Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-15 / 12. szám

Körös vidék Békéscsaba 1922. január 15. tagjai közül senki sem indithat háborút anélkül, hogy a kérdéses ügyet előzőleg a népszövetségi tanács elé ne terjessze. Itt pedig arról értesülünk, hogy az emiitett államok egyike ultimátumot küldött Magyarországnak és invázióval fenyegette meg. Nem értem, milyen jogon követelhetnék mi vagy bármely más állam Magyarországtól, hogy királyság vagy köztársaság legyen. Királynak lenni utóvégre is nem bün és királyságnak lenni sem az. Hiszen Olaszországnak, Belgiumnak és Nagybritanniának, e három szövetséges hatalomnak, királya van. Mit mondanánk mi akkor, ha az EgyesültÁllamok, Franciaország és Portugália azzal állanak elő, hogy ne legyen több angol király ? Véleményem szerint a legszigorúbban kellene tiltakoznunk a Magyarország belügyeibe való beavatkozás ellen és az ellen is, hogy a népszövetség szabályzatát nyilvánvaló szándékossággal megsértették. Károly királyról nem kivánok beszélni. Ó és népe egymásközt intézzék el a dolgot. A nemes lordok tájékoztatására még néhány szót akarok szólani. Azon a nézeten vagyok ugyanis, hogy jobban találnók meg számításunkat, ha a német birodalom trónján egy legyőzött, elcsüggesztett császár ülne. Akkor a német nemzet helyzete szilárdabb volna, mi biztosabban kapnók meg pénzünket s a béke is jobban lenne megóva. Eltűrtük, hogy Magyarországot megcsonkítsák, aminek tartós nyugtalansághoz kell vezetnie és nagyon félek, hogyha a népszövetség gyorsan bele nem nyul a kérdésbe, már a legelső nemzedékben ismét háborúra kerül a sor. Ezekre a beszédekre a külügyi kormány nevében lord Crawford válaszolt, aki a következőket mondotta : Az interpelláció sokkal precízebb és sokkal alaposabban átgondolt, semhogy arra előkészületlenül érdemleges választ adhatnék, s ezért csak két kérdés érintésére szoritkozhatom. Az első az, hogy a nagyköveti tanács a cseh és jugoszláv jegyzékre azt válaszolta, hogy már 192Ö februárjában meghozta azt a köztudomásu határozatát, hogy a Habsburgok restaurációjába a szövetségesek bele nem egyeznek és azt el nem tűrik. A második az, hogy ami a Magyarország elleni mozgósítás költségeinek Magyarország által leendő megtérítését illeti, a szövetséges kormányok kijelentették, hogy ezt a követelést a körülmények által nem találják igazoltnak. A kormányképviselő kijelentéséhez lord Weardale szólt hozzá elsőnek és a következőket mondta: Előrebocsáthatom, hogy külügyi hivatalunk a kérdésnek igen csekély figyelmet szentel. A kormány időről-időre meglepően eltér Wilson elnök nagy elveitől, még pedig azok legfontosabb pontjától, az önrendelkezési jog elismerésétől. Szégyellem megvallani, hogy a britt kormány oly keveset törődik ez ünnepélyesen fogadott kötelezettségek teljesítésével. Az önrendelkezési jog azt jelenti, hogy egy ország népe szabad elhatározással dönthet kormányformája felől. Nem a Habsburg-családot védelmezem, ez a magyar nép dolga, csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy egyáltalán nincs jogunk ez ügybe beleavatkozni s hogy ezt nem is tehetjük az önrendelkezési jog megsértése nélkül. A kérdés a trianoni szerződésben egyáltalán nincs érintve. Az egész egy utólagos ötlet, amelyet a reménytelen párisi imperialisztikus légkör sugalmazott. A szövetségesek c Z februá: i határozatukat úgyszólván titokban hozták meg és mindenesetre )l nép és parlamt tudta nél'édig erről a parlamentnek kellett volna, mert ez a hatáönrendelkezés főelvét alapmegingatta. Nyomatékosan akoznom egy olyan alapelv s megsértése ellen, amelynek es országok közül mi tulajunk legnagyobb fontosságot, tlen, hogy egyes államok olyanokat cselekedjenek, amini hitelünket és jóhirünket csak s amelyek azt bizonyítják, zekben az ügyekben a britt nek már nincs önálló ítélete azok a magas elvek, melyek nk voltak, már megszűntek nemzet előtt világlani. az anc kül tudnia rozat jaiban kell ti folytonb az öss: donito t Türhetp mindig vei a rontják hogy í nemze s hogj bástyá a britt Lóri mányn yii mondt Newton is válaszolt a korilatkozatra s a következőket A mazásai határo désbet volna máské az, helyze újból n gyhatalmak a kis antant sugalra hozták meg a trónkizárási atot, de a trianoni szerzőarról egy szó sincs. Ha benne, az ügy természetesen ít alakulna. Az egésznek célja y Magyarországot lehetetlen be hozzák s zavarok esetén negcsonkitsák és elpusztítsák. ha?; MEGHÍVÓ A Békésmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság Békéscsabán 1922február 2-án délelőtt 11 órakor Békéscsabán székházában tartandó XII-ik rendes közgyűlésére, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Jegyzőkönyvvezető kirendelése és két részvényes kirendelése a jegyzőkönyv hitelesítésére. 