Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-01-11 / 8. szám
Békéscsaba , 1922. január 11. Szerda III. évfolyam 8. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér' 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK i Egy hóra 50 K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Népbiztoshepzo főiskola Irta Qálócsy Árpád Hivatalos neve: „Munkásbetegsegélyzö és balesetbiztosító pénztár" Tizenöt évvel ezelőtt magyar törvénnyel léptették életbe. Akkor a nagyközönség előtt, mint a kor követelte emberbaráti intézmény szerepelt. A kormány a saját pártjának ugy állította be, mint kitűnő sakkhuzást a már akkor erősen kellemetlenkedő szociáldemokratapárt ellen, mig ez utóbbi ebben látta azt az emeltyűt, amelynek segítségével az ezeréves magyar nemzeti államot sarkaiból kiforgathatja. Amint az események igazolják, az utóbbiak számítása volt a helyes. Az emberbaráti tartalom maradt jelszó, — a pénztár létesítése pillanatában már politikai irányt vett fel, s azt tartotta meg egészen a proletárdiktatúra bukásáig. Amikor a magyar államnak a szociáldemokrata agitátorok már igen kellemetlenek kezdtek lenni, velük szemben a kormánypártban két irányzat alakult ki. A tisztánlátók a harc felvételét és a nemzetbontó nemzetköziségnek irgalomnélküli letörését látták egyedül célhozvezetőnek, mig a másik rész, melynek főszószólói a szélsőséges szabadelvűek és a szabadkőmives hatás alatt állók voltak, a békés elintézés mellett kardoskodtak. Természetesen ezek győztek, hiszen vezérük maga a kereskedelemügyi miniszter volt. Ezek abból indulva ki, hogy a szociáldemokrata vezérek agitációjukat csak jó üzletként folytatják, — a kellemetlenkedők megvásárlásával gondolták a kezdést igen egyszerűen megoldhatónak. Megalkották a betegsegélyzőpénztárt és ebbe a vezető állásokba berakták miniszteri fizetésekkel a legvadabb pártvezéreket, akik természetesen fogadták, hogy ezentúl már kezes bárányok és a magyar nemzeti állam odaadó hivei lesznek s a, szociáldemokrata muftkásokat a magyar nemzeti zászló alá fogják tömöríteni. A kormány rosszul számított. Az állásokat köszönettel elfogadták, a hivatalokba beültek, aztán az egész intézményt a saját képükre formálták. A Köztemető-uti palota ténylegesen veres akadémia lett. Ebben az épületben főzték ki a nemzetbontó terveket, itt ásták sírját hazánknak a magyar állam pénzével fizetett hazaárulók. Pénzük volt hozzá bőven, hiszen évente több mint ötvenmmillió korona felett szabadon rendelkezhettek. Szabadon, mert a törvény értelmében autonómiája volt a pénzl árnak. A betegek segélyezésére nem jutott elég pénz soha, a pénztár állandóan nagy deficitekkel küzdött, ám a személyi kiadásokra tellett bőven. A jelszó az volt, hogy a munkások pénztárát a munkások kezeljék, ezzel szemben az alkalmazottak között igazi munkást találni nem lehetett. Az irodák megteltek a leggyanúsabb existentenciák százával, kiknek egyedüli minősítése, hogy a vezető urak bizalmát bírják. A proletárdiktatúra bukása után a magyar kormány itt is rendet csinált. A pénztárak élére kormánybiztosokat állított. Az alkalmazottak ellen lefolytatott igazságos vizsgálat eredményeképen az alkalmazottaknak több mint a felét kellett elcsapni, egy része börtönbe került, de a legnagyobb bűnösök megugrottak s ma külföldön mint emigránsok eszik a rabolt pénzből bőven termő martirkenyeret. Az autonóm iíezelés alatt állandó válsággal küzdő pénztár ma már teljesen szanálva van s nemcsak a betegsegélyek sima kifizetését győzi meg, de költséges, emberbaráti uj intézmények létesítésére is áttérhetett. Időszerűvé teszi az ezzel a kérdéssel való foglalkozást az, hogy bármennyire jó kezekben van a vezetés, a mai helyzetben változtatni kell, mert a szociáldemokraták a törvényre való hivatkozással támadják a mai állapotot. Az elmúlt tizenöt év megmutatta, hogy a betegsegélyezési pénztárakról szóló törvény egyenesen államellenes, tehát fenn nem szabad tartani. Uj irányt kell hoznunk, mely amellett, hogy az emberbaráti nemes célt szolgálja, egyúttal az állam érdekeit is szolgálja. Miután a pénztárak jelenlegi kezelésével hazánk minden hü fia meg van elégedve, az uj törvény nem oly sürgős, de mégis már most itt lenne az ideje, hogy a kormány egy célirányos törvénytervezet elkészítéséhez a lépéseket megtegye, mert hiszen mig ez a különböző érdekelt körökben megtárgyalható lesz, még sok időbe fog kerülni. Szerencsére megmaradtak a bányatárs pénztárak és az ezeknek rendszerében alakult vállalati betegsegélyező pénztárak, igy meg van a mód a két rendszer összehasonlítására és ennek alapján egy, a célnak igazán megfelelő törvény alkotására. Az 1907. évi kormány még mentegetőzhet a jóhiszeműséggel, — aki azonban ezt a pénztárt még egyszer kiszolgáltatná a szociáldemokratapárt „autonom" testütetének, olyan politikus ma el sem képzelhető. Humbug volt az autonomia hangoztatása a törvény alkotásakor is, mert a betegsegélyző pénztáraknál „autonom" munkakör egyáltalán nincs. Itt a törvény pontosan elöirja, hogy a befolyt pénz mire és hogyan fordittassék, ide tehát másra, mint becsületes, lelkiismeretes, hozzáértő tisztviselőkre szükség nincs. A szociáldemokraták ily irányú követelése tisztán hatalmi kérdés, e követelésnek engedni megindulás a lejtőn való lefelé gurulás utján. Győzött a horvát blokk Zágrábban (Zágráb, január 10.) Radics és a horvát blokk a zágrábi községtanácsi választásokon nagy győzelmet aratott. Radics a következő követeléseket állította föl programmjában: 1. A horvát nép kívánságához képest a horvát katonákat küldjék haza. 2. A kaszárnyákat alakítsák át lakóházakká. 3. Zágráb városának és egész Horvátországnak biztosítsák a pénzügyi függetlenséget. 4. Adják meg a teljes gazdasági függetlenséget. 5. A községtanácsot többé ne lehessen politikai nyilatkozatok miatt föloszlatni. 5. A horvát iskolákban horvát nemzeti szellemben tanítsanak. Általános védkötelezettség Szovjetoroszországban Ujabb harcok Keletszibériában Koppenhága, január 10. A Wolff-ügynökség jelenti: A Berlingske Tidende közli, hogy a szovjetkormány a két éves általános védkötelezettség bevezetését rendélte el. A rendelet szerint a védkötelezettség 18-tól 20 évig terjed. Koppenhága, január 10. Antibolsevista csapatok Keletszibériában több várost megszállottak. Összeütközésre is került a sor, amelynek folyamán a bolsevista csapatokaf megverték. A magyar-párt alakuló gyűlését elhalasztották (Kolozsvár, jan. 10.) A kolozsvári magyar politikai párt szervezésének kerületi előkészítő bizottságai ugy állapodtak meg, hogy 8-án, vasárnap tartják az alakuló nagygyűlést. Tekintettel azonban arra, hogy az ellenőrző oláh állami tisztviselők karácsonyt ünnepelnek, az alakuló nagygyűlést, — mely az előjelek szerint impozánsnak ígérkezik, — január 15-ére halasztották. Zita királyné utazása (Páris, jan. 10.) Zita királyné Svájcba való útjában tegnap éjjel Párisba érkezett. 9 svédeli Kun Béláról A svéd szocialisták hivatalos lapja, a „Socialdemokraten" bőven foglalkozik egy röpirattal mely: Magyar pestis Moszkvában címmel nemrég ott megjelent. E röpirat leirja azok a borzalmakat, amelyeket Kun Béla kommunistái elkövetnek Moszkvában. A Borgiák idejére kell gondolni — úgymond — ha szemléljük azt a gyalázatos titkos munkát, melynek milliók az áldozatai. Nemcsak Kun Béla gazságait irja le a röpirat, nemcsak ezt a világkalandort végzi ki erkölcsileg tökéletesen, hanem súlyos vádakkal illeti a III. Internacionalet is, amelynek támogatása nélkül nem lehetett volna ez a gonosztevő olyan hatalmas és olyan veszedelmes. A mentelmi bizottság ülése {Budapest, január 10.) Kutkafalvy Miklós elnök csütörtökön déli 12 órára összehívta a mentelmi bizottságot. Ezen az ülésen tárgyalják Csizmadia Sándor, Sréter István, Friedrich István, Giesswein Sándor, Zákány Gyula és Weisz Konrád mentelmi ügyét. Ujabb olasz követelés Németország ellen (Róma, jan. 10.) A Corriera della Sera azt irja, hogy ha — mint hírlik — újra megállapítják Németország fizetési kötelezettségét, Olaszország részesedést fog követelni, mert a nemzet a természetbeni szolgáltatások tekintetében ujabb áldoI zatokra nem hajlandó. Sopron ünnepel I (Sopron, jan. 10.) Sopron és körj nyékének Magyarországhoz való visszacsatolását ma ünnepelte meg a város. Az ünnepség során nagy katonai parádé volt, melyen résztvett Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter, Sopron nemzetgyűlési képviselője és Guilleaume tábornok, katonai parancsnok is. Átszervezik az erdélyi rendőrséget (Kolozsvár, jan. 10.) Szerdán érkezett meg a kolozsvári prefekturára az oláh belügyminiszter rendelete a kolozsvári rendőrségnek az ó-királyságbeli rendőrség mintájára való átszervezése ügyében. Eddig a rendőrség a magyar rendőri szabályzatok alapján működött. A rendelet a rendőrtisztviselőket meghagyja régi hatáskörükben, fizetéscsökkenések sem lesznek, sőt egyes rendőrtisztek az uj osztályozás folytán magasabb fizetést kapnak. A rendelet szerint a kolozsvári városi rendőrség különáló prefektura lett, amelynek élére az eddigi prefektus Popoviciu Valér kerül. Helyettesének prefektusi igazgatói címmel Mihalescu regátbeli rendörtisztviselőt nevezték ki.
