy látszik nincs Kovács I. István álláspontján és a komoly munka helyett személyeskedésekkel, oktalanul felidézett politikai válságokkal húzzák az időt és teszik lehetetlenné azt, hogy a nemzetgyűlés a nemzettel szemben vállalt kötelezettségének eleget tegyen. Ám legyen! Ha másként nem lehet célt elérni, döntsön az ország, mert mindennél, de főképen a mandátumoknál sokkal nagyobb értékek mennek igy veszendőbe. Az osztrák nemzetgyűlési választások (Bécs, jan. 11.) A Neues Achtuhrblatt irja: Április havára kiirták a nyugatmagyarországi alkotmányozó tartománygyülési és osztrák nemzetgyűlési választásokat. A nyugatmagyarországi alkotmányozó tartománygyülést Kismartonba hivják össze. Kovács I. István a nemzetgyűlés feloszlatásáról Határozatképtelenség -- állandóan A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, január 11. Gaál Gaszton elnök pontos. 10 órakor megjelent az elnöki emelvényen és megnyitotta az ülést, hogy azonnal fel is függessze, mert a nemzetgyü'és szemmelláthatólag tanácskozásképtelen. Szünet után — mert csak 32 képviselő van az ülésteremben — ujabb szünet következik, majd annak eltelte után megkezdheti beszédét a napirend első szónoka : Kovács I. István. A nemzetgyűlés feloszlatásának szükségességéről, — úgymond, — sok mondanivalója van. Mikor nap-nap mellett látjuk, hogy a Ház határozatképtelen, ez ugy látszik nem is kerülhető el. A nemzetgyűlés feloszlatása azonban nem jelentheti a nemzetgyűlés megszüntetését, mert amig feladatait el nem végzi, addig uj országgyűlés nem hivható össze. Ha a nemzetgyűlést feloszlatni lehet, akkor uj nemzetgyűlés is összehívható. A királykérdés nyugvópontra juttatasa vegett is feltétlenül szükséges a nemzetgyűlés feloszlatása, amennyiben bizonyos disszonancia tapasztalható a nemzet nagy többsége és a képviselők lelkivilága között. Ez a diszszonancia képtelenné teszi a képviselőket kötelességeik teljesítésére. Azért is szükséges a nemzetgyűlés feloszlatása, mert az 1921. évi XLVII. t.-c. nem találkozik mindenütt azzal a tisztelettel, mely minden törvénnyel szemben kötelesség. Ez a törvény éppen olyan törvény, mint a pragmatika szankció. Szóló a trónfosztó törvényt meggyőződésből szavazta meg. Különösen csodálkozik azon, hogy Apponyi Albert gróf kétségbe vonta e törvény teljes érvényességét. Szóvá teszi, hogy a róm. kath. püspökök a koronázás emlékére bizonyos imát rendeltek el, melynek szövege újságokban is megjelent. Ez a jelenség nagy aggodalomra ad okot. Egyes ifjúsági jótékony intézmények kereteiben is politikai meggyőződések vezetését látjuk. Az 1921. évi XLVlI. t.-c. a nemzet akaratát fejezi ki. Álljunk ezzel a nemzet elé. Végét kell vetni a kétszínű játéknak. Szünetet kér. Szünet után Kovács I. István folytatja beszédét. A királykérdést már is ugy formulázzák, hogy egy rossz királyságnál jobb a köztársaság. Ezzel a kérdéssel nem szabad játszani. A köztársasági eszmét nem szabad megpendíteni. Ezután kifejti, hogy a nemzetgyűlés az államfői hatalom gyakorlásának kérdését ideiglenesen rendezte s igy nem szabhat határidőt az államfői hatalomnak a mostani kormányzó áital való gyakorlására. Ot perc szünet után külpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Leszögezi, hogy mindnyájan a területi integritás álláspontján vagyunk. Foglalkozik IV. Károly visszatérésének külpolitikai vonatkozásaival és megállapítja, hogy a francia kormánynak szandeka volt provokálni a Habsburg restauráció lehetetlenné tételét. Rámutat a szláv veszedelemre, mellyel szemben érdekeink Olaszország, Anglia és