2. Igazgatósági jelentés a lefolyt üzletévről, az 1921. évi zárszámadádások előterjesztése, a felügyelő-bizottság jelentése, a tiszta nyereség felosztása és határozathozatal a felmentvény iránt. 3. Az igazgatóság jelentése az alaptőkeemelés sikeres végrehajtásáról. 4. Az alapszabályok 6., 8., 18. és 30. §§-ainak módosítása. 5. Az igazgatóság választása 3 évre. 6. Az igazgató-választmány választása 7. Felügyelő-bizottsági tagok választáss 8. Esetleges indítványok. Kelt Békéscsaba, 1922. évi januá 5 évre. 1 évre. hó 12. Az Igazgatóság. A t. részvényesek értesíttetnek, hogy az 192Í. évi eredeti zárszámadások az intézet pénztári helyiségében, az alapsza <ályok 20 §-a értelmében kifüggesztettek és ott a hivatalos órák alfitt bármikor megtekinthetők. Kivonat az alapszabályokból: 17. §. A közgyűlésen azon részvényes bír s: 30 nappal a közgyűlés megtartása előtt a részvénykt: vényét szelvényeivel együtt, vagy az erről szóló köz a meghatalmazott pedig ezenkivül meghatalmazását 12 óráig a társaság pénztáránál bemutatta vagy leti vagy más szavazatl^épes részvényes két tanúval gyakorolható. — Jogi személyek, kiskorúak és gond képviselőjük gyakorolja, tekintet nélkül arra, hogy c 18. §. Egy részvény birtoka egy szavazatra. j< bizója jogán, sem mindkét jogon együttesen száz sza zí vazati joggal, kinek neve legalább myvbe bejegyyzve van és aki részvagy hitelintézeti letéti igazolványt, is, a közgyűlést megelőző nap déli e te. — A szavazati jog személyesen, előttemezett meghatalmazása utján lokoltak szavazati jogát törvényes részvényes-e, vagy sem. gosit, azonban sem saját, sem niegví zatnál többet senki sem gyakorolhat. Vagyon Mérleg-számla Teher "M c ^ es á gU..2 176 171 179 178 170 177 15 128 Készpénz Más intézeteknél elhelyezett betétek Értékpapírok Kölcsönök: Váltókölcsönök Folyószámla-kölcsönök . . . . Jelzálogkölcsönök: Kamatozó kölcsönök 75.400 — Törlesztéses kölcsönök 789.118 43 Üzleti berendezés Ingatlan : Szent István-téri székház fele része ÖSSZEG korona fillér korona | fillér 6,012.518 2,959.864 113,258.709 48,067.726 864.518 67 78 34 70 43 8,972.383 2,652.560 45 162,190.954: 47 1 — 125 000 173.940.898 92 — ^ •H co -i CL 2 188 190 193 170 195 173 112.171 160 118 167.168 172 159 186 Részvénytőke*) Tartalékalap „Bajczai Beliczey Géza öszt.-alap" Betétek: Könyvecskére Folyószámlára Visszleszámitolt váltók . . . . Átruházott jelzálogkölcsönök . . Hitelezők Fel nem vett osztalékok . . . Tőkekamat-adó ...... Átmeneti kamatok . . . 192

1. évi tiszta nyereség ÖSSZEG korona f 2 5,941.444 3 ),957.657 Bohnert József s. k., vezérigazgató Beliczey Géza s. k., Bakos Mátyás s elnök-igazgató igazgató Iritz Aladár s. k., igazgató *) 11.500.000 K n. é. régi kibocsátású részvényeink az 1921. évi nyereségben részesülnek 8,500.000 K n. é. IX. kibocsátású részvé nyeink csak az 1922. évi nyereségben ré szesülnek. Békéscsaba, 1921. december 31-én. Wagner Ferenc s. k., Susánszky János s. k., igazgató cégvezető-tiikár Az Igazgatóság: k., Biró Zsigmond s. k., Böhm József s. k., Csillag Ignác s igazgató igazgató igazgató 50 02 korona 20,000.000 7,709.795 20.000 66,899.101 43,043.375 261.702 29,923.158 11.654 90.310 4,255.905 1,725.897 173.940.898 52 08 18 23 79 12 92 Kristóffy Feienc s. k„ cégvezető-főkö íyvvezető k., Pfeiffer István s. k., f. ü. b elnök. Reisz Hermán s. k., Szalay Gyula s. k., Südy István s. k., igazgató igazgató igazgató Felügyel ő-b i z o t t s á g: Babich Pál s. k., Kulpin Ferenc s. k., Lerner J. Géza s. k., f. ü. b. t. f. ü. b. t. f. ü. b. t. dr A felügyelő-bizottság jelentése TISZTELT KÖZGYŰLÉS ! Van szerencsénk jelenteni, hogy a törvény és alapszabály szabta kötelezettségünknek eleget tettünk és a takarékpénztár könyveit, pénztárát és értékeit, nemkülönben ügykezelését az év folyamán rendszeresen, behatóan megvizsgáltuk és mindent teljesen rendb<n találtunk. Megvizsgáltuk az igazgatóság által az 1921. évről előterjesztett mérleget, veszteség- és nyereségszámlát és a; fő- és segédkönyvekkel összehasonlítottuk és mindenben helyesnek találtuk. Csatlakozunk az igazgatóságnak a tiszta nyereség felosztása és hovaforditása ügyében tett indítványához és magunk részére a felmentvény megadását. Békéscsabán, 1922. évi január hó 12-én. Grüner Tivadar s. k., igazgató Weisz Frigyes s.k., igazgató itsch Gyula s. k., f. ü. b. 1. okat a szabályszerűen vezetett :érjük az igazgatóság, valamint