Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-31 / 74. szám

Békéscsaba, 1922. március 31. Péntek III, évfolyam 74. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóna SO K, negyedévne 150 K, félévne 300 K. Egyes szám ána 3 K. 9 sztrájk joga A sztrájkot talán ugy lehetne legjobban definálni, hogy az nem más, mint forradalomakarás. Bár egész irodalma van a sztrájkjognak, mégis, ha komolyan és elfogulatlanul mérlegeljük a bérmozgalmak előzményeit, indítékait, lefolyását és eredményeit, arra a következtetésre jutunk, hogy a gazdaságinak mondott mozgalmak mindenkor politikaiak, mert hiszen gazdasági előnyt soha sem hoznak, nem jelentenek a munkásnak, csupán effektív anyagi és sokszor olyan súlyos erkölcsi kárt, melynek hatása előbb-utóbb kinyilvánul. Az úgynevezett bérmozgalmak, a sztájkok, végeredményükben nemcsak hogy a remélt megnyugvást nem keltik, de mindenkor elégületlenséget hagynak maguk után, mert hiszen elégületlenségtől keletkeznek s ez csak fokozódik az idők folyamán. Éppen ezért lehet határozottan állítani, hogy a sztrájk, mely ilyenkor tavasszal, mint egy ragály fut végig az egész világon, mindenkor politikai, tehát egyéni célt szolgál. Ezt nem cáfolja meg az az unalomig emlegetett állítás sem, hogy politikai célok elérésére egyúttal gazdasági előnyöket is jelent a dolgozóknak, mert hiszen előttünk van a szomorú emlékű Károlyi korszak, amikor nemcsak osztoztak a hatalomban a nemzetközi alapra helyezkedett munkások, de a hatalom teljességét birták, sőt itt áll előttünk példakép a bolsevizmus borzalmakkal teli korszaka, amikor ugyanaz a nemzetközi alapra helyezkedett, munkásság megdöntötte az úgynevezett kapitalista államot s felépítette saját államát, a német zsidó Marx lázálmát, — de a közelebbi példa Ausztria irtózatos nyomora és Oroszország szerencsétlen népének éhhalála is. íme, nemcsak hogy gazdasági előnyt nem jelenthet az erőszakos haladás, de sőt határozottan gazdasági kárral jár a munkásságra nézve. Hogy pedig politikailag mennyire hazafiatlan s egyidejűleg a munkásságra nézve mennyire antiszociális a sztrájk, azt mindennél fényesebben igazolja a fővárosi gépgyári munkások sztrájkja, ahol a 22—27 koronás órabérek további emeléseért kezdett sztrájk, a 10,000 sztrájkoló munkásságnak heti 11 millió bérjelent, holott a követelés heti 750,000 korönát tesz csupán ki. Tehát több mint tizenegy hét munkájával tudnák csak a felemelt bérből csak egy heti elveszett jövedelmüket megkeresni. Ezzel szemben az ország közvagyona heti 100 milliót meghaladó értékű termeléssel szegényedik, amely vagyoncsökkenés ismét csak a drágaságot emeli, tehát a dolgozó munkásságra hárul át. Ez a sztrájk hazafiatlansága. Kétségtelen joga mindenkinek, hogy munkája után megélhetést követeljen. De semmiesetre sem joga az, hogy az ország közgazdasága és saját maga ellen vétkezzen akkor, amikor a sztrájk fegyveréhez nyul. Ha a sztrájk egyáltalán hozzávezethetné a munkásságot sorsának könynyitéséhez, jogos volna. De amikor nem javit, csak ront, amikor nemcsak az egyénnek, de az összességnek is kárt okoz, addig a sztrájkjog bűnös forradalomakarás. 9 Keresztény egység táborának kiáltványa S párt egységes akcióra hiúja fel a keresztény vezéreket Budapest, márc. 30. MTI. jelenti: A keresztény egység tábora az alábbi kiáltványt bocsátotta ki: Polgárok, munkások, keresztény magyar véreink 1 A kommunizmus bukását követö nagy felszabadulásnak tagadhatatlanul történelmi fellángolása után ma ott tart a keresztény magyarság, hogy pártokra hullott. Csalódásoktól sebzett a lelke és közben egyre arcátlanabb támadásokra vonulnak ellenünk az októberi forradalom és a márciusi diktaI tura országvesztői. Igy megbontva a választásoknál csak kudarc érheti Budapest keresztény népét. Kinek érdeke ez? A tömegek lelkében kitörülhetetlenül él a tudat, hogy ezt az országot csak a becsületesen vallott és sziklaszilárd akarattal végrehajtott keresztény nemzeti irányzat utján lehet megmenteni, újból nagygyá és boldoggá tenni. Tettekre akarjuk váltani ezt a tudatot. A napi politika minden pártoskodása mellett is a lelkek mélyén ott él az egység utáni ösztönszerű vágy. A keresztény politikai pártok névleges különbségei nem állhatnak az egység megteremtésének útjában. — j Mindnyájan az apostoli királyság