Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-01-01 / 1. szám
Békéscsaba. 1922. január 1. Körösvidék 5 Boldog újévet. . . Az újesztendő küszöbén százávál keresték fel valódi és hamis barátaink szerkesztőségünket azzal a kéréssel, hogy hasábjainkat bocsájtsuk rendelkezésre, mert ők a Körösvidék utján akarják tolmácsolni legőszintébb jókivánataikat azoknak, akiket legjobban szeretnek. Fájdalom, helyszűke miatt nem hözölhetjük a szivélyesebbnél-szivélyesebb leveleket, sőt még az összes buékozók neveit sem. Csupán a legismertebb személyiségek kézírásait emeltük ki s itt is csak lakonikus rövidséggel azt írjuk meg, hogy ki kinek kiván böldog újévet. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kívánságok őszinteségéért absolute nem vállal felelősséget a szerkesztőség, mert hát a szivekbe mi sem látunk. A levelek szerint Boldog újévet kiván: A Kereskedelmi Csarnok — a Kisgazdák Szövetkezetének. Az evangelikus tanítók — Korosy Lászlónak. A Kisgazdák Egylete — a Ciok.-nak A Előre — a CsAK-nak. Dr. Hevesi, budapesti főrabbi — az ÉME elnökségének. Rakovszky István — Bethlen István grófnak. Gömbös Gyula — Apponyi Albert grófnak. Haller István — Drozdy Győzőnek. Sándor Pál — Budaváry Lászlónak Az Est — a Szózatnak. A Világ — az Uj Lapnak. Hollender Lipót dr. és társai — a polgármesternek. Szaszák Ádám — Kvaka Misonak. Kvasz László — a Körösvidéknek. • Bertly János — dr. Debreczeny Lajosnak. Kovács Sz. Mihály — Sailer Vilmosnak. Gécs László — Szilágyi Ferencnek. Gesmey Soma — a társainak. Csorba Béla — a Nemzeti Hitelintézet igazgatóságának és viszont. Zvaratkó Marcsa — a szüreti dal szerzőjének. A Békésmegyei Közlöny — Eckhard Tibornak. Schvézner Károly — a zárórát ellenőrző rendőröknek. Vidovszky Kálmán — Balla Aladárnak, Csáky Antal — Korda Sándornak. Nigrinyi János — Pollák Arnoldnak. Mayerhoffer József — a Bimének. A csabai háziurak — Dr. Pethesnek. Az italmérők — az árvizsgáló bizottságnak. Török testvérek a nyusatmagyarorziígi szaüadsúsharcbein A magyarság hosszú évszázadokon keresztül az árvaság érzetével morzsolta le küzdelmes életét. Rokontalanságában a gúnyolódó sors még abba a helyzetbe is sodorta, hogy saját vérrokonaival szemben vérezve kellett védenie Nyugateurópa kultúráját. Pedig, de máskép festene ma Európa térképe ha a közös turáni anya gyermekei a törökök és magyarok felismerve egymást, kezetfogva néztek volna szembe a gremán és szláv áradattal. A csendes Óceántól az Adriáig, az Eszéki jegestengertől a Feketetengerig mindenütt, ahol csak turáni fajta lakik, a népek millióinak büszke diadaléneke töltené be a turáni hegyek, völgyek és síkságok levegőjét. A dicsőség és jólét napjaiban nem tudtak egymásra találni, de egymásra találtak most, amikor megsebezve és megcsonkítva egymásban keresik a segítséget. A turáni eszme ma már élő valóság, nem testvértelen árvák vagyunk, hanem a 600 milliós turáni nép előretolt őrse Európában. A trianoni béke által megnyomorított, turáni nemzetek eltipróik ellen fordultak. Kemál pasa Ázsiában, a nyugatmagyarországi felkelők pedig a nyugati határszélen csillogtatták meg a turáni erényeket, figyelmeztetve a gőgös győzőket, hogy a turáni faj élni akar és élni fog. A turáni együttérzésnek megható példáit láttam Nyugatmagyarországon. Mihelyt a felkelés megindult, három Magyarországon rekedt török ifjú termett a felkelők között és az egész szabadságharcot olyan hősiességgel és annyi bátorsággal közdötték végig, hogy *meg kell nevüket öiökiteniink, mint turáni testvériség első megtestesitőjét. Ali Pazil hadnagy Konstantinápolyban született, Németországban nevelkedett, a világháborút a török hadseregben küzdötte végig. Mintaképe volt a fegyelmezett fölkelőknek. Bátorságával és vakmerőségével annyira kitűnt, 'hogy a Lajtafalu környékén működő felkelők csapatparancsnoka lett. Nem tudott magyarul, de parancsait mindig a legpontosabban végre tudta hajtatni. Legjobb baráija egy hadnagy volt, ki egy szót sem tudott máskép csak magyarul. Sokszor elnéztem őket, amikor egymásmellett ültek s azon tűnődtem, mi az, ami megsúgja nekik egymás gondolatait. Mi lehetne más, mint a turáni vér! Fazil sohasem mondta, .hogy előre, hanem megindult, a fiuk pedig mentek az ő törökiik után. Fárad ságot, betegséget nem ismert, 40 fokos lázban 6-szor járta végig az őrsöket. Al osztrák géppuskás állásokat mindig ő kutatta fel s addig nem nyugodott, mig ki nem piszkálta vágy meg nem szerezte őket. A leszereléskor ez^el bncsuzott, persze németül: »A viszontlátásra, nekünk harcolnunk kell mindaddig, mig Tokiótól Királyhidáig csak egyetlen turáni ember is rabságban sínylődik. Musztafa. Anatolibán született. Világlátott ember, beszél törökül, franciául és angolul. Tipikus fatalista. Komoly arca akkor derült először mosolyra, mikor kézigránátot kapott. Fal is szerelte magát annyira, hogy igazán félelmetes volt. Szeretett járőrbe menni. Ha nem kapott osztrákot a puskája végére, akkor egész nap dühös volt. Vakmerősége határtalan. Két-három emberrel az öszszes szomszédos osztrák falvakat felverte. Nemesvölgyön harmadmagával 40 osztrák csendőrt vert vissza. Két bosnyákjából az egyiket a jobb, a másikat a balszárnyra állította, ő volt a centrum. Az eredmény? a parancsnokló osztrák százados három emberével holtan maradt ott, a többi pedig elszaladt. Hivatását nagyon komolyan vette, tréfát nem ismert, még az angol missziót is visszazavarta, mert nem volt útlevele a felkelőktől. Mindenki szerette s ha egy-egy sikeres kirándulás után megdicsérték, mindig az\ hajtogatta: „Ha itt készen leszünk, megyünk Kemálhoz." Hasszán, európai török. Nem igen beszélt, csak morgott. Mindig elégedetlen volt, mert nem lehetett állandóan megállás nélkül verekedni, sokszor szinte ugy kellett őt visszatartani. Ö volt a zászlótartó. Hiven őrizte a magyar lobogót s mikor a leszerelés után a zászlót el akarták tőle venni, hogy azt megőrzés végett elhelyezzék, szemei megteltek könnyel, a zászlót a szivéhez szorította és ezt mondotta: „Nem adom és meghal, aki elakarja tőlem venni!" Nem is vették el tőle, hanem nála hagyták s most őrzi a zászlót tovább. Fz volt a három török! Mi lesz, ha turáni síkságon az az ázsiai hegyeken, völgyekben minden ember tudni fogja, hogy a tnráni népek milliói testvérek s mi lesz, ha erejük tudatára ébredve acélt ragadnak a legszentebb szabadság ki vívására. ? S. I. A cserkészmozgalom Ha a nagyvárosok uccáit járjuk, ha alkalmunk van megfordulni csonka hazánk egy-egy még megmaradt, természeti szépségekkel megáldott földdarabján, mind gyakrabban látunk különös ruházati, életerős, egészséges fiukat. Ha megkérdezzük, kik ezek, azt kapjuk feleletül: cserkészek. Sokan kérdezés nélkül is tudják ezt, de viszont ennél többet alig-alig tud rólnk a társadalom túlnyomó többsége. Még akik voltak is együtt már cserkészekkel, azok is nagyon kevéssé ismerik ezt a nagyjelentőségű mozgalmat. Egyesek azt hiszik, hogy a cserkészek utánzói a katonaságnak 3 nem tesznek egyebet, mint nagyok vezetése mellett katonásdit játszanak. Mások meg vannak róla győződve, hogy a cserkeszei csak arra való, hogy néhány fiu feltűnően öltözködhessen s kirándulásokat tehessen csoportosan. De sokan vannak, akik egyenesen rossz véleményt táplálnak e nagyszerű mozgalommal szemben anélkül, hogy fogalmuk volna annak lényegéről. Pedig alig van ifjúsági intézmény, amely annyi figyelmet érdemelne, amely — ha jó kezekben van — annyi áldást teremne mint a cserkészet. Mert a cserkészmozgalom célja az, hogy testben, lélekben erős, egészséges polgárokat neveljen. E célt ugy akarja elérni, hogy elsősorban a serdülő ifjúság lelkével foglalkozik. A katonás fegyelem, az • egyenruha, a szolgálati szabályok, mindez csak külső keret. A lényeg az a munka, amelyet a cserkészek áz »Otthon« ban végeznek. Itt őrsönként (6—8 fiu) összejönnek egy őrvezető köré, akinek irányítása mellett folyik a munka. Megtárgyalják a cserkész törvényeket, beszélgetne!; annak gyakorlati alkalmazásáról, egyenként foglalkoznak a komolyabb cserkészek és a tisztek az újoncokkal, szüntelen egy célt tartva szem előtt: a cserkésznek jellemes, egyeneslelkü ifjúnak kell lennie. Tanulgatják a földrajzot, történelmet, lelkesednek ifjú lelkük közös hevületével minden szépért, jóért, mindenért ami magyar. Számonkérik egymástól, mint teljesítették vallásos és polgári (tanulói) kötelességüket. Aki vétkezett azt megfeddik, megbüntetik, teljes komolysággal, de sohasem haraggal vagy gyűlölettel. Ápolják a testvén együttérzést s igyekeznek megvalósítani életükben a legtisztább krisztusi erényeket. Természetes, hogy ennek a munkának csak lassan — de annál biztosabban — jelentkezik a hatása. Nagy tömeggel nem is lehet eredményt elérni. Ezért van az, hogy egyegy cserkészcsapatban csak 30—40 tag van s ez is több őrsre beosztva dologzik. Fő elvük a cserkészeknek az is, hogy önállóak legyenek s lehetőleg ne szoruljanak soha másokra, annál inkább segítsenek ők mindenkit. Ahol már tapasztalja a társadalom a cserkészmozgalom nemes hatását, mindenütt nagy szeretettel karolja azt fel. Nálunk még csak most van kialakulóban a cserkészélet. Még lesz módunk bővdbben foglalkozni ennek fontosságával s — ha megismeri ez intézméuyt — hisszük, hogy a mi közönségünk is lelkes barátja lesz a cserkészeknek. KÖZGAZDASÁG. Közgazdaságunk 192í-ben Ismét lepergett egy esztendő, anélkül, hogy gazdasági életünkben jelentősebb változást hozott volna. Nem tartjuk érdektelennek, ha a jelentősebb értékek 1920. december 31. és 1921. évi december 31-iki árát egymással szembeállítva bemutatjuk. Valuták: 1920. 1921. Magyar korona Napoleon Angol font Doliár Frank Márka Lei Szokol Dinár Osztrák korona Terményárak: 115—0-85 1690—2390 2030—2560 590—618 35—48 8-20—3-47 6-95—4-55 6-77—8-83 1 4. 9-_ 0'90-0i 1 1921. június 1921. dec. Buza Rozs Takarmányárpa Sörárpa Zab Tengeri Kendermag Lucerna Mák Köles Lóhere Sertéspiac: Középsertés Könnyű Marhavásár: 900—2375j 700—1600' 870 -1750 -•—1850 850 — 1530 . 800-2000 1920. 1921. decemcei 2650—45 110—13 58—95 1450—160 100-17 1920. 1921. 128 85—95 123 66-88 1920. 1921. Jobb minőségű bika 64—74 Silány hizott ökör 59—47 Közép ökör 43 — 56 17—32 Gyenge 30—41 Tarka hizott ökör 70—74 41—56 Silány 38—50 12-15 Amint a kimutatásból látjuk, dacára koronánk romlásának, a húsárak jelentékenyen estek, a kenyérmagvakban pedig áremelkedés állt elő. Az átlag szerint tulajdonképen olcsobban élünk, de ezt a piac és a vendéglői ár nem érzi meg, legfeljebb a közvetiiő kereskedő. A valuta piacon az áresés az osztrák koronánál a legnagyobb. Emelkedés ilyen nagy arányú nem is volt. Természetesen kimutatásunk nem mutatja be az árak hullámzását, mely a magyar korona 2-85-ös és 0 45 kurzusa között volt, de pontos képét adja az elmúl esztendő első és utólsó napja állapotának. „Move 1' hirek. A „Move" főosztály felhívja a gazdák figyelmét a raktárán megtekinthető munkásruha garnitúrákra, melyek ugy minőség, m ;nt ár tekintetében rendkívül alkalmasak az újévi munkásruha szükségletek beszerzésére. To/ábbá mindenféle textiláruk és fogyasztási cikkek mélyen leszállított áron szerezhetők be. * Nyugtázás. A „Move'' nőcsoport elnöksége köszönettel nyugtázza a szegény gyermekek karácsonyfájára Michnay Károlyné urnő által beküldött 60 drb. méznskalácsot. Értesítjük a karácsonyi vásáron kiállítókat, hogy eladott tárgyaik ellenértékét, valamint a visszamaradt tárgyakat f. hó 2-től kezdve naponként d. e. 9—12-íg átvehetik a városháza melletti hivatalos helyiségünkben. * Tisztelettel felkérjük azon tagjainkat kik 1921. édt tagsági dijaikat még nem fizették be, hogy azt hivatalos helyiséglinkben (Szt. István-tér, városháza mellett) sürgősen befizetni szíveskedjenek.