Németország érdekeivel azonosak. A külpolitika legfontosabb feladata a jó ^belpolitika. Feltétlen szükséges a nemzeti egység megteremtése s hogy mindenkit a kiengesztelődés szelleme hasson át. Foglalkozik Ugrón beszédével s ennek során Rakovszky közbeszólásaival. Bottlik József alelnök megállapítja, hogy Rakovszky nem vonta beie a vitába a kormányzó személyét. Szilágyi Lajos, majd Ugrón Gábor személyes kérdésben szólaltak fel. ' Gaál Gaszton elnök jelenti, hogy 50 képviselő a sürgősség kimondását kéri az indemnitási javaslatra. Elrendeli annak megállapítását, hogy az aláirók jelen vannak-e. ülés vége. Ujabb jugoszláv követelés Buáapest, január 11. A trianoni békeszerződés tudvalevőleg arra kötelezi Magyarországot, hogy a pécsi szénbányák termelésének 52 százalékát 5 éven át Jugoszláviának engedjük át. Ez meg is történt és a pécsi bányák tulajdonosa, a Dunagőzhajózási Társaság át is adta a szenet, melyet Jugoszlávia ki is fizetett. Most a szerbek azt követelik, hogy Mayyarország fizesse vissza a szén árát és tudják azt be a jóvátétel összegébe Csonkamagyarország képtelen jóvátételt fizetni és lehetetlen a költségvetést ezzel a tétellel megterhelni, mely évi 500 milliót jelentene. A jóvátételi bizottság hír szerint jogosnak ismeri el Jugoszlávia követelését. A miniszterelnök bécsi tárgyalásai (Budapest, január 11.) A miniszterelnök bécsi tárgyalásaival kapcsolatban az a hír terjedt el, hogy Bécsben a tanácskozásokon a magyar-osztrák pénzügyi és valutakérdések is szerepelni fognak. Megbízható információink szerint a monarchia felbomlása következtében rendezésre szoruló kérdéseket függőben hagyják és jelenleg tárgyalni nem fogják. Benes az olaszországi karlista propagandáról (Prága, január 11.) Benes miniszterelnök a képviselőház külügyi bizottságának mai ülésén többek közt a következőket mondotta: A Zita volt királyné svájci utazását egyszerűen az anyának engedték meg, aki gyermekeit keresi föl. Az olasz karlista propagandáról szóló újsághírek nem igazak. Nekem egészen más bizonyitékaim vannak Olaszország politikájáról és ezekből kitűnik, hogy Olaszország ilyen propagandát sem hivatalosan, sem nemhivatalosan nem támogat. Az olasz közvélemény sem óhajtja a karlistapropagandát. Román-szerb királyi nász {Belgrád, jan. 11.) A szerb sajtó rendkívül meleg hangon ír Sándor királynak és Mária hercegnőnek eljegyzéséről. Általános a vélemény, hogy a két dinnasztia közötti rokoni kötelékek megteremtésével Jugoszlávia és Románia szövetségének kapcsolata örök időkre megerősödött. Az esküvőt, hir szerint, a szerb udvari gyász miatt csak márciusban fogják megtartani. Az Ir—Angol béke (,Dublin, január 11.) Az a terv, hogy De Valerát újból ir köztársasági elnökké válasszák, meghiusult. Hatvan képviselő szavazott De Valera ellen és 58 mellette. Az angol kormány elhatározta, hogy az angol csapatokat a szabad ir állam területéről visszavonja. Ezzel párhuzamosan leszerelik az ir királyi csendőrséget is. Politikai körökben hire jár, hogy rövid időn belül minden sinnfein politikai foglyot szabadon bocsátanak. Nemzeti kongresszus Egyiptomban (Kairó, jan. 11.) A Waft nevü egyiptomi nemzeti bizottság manifesztumot adott ki, melyben kijelenti, hogy egyetlen minisztériumot sem támogat addig, amíg Zaghlul basának és társainak meg nem engedik a hazájukba való visszatérést. A Waft elhatározta, hogy nemzeti kongresszust hiv egybe, amelyen az összes egyiptomi küldöttek nyilvánosságra hozzák kívánságaikat és terveiket és igy tájékoztatják egymást az általános országos kívánalmakra nézve.