Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-15 / 37. szám

Békéscsaba,, 1922. /gfl/mfr 75, Szerda III. évfolyam 37. szám, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALs Békéscsabán, Szent István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma s 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: hóra 50 K, negyedévre ISO K, Egyes szám éra 3 K. £gy félévre 300 K. Egy nap Még csak egy nap és ~ ha nem történt ma, vagy nem következik holnap valami előre nem látott, bár várva várt esemény, a nemzetgyűlés feloszlik, mielőtt feladatát teljesen elvégezte volna s ilyenmódon a hátra levő tennivalók elvégzésére uj nemzetgyűlést kell egybehívni. A hátra levő tennivalók legsürgösebbike a választójogi törvényjavaslat megalkotása volna, melynek tető alá hozatalára ugy a kormány, mint a pártok mindent megtettek — az utolsó pillanatban. De kérdjük: miért kellett ennek is a legutolsó percre maradni? Miért volt minden fontosabb, sürgősebb annál a törvénynél, melynek helyes vagy hibás megalkotása, sőt esetleg meg nem alkotása, végzetes kihatással lehet legközelebbi sorsunkra ? Hiszen nem mindegy az, hogy minő alapon, minő jogcímen, kik kerülnek be az ország házába s kikre lesz bízva az ország újjáépítésének nagy munkája! Az a választójogi rendelet, amelynek alapján egyesek most választtatni szeretnének, mely utólag ugyan törvényesíttetett, még a forradalmak viharának levegőjében jött létre és — sajnos, a következmények megmutatták — nemcsak hogy a magyar nép lelkétől, tradicióitól áll távol, de a demagógiának is olyan tág teret nyit, hogy nem — miként minden hazáját igazán féltő magyar kívánja — a legjobbaknak nyitott érvényesülési lehetőséget, de az izgágák előtt tárta ki a szereplés terének kapuit. A kormány mindezt igen jól tudja és éppen ezt mérlegelte akkor, amikor a kor követelményeit figyelembe véve olyan választójogi törvényt alkotott, amely lehetőleg kerüli a hibákat s levonja a tanulságokat a közelmúltból. Most aztán mérlegelhetjük azt, hibáztatható-e a kormány a javaslat beterjesztésének késedelméért, vagy hibáztatható-e az ellenzék azért, mert talán meg yőződésből, de semmi esetre sem az ország érdekében téve, megakadályozza azt, hogy a javaslatból az utolsó pillanatban törvény legyen. Az első esetre, a kormány késedelmére minden mentség meg van. Az egyik — és ez a legfőbb, — éppen az ellenzék magatartása, mely folytonos személyeskedésekkel, elintézett kérdések felmelegítésével olyan atmoszférát teremtett a politikai életben, mely semmi esetre sem volt alkalmas a választójogi törvény megalkotására. De mentsége a kormánynak az is, hogy a választójogi törvényt, mely az utóbbi évek folyama alatt oly soksok viharon, változáson ment keresztül anélkül, hogy kipróbálható let} volna, — nem volt szabad elhamarkodva megalkotni. A Friedrich-féle rendelet olyan mértékű jogkiterjesztést jelentett, amely feltétlenül egészségtelen következményekkel járt, de viszont visszafejlődni sem lehetett. Olyan javaslatot kellett tehát készíteni, mely nem vesz el szerzett jogokat, de viszont a természetes fejlődésnél gyorsabb tempóban sem halad előre. Ennek a kívánalomnak pedig a kormány javaslata megfelelt. Ami az ellenzék felelősségét illeti, arra könnyű a felelet szintén. A pillanatnyi sikerért a tömegek előtt, nem szabad országos érdekeket veszélyeztetni. Azért, mert a javaslat a kormány javaslata, nem lehet visszautasítani s törvénnyé válását megakadályozni. Lehetnek honorálható hazafias aggodalmak s ezeket a kormány feltétlenül el is ismeri, de ma minden hazafi előtt csak egy érdeknek kell lebegni, az ország egyetemes érdekének. Ez az érdek pedig azt követeli parancsolólag, hogy ezen az egy napon el kell dönteni a választójog sorsát, mert nem szabad ma már semmiféle megrázkódtatásnak kitenni a nemzetet. Nem halasztják el a génuai konferenciát Bécs, febr. 14. A N. Fr. Pr. jelenti Londonból: Lloyd George az alsóház mai ülésén kijelentette, hogy eddig nem volt szó a génuai konferencia elhalasz tásáról Közölte a miniszterelnök azt is, hogy a jóvátétel kérdésében Franciaországgal nem jött léire megegyezés abban az irányban, hogy miképen osszák fel a Németország által fizetendő 1 milliárd aranymárkát. London, febr. 14. Lloyd George kijelentette az alsóházban, hogy Oroszország a génuai konferenciára való meghívást elfogadta. A nemzetgyűlés keddi ülése Budapest, február 