Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-22 / 18. szám

Békéscsaba, 1922. január 22. Körösvidék 5 Petőfiről Ott nyugszik ő egy távol rengetegbe, Sírját a vihar ásta, betemette. Szendert hoz rá sok bűvös édes álom, S ő boldogabb, mint volt e nagyvilágon. Mélységes árnyak ringató ölébe, Képét az erdő álmaiba szőtte, S szavába csendül, álmodozva hallja: Dala, szerelme, csattogó haragja. Zord éjjel, ha a csörtető vadállat, A rőt avarba keresi az ágyat, Neszére ébred: „Ott a hivek járnak, Mig a jeletlen sirra rátalálnak!" Ha vadgalamb bug, kesereg az ágon, () föl-fölérez: sirj csak édes párom ! Óh, örökös gyász végtelen keserve! Óh, nem tud igy más, nem tud igy a gerle ! S ha jő az orkán, harsog a vihardal, Ha birkózik az erdő a viharral: Földindulás ez! népek diadalma ! Szavára ismer a szent zivatarba. Csak álmodj! Úgyis csak e fényes álom, Mi megmaradt még néked e világon; És oly szabad hely, mint álmodtad élve, Csak egy van: sirod s a vadonnak mélye. Csak álmodj, merengj vadgalamb bugáson... A tépett fátyol nincsen a fejfádon. Oh, szebb az álom, jobb a vadon enyhe, Oh, igazabb a siró felhő könnye! BÁRD MIKLÓS. VEGYES Epizód a soproni népszavazásról Egy tragikomikus osztrák propaganda röpcédula A soproni népszavazást megelőzőleg az osztrákok mindent megkíséreltek, hogy híveket toborozzanak és Ausztria javára befolyásolják a szavazást. A lakosságot magyar- és németnyelvű propagandisztikus röpcédulákkal valósággal elárasztották. Egyik ilyen cédula azonban nagyon furcsán sikerült és alaposan komikus helyzetbe juttatta az erőlködő osztrák sárgákat. Valamelyik agitátor egy magyarul nem tudó valakivel fordíttatta le a németül megfogalmazott propaganda-cédulát, mire az a következő szöveggel került az elcsábítani szándékoltak kezébe : Hoch Osterreich! Magas Osztrákország ! Fenn jól született Babtermelő Fivérek 1 Az van nektek jól tudva, hogy Árpád ezen talajt Osztrákországnak szerzett. Ezer éven kérésziül Osztrákország védelmezett e.ziet barbár magyaroktól, jelenleg a Winben kitűnő élelmezési viszonyok fönnállanak. Osztrákországi hadsereg kitűnő állapotban találja magát, élelemanyagokat bir elég. Osztrák hála és hűség közmondásszerii. Aki magát nekünk szolgálatba megad, az lesz az uton egy jólérzült áliamalkalmíizott zu lenni : osztrák méltányosság le gendás, ki aztat ném elismer? Nálunk Sociáldemokrácia legkinyujtottabb, magyar Emigration nálunk jólfogadva. Osztrák Államdicsőség háromszor magas! Hoch Osterreich! — Magas Osztrákország! Képzelhető, hogy milyen nagy hatása volt ennek a pompás szózatnak : Az egész környék kacagástól visszhangzott. SzalloÜL 10 métermázsa pörzsölt szallona eladó. 3 oldal 120 kg. Értekezni lehet Berényi-utca 46. sz. alatt. Közgazdaság. 9 legelőit fontossága és azok helyes művelése A mezőgazdálkodás időszerű kérdései közül egyike a legfontosabb állattenyésztésünk fejlesztése, mert a sokat hangoztatott többtermelésnek és a gazdaságok jövedelmezőségének ez a legbiztosabb alapja. Egészséges és produktív állattenyésztés üzéséhez feltétlen szükséges azonban a megfelelő nagyságú és jó legelőterület, mivel a legelőn nevelt és tartott állatok a legegészségesebbek és a legelő nyújtja a legtermészetszerübb és legolcsóbb takarmányt, különösen a növendékállatok részére. Most, mikor a világháború következtében elvesztettük az erdélyi és felvidéki jó legelőterületeinket, fokozottabb