Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-01-20 / 16. szám
Körősvidlék Bcftcscsapfl. 1922. január 20 9 választójogi javaslat a pártok előtt Budapest, jan. 18. Bethlen István gróf tegnap este Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszterrel együtt megjelent a kisgazdapártban, ahol a választójogi javaslatot ismertették. Ma este a kereszténypártba látogat el a miniszterelnök ugyanebből a célból. Ma délelőtt a kisgazdapárt két meghívott csoportjával tanácskozott a miniszterelnök a választójogi javaslatról, mely nagyjában megfelel annak a tervezetnek, mely a lapokban megjelent. A kijárással vádolt képviselők ellen megszüntették az eljárást (Budapest, jan. 19.) A kir. ügyészség meghozta döntését a kijárással vádolt Zeöke Antal, Zákány Gyula és Pákozdy András ügyében, mely szerint az eljárást megszüntette, mert a megvesztegetés bebizonyítható nem volt. A végzés indokolása ismerteti a kihallgatott tanuk vallomásait, amelyekből a megvesztegetés nem tűnik ki. A végzés jogerős. Elkészült a Magyar—Osztrák kereskedelmi szerződés (Budapest, jan. 19.) A magyarosztrák kereskedelmi szerződést a szakértők elkészítették és még január hóban aláírják. Kivégezték Návayék gyilkosát Engi Lajos a bitófa alatt — A terrorista utolsó éjszakája Szeged, jan. 19. Návayék gyilkosán, Engi Lajos terroristán ma reggel az itteni fogház udvarán végrehajtották a halálos Ítéletet, miután a kormányzó szabad folyást engedett az igazságszolgáltatásnak. Tegnap reggel megérkezett Engi felesége a kis gyermekével, valamint Engi nővére, akik a siralomházban vettek bucsut az elítélttől. Engi a siralomházban közömbösen viselkedett s a papokat, akik gyóntatni és áldoztatni akarták, elutasította. Éjfélre azonban megtört; papot kért és bűnbánóan meggyónt, megáldozott. Ezután még volt annyi lelki ereje, hogy két hosszú levelet is megirt. Fél 9 órakor bocsátották be a közösséget a kivégzés színhelyére, hol már akkor együtt volt a biróság, élén dr. Kálmán Szilveszter ügyésszel. Engi két karinges pap között haladt. Arca sápadt, de tekintete még most is kihivó. Utána megy a felesége, nővére és gyermeke. Felolvassák az Ítéletet, majd a kegyelmi kérvényt elutasító határozatot, mely alatt Engi szórakozottan tekintget körül, majd a végén igy szól : — Azt mondom, ártatlan vagyok! Ekkor az ügyész átadja az elitéltet • Gold hóhérnak. A pribékek megragadják, s szinte viszik a bitófa alá. Itt kezét hátrakötik, Engi maga lép a zsámolyra s ebben a pillanatban Gold a nyakára teszi a kötelet. Engi kiált valamit, de a hóhér arcára teszi a kezét, majd zsebkendővel takarja el s másfél perc múlva jelenti az ügyésznek, hogy az ítéletet végrehajtotta. Ezután az orvosok is konstatálják a beállott halált. Návayék gyilkosa elvette földi büntetését. Mi van ma ? 