14. Bottlik József alelnök a nemzetgyűlés mai ülését 10 óra 25 perckor nyitotta meg. Bejelenti, hogy Windischgrátz Lajos herceg és Gaál Gaszton napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Windischgrátz felszólalásának célja, hogy tisztázza magát a burgonyadara kivitelével kapcsolatban ellene emelt vádak alól. Gaál Gaszton ismerteti azokat az engedményeket, amelyeket a kormány az ellenzéknek tett a választójogi javaslat ügyében. Napirend szerint a Ház határoz Meskó Zoltán és társai ama indítványa felett, hogy a választójog tárgyalásának tartamára az üléseket 10 órában tartják. A Ház egyhangúlag elfogaaja az indítványt. Rassay Karoly a kisebbségi vélemény szószólója Gaál Gaszton beszédével foglalkozik. Azt mondja, hogy Ház elnöke a kormány részéről tett engedményeket ugy állította be, mint az ellenzéknek tett engedményeket. A választójogi javaslattal szemben elutasító álláspontot képvisel, mert véleménye szerint a történelemben nincsen példa arra, hogy a választójog visszafejlődött volna. A Friedrich kormány is azért fogadta el az általános titkos választójogot, mert a Károlyi kormány azt már elfogadta. A jogfosztást érthetetlennek tartja az integritás szempontjából is. A miniszterelnöknek elég világosan kell nyilatkoznia, hogy mi fog történni február 16-ika után. Véleménye szerint ha ez a javaslat nem fog törvényerőre emelkedni, akkor csak a Friedrich-féle választójogi javaslat szerint lehet választani. Visszautasítja a jogfosztást és az okrojt egyaránt. Javaslatot terjeszt be abban az irányban, hogy az írniolvasni tudást fogadják el a négy elemi helyett. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Schlachta M irgit a nők választójoga érdekében szólal fel. Apponyi Albert szólal fel ezután. A javaslatot azért nem fogadja el, mert nagymértékű jogfosztást lát benne. Az az aggodalma, hogy a demagógia túltengése esetén az országgyűlés megtelik nem kivánatos elemekkel, valamint az, hogy kiszorul a magasabb értelmiség. A törvényjavaslat statisztikai melléklete szerint a 15 százalék elhagyásával nem lehet elérni, hogy a demagógia ne érvényesüljön. Ami pedig az intelligencia biztosítását illeti, melyre nézve a javaslat a választásokon olyan kollektiót akar létrehozni, mely a magasabb intelligenciát honorálja, ezt a választók csökkentésével elérni nem lehet és ebbe semmi körülmények között nem mehet bele. Két cél elérésének csak csak egy módja van az általános szavazati jog megteremtése ; a veszély elhárításának egyedüli módja pedig a kisebbség védelmének biztosítása. A következő feliratot javasolja a kormányzóhoz való felterjesztés céljából : A nemzetgyűlés mandátuma február 16-án lejár és az uj választójogi törvény még nincs megalkotva és a jelen viszonyok mellett ennek törvényerőre emelése lehetetlennek látszik. Nem akarják vizsgálat tárgyává tenni, hogy kinek a hibájából állott elő a helyzet, csupán azzal foglalkoznak, hogy mi történjék akkor, ha a nemzetgyűlés tényleg feloszlanék anélkül, hogy választójogi törvényt tudna alkotni. Ebben az esetben a kormányzóra hárul az alkotmányos kötelesség, hogy az uj nemzetgyűlés összehívása iránt intézkedjék. A felirat további részében jogilag hosszasan azt fejtegeti, hogy abban az esetben, ha a választójogi javaslat törvényerőre nem emelkednék, csakis a Friedrich-féle választójogi rendelet alapján lehetne megejteni a választásokat. A felirat végén hivatkoznak a kormányzónak a nemzetgyűlés előtt tett esküjére és arra kérik, hogy amennyiben olyan előterjesztés jönne hozzá, hogy a választójogi javaslatot rendelet utján léptessék életbe, ezt mellőzze és az alkotmányjogi válság veszélyét hárítsa el. Somogyi István mint az igazolóbizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését. Lapunk zártakor az ülés foluik. Leventéit a tripoliszi lázadást Róma, febr. 14. MTI. szikratávirata. A tripoliszi bensziilöttek felkelési kísérlete meghiúsultnak tekinthető. A katonai parancsnokságok a vasútvonal őrzésére megfelelő intézkedésekét tettek. A felkelőket szétverték. Ir ezredeket állítanak fel (London, február 14.) Királyi dekrétum megengedte, hogy Írország két ezredet állithat fel. Stinnes terjeszkedése {Prága, február 14.) A Cas jelentése szerint Stinnes ügynökei megvásároltak két prágai petroleumcéget. (Róma, február 14.) Stinnes pénzcsoportja a Nápoly—Delamerikai Tengerhajózási rt. részvénytöbbségét megszerezte.