munkával kell hozzálátnunk a megmaradt gyengébb minőségű legelőink megjavításához, hogy állattenyésztésünket fejleszthessük és hogy minél több és olcsóbb takarmányt termelhessünk állatállományunk eltartására. Ahol nincs megfelelő legelőterület, ott uj legelők létesítésével kell a hiányt pótolni. Tapasztalat szerint sem a múltban, sem pedig a jelenben — egy néhány uradalmi legelőt kivéve — hazánkban igen kevés gondot fordítanak a legelők okszerű kezelésére és ápolására, mely körülmény nagy kárára az állattenyésztésünknek, gazdáink nemtörődömségére vezethető vissza. Háború előtti időkben áliami támogatással igen eredményes legelőjavítási munkálatok hajtattak végre, de ezek a javított legelőterületek, sajnos, megszállott területeken vannak. A mai viszonyok mellett azonban ez irányban nem számithatunk az állam haíhatós anyagi támogatására, miért is a közlegelők javítását és ápolását, vagyis más szóval azok teherbiróképességének növelését, a legelő-társulatoknak és községeknek sajáí anyagi erejükből kell megejteniük. Országszerte és igy Békésvármegyében is azt panaszolják a gazdák, hogy kevés a legelő, pedig — kevés község kivételével — nem kevés az, hanem oly rossz állapotban vannak és oly túlterheltek a legelők, hogy nem képesek takarmánnyal ellátni a legelő állatokat. Rossz pedig a legelő azért, mert az megfelelő ápolás és kezelés hiányában elgazosodik és igy hozamképességében meggyengül. Legelőink gyengeségéhez hozzájárulnak még hazánk kedvezőtlen csapadékviszonyai és azon körülmény, hogy legelöknek tulnyomólag a leggyengébb és más mezőgazdasági mivelésre nem igen alkalmas területek hagyattak meg. Ez a tény megnehezíti legelőink eredményes megjavítását, de nagyban növelhetjük legelőink hozamképességét a szárazságot jól kibíró és igénytelen füvek elszaporitásával. A legelő éppen ugy, mint a szántóföld meghálálja a reá fordított költséget és munkát, mert az a legelő, amely megfelelő okszerű ápolásban és kezelésben részesül, kétszer annyi állatot is el tud tartani, mint egy ugyanolyan viszonyok közt levő elhanyagolt legelő. E cikk keretében csak igen röviden óhajtok a következőkben rámutatni a legelő-területek helyes ápolása és kezelése körüli fontosabb teendőkre. Szembetűnő a hazai legelőkön, hogy azokon sokféle kóros gyomnövény van meghonosodva és elszaporodva, mely gyomnövények, miután igénytelenek, elnyomják a hasznos takarmánynövényeket és igy minőségben és mennyiségben is lerontják a legelő hozamát és rontják annak talaját. Ha jó legelőt akarunk, akkor a gyomok elszaporodása ellen védekezni kell. A védekezést legegyszerűbben ugy hajthatjuk végre, ha megakadályozzuk azok elmagzását, vagyis ha azokat elmagzás előtt j kiszurjuk, kikapáljuk, vagy ha igen i sok a gyom, lekaszáljuk. Célszerű a 1 legelőt ősszel és tavasszal is lánc- ' boronával is megjáratni, mert ezzel is akadályozzuk a gyomok fejlődését, de különösen a moha elterjedését. Nem szabad megtűrni á kopasz telkeket, mert ezek a legveszedelmesebb gyomfészkek. A legelők trágyázása nálunk ismeretlen fogalom, pedig enélkül a legelő hozamképessége évről-évre csökken. Az a trágya, amit a legelő állatok elhullatnak, nem képez teljes visszapótlást, miért is ajánlatos a legelőt 3—4 évenkint érett istállótrágyával, vagy hígított trágyalével, vagy ha módunkban áll, a talajviszonyoknak megfelelő műtrágyával megtrágyázni. Hazánk szárazságra