Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-24 / 19. szám

2 Kör és vidékr Bcfrcscsafoc. 1922. január 24. visszatért Rómába, ahol a pápai államtitkársághoz osztották be diplomáciai szolgálatra. 1901-ben a pápa helyettes államtitkárrá, nevezte ki. Ugyanakkor a Szent Péter templom kanonokja lett. Ezután már tisztán egyházpolitikával foglalkozott, közben Ausztriában is járt és meglátogatta I. Ferenc József királyt is. — 1907-ben bolognai érsekké nevezte ki X. Pius pápa, aki e kinevezésével egyidejűen püspökké szentelte. 1914 május 25-én dr. Csernoch János magyar hercegprímással és esztergomi érsekkei egy napon bíborossá kreálta X. Pius pápa és alig három hónappal ez esemény után az 1914 augusztus 3l-re összehívott bíbornoki konkláve szeptember 4-én pápává választotta meg. Mi van ma ? 1922. Január 24., kedd R. kath.: Timót pk. Prot.: Tádé. Napkelte 7 óra 38 perckor nyugta 16 óra 46 perckor (4'46) Holdkelte 4 óra 45 p. (éjjel) nyugta 13 óra 54 perckor (reggel). Délután fél 3 órakor Az Amerikai Vöröskereszt és a Falu-Szövetség értekezlete a Városházán. Este fél 8 órakor: Színházi előadás. tünk levő államok legfejlettebb ipari gócpontja legyen a magyarországi. A hét közepén a választójogi reform kerül sorra. Itt az általános, titkos, nőkre is kiterjedő, községenként választójoghoz kötjük magunkat és megnyirbálásba nem egyezünk bele. 9 Békéscsabai Kisgazdaegylet közgyűlése Szaporodott az egylet taglétszáma — Dr. Uhrin László az uj ügyész Zita visszatér Madeirába (Bordo, jan. 23.) Zita királyné ma Bordóba érkezett, ahonnan holnap folytatja útját Madeirába. a Kath. Népszövetség vármegyei nagygyűlése Megalakul a Ker. Szoc. Földmunkások Szövetsége — Csernus Mihály nyilatkozata Békéscsaba, január 23. Impozáns gyűlést tartott a Kath. Népszövetség békéscsabai és békésmegyei csoportja vasárnap délután a városháza nagytermében. A gyűlésen megjelentek a gyulai, orosházai, csorvási, endrődi'szervezetek küldöttségei is, br. Apor Vilmos, Molnár János és Beöthy György lelkészek vezetésével. A központot Csernus Mihály nemzetgyűlési képviselő, Borian Ferenc és Csik József népszövetségi titkárok képviselték. Az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötte a városháza nagytermét, sőt a karzatot is. A gyűlést Bartoss Ferenc koadjutor nyitotta meg lelkes szavakkal s átadta a szót Borian Ferenc népszövetségi titkárnak, aki hosszabb beszédben vázolta a Népszövetség célját és a szervezkedés szükségességét. Utána Csernus Mihály nemzetgyűlési képviselő szólalt fel és hatalmas beszédben intette összetartásra a békésmegyei katholikusságot. Csik József Népszöv. titkár óriási tetszéssel kisért hatalmas beszédben hivta fel a közönség figyelmét arra, hogy a szervezett katholikusságnak a protestáns felekezetekkel vállvetve kell küzdeni a keresztény eszmék diadaláért, a közös ellenség, a zsidóság ellen. Bartoss Ferenc megköszönte a közönségnek a részvételt, a szónokok fáradozását, majd a gyűlést bezárta. A vendégek ezután a Népszövetségi Otthont keresték fel, ahol hoszszabb ideig eszmecserét folytattak a szép számban megjelent tagokkal, a Keresztény Földmives Szövetség megalakításáról. Megállapodás történt, hogy egy központi kiküldött jön Csabára a szervezés munkálatairá. Az eszmecsere során, melyben részt vettek Csernus Mihály nemzetgyűlési képviselő, Csik József központi titkár, Viczián György és Tóth Pál is, utóbbi indítványára elhatározták, hogy kerületi titkárságot állítanak fel, mihelyt annak előfeltételei meg lesznek. A gyűlés után munkatársunknak alkalma volt Csernus Mihály nemzetgyűlési képviselővel hosszabb