Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-14 / 11. szám

Békéscsaba, 1922. január 14. Szombat III. évfolyam 11. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3}K. a párbaj A lovagok korából ránkmaradt és mégis keresztényietlen és barbár szokás. Mai formájában amellett túlságosan komolynak sem lehet mondani, hiszen az „életre-haláira, egy szál kardra" kiálló hősök rendszerint a saját lábukon, legfeljebb egy angol tapasszal hagyják el a lovagi torna színhelyét, azzal a biztos tudattal, hogy megrongált becsületük meg van reparálva. Soha ez a barbár mánia azonban még nem dühöngött annyira, mint ma. Talán a levegőben van valami kórokozó bacilus, mert nincs nap, hogy egyegy szenzációs politikai „lovagias ügy" fel ne merülne. Ezek csak azok a nevezetes ügyek, amelyek újságba kerülnek'; hol vannak azok az aprók, amelyek a nyilvánosság háta mögött játszódnak le? Miért olyan túlzottan érzékenyek az emberek? Vagy nem az érzékenységen múlik a dolog, hanem a felzaklatott idegeknek parancsolni nem tudók túlságosan agresszívek embertársaikkal szemben? Alighanem az utóbbi gondolat áll meg, mert kezdve a társadalmi érintkezéstől, fö! a legmagasabb politika intézőihez, mindenütt olyan hang kapott lábra, aminőt azelőtt a boldog béke esztendeiben nem hallottunk. A nemzetgyűlésen, a pártkörökben s mindenütt, ahonnan messze hangzik a szó, mind sűrűbben felejtkeznek el az emberek arról, hogy mivel tartoznak a jó ízlésnek és embertársaiknak — s mindennek a vége: párbaj! De vájjon azzal, hogy a sértett esetleg megsérül, rendbejött-e a megbántott becsület, rendbejött-e a megbolygatott jogrend ? Nem. Sőt igen súlyos komplikációk adódnak, ha ezt a kérdést boncolgatjuk. íme, az igazságügyminiszter, a törvények legfőbb öre — megszegi a tételes törvényt és — párbajozik. Az egyébként vallásos ember szembe helyezkedik egyháza törvényeivel és — párbajozik. Hát egy hibás alapokon nyugvó és igazságtalan társadalmi szokás erősebb a vallásnál, előbbrevaló a törvénynél ? Alig hinnők. Csak az emberek gyengék ahhoz, hogy kitartsanak a törvények, a világi és egyházi törvények mellett s elhitetik magukkal, hogy ha párbajoznak, feltétlenül lovagiasak, feltétlenül magasabbrendü lények más közönséges halandónál. Pedig majdnem mindegy az, hogy bizonyos szabályok szerint, tanuk jelenlétében, vagy tanuk nélkül tör egymás életére, testi épségére két ember. Most a nemzetgyűlésnek hamarosan módjában lesz foglalkozni a párbajjal. Meg kell szavazni a törvényt, olyan törvényt, mely lehetetlenné teszi ezt a barbár szokást, helyesebben: ugy bünteti, mint a közönséges korcsmai verekedőket. Ha van megfelelő törvény, akkor bizonyosan rájönnek az emberek, hogy saját ügyükben birák nem lehetnek s türelmesebbek lesznek egymáshoz. A türelmetlenek pedig megtalálják igazukat, vagy büntetésüket a független bíróságnál. Lemondott a francia kormány Potncaré lesz az uj minisztereinők Pdris, január 13. Briand a kamarában tett nyilatkozata után, amelyben Cannesban tanúsított magatartását igazolta, az Élysée-palotába ment, hogy a kabinet lemondását beadja. Bécs, január 13. Párisból jelentik Berlinen keresztül: Millerand köztársasági elnök Briand lemondása után kikérte a távozó miniszterelnök véleményét az uj kabinet megalakítására vonatkozólag. Briand kijelentette, hogy a maga részéről nincs abban a helyzetben, hogy uj kabinetet alakítson. Briand lemondása után Poincare megbízatása várható, aki kijelentette, hogy a miniszterelnöki tárcán kivül a pénzügyminiszteri tárcát is magának kivánja fenntartani s a parlamenti többséget az uj választáson óhajtja kormánya számára megszerezni. Poincaré megbízatása még a holnapi nap folyamán várható, miniszteri listájában szerepelni fog Barthou, Briand hadügyminisztere, aki az utóbbi időben már Briand politikája ellen foglal állást, továbbá Harry de Juvenal is, aki a Matinnek volt a főszerkesztője. Ujabb közeledés Magyarország és Ausztria között Bethlen István gróf nyilatkozata a bécsi sajtó számára Bécs, január 13. A magyar-osztrák tárgyalások igen kedvező hangulatban folynak. Már tegnap keresztül mentek a tisztán nyugatmagyarországi vonatkozású kérdéseken és kiterjeszkedtek a mindkét államot érdeklő gazdasági kérdések megbeszélésére. Valószínű, hogy a tárgyalások fontos politikai eredményekre is vezetnek, amelyeket azonban feltétlenül gazdasági megegyezésnek kell megelőzniök. Ausztria különösen ragaszkodik a gazdasági egyezmény megkötéséhez. A tárgyalásokról Bethlen István gróf miniszterelnök a bécsi sajtó számára az alábbiakat jelentette ki : Mindkét állam kormányának régi óhajtása, hogy a régi jóviszonyt (?) visszaállítsa Magyarország és Ausztria között. A kibékülés érdekében fontos lépést jelentenek a mostani tárgyalások. A bizottságok a legbiztatóbb hangulattal folytatják tárgyalásaikat, amelyektől kielégítő eredmények várhatók. A nemzetgyűlés pénteki ütése Budapest, jan 13. A nemzetgyűlés pénteki ülését 10 óra után nyitotta meg Qaál Gaszton elnök. Az elnöki bejelentések után Kerekes Mihály kéri a Ház tanácskozóképességének a megállapítását. Minthogy a Ház nyilvánvalóan képtelen a tanácskozásra, az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után folytatják az indemnitás vitáját, amelynek első szónoka Rassay Károly volt. Sürgeti a földbirtokreform végrehajtását. Kéri a pénzügyminisztert, hogy mutasson be végleges költségvetést. A kormány azért tartózkodott a költségvetéstől, mert félt a kritikától. Súlyos hiba, hogy nem valósította meg a kormány a közigazgatási reformot. Emiatt nem irták ki sok helyen a törvényhatósági választásokat. Még mindig vannak olyan megcsonkított vármegyék, amelyek csak alig 3 községből ál lanak, de megvan a főispánjuk, alispánjuk, levéltárosuk stb. főtisztviselőjük. — A királykérdésről az a véleménye, hogy a Habsburg restauráció megakadályozása szerzi meg ennek az országnak a nyugalmát és a békét, valamint annak a lehetőségét, hogy szomszédainkkal felvehessük az érintkezést. Hatálytalanítani kell minden olyan törvényes rendelkezést, amely idegen hatalomtól teszi függővé a trón betöltését. Intézkedni kell aziránt is, hogy az 1921. évi 47-ik törvénycikkben trónvesztettnek nyilvánított Habsburg-Lotharingiai család tagjait megillető közjogi jogosítványok ne legyenek többé gyakorolhatók. Az államforma megválasztásánál feltétlenül az ország érdekeit kell szem előtt tartani. A jelenlegi államfő jogainak gyakorlására határozott formát kell megállapítani. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy nyújtson be olyan törvényjavaslatot, amely a jövőben megválasztandó államfő hatalmát is határozott időhöz köti. Ötperces szünet után Rassay a kormánynak a munkássággal kötött kibéküléséről és az amnesztiarendelet végrehajtásáról beszél. Megemlíti, hogy a mostani nemzetgyűlés élete tulajdonképen már csak 4 hétre terjed, amely idő alatt olyan törvényes intézkedésekről kell gondoskodnia, amelyek lehetővé teszik a választójog megalkotását, a kormányzói hatalom időhöz kötését és a főrendiház reformját. A három törvényjavaslat benyújtásánál a sorrendhez is ragaszkodik. Határozati javaslatot nyújt be az iránt, hogy az uj országgyűlés csakis az uj választójog alapján legyen összehívható. A községenként általános, titkos választójog hive. Az indemnitást nem fogadja el. Friedrich István mentelmi jogának megsértéséről tesz jelentést. Előadja, hogy 24 óra óta a főváros lakosságán érthetetlen nyugtalanság észlelhető, amelynek az az oka, hogy agent provokatőrök olyan híreket terjesztenek, mintha ujabb puccskísérlet készülne, Zita királyné Ottó volt trónörökössel útban volna Sopron felé. Tiltakozik az ellen, hogy lakásán, valamint az Andrdssyén, a Huszár Károlyén és több más képviselőén állandóan detektívek kémkednek. Felfüggesztették a legfelsőbb tanács ülését (Cannes, jan. 13.) A legfelsőbb tanács ülését a francia kormányválságra való tekintettel felfüggesztették. Irányadó körök veleménye szerint a legfelsőbb tanács munkája befejezettnek tekinthető. A németországi kommunisták csődje (Lipcse, jan. 13.) A németországi független szocialisták (kommunisták) száma, mint az a párt lipcsei kongresszusán nyilvánosságra került, 800 ezerről 300 ezerre esett. (Kezdődik a kijózanodás Németországban is!)