hajló klimatikus viszonyaira való tekintettel, a legelő gyepezetének védelmezésére, illetve beárnyékolására igen ajánlatos lenne a legelőterületeink befásitása, miáltal megvédelmezzük a gyepet a r.ap hevétől, a szárító szelektől, csökkentjük a talaj nedvességének elpárolgását, elősegítjük a harmatképződést és emellett a nyári forró napokban hüs fekvőhelyet biztosítunk állataink részére, megvédve őket a legyek alkalmatlankodásától. Nem megvetendő hasznot biztosit még a mai viszonyok mellett a fának használati értéke is, vagy ha gyümölcsfákat ültetünk, azoknak termése. Ott, ahol patak vagy folyóvíz nincs, gondoskodni kell megfelelő számú kut létesítésével a legelő állatok ivóvízszükségletének zavartalan és bőséges ellátásáról, az ivóviz hiánya zavarja az állatok rendes táplálkozását, sőt ez esetben az állat még akkor sem eszik rendesen, Jia van is mit ennie. A legelő helyes kezeléséhez tartozik az is, hogy tavasszal már csak akkor hajtsuk ki állatainkat a legelőre, ha a gyep már jól megerősödött és a talaj már megszikkadt, mert ellenkező esetben a legeltetés állal hátrányt szenved a fűnek sarjadzóképessége és a gyep összetaposásával rontsuk annak hozamképességét és elősegítjük a talaj kiszáradását. Ha azt akarjuk elérni, hogy legelőnk minél több állat eltartására legyen képes, ugy még nem elegendő annak müvelés?, trágyázása, gondozása és ápolása, hanem súlyt kell fektetni még annak okszerű kihasználására is. Ugyanis a legelő akkor adja a legnagyobb hozamot, ha az tövig le lesz rágatva, mert igy a füvek elvénülése lesz megakadályozva és igy a fülermést zölden és fiatalon etetjük meg, mikor is a legtáplálóbb takarmányt nyújtja. Ezt a céit a szakaszos legeltetéssel lehet elérni, vagyis a legelőt szükség szerint több szakaszra osztjuk fel és csak az egyik szakasz teljes kihasználása után hajtjuk át az állatokat 2—4 heti időközben a másik szakaszra. Igy elérjük, hogy mindig jó legelőnk lesz, mert a lelegelt szakaszon, mig újból reá kerül a sor, a gyep megerősödik és megnő. A fentiekben röviden leirt legszükségesebb tennivalók végrehajtására felhívom az érdekelt le| gelőtulajdonosok figyelmét, mert a ! legelők hozamképességének javításával állattenyésztésünk fejlesztését segítjük elő. (ch.) Kertkedvelök be! Parkírozást, mindenféle kerti munkát a legjutányosabban végzek. Ugyanitt konyhakerti és virágmagvak, valamint virággumók és évelő növények kaphatók. 50 filléres bélyeg ellenében árjegyzék. Vidovenyecz János miikertészeteMedyyeseg yháza Kossuth-tér. ' 150-2 Eladó üzlethelyiség Az ujkigyósi szövetkezeti üzlethelyiség eladó. Forgalmas helyen, piaooal szemben Értekezni lehet Gera Jánosnál Újkígyós, Ternplom-utca 221. és Morvay Mátyásnál Békés, Berényi-ut 4. * 188-8 Gazdák figyelmébe! t Tudatom, hogy as-Békéscsabán Batthyányi utca 21. sz. alatti kovácsmühelyt ismét 3 évre bérbe vettem és ezentúl is csak jó és pontos, lelkiismeretes munkát végzek. Uj igás kocsik a legolcsóbb árban készülnek. — Ugyanott egy jó, szorgalmas fin kovácsinasnak felvétetik. Kérem a t. gazdaközönség további szives pártfogását. — Kocziszky Mátyás kovácsmester Batthyányi-u 21 Könyvtárakat, régi nyomtatványokat magas áron vesz a „Körösvidék" köny v kereskedése Jelenleg keresünk magas áron: Nemzeti Dal 1848. Nacionallied 1848. Petőfi Sándor naplója 1848-ból „

z0z0" erén, púder, szappan, kölnivíz a legjobb Kaphatá : mindenütt