Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-22 / 18. szám

Kérősvid&k Bcftcscsűixj, 1922. január 22. ileghah. XV. Benedek pápa (Berlin, jan. 21.) Ide érke­ett távirati jelentés szerint ÍV. Benedek pápa ma dél­előtt meghalt. 4 Katholikus Hépsxö vétség nagygyűlése (,Békéscsaba, január 21.) Jelen­tettük, hogy a Kath. Népszövetség vasárnap, folyó hó 22-én délután 3 órakor gyűlést tart a városháza nagy­termében. A nagyszabású gyűlésen beszélni fognak: Haller István, Bar­tos János, Csernus Mihály, Kóródy­Katona János nemzetgyűlési kép­viselők és Csik József népszövetségi főtitkár. Az illusztris vendégek már megérkeztek városunkba. A fontos, eseményszámba menő gyűlésen nem­csak a tagok jelennek meg, hanem igen nagy lesz a szövetségen kivüli érdeklődők száma is. Mi van ma ? 1922. Január 22., vasárnap R. kath.: Vince. vt. Prot.: Artúr. Napkelte 7 óra 50 perckor nyugta 16 óra 17 perckor (4-17) Holdkelte 21 óra 26 p. (éjfélkor) nyugta 7 óra 51 perckor (reggel). Délelőtt 11 órakor Hadviseltek gyűlése a Kisgazdaegyletben. Délelőtt 11 órakor Református Egyház taggyűlése a ref. templomban. Délután 2 órakor Kisgazdaegylet köz­gyűlése az egylet helyiségében. Délután 3 órakor Kath. Népszövetség gyűlése a Városháza- nagytermében. Délután 3 órakor a Róm. Kath. Leány­egyesület gyűlése a Herkélyi-iskolá­ban. Délután 3 órakor Evang. Leányegye­sület önképző délutánja a gimná­ziumban. Délután 3 órakor Bime felolvasó dél­utánja a Kultúrpalotában. Délután 5 órakor Hadviseltek gyűlése a Polgári Körben. Este fél 8 órakor: Színházi előadás. 1922. január 23., hétfőn R. kath.: Rajmund. Prot.: Zelma. Nap kél 7 óra 49 perckor, nyugszik 16 óra 18 (4'18) perckor. Hold kél 21 óra 53 perckor (este). nyugszik 8 óra 52 perckor (reggel) Este fél 8 órakor színházi előadás. Revolver a nemzetgyűlésen Budapest, január 21. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén délután 6 órakor még mindig Szilágyi Lajos beszélt, akiről ugy látszott, hogy kibeszéli az ülést. Beszéde során sokszor heves jelenetek voltak, ugy, hogy végül Bottlik József megvonta tőle a szót azért, mert a kormányzó személyét a vitába vonta. Szilágyi folytatni akarta beszédét, mely aztán botrányos jelenetek okozója volt. Az elnök több izben felfüggesztette az ülést s az egyik szünetben Gaál Gaszton átment az ellenzéki oldalra, ahol Fangler Bélával hevesen vitat­kozott. Miután az egész ellenzéket és a kereszténypártot aposztrofálta, a vitába beleavatkozott Beniczky Ödön is, akit Gaál Gaszton két vállánál fogva eltaszitott. Ebben a pillanatban Gömbös Gyula vállon ütötte Beniezkyt, aki a padoknak esett s mivel Gömbös hátsó zsebéhez nyúlt, Beniczky revolvert rántott. Hihetetlen izgalom fogta el az egész Házat. A képviselők közbevetették magukat és megakadályozták a további tettlegességet. A botrányt egy óráig tartó zárt ülés követte, mely után Szilágyi megmagyarázta, hogy mit akart mondani akkor, mikor az elnök a szót megvonta. Erre Bottlik kijelentette, hogy ha a gondolatmenetét ismerte volna, a szómegvonás nem következett volna be. A páratlan botránynak lovagias folytatása is lett. Beniczky provokál­tatta Gömböst és Gaál Gasztont, Fridrich István és Dinich Vidor pedig Gaál Gasztont. a sertéshíuitel a nagybankok kezében Budapest, január 21. Jelentettük annak idején, hogy nagyatádi Szabó István föidmivelés­ügyi minisztersége idejében Hegedűs Lóránt akkori pénzügyminiszterrel egyetértőleg a sertéskivitelre vonat­kozólag egyezményt kötöttek a nagy­tétényi sertéstelep érdekeltségével. Az egyezményt olyan diszkréten ke­zelték, hogy szövegének egyes kelle­metlenebb pontjai csak most kerül­nek nyilvánosság elé, amikor már káros hatásuk észlelhető. Haller Ist­ván nemzetgyűlési képviselő legutóbb a Közélelmezési Tanácsban lelep­lezte ennek a máig is titkolt szer­ződésnek egyes részleteit, amelyeket elvonni igyekeztek a nyilvánosságtól. A helyzet az, hogy a kínálkozó külföldi értékesítési alkalmakat a gazdaközönség közvetlenül nem él­vezheti, csak az érdekeltségen, a Kereskedelmi bankon és a Hitelban­kon keresztül. Vagyis: meg kell elégednie a belföldön mesterségesen alakított sertésárral, míg az ezenfelül lévő haszontöbbletet át kell engednie a gazda érdekein kívül álló illeték­telen tényezőknek. A nagytétényi teleppel kötött szer­ződés, amelyet nem minden jog és alap nélkül nevezhetnénk monopo­lium-ajándékozási szerződésnek, az egész ország sertéskiviteli üzletét és az egész sertéstranzitó-forgaimat Nagytétény mononpóliumává teszi. A csabai, győri vagy zalai gazda és hizlaló csak Nagytétényen át juthat az export igéretföldjére és talán mondani sem kell, hogy a tétényi telep igen jelentékeny vamot szed. A gazda és hizlaló, aki akár a trarreitóforgalmat, akár a megen­gedett exportot a saját üzemében és saját számlájára a legkifogasta­lanabbul tudná lebonyolitant, a nagy­tétényi monopólium következtében kötve van ehhez a telephez. Ez azonban nem szemlélteti tel­jesen a monopolium jövedelmező voltát. Azt mondja tovább a szer­ződés, hogy a nagytétényi telep, tekintettel a szállítással és elhullá­sokkal járó kockázatra, illetve en­nek kiküszöbölésére, jogosítva van külföldi sovány és félig hízott ser­téseket beállítani hizlalásra, sót jogosítva van az igy beálló hiányo­kat és apadásokat belföldi sertések­kel pótolni. Hogy ez a jog a gyakorlatban mit jelent, az bővebb magyarázatra nem szorul : nyitott ajtót, amelyen át a fenyegető zsirhiány és kuko­ricahiány idején minden ellenőrzés lehetősége nélkül mehet ki az or­szágból a zsirrá átalakított kukorica Ha pedig a jövedelmezőség kérdé­sét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a nagytétényi telep, amely monopóliumszerűén használja ki a valutaingadozás konjunktúráit, egé­szen bátran visszavásárolhatja a kukoricát, akár háromezer koroná­ért is. És igy lesz a monopólium egyik legfőbb oka a kukoricadrága­ságnak és kukoricahiánynak ak­kor, amikor a gazda ráfizet a sertéstartásra és sertéshizlalásra. HÍREK — A ref. egyház közgyűlése. A békéscsabai ref. egyház f. hó 22-én, délelőtt 11 órakor közgyűlést tart a templomban. A közgyűlésen az adókulcs megállapításáról is szó lesz, valamint főgondnok és négy presbiter megválasztásáról. — Az Aurora felolvasó estje. Az Aurora-Kör folyó hó 20-án, pén­teken este fél 8 órakor tartotta 3-ik felolvasó estjét a városháza nagy­termében, melyet teljesen megtöltött a túlnyomórészt ipari munkásokból álló közönség. Kilczer Gyula főgim­náziumi tanár tartott előadást a nap­rendszerről. Előadása olyan közvet­len, világos és érdekes volt, hogy mindvégig teljesen lekötötte a hall­gatóság figyelmét. A jelenlevő mun­kások kérésére Kilczer megígérte, hogy csillagászati népszerű előadá­sait a közel jövőben folytatni fogja. — Eljegyzés. Kajtár Manca és ifj. Bankó Lajos jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — István püspök Szegeden. A szegedi Oltáregyesület e hó végén közművelődési estélyt rendez. A nagysikerűnek ígérkező estélyen részt­vesz Zadravecz István tábori püspök is, ki e hó 29-én érkezik Szegedre. Epilógus az árvízhez Elbeszéli: Fábry Károly XIII. Alig múlt el a nagy veszedelem, arról kezdett tanakodni a közvélemény, hogy annak megismét­lődését előre el kell hárítani. De hogyan ? A Körösöket nem lehet betömni, még azt a pompás pocsolyát sem, amit bölcs apáink 1866-ban — a nagy aszálykor — itt végig mélyittettek a városon ? Mit tegyünk hát ? Mit, mit ? Körgátat kell vonni az egész város körül. Megőrültek ? — volt az első felháborodó gon­dolat. Körgátat a város körül ? Hát lehet az ? Hát mibe kerülne az ? és biztosan megvédené-e a községet ? Azután voltak takarékosok, akik azt is mondot­ták, hogy ki tudja, jön-e még valaha ilyen nagy árviz és szükség lesz-e valaha még — körgátra ? Maga Szemian Sámuel főjegyző is igy gondol­kozott, pedig az elég okos ember volt. De hát bele szólt a tekintetes Vármegye is. Ez is bizgatta a községet, hogy körgátat, körgátat! Hát bizony ez nagy kolonc volt és még nagyobb gond lett! Körgátat — no még ilyet sem hallot­tunk. Merről, meddig ? milyen magasat, milyen szé­leset ? kiknek a földjén ? hogy vegyük azt el ? .Nem volt az olyan kis íolog. Tessék csak utó­lag gondolkozni. Könnyű most a körgáton sétálgatni kisasszo­nyoknak és gavalléroknak, de tessék csak azt is elképzelni, hogy akkor még kertek, viskók, fák és szántók voltak ott, ezeken keresztül kellett gázolni, hogy oda emeletes körgátat huzzunk. Hát volt gondja a tekintetes képviselőtestületnek. Törte is a fejét sokszor, de előbb még kisajátítási jogot is kellett szerezni. Pesze hogy megadta a miniszter. No most mér­nökök ! neki a határnak. Jöttek, mentek, fundáltak, póznáztak. Szidta őket, akinek területét csonkit­gatták, feldarabolták. Folyt az alku. Sokba, nagyon sokba kerül, nem birja azt a város, úgyis sok már az adóssága és nagy az adó! Hát mint csináljunk? Gyűjtsünk! A sok meg­ijedt ember bizonyosan szépen fog adakozni, hogy a további veszélytől megmentessék. Hanem hát az emberek legnagyobb része olyan, mint a cigány, mikor recsegett-ropogott alatta a vékony jég, akkor olyan gyertyát igért a jó Istennek, ha átsegíti a jégen a partra, mint a parton állott jegenyefa, mikor pedig már a másik parton volt, akkor a kisujját mutogatta, hogy: Istenkém! Istenkém! ugy-e jó volna, ha ilyen is volna! A gyűjtés — az esküdtek által városszerte való gyűjtés végre is csak 5686 frtot eredményezett, pedig maga a gát felhordása, feltöltése több mint 120,000 frtra volt előirányozva, azon felül pedig még a kisajátítási költség! Hát az mennyi lesz ? Uraim ! Képviselő uraim ! tönkre megyünk! No de mindegy, mégis jobb, ha igy megyünk tönkre, mintha az árviz tesz tönkre, csak meg kell csinál­tatni a „Kergátot". Több vállalkozóval megkisérlett hosszas tárgya­lás és alku után végre Deutsch A. fia budapesti vállalkozóval kötötték meg a szerződést, hogy 120,000 frtért meghúzza a „Kergátot". Hozzá is fogott nagy készültséggel, de annál több takaré­kossággal. Sokat akart nyerni a munkásokon, hát sok baja volt a munkásokkal — azok hol foly­tatták, hol abbahagyták a munkát. Végre is nem tudott elkészülni idejére — hol előre volt a pénz kiszedéssel, hpl hátra a munkával, végre is perre kellett vele menni és elvenni tőle a munkát. Sok baja volt a szegény városnak vele és tavaszra nem látszott befejezhetőnek va nagy gát, pedig hát nem lehetett tudni, nem jön-e már tavasszal újra a víz ? Az árviz is olyan, mint a jégjárás, ha egy csapásra huz, azon az uton jár évekig. Elvették tőle a munkát s a község Szarvassy Arzén gyulai árviztársulati mérnök felügyelete és ellenőrzése mellett maga fejeztette be és még nyert is mellette valamit, mert az egész felépítés csak 119,478 frt 21 kr.-ba került. Mi az a mai pénzviszonyokhoz? Hála Istennek ! hogy eddig nem volt rá szükség. Elmúlt 33 esztendő, adja Isten, hogy még sok­sok év múljon el anélkül, hogy a körgát védel­mére szükség legyen! (Vége.) JOBB NINCS már ma, mint a terpentines PYRAM CIPŐKRÉM |

Next

/
Oldalképek
Tartalom