1922. január 20., péntek R. kath.: Fábián és Sebestyén. Prot.: Fábián és Sebestyén. Napkelte 7 óra 42 perckor nyugta 16 óra 39 perckor (4'39) Holdkelte —óra 29 p. (éjfélkor) nyugta 11 óra 15 (délelőtt) perckor. Este 8 órakor: Az Aurora felolvasása a Városháza nagytermében. Este fél 8 órakor: Színházi előadás. Hadviseltek A világháború és következménye súlyos sebeket ejtett a magyar társadalom minden rétegén. A legsúlyosabb sebeket a hadbavonultak szenvedték, akiknek egy nagy része nemcsak testileg, de gazdaságilag is tönkrement. Nagyon sokan állásukat vesztették, sokan a változott ; és súlyos gazdasági viszonyok kö vetkeztében a háború kitörésekor űzött foglalkozásukat nem tudták folytatni; nagyon sokan, noha álláshoz jutottak, nem tudtak a mai viszonyok között annyit megkeresni, hogy családjukat eltarthassák. Szomorú sors a koldustarisznya, de legszomorúbb akkor, ha olyanoknak osztályrésze, akik hűséggel teljesítették kötelességüket, a magyar becsületért, a hazáért. Ezen érzéstől áthatva alakult meg két év előtt a „Hadviseltek Országos Gazdasági Szövetsége" azzal a céllal, hogy bajtársi szellemtől vezéreltetve, testvéri szeretettel segitse a hadviselteket. Nem alamizsnáról, vagy pillanatnyi segélyezésről van szó, de arról, hogy munkaalkalmak teremtése által minden hadviselt munkához és becsületesen megérdemelt kenyérhez jusson. A szövetség által létesített és működő ipartelepek és üzemek fényes bizonyítékai annak, hogy szeretettel, megértéssel és szorgalmas munkával még a mai súlyos viszonyok mellett is lehet teremteni, anélkül, hogy az amúgy is erősen megterhelt államháztartást venné igenybe. A mult év őszén megkezdte a szövetség a vidéki csoportok szervezését, melyeknek főfeladata, a háziipar megteremtése és fejlesztése. Vidékünkön már működnek a szentesi, csongrádi, hódmezővásárhelyi, orosházai stb. csoportok. A szövetség központi kiküldöttei, Schranz Béla rtyug. ezredes és Schaeffner Béla nyug. huszár-százazados városunkba érkeztek, hogy Békéscsabán is megszervezzék a helyi csoportot. Szivből kívánjuk, hogy munkájukat, ugy mint eddig, mindenütt siker koronázza és hisszük, hogy Bé késcsaba társadalma egy szívvel, egy lélekkel csatlakozni fog a Hadviseltek Szövetségéhez, hisz' sokat szenvedett bajtársainkról, testvéreinkről van szó. Sikeresen folyik a toborzás Az uj magyar honvédség létszámát január végéig kell összehozni. A föladat roppant nehéznek látszott, azt hittük, hogy a magyar ifjúság visszahúzódik a szokatlan önkéntes jelentkezéstől. Örömmel lehet megállapítani, hogy ez a föltevés nem volt helytálló: az ifjúság, mihelyt észrevette, hogy az összes hivatalos fórumok fáradozása erkölcsi kiváltságokkal és kiváló anyagi előnyökkel fölruházott, a régi honvédség dicső intézményének folytatására hivatott nemzeti haderő fölállítására irányul: egymással versenyezve, tömegesen jelentkezett a zászlók alá. Igy biztosan remélhető, hogy a kitűzött időpontban nemcsak a kívánt létszámot érhetjük el, hanem elérjük azt, hogy a 35.000 katonai hely mindenikére egy-egy férfias, rettenthetetlen és hazafiságában soha meg. nem tántorodó őrszemet állithatunk. Katonai pompával temetik el a vitézségi érmes hadviselteket A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint a vitézségi éremmel kitüntetett hadviselt katonák temetése katonai pompával mehet végbe, ha a családtagok katonaság kirendelését kérik és azt 24 órával a temetés előtt bejelentik az illetékes katonai állomásparancsnokságnál. A nagy árvíz 1888. Elbeszéli: Fábry Károly XII. A veszedelem — amint már emiitettük is — a Békési-uton látszott a legnagyobbnak, oda koncentráltak tehát legtöbb erőt. Fel-le sétáltak a gátőrök vállra vetett ásó- és kapával, éjjel fáklyákkal, hol lepihentek, hol szalonna sütés körül nagy tűz mellett össze csoportosultak s fejtegették a kétségbeejtő veszélyes lehetőségeket. Sokszor merült fel közöttük egy könnyű menekülés módja és sokszor hangoztatták, hogy csak egy lehetőség volna és pedig az, ha a békési országút partján szakadna ki a viz Békésföldvár, Mezőberény felé, mintha csak tudták volna, hogy arrafelé volna a legnagyobb esése. De hát embernek, istenfélő jó léleknek nem szabad ilyenre gondolni, még kevésbé az ilyet megtenni. Egyszer csak hallják, hogy valahol zuhog, suhog a viz. Mi lehet ez ? Hol van ? Rohanjatok jó emberek. ~ Szaladtak a csobogás felé s látják, hogy a parton át keskeny sávban rohan a kiömlő viz ki a Kisrét, a szvinjarka felé. Hamar, hamar be kell tömni. Kiabálnak : emberek ide, ide áttört a viz a gáton, hozzatok, hordjatok földet, gyorsan, gyorsan I Rohantak is a jó emberek, de mire a megrakott talicskákkal oda értek már, méteres szélességben és mélységben ömlött zuhogva, harsogva az ár. Annyi erőnk, annyi földünk nincs, hogy ezt betömjük. Emberek, meneküljetek, ki-ki merre, mert még benneteket is elseper. Nem telt bele pár perc, már öles, — két öles kapun zuhogott ki az ár s mint egy vizzuhatag hullott le az alacsonyan fekvő békési nyári útra, onnan el a Kisrétre, neki Dobozmegyernek. Mint az elszabadult fenevad, amelyik láncát tépi szét, ugy rohant gőzölögve, tajtékozva, harsogva, maga előtt zúzva, törve, mindent elseperve a dühét vesztett ár. Hajnalra csak arra ébredt a békésföldvári vasúti állomás, hogy zúg, zúg valami, de aligha vasút. Más zúgása van ennek, mi lehet az ? Mi lehet az ? Hát viz, viz, özönvíz I Honnan, merről ? hiszen a környékünkön sincs és sohasem volt viz. De a hullám, a hideg hullám . . . már ott is van. Irtóztató erővel, zúgással, harsogással jön, útjába áll a magas, erős vasúti töltés, — pillanat alatt átcsap rajta az áradat s a vasúti töltésen tul levő tanyák arra ébrednek, hogy vizben úszik a tanyájuk. Nagy Isten! Mi ez ? nem értik, nem foghatják fel. Mezőberény szinte reszketett az árvíztől, őrizte is a kelet felől felettük elvonuló Fehér-Körös partjait, csak aira nem gondolt, hogy dél felől hátba kaphatna árvizet. Egyszerre csak ott termett Csaba felől délről a nagy viz. Képzelhetitek, hogy minő szörnyű meglepetés volt! És most töprengjetek jó csabaiak, nem-e az Isten kegyelme volt az, ami Csabát megmentette és nem-e csoda volt, hogy megmenekült ? Igaz, hogy azt is beszélték, hogy e csodát emberkéz is elősegítette és e szerencsét valaki korrigálta. Többekről szólt a fáma, de legerősebben tartotta magát az a hiedelem, hogy a nem rég elhalt B. L. segítette elő. Ki tudja ? Bizonyosat senki. Nem is kutatták, ne is kutassátok. Minek a fátylat fellebbenteni olyanról, amit titok kell, hogy fedjen, pedig talán az az illető megérdemelte volna a város — háláját is. Egy egész várost mentett meg, talán sok emberéletet is! (Vége következik.) Törött fémtárgyak ílII'PflSSÉM UERE|?G7TrCPT m B" BÍ ÍW™ és gépalkatrészek^ Mii 111051! SiKJUyyUlJ I yUu I és pontosan végezi: Mertz gyula elektrotechnikai és fémipari vállalata Békéscsaba, II., Haan-utca l szám. Telefonszám ZZ.