beszélgetést folytatni, aki az aktuális politikai kérdésekről a következőleg nyilatkozott: — A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja a választójog kérdésében valószínűleg ellenzékbe szorul. Értesüléseim szerint egyetlen párthoz sem csatlakozik. Nem Andrássyékhoz azért, mert a királykérdésnél jelenleg fontosabb és sürgősebb szociális és népjóléti alkotások megoldását tartjuk égetően szükségesnek. Természetesen a párt Haller vezér- j lete alatt marad és két párhuzamos vonalon fejti ki működését és pedig a nemzetgyűlés termében és kint a választásokon. A kisgazdapárt céltudatlan gazdasági politikája késztet bennünket arra, hogy a Keresztény Földmives Pártot megcsináljuk. A nagytőkének kedvező, nyakló nélküli szabadforgalom, a gabona- és sertéskiviteli zűrzavaros viszonyok, a munkaalkalmak megteremtésének hiánya a magyar földmives tábor rokonszenvét eltávolította nagyatádiéktól. Ma nincs egyetlen komoly gazdasági párt, amelynek előrelátó, céltudatos gazdasági politikájához teljes bizalommal fordulhatna a magyar földmives közönség. A házhelykérdés, a föidbirtokreform megoldását, a megélhetés biztosítását tüzzük ki főfeladatunknak. Ennek megvalósításával reméljük az első követ tenni az uj, boldog Magyarország felépítésében. Munkatársunknak a mai gyűlésre vonatkozólag tett kérdésére Csernus a következőket mondotta: — Meglepetéssel és örömmel tölt el az .a lelkes megnyilvánulása a közönség tetszésének, amellyel beszédeinket kisérte. Az a tény, hogy a megye legnagyobb községei képviseltették magukat, jogot ad arra a föltevésre, hogy a megye keresztény társadalmi és politikai mozgalmai a jövőben más irányt vesznek és értékesebb munkát szolgáltatnak az ország általános reorganizációjához. Különösen felemelő volt, hogy a társadalom minden rétege képviselve volt, ami Békéscsaba keresztény, demokrata felfogásának világos bizonyítéka. Ebből, mint politikus azt a tanulságot meritettem, hogy jövőre a kereszténypárt nem hanyagolja el Békéscsabát, hanem ha megfelelő helyi jelölt nem akadna, kiváló, országos nevü ember veszi fel a küzdelmet itt is. A nemzetgyűlésen holnap-holnapután tárgyaljuk az ipartörvény revízióját, amely 30 évi mulasztását van hivalva jóvátenni és a magyar ipar kulturális és anyagi emelkedését olyanná fejleszteni, hogy a körülötBékéscsaba, január 23. Igen nagy érdeklődés előzte meg a Békéscsabai Kisgazdaegylet közgyűlését, amelyet vasárnap, január 22-én tartottak meg az egyesület székházában. Az érdekes lefolyású és meglehetősen nagyjelentőségű gyűlésről az alábbiakban számolunk be olvasóinknak: Délután 2 órára zsúfolásig megtelt a gyülésterem a megjelent tagokkal. Maczák György elnöki megnyitója után megállapítják, hogy a gyűlés határozatképes. A mult ülés jegyzőkönyvét felolvasás után tudomásul veszik. Az Egylet 1921. évi tevékenysége Az egylet 1921. évi működéséről szóló jelentést is tudomásul veszik. Az évi jelentés szerint az egylet választmánya minden hónapbari rendes, ezenkívül pedig a szükség szerint rendkívüli üléseket tartott. Alig volt vasárnap délután, amelyen ne gyűltek volna össze nagyszámmal az egylet tagjai valamely fontos mezőgazdasági probléma megbeszélésére. Igen fontos volt például a cukorrépa — kender — lentermelés, a háziszövés, a sertéstenyésztés stb. gazdasági kérdések szakszerű ismertetése. Innen indult ki a Kisgazdabanje megalapítása, továbbá a helybeli polgári fiúiskolának gazdasági jellegű középiskolává való átalakítása is. A Budapesten tartott országos kisgazdagyülésen 260 taggal képviseltette magát az egyesület. Rz 1921-ík év kezdetén 1237 volt a tagok száma, amely az év végéig 1293-ra emelkedett. R növekedés 56. Rz egyesület nagyobb adományokkal járult különböző gyűjtések, segitöakciók sikeréhez. R város szükséget szenvedő haddirokkantjai és özvegyei számára 48 métermázsa búzát adtak össze az egylet tagjai. Indítvány a tagdijak felemelésére R pénztári jelentéssel kapcsolatban az előadó ismerteti azt az indítványt, amelyet Aradszky György az eddigi 10 koronás tagdijaknak 50 koronára való felemelése ügyében nyújtott be. R pénztári jelentést tudomásul veszik, a pénztárnoknak, a számvizsgálóbizottság tagjainak és a könyvtárnoknak megadják a felmentést. R tagdijak felemeléséhez Laurinyecz György szól elsőnek, aki tiltakozik a felemelés ellen, hanem azt ajánlja, hogy a billiárd használatidiját fokozzák annyira, hogy abból minden kiadás fedezhető legyen. Maczák György elnök, dr. Meáovarszky Mátyás, Aradszky György és Saguly József a tagdijak felemelésének szükséges voltát fejtegetik. Bohus M. György pótinditványt tesz, amelynek alapjan szavazással elfogadják a tagdijaknak, (illetőleg a rendes tagdíjnak és drágasági pótdíjnak összesen) 30 koronára való felemelését. Megüresedett tisztségek betöltése Az elnök bejelenti, hogy az ügyész és 10 választmányi tag mandátuma lejárt. A megüresedett tisztségeket választás utján töltik be. •Választmányi tagok lettek : Bakos János helyett Kazár Mihály, (Batthiányi-u.) Salamon János helyett Mázán Márton, (Hajnal-u.) Milyó Mátyás helyett Zsíros András, (Zsilinszky-u.) Hankó F. János helyett Belanka János, Mázán György helyett Csepregi Pál, (Szsrvasi-u.) Kaczkó Mátyás helyett Bohus M. György, (Kistabán-u.) Hrabovszky Mátyás helyett Lonovits Pál, Kovács Sz. Márton helyett Bohus M. András, Kaczkó András helyett Kovács Pál (malmos), Kovács Mihály malmost egyhangúlag ismét megválasztották. Az egylet ügyészévé dr. Sailer Vilmos helyébe dr. Uhrin László ügyvédet választják meg túlnyomó többséggel. Apróbb ügyek Az elnök bejelenti, hogy több tag hátralékban van tagdija fizetésével. A hátralékosoknak felszólítást kézbesítettek ki tartozásuk rendezésére. Aradszky György a közgyűlésnek tudomására hozza, hogy az egylet pénztárnoka 93 könyvet adományozott a könyvtár számára. A többezer korona értékű adományért jegyzőkönyvi köszönetet szavaznak meg. Az elnök hálásan emlékezik meg arról, hogy a házbizottság majdnem ingyen lakást és fűtőanyagot bizto-^ sitott az egyletnek, majd bezárja a' közgyűlést. A közbirtokosság közgyűlése A Kisgazdaegylet. gyűlése után a közbirtokossági közgyűlést nyitják meg. Tudomásul veszik az évi mérleget és a zárszámadást. Dr. Sailer Vilmosnak számvivőügyész választására vonatkozó javaslatát elvetik. A házbizottság tagjaivá megválasztják Gálik Jánost (Zsiiinszky-u.), Kitka Györgyöt, Jánovszki Jánost és Hankó F. Jánost. Minthogy Hankó a bizottsági tagságot nem fogadja el, helyére egyhangúlag dr. Uhrin László ügyvédet választják meg. Kaczkó Mátyás, a házbizottság elnöke lemond elnöki tisztjéről. Kovács Mihály indítványára azonban a lemondást nem fogadja el és kérik Kaczkó Mátyást, hogy maradjon meg elnöki székében. A közgyűlés az elnök éltetésével ér véget. igazolatlan menekült (Szabadka, január 23.) Kovács László bácskai lakos a szerbek által megszállott területről átszökött és azóta a környéken kószált. Miutnn semmiféle igazolványa nem vo;t, az orosházi rendörök bekísérték. Orosházáról átszállították Szegedre, az ottani beköltözötteket e'lenörző bizoUsághoz. Rosenbergi, Németh férfi és nőiszabók Békéscsaba, Bndrássi-iit II Ajánlják dúsan felszerelt szövetraktárukat az elegáns hölgy és uri közönség figyelmébe.