Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-02-08 / 31. szám
Békéscsaba, 1922. februdr 8 Hörös vidék Mi van ma ? 1922. február 8., szerda R. kath.: Math. János Prot.: Aranka Napkelte 7 óra 20 perckor nyugta 17 óra 09 perckor (5'09). Holdkelte 13 óra 18 p. (délután) nyugta 4 óra 02 perckor (reggel) Este fél 8 órakor: Színházi előadás. a Vitézi Szék bálja Megírtuk annak idején, hogy a Vármegyei Vitézi Szék a megye minden nagyobb helyén propaganda hangversenyeket és bálakaí rendez, mely mulatságok előkészületei már mindenütt befejeződtek. A vármegyei Vitézi Bál február 25-én Gyulán lesz a vármegyeház nagytermében s mint értesülünk, a legközelebbi napokban a meghívók szétküldése is megkezdődik. A bállal egyidejűleg nagyszabású propaganda hangverseny is lesz, kiváló fővárosi művészek résztvételével. A gyulai bálon kivül a békési járás id. vitézi hadnagya, Bertly János százados már megszervezte Mezőberényben a bálrendező bizottságot, mely komoly akarattal a környék legszebb mulatságát teremti meg. A Vitézek Báljára magasrangu fővárosi vendégek is érkeznek. „Hiszek egy istenbeu, hiszek egy hazábao, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Ámen." HIREK — A MTI közgazdasági hírszolgálata. Hirt adtunk arról, hogy a Magyar Távirati Iroda Békéscsabán önálló fiókot állit fel. Mint értesülünk, a fiók megszervezése már olyan stadiumba jutott, hogy a jövő hét elején megkezdheti működését. A hírszolgálat lebonyolítását egyelőre négy telefonon végzi. Híranyagát közvetlenül Budapestről kapja. Ugy bel-, mint külföldi tőzsdei árfolyamokat, termény-, liszt-, őrlemény-, marha-, sertés-, bor-, bőrjelentéseket, élelmiszerpiaci árakat stb. a legnagyobb gyorsasággal és pontossággal fogja az előfizetőknek telefonon vagy Írásban szolgáltatni. Előfizetőket már most felvesz a Magyar Távirati Iroda békéscsabai fiókja, Andrássy-ul 6. Telefonok 161, 168, 169, 170. — Alsólendvát visszacsatolják. A Zalamegyei Újság irja: A határmegállapitó bizottság körtávirata szerint Alsólendvát február elején a szerbek kiürítik és a magyar csapatok átveszik. Alsólendva megszállásával nemcsak magát a községet kapjuk vissza, hanem ezenkívül még több község is felszabadul a szerb iga alól. Értesülésünk szerint a határkiigazitás a Lendva-patakig fog kiterjedni. — Sajtóhibaigazitás. Apponyi utcák cimíi tárcaban a jobbágyok kezén volt telkek száma 606 és 218 urberi teleknek szedetett, 606 és 2/s telek helyett, — továbbá a 746 zsellér ház helyett 746 zsellér telek említtetik, ami zavarólag hat a számításra. A valóságos állapot volt 606 úrbéri felek (vagyis sessió és nem senio) 746 zsellérház 95 sessiónak számítva, igy 606 + 95 701 egész telek és 3/»-ad. — Szentetornya és Gyopárhalma egyesítése. A belügyminiszter Szentetornya és Gyopárhalma egyesítése tárgyában Krajnik György és társai által felterjesztett beadványt szakszerű tárgyalás és jelentéstétel végett leküldte a vármegyéhez. — Külföldi kereskedők Szegeden. Az utóbbi időben számos külföldi kereskedő érkezett Szegedre akik különös érdeklődést tanúsítanak a tojás, az ölt- és fagyasztott baromfi, szalonna, szalámi, zsir, befőtt, és kenderáru készletek iránt. December és január hónapokban mintegy 200 waggon makói hagymát szállítottak külföldre 150 millió korona értékben. A külföldi kereskedők a jövő idényre nagymennyiségű friss gyümölcsöt is biztosítottak. Két amerikai cég állandó képviseletet létesített Szegeden paprika és más termények bevásárlására. — Selejtezik a járásbirósági irattárat. A szegedi kir. ítélőtábla elnöke elrendelte a békéscsabai kir. járásbíróság irattárának selejtezését. A járásbíróság felszólitja mindazokat, akik 1889., illetőleg 1911. év előtt kelt vagy érkezett ügydarabokat (vagy azok másolatait) akarnak megőriztetni, illetőleg kikérni, harminc nap leteltén belül jelentkezzenek indokolt kérelmükkel a békéscsabai járásbíróság vezetőjénél. — Menhelyi gyermekek az ellátatlanok sorában. A közélelmezési miniszter az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó gyermekeknek folyó év március hó 1-től az ellátatlanok névjegyzékébe való felvételét és részükre havonta és fejenként 6 kgr. liszt kiszolgáltatását engedélyezte. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozza a rendeletben, hogy azok az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó j gyermekek is, akiket kiadtak családokhoz, tekintet nélkül arra, hogy az illető család őstermelő-e vagy sem, az ellátatlanok névjegyzékébe veendők fel. — Farkascsordák garázdálkodnak a csíki hegyekben. Brassóból irják : A csiki hegyekben anynyira elszaporodtak a farkasok, mióta az oláhok szigorúan megtiltottak minden fegyverviselést és vadászatot, hogy alig van nap anélkül, hogy valamelyik községben ne garázdálkodjanak. Legújabban Bánkfalva, Kászon és Alcsik falvakba tört be éjnek idején egy-egy farkasfalka; behatoltak az istállókba és rengeteg szarvasmarhát, juhot és kutyát faltak fel. A lakosság tehetetlen a vadállatokkal szemben. — Legelőárverés Gyulán. Gyula város tanácsa elhatározta, hogy a Gyula határában levő (kb. 206 holdnyi) kispéli legelőt f. évi február hó 14-én egy évre haszonbérbe adja. A bérbeadás 14-én nyilvános árverés utján történik meg a gyulai városháza nagytermében. Kikiáltási ár 80 ezer korona. Bánatpénz 20 ezer korona, ami az árverés megkezdése előtt lefizetendő. A bérösszeg felét azonnal, másik felét pedig 1922. évi május hó 1-én kell befizetni. — Megdrágult a szénkéneg. A földmivelésügyi miniszter arról értesiti a közönséget, hogy a nyersanyag és beszerzési, valamint a gyártási költségek megdrágulására való tekintettel a szénkéneg métermázsáját 600 korona helyett 700 koronában állapította meg. A szénkéneget a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest, V., Alkotmányutca 29. szám alatt) illetve a vidéki bizományi szénkénegraktárak utján szerezheti be a közönség. — Kőanyagszáliitási kedvezmény. A kereskedelmi miniszter az állami és vármegyei törvényhatósági utak kőanyagainak szállítására a mult év végéig érvényesített vasúti viteldíj kedvezményt a folyó év január hó 1-től március l-ig az előbbi módozatok mellett engedélyezte és értesítette a vasutigazgatóságokat az engedélyezett meghosszabbításról. — A „Magyar Nép", Rákosy Gyula kitűnő képes családi lapja legújabb száma tele van szebbnél-szebb fényképfelvételekkel a „Láthatatlan vendég" estélyéről, az elhunyt pápa tiszteletére tartott gyászmiséről, a szegedi malom égéséről, a ceglédi Kossuth-muzeumról, a bécsi nagy pénzbőségről stb. stb. A szövegrészből Hungarus „Szilánk"-jai mellett kiemeljük Pósa Lajos versét, Bartóky József és Timár József novelláját, a falu kultúrájáról, az uszó jéghegyekről szóló cikkeket, továbbá a gazdag hir és munka-, gyermek és gazdaság rovatokat. A „Magyar Nép" e heti számához a „Munkaiskola" cimmel 10 oldalas melléklet is van csatolva, melyet különösen a tanítóság forgathat nagy haszonnal. A „Magyar Nép" előfizetési ára negyedévre 60, félévre 110 korona. Egyes szám ára 5 korona. A „Munkaiskoládra való előfizetés ára egy évre 60 korona. Megjelenik havonta. Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal, Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 30. sz. — Falopás Kétegyházán. A kétegyházai csendőrörs megállapította, hogy Molnár Ferenc és Pálfi István lőkösházai határbeli Singer Ádám tanyáján lakó cselédek, Szécsényi Lajos kétegyházi lakostól 6 szál akácszerszámfát 720 korona értékben és Tyeluk János kétegyházai lakostól 4 szál akácszerszámfát 400 korona értékben elloptak. A tolvajokat a gyulai kir. járásbíróságnak jelentették fel a csendőrök. — Az ipartestület bálja Békésen. Szépen sikerült bálát rendezett a békési Ipartestület mult hó 21-én a városi bérház nagytermében az elszegényedett iparosok segélyalapja javára, valamint a testület közszükségleteinek fedezésére. A bál anyagilag is jól sikerült, melyhez felülfizetéseikkel hozzájárultak : Rózsási és Szántó, Fülöp József 170—170 K, dr. Borbély János. dr. Telegdy Lajos, Gaál Gyula, Barkóczy József 100—luü K, Bodorik János 80 K, Hauszler Béla, Radesits Mihály, Csuta Lajos, ifj. Gaál Károly 70—70 K, Baji Gergely, Szombati Mihály, Szász Ferenc, Kiss Mihály, Szabó Mihály, Hídvégi Lajos, Bonczos András, Szilágyi István. Megyeri Gergely, Szabó Imre, Harmati László, Gaál József, Balogh Dezső, Schönfeld Dezső, Puncsemberger Ferenc 50—50 K, ifj. Szabó Mihály, Kun László, Csikós István 40—40 K, Vertán Dezső, Sal Béla, Ardeleán János, Kiss M. Lajos, Kátai Imre 30-30 K, Borbély László, N. N., Kiirthi Sándor, Brankovics József, Pánczél László, Komán Károly, Wencel Defcső, dr. Biró Emil, Futaki Gergely, ifj. V'áradi Béla, Váradi Béla, Szabó Lajos, Szerencsi Imre, Sáró Pál, Pápai Ferenc, Váradi László, Szabó Péter 20—20 K, Bayer László. Czira Lajos, Nagy Gy. Imre, Kun Imre, Gyurkó György, Mészáros jános, Varga János. Kovács Gábor 10—10 K, Tóth Endre 40 K. — Fogbetegek figyelmébe ! Legújabb módszer szerint, garancia mellett készülnek nálam: müfogsorok szájpadlás nélkül, aranykoronák, aranyhidak, fogtömések és foghúzások. Brassói Greising Albert müfogász, Kinizsi-u. 7. (Pápai-ház.) * Nádor Mozgó. „Az égő folyam" és a „Haláltutaj". Két hatalmas, szenzációkban és trükkökben bővelkedő film kerül a héten bemutatásra és pedig szerdán, csütörtökön „Az égő folyam", míg pénteken és szombaton a „Haláltutaj". Mindkét filmkolosszus a Czezarina szerzőjének müve, ki utólérhetetlen fantáziával az érdekfeszítő jeleneiek állandó sorozatát adja, hogy a nézők megszakítás nélkül csodálkozzanak és bámuljanak. Mesteri rendezés, művészi kiállítás és hihetetlen fantázia adják e két filmnek meg azt az értéket, amilyen óriási sikerrel még mindenütt bemutatásra került. A GAZDASÁGI EGYESÜLET KÍZLEI8ÉHYH Köztenyésztésre szolgáló bikák biztosítása. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a tenyészapaállatok beszerzése terén fennforgó nehézségek enyhítése, a községi, közbirtokossági stb. közös vagyon megóvása, valamint az állategészségügy érdekeinek közvetett módon való megvédése céljából 60550—1922. XII-A számú körrendeletében utasította a vármegyei és városi törvényhatóságokat, hogy a községi vagyon kezeléséről szóló szabályrendelet megfelelő kiegészítésével gondoskodjanak arról, hogy az összes köztenyésztésre használt községi bikákat — az elöljáróság vagy városi tanács vagyoni felelősségének terhe mellett — baleset vagy betegség folytáni kényszervágásból, vagy elhullásból származható károk ellen biztosítsák. Ugyancsak ezen rendelet a biztosítás előnyeinek ismertetésével felhívja a községi közbirtokosságokat, legelöbirtokosságokat, úrbéres közösségeket, állattenyésztő egyesületeket és szövetkezeteket, melyek a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-c. 25. §-nak alapján közös használatra szolgáló bikák beszerzésére köteleztettek, öszszes köztenyésztésre használt bikájukat biztosítsák. Utal a rendelet arra, hogy utasitva legyenek a közigazgatási bizottságok, miszerint az osztatlan közös legelőkről szóló 1913 évi X. t.-c. alapján történő legeltető társulatok megalakításánál, vagy a társulati jegyzőkönyvek bemutatása alkalmával intézkedés tétessék az irányban, hogy azok a társulatok, melyek saját tenyészbikával birnak, azokat biztosítsák és az azok gondozásánál felmerült költségek közé a bikabiztositási dijak is felvétessenek. Végül felhívja a körrendelet azokat a magántulajdonosokat, akiknek bikái tenyészigazolvánnyal vannak ellátva, hogy saját jól felfogott érdekükben ne ^mulasszák el bikáikat biztosítani. A bikabiztositással járó költségek, ha a bikatartási, illetve állattenyésztési alapból nem fedezhetők, ?kkor azok a közös gazdálkodási költségek, vagy a legeltetési dijak megfelelő felemelésével vagy az anyaállattulajdonosok közötti megosztással viselendők. A m. kir. földmivelésügyi miniszter megengedi továbbá a biztosítási dijak fedezésére a községi állategészségügyi pénzalapok igénybevételét. A szegényebb községek, közés legelőbirtokosságok stb. pedig a vármegyei állattenyésztési vagy a vármegyei ebadó-alapból megfelelő segélyben részesíthetők. A közrendelet érvényt óhajtván szerezni az abban foglaltaknak, utasítja a törvényhatóságokat, miszerint a tett intézkedésekről és a biztositások foganatosításáról három hónapon belül, a minisztériumhoz jelentést tegyenek. Részvényjegyzési felhívás A hazai állattenyésztés és állatkereskedelem szilárdabb alapokra való helyezése szempontjából alakulóban van Budapesten az Állattenyésztők Lókereskedelmi és Állatforgalmi Részvénytársasága, mely nemzeti ügyet vél szolgálni akkor, amikor csonkaországunkban az állattenyésztés fejlesztését tűzvén ki célul, a magyar lókereskedelem és állatforgalomnak szolid eszközökkel való megerősítését biztosítván, lótenyészj tésünk régi jó hírnevét van hivatva ! visszaállítani.