Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-08 / 31. szám

Békéscsaba, 1922. februdr 8 Hörös vidék Mi van ma ? 1922. február 8., szerda R. kath.: Math. János Prot.: Aranka Napkelte 7 óra 20 perckor nyugta 17 óra 09 perckor (5'09). Holdkelte 13 óra 18 p. (délután) nyugta 4 óra 02 perckor (reggel) Este fél 8 órakor: Színházi előadás. a Vitézi Szék bálja Megírtuk annak idején, hogy a Vármegyei Vitézi Szék a megye minden nagyobb helyén propaganda hangversenyeket és bálakaí rendez, mely mulatságok előkészületei már mindenütt befejeződtek. A vármegyei Vitézi Bál február 25-én Gyulán lesz a vármegyeház nagytermében s mint értesülünk, a legközelebbi napokban a meghívók szétküldése is megkezdődik. A bállal egyidejű­leg nagyszabású propaganda hang­verseny is lesz, kiváló fővárosi mű­vészek résztvételével. A gyulai bálon kivül a békési járás id. vitézi had­nagya, Bertly János százados már megszervezte Mezőberényben a bál­rendező bizottságot, mely komoly akarattal a környék legszebb mulat­ságát teremti meg. A Vitézek Bál­jára magasrangu fővárosi vendégek is érkeznek. „Hiszek egy istenbeu, hiszek egy hazábao, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Ámen." HIREK — A MTI közgazdasági hír­szolgálata. Hirt adtunk arról, hogy a Magyar Távirati Iroda Békéscsa­bán önálló fiókot állit fel. Mint ér­tesülünk, a fiók megszervezése már olyan stadiumba jutott, hogy a jövő hét elején megkezdheti működését. A hírszolgálat lebonyolítását egyelőre négy telefonon végzi. Híranyagát közvetlenül Budapestről kapja. Ugy bel-, mint külföldi tőzsdei árfolya­mokat, termény-, liszt-, őrlemény-, marha-, sertés-, bor-, bőrjelentése­ket, élelmiszerpiaci árakat stb. a legnagyobb gyorsasággal és pontos­sággal fogja az előfizetőknek tele­fonon vagy Írásban szolgáltatni. Elő­fizetőket már most felvesz a Magyar Távirati Iroda békéscsabai fiókja, Andrássy-ul 6. Telefonok 161, 168, 169, 170. — Alsólendvát visszacsatolják. A Zalamegyei Újság irja: A határ­megállapitó bizottság körtávirata sze­rint Alsólendvát február elején a szerbek kiürítik és a magyar csa­patok átveszik. Alsólendva meg­szállásával nemcsak magát a közsé­get kapjuk vissza, hanem ezenkívül még több község is felszabadul a szerb iga alól. Értesülésünk szerint a határkiigazitás a Lendva-patakig fog kiterjedni. — Sajtóhibaigazitás. Apponyi utcák cimíi tárcaban a jobbágyok kezén volt telkek száma 606 és 218 urberi teleknek szedetett, 606 és 2/s telek helyett, — továbbá a 746 zsellér ház helyett 746 zsellér telek említtetik, ami zavarólag hat a számításra. A valóságos állapot volt 606 úrbéri felek (vagyis sessió és nem senio) 746 zsellérház 95 ses­siónak számítva, igy 606 + 95 701 egész telek és 3/»-ad. — Szentetornya és Gyopár­halma egyesítése. A belügyminisz­ter Szentetornya és Gyopárhalma egyesítése tárgyában Krajnik György és társai által felterjesztett bead­ványt szakszerű tárgyalás és jelentés­tétel végett leküldte a vármegyéhez. — Külföldi kereskedők Szege­den. Az utóbbi időben számos kül­földi kereskedő érkezett Szegedre akik különös érdeklődést tanúsítanak a tojás, az ölt- és fagyasztott baromfi, szalonna, szalámi, zsir, befőtt, és ken­deráru készletek iránt. December és január hónapokban mintegy 200 waggon makói hagymát szállítottak külföldre 150 millió korona érték­ben. A külföldi kereskedők a jövő idényre nagymennyiségű friss gyü­mölcsöt is biztosítottak. Két ameri­kai cég állandó képviseletet létesí­tett Szegeden paprika és más ter­mények bevásárlására. — Selejtezik a járásbirósági irattárat. A szegedi kir. ítélőtábla elnöke elrendelte a békéscsabai kir. járásbíróság irattárának selejtezését. A járásbíróság felszólitja mindazokat, akik 1889., illetőleg 1911. év előtt kelt vagy érkezett ügydarabokat (vagy azok másolatait) akarnak meg­őriztetni, illetőleg kikérni, harminc nap leteltén belül jelentkezzenek indokolt kérelmükkel a békéscsabai járásbíróság vezetőjénél. — Menhelyi gyermekek az el­látatlanok sorában. A közélelme­zési miniszter az állami gyermek­menhely kötelékébe tartozó gyer­mekeknek folyó év március hó 1-től az ellátatlanok névjegyzékébe való felvételét és részükre havonta és fejenként 6 kgr. liszt kiszolgáltatá­sát engedélyezte. A félreértések el­kerülése végett hangsúlyozza a ren­deletben, hogy azok az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó j gyermekek is, akiket kiadtak csa­ládokhoz, tekintet nélkül arra, hogy az illető család őstermelő-e vagy sem, az ellátatlanok névjegyzékébe veendők fel. — Farkascsordák garázdál­kodnak a csíki hegyekben. Bras­sóból irják : A csiki hegyekben any­nyira elszaporodtak a farkasok, mióta az oláhok szigorúan megtiltottak min­den fegyverviselést és vadászatot, hogy alig van nap anélkül, hogy valamelyik községben ne garázdál­kodjanak. Legújabban Bánkfalva, Kászon és Alcsik falvakba tört be éjnek idején egy-egy farkasfalka; behatoltak az istállókba és rengeteg szarvasmarhát, juhot és kutyát fal­tak fel. A lakosság tehetetlen a vad­állatokkal szemben. — Legelőárverés Gyulán. Gyula város tanácsa elhatározta, hogy a Gyula határában levő (kb. 206 hold­nyi) kispéli legelőt f. évi február hó 14-én egy évre haszonbérbe adja. A bérbeadás 14-én nyilvános árve­rés utján történik meg a gyulai vá­rosháza nagytermében. Kikiáltási ár 80 ezer korona. Bánatpénz 20 ezer korona, ami az árverés megkez­dése előtt lefizetendő. A bérösszeg felét azonnal, másik felét pedig 1922. évi május hó 1-én kell be­fizetni. — Megdrágult a szénkéneg. A földmivelésügyi miniszter arról értesiti a közönséget, hogy a nyers­anyag és beszerzési, valamint a gyártási költségek megdrágulására való tekintettel a szénkéneg méter­mázsáját 600 korona helyett 700 koronában állapította meg. A szén­kéneget a Magyar Mezőgazdák Szö­vetkezete (Budapest, V., Alkotmány­utca 29. szám alatt) illetve a vidéki bizományi szénkénegraktárak utján szerezheti be a közönség. — Kőanyagszáliitási kedvez­mény. A kereskedelmi miniszter az állami és vármegyei törvényhatósági utak kőanyagainak szállítására a mult év végéig érvényesített vasúti viteldíj kedvezményt a folyó év január hó 1-től március l-ig az előbbi módozatok mellett engedé­lyezte és értesítette a vasutigazga­tóságokat az engedélyezett meg­hosszabbításról. — A „Magyar Nép", Rákosy Gyula kitűnő képes családi lapja legújabb száma tele van szebbnél-szebb fényképfelvételek­kel a „Láthatatlan vendég" estélyéről, az elhunyt pápa tiszteletére tartott gyászmi­séről, a szegedi malom égéséről, a ceglédi Kossuth-muzeumról, a bécsi nagy pénzbő­ségről stb. stb. A szövegrészből Hungarus „Szilánk"-jai mellett kiemeljük Pósa Lajos versét, Bartóky József és Timár József novelláját, a falu kultúrájáról, az uszó jéghegyekről szóló cikkeket, továbbá a gazdag hir és munka-, gyermek és gazda­ság rovatokat. A „Magyar Nép" e heti számához a „Munkaiskola" cimmel 10 ol­dalas melléklet is van csatolva, melyet kü­lönösen a tanítóság forgathat nagy haszon­nal. A „Magyar Nép" előfizetési ára ne­gyedévre 60, félévre 110 korona. Egyes szám ára 5 korona. A „Munkaiskoládra való előfizetés ára egy évre 60 korona. Megjelenik havonta. Mutatványszámot kész­séggel küld a kiadóhivatal, Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 30. sz. — Falopás Kétegyházán. A két­egyházai csendőrörs megállapította, hogy Molnár Ferenc és Pálfi István lőkösházai határbeli Singer Ádám tanyáján lakó cselédek, Szécsényi Lajos kétegyházi lakostól 6 szál akácszerszámfát 720 korona érték­ben és Tyeluk János kétegyházai lakostól 4 szál akácszerszámfát 400 korona értékben elloptak. A tolvajokat a gyulai kir. járásbíróság­nak jelentették fel a csendőrök. — Az ipartestület bálja Békésen. Szépen sikerült bálát rendezett a békési Ipartestület mult hó 21-én a városi bérház nagytermében az elszegényedett iparosok segélyalapja javára, valamint a testület közszükségleteinek fedezésére. A bál anya­gilag is jól sikerült, melyhez felülfizetéseik­kel hozzájárultak : Rózsási és Szántó, Fülöp József 170—170 K, dr. Borbély János. dr. Telegdy Lajos, Gaál Gyula, Barkóczy Jó­zsef 100—luü K, Bodorik János 80 K, Hauszler Béla, Radesits Mihály, Csuta La­jos, ifj. Gaál Károly 70—70 K, Baji Ger­gely, Szombati Mihály, Szász Ferenc, Kiss Mihály, Szabó Mihály, Hídvégi Lajos, Bonczos András, Szilágyi István. Megyeri Gergely, Szabó Imre, Harmati László, Gaál József, Balogh Dezső, Schönfeld Dezső, Puncsemberger Ferenc 50—50 K, ifj. Szabó Mihály, Kun László, Csikós István 40—40 K, Vertán Dezső, Sal Béla, Ardeleán János, Kiss M. Lajos, Kátai Imre 30-30 K, Bor­bély László, N. N., Kiirthi Sándor, Bran­kovics József, Pánczél László, Komán Ká­roly, Wencel Defcső, dr. Biró Emil, Futaki Gergely, ifj. V'áradi Béla, Váradi Béla, Szabó Lajos, Szerencsi Imre, Sáró Pál, Pápai Ferenc, Váradi László, Szabó Péter 20—20 K, Bayer László. Czira Lajos, Nagy Gy. Imre, Kun Imre, Gyurkó György, Mé­száros jános, Varga János. Kovács Gábor 10—10 K, Tóth Endre 40 K. — Fogbetegek figyelmébe ! Legújabb módszer szerint, garancia mellett készülnek nálam: müfog­sorok szájpadlás nélkül, aranykoro­nák, aranyhidak, fogtömések és fog­húzások. Brassói Greising Albert müfogász, Kinizsi-u. 7. (Pápai-ház.) * Nádor Mozgó. „Az égő folyam" és a „Haláltutaj". Két hatalmas, szenzációk­ban és trükkökben bővelkedő film kerül a héten bemutatásra és pedig szerdán, csü­törtökön „Az égő folyam", míg pénteken és szombaton a „Haláltutaj". Mindkét film­kolosszus a Czezarina szerzőjének müve, ki utólérhetetlen fantáziával az érdek­feszítő jeleneiek állandó sorozatát adja, hogy a nézők megszakítás nélkül csodál­kozzanak és bámuljanak. Mesteri rendezés, művészi kiállítás és hihetetlen fantázia adják e két filmnek meg azt az értéket, amilyen óriási sikerrel még mindenütt be­mutatásra került. A GAZDASÁGI EGYESÜLET KÍZLEI8ÉHYH Köztenyésztésre szolgáló bikák biztosítása. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a tenyészapaállatok beszer­zése terén fennforgó nehézségek enyhítése, a községi, közbirtokossági stb. közös vagyon megóvása, vala­mint az állategészségügy érdekeinek közvetett módon való megvédése céljából 60550—1922. XII-A számú körrendeletében utasította a vár­megyei és városi törvényhatóságokat, hogy a községi vagyon kezeléséről szóló szabályrendelet megfelelő ki­egészítésével gondoskodjanak arról, hogy az összes köztenyésztésre hasz­nált községi bikákat — az elöljáró­ság vagy városi tanács vagyoni fe­lelősségének terhe mellett — bal­eset vagy betegség folytáni kényszer­vágásból, vagy elhullásból származ­ható károk ellen biztosítsák. Ugyancsak ezen rendelet a bizto­sítás előnyeinek ismertetésével fel­hívja a községi közbirtokosságokat, legelöbirtokosságokat, úrbéres közös­ségeket, állattenyésztő egyesületeket és szövetkezeteket, melyek a mező­gazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-c. 25. §-nak alapján közös használatra szolgáló bikák beszerzésére köteleztettek, ösz­szes köztenyésztésre használt bikáju­kat biztosítsák. Utal a rendelet arra, hogy utasitva legyenek a közigaz­gatási bizottságok, miszerint az osz­tatlan közös legelőkről szóló 1913 évi X. t.-c. alapján történő legeltető tár­sulatok megalakításánál, vagy a tár­sulati jegyzőkönyvek bemutatása alkalmával intézkedés tétessék az irányban, hogy azok a társulatok, melyek saját tenyészbikával birnak, azokat biztosítsák és az azok gon­dozásánál felmerült költségek közé a bikabiztositási dijak is felvétes­senek. Végül felhívja a körrendelet azo­kat a magántulajdonosokat, akiknek bikái tenyészigazolvánnyal vannak ellátva, hogy saját jól felfogott érde­kükben ne ^mulasszák el bikáikat biztosítani. A bikabiztositással járó költségek, ha a bikatartási, illetve állattenyész­tési alapból nem fedezhetők, ?kkor azok a közös gazdálkodási költsé­gek, vagy a legeltetési dijak meg­felelő felemelésével vagy az anya­állattulajdonosok közötti megosztás­sal viselendők. A m. kir. földmivelésügyi minisz­ter megengedi továbbá a biztosítási dijak fedezésére a községi állat­egészségügyi pénzalapok igénybe­vételét. A szegényebb községek, köz­és legelőbirtokosságok stb. pedig a vármegyei állattenyésztési vagy a vármegyei ebadó-alapból megfelelő segélyben részesíthetők. A közrendelet érvényt óhajtván szerezni az abban foglaltaknak, uta­sítja a törvényhatóságokat, miszerint a tett intézkedésekről és a biztosi­tások foganatosításáról három hó­napon belül, a minisztériumhoz jelentést tegyenek. Részvényjegyzési felhívás A hazai állattenyésztés és állat­kereskedelem szilárdabb alapokra való helyezése szempontjából ala­kulóban van Budapesten az Állat­tenyésztők Lókereskedelmi és Állat­forgalmi Részvénytársasága, mely nemzeti ügyet vél szolgálni akkor, amikor csonkaországunkban az állat­tenyésztés fejlesztését tűzvén ki célul, a magyar lókereskedelem és állat­forgalomnak szolid eszközökkel való megerősítését biztosítván, lótenyész­j tésünk régi jó hírnevét van hivatva ! visszaállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom