Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-29 / 24. szám

Békéscsaba, 1922. január 29. mlaniMHwiBiiw írni— mrf—ni Vasárnap 1/1. évfolyam 24. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Bé-késcsabán, Szent litván-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra BO K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Munkakötelezettség A belügyminiszter egy nagyfontosságú, de egészen szokatlan törvényjavaslatot terjeszt legközelebb a Ház elé. E törvényjavaslat azt célozza, hogy közérdekű munka teljesítésére minden polgár legyen kötelezhető. „Közérdekű munkának kell tekinteni minden olyan munkát, amely valamely közhatóság, közhivatal vagy közintézmény működésének, közérdekű üzem teljesítésének, fenntartásának, vagy őrzésének, végül helyi vagy országos elemi csapás, vagy más belsé veszedelem elhárításának lehetővététele céljából szükséges." Ez azt jelenti, hogy ezentúl — mivel a katonai kötelezettség megszűnt — az állam kötelezheti polgárait, hogy életük valamely szakában readelkezésére álljanak az államnak fontos állami, közérdekű munka végzésére. Mondanunk sem kell, hogy e törvényjavaslat törvényerőre való jutása óriási hatással lesz egész állami életünkre. Az állam igy fontos beruházások eszközlésére állandóan kap annyi munkaerőt, hogy az újjáépítés hatalmas arányokban megkezdődhetik. De az is bizonyos, hogy nagyon sokan ellenezni fogják e javaslat törvényre jutását, félvén annak szociális következményeitől, mely főként munkahiány alakjában mutatkozhatna. Sokan pedig egyszerűen azért fogják ellenezni a törvényt, mert irtóznak mindennemű közadózástól. Kétségtelen, hogy komoly mérlegelés tárgyává kell tenni ezt a korszakalkotó törvényjavaslatot. De eleve ki kell kapcsolni azt az ellenállást, amelyet a köímunkától való irtózás teremt. Maga a gondolat határozottan szimpatikus. Elvégre akkor, amidőn a polgárság az évekig tftrtó katonáskodástól megszabadul, könnyen teljesíthet sokkal rövidebb ideig olyan munkát, mellyel az egész országot viszi előbbre. De szimpatikus főként azért, mert e törvény belenevelné az emberekbe azt a gondolatot, hogy igenis kell mindenkinek dolgoznia a közért még úgyis, ha egyéni haszna nincs beiőle. E gondolatnak beidegzése és megvalósulása pedig szükséges ahoz, hogy talpraálljunk. Kedden kezdi meg a Háza választójogi javaslat tárgyalását A husztagu bizottság összetétele Budapest, január 28. A pénteki ülésen nyújtotta be a belügyminiszter a nemzetgyűlés elé a választójog reformjára vonatkozó javaslatot és kérte husztagu bizottság kiküldését a javaslat tárgyalásának előkészítésére. A kisgazdapárt nagyatádi Szabó Istvánt, Dömötör Mihályt, Simonyi Semadam Sándort, Henz Károlyt, Szijj Bálintot, Kovács J. Istvánt, Meskó Zoltánt, Rubinek Istvánt, Gömbös Gyulát és Könyves Lajost, a keresztény nemzeti egyesülés pártja Haller Istvánt, Ernszt Sándort, Gerencsér Istvánt és Szabó Józsefet (Budapest), a disszidensek Karaffidth Jenőt és Fáy Gyulát, az ellenzék Homonai Tivadart, Beniczky Ödönt, Rassay Károlyt és Vázsonyi Vilmost jelölte a bizottságba. A bizottságot a szombati ülésen választották meg és már meg is kezdi értekezleteit, amelyek eredményeképen már kedden a Ház elé kerül a választójogi javaslat. * A nemzetgyűlés szombati ülése Budapest, jan. 28. A nemzetgyűlés szombati ülését fél 12 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Schlachta Margit napirend előtt több indítványt nyújt be a nők választójogának szabályozása ügyében. A napirend értelmében áttérnek ezután a választójogi javaslat ügyében javasolt husztagu bizottság megválasztására. A napirend második pontja az ipartörvény revíziójáról szóló javaslat targyaiása. Pdlffy Dániel az első felszóllaló. Igen szomorúnak találja, hogy 38 évnek kellett elmúlnia addig, amíg ez a törvényjavaslat a Ház elé kerülhetett. Ismerteti a magyar kézműipar helyzetét. Megállapítja, hogy Németország kormányai mindenkor lelkiismeretes gondozói voltak a kézműiparnak és a háború alatt is mindenkor a kézműipar megerősítését és fejlesztését tartották szem előtt, mig nálunk a háború teljesen tönkretette a kézműipart. Nálunk a nagy gyárosokat mentették fel, amig a kisiparosságot a pusztulásnak szolgáltatták ki. A magyar kézműipar mai helyzetére és jövő fejlődésére nézve igen előnyös körülmény, hogy megszűnt a közös vámterület. A kisipar ügyében is hazafias politikát kell folytatni. Gondoskodnia kell a törvénynek arról, hogy azok a kézmüiparosok, akik a háború és a bolsevizmus idején bizonyságot tettek hazafiságukról, megelégedett tűzhelyet és boldogságot találjanak Magyarországon. — Gondoskodni kell arról, hogy ne a nagytöke szedje le a kézműipar munkájáért a tejfelt, hanem a kézműiparos lássa hasznát munkájának, hogy a kisiparosság is olyan erős osztálya lehessen az ország társadalmának, mint a kisgazdák tömege és vehesse ki részét teljes erejével az ország gazdasági újjáépítésében. Fontos intézkedése a javaslatnak, hogy gondoskodik az iparosság megfelelő képesítéséről. A mestervizsgának feltétlen szükségességét hangoztatja. A tanoncokat vallásos oktatásban is keli részesíteni, ünnepélyesen kijeleníi, hogy a kézmiiiparosság a legbensőbb békességben kíván élni a gazdatársadalommal, a gyáriparosokkal és az ipari munkássággal is. Az ipartörvény revíziójáért köszönetet mond a kormánynak. A ja! vaslatot elfogadja. Elnök felolvassa a választójogi javaslat 20 tagu előkészitő bizottságának névsorát, amely szerint a bizottságba Dömötör Mihályt, Ereki Károlyt, Gerencsér István, Fáy Gyulát, Haller Istvánt, Kovács J. Istvánt, Meskó Zoltánt, Rubinek Istvánt, Simonyi-Semadam Sándort, nagyatádi Szabó Istvánt, Szabó Józsefet, Szijj Bálintot, Gömbös Gyulát, Beniczky ödönt, Vázsonyi Vilmost és Mándy San.ut választották meg. A Ház elfogadja Púllfy Dániel indítványát, amely szerint az ipartörvény tárgyalásának tartamára a nemzetgyűlés egy órával meghosszabbítja üléseit. Hétfőn érkezik meg a harmadik tuszszállitmány Budapest, január 28. Január hó 30-án (hétfőn) délelőtt f él 11 órakor érkezik meg Budapestre, a Keleti pályaudvarra a harmadik tuszszállitmány Oroszországból. A szállítmány tagjai között 104 volt hadifogoly, 13 asszony és 10 gyermek van. Kiüldözött magyar gyermekek Békéscsaba, jan. 28. Szombatra virradó éjjel hét apró, alig 4—6 éves lelencgyermek érkezett meg kétségbeesett sírással, dideregve. éhesen a békéscsabai vasútállomásra. Hamarosan megállapították, hogy a hét kis árvát a szívtelen martalóc oláhok űzték ki a temesvári gyermekmenhelyből és áttették őket a magyar határra. A sírdogáló gyermekeket ideiglenesen a rendőrségen helyezték el, mig a délután 5 órai vonattal (még szombaton) Szegedre továbbították őket, ahol a gyermekmenhely gondozásába kerülnek. A kis magyar árvák lelketlen kitelepítése a legkeményebb tél idején, ujabb felháborító példája oláh szomszédaink embertelenségének. Ujabb vád Németország ellen (London, jan. 28.) Lloyd Grayn kijelentette, hogy szinten L'oyd George véleményét vallja, amely szerint elkerülhető lett volna a világháború, ha Szerbia és a volt monarkia közötti konfliktus békés elintézését konferencia elé vitték volna. A konferencia összehívásának tervét Anglia vetette fel és Németország utasította vissza (— a győztesek állítása szerint). Földbirt ohrendezes Csorváson Az országos földbirtokrendező bíróság folyó év és hó 10-én tartott tanácsülésében végzésileg kimondta, miszerint orosházi és csorvási földnélküli lakosok között földbirtokpolitikai célokra közérdekből megindítja az 1920. évi XXXVI. t.-cikken alapuló megváltási eljárást a volt gróf Almássy-féle, jelenben Küszler Henrik nagytétényi földbirtokos (?) tulajdonát képező 900 magyar hold területű mezőgazdasági birtokra. Ezen birtok tudomásunk szerint már 30 év óta bérbe van adva s jelenbeni tulajdonosa 1921-ben vásárolta meg, miért is elsősorban kerül megváltás alá az emiitett törvény szerint. Tőzsdei jelentés (Budapest, január 28.) Valuták a budapesti magánforgalomban : Dollár 680, márka 358, lei 515, szokol 1325, bécsi kifizetés 8 és egynegyed. Budapest Zürichben 072 és fél ponttal zárult. Terménytözzde: buza 23 —2340, árpa 1775—1875, rozs 1475 —1525, cirok 13—1350, korpa 12. Sertésárak: Prima 88, közép 80—83. könnyű 76, szalonna 104, zsir 150. Legfényesebben tisztit és legjobban konzerválja a cipőt a Pyram Lapunk mai száma 6 oldal.