törvényes alapján állva, nemzeti függetlenségünket semmi áron fel nem áldozzuk. De amig Szent István koronája újból régi fényében ragyoghat Buda ősi várában, nem engedhetjük meg, hogy a keresztény magyarság a meg nem oldható közjogi kérdések miatt testvérharcban pusztítsa önmagát és a poklok kárörömét szerezze meg ezzel külső és belső ellenségeinknek. Keresztény magyar véreink! Forrjunk egységbe a közös, becsületes, alkotó munkában. Ezt az egységet akarja teremtő politikai erővé valósítani a keresztény egység tábora, amelynek zászlaját kibontjuk a magyar jövendő szolgálatában. Félre mindazzal, ami elválaszthatná egymástól az együtt szenvedő, együtt dolgozó keresztény magyarságot. A lerongyolt középosztály, a szűkölködő polgárság, a verejtékező munkások egytestvérek a magyar feltámadásra való ráutaltságban és igy mindnyájunk közös érdeke az a szociális politika, mely letöri a drágaságot, a becsületes, dolgozó keresztény magyarnak kenyeret, védelmet, jólétet biztosit akár kabátban, akár kékzubbonyban járjon. Meg kell védenünk a városi lakosság, a koldusbotra jutott közszolgálati alkalmazottak különleges érdekeit és összhangba kell hoznunk az agrár érdekekkel, mert öngyilkos politika az, amely a falut a várossal szembeállítja. Ápoljuk a keresztény felekezetek testvéries együttműködését és küzdjünk a magyar nép alkotmányos jogaiért, mert sziklaszilárd meggyőződésünk, hogy keresztény nemzeti érzéssel telitett szivük mindenkoron hűséges fegyvertársunk lesz jövendő harcainkban. Biztosítjuk a keresztény tömegek gazdasági érvényesülését, a hamisítatlan keresztény demokráciát és mindenekfelett követeljük a keresztény ipart és kereskedelmet teremtő fajvédelmi pénzügyi politikát. Meghurcolt némoí tisztviselők Berlin, márc. 30. MTI. A Rul cimü orosz liberális lap jelentése szerint a Miljukov ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban egy vendéglőben letartóztatott bűnügyi tisztviselők monarchista kongreszszusának körülbelül 30 tagját a kapitányságra vitték. A kihallgatás után, minthogy ártatlanságuk bebizonyult, szabadlábra helyezték őket. Zita sürgönye a hercegprímáshoz Budapest, márc. 30. Zitától a hercegprímáshoz ma a következő sürgöny érkezett: őfelsége a király spanyolos két oldalú tüdőgyuladásban betegen fekszik. Tegnap este felvette a halotti szentséget. Kérem Eminenciád és minden hűséges magyar imáját. Zita. Skót református leikésiek Debrecenben Debrecen, márc. 30. (MTI.) A debreceni Kossuth-utcai református templomban f. hó 31-én, pénteken ünnepélyes istentiszteletet tartanak, melynek keretében a debreceni református gyülekezetnek alkalma lesz hallani W. Macgregort, a skót szabadegyház zsinatjának volt elnökét és rev. W. Beveridgot, a budapesti skót misszió lelkészét. Az istenitiszteleten az első imádságot Balthazár Dezső dr. ref. püspök, a záróimádságot Viktor János mondja. A vendégeket Urai Sándor debreceni ref. lelkész mutatja be és Révész Imre dr. üdvözli őket. A kálvinista külfölddel való negyedfélszázados kapcsolat felújításán a ref. hivők nagy tömege fog résztvenni. A szentesi református papválasztás eredménye Szentes, március 30. Ma zárták le a szentesi református papválasztást, amelynek eredményeképen Sebestyén Béla gyulai vallástanitó lelkészt Gilice Antallal szemben 128 szótöbbséggel választották meg. Bécsi orvos indult IV. Károly megmentésére Bécs, márc. 30. (MTI) A királyhoz közel álló bécsi köröktől a Magyar Távirati Iroda bécsi szerkesztősége utján a király halálhíréről a következő hiteles értesítést vette : Tegnap este a lissaboni püspököt táviratban értesítették, hogy a király állapota a legutóbbi napokban olyan válságos, hogy kénytelenek az utolsó ' szentséget feladni. E körökben attól tartanak, hogy a Madeirába induló bécsi orvos dr. Delük, aki a királyt annak idején Eckartsauiban kezelte, már későn érkezik. A király ezúttal már harmadízben kap spanyol betegséget s most mindkét oldalú tüdógyuladásban fekszik. A király állapotaról ma délig semmiféle ujabb távirat nem érkezett. Felmentettek a szerbek két hazaárulással vádolt kereskedőt Budapest, márc. 30. Belgrádból jelentik : Pless József és Ábrahám Ferenc tekintélyes apatini kereskedőket, akiket egy orosz tiszttel egy bál alkalmával történt összeszólalkozás folyamán hazaárulás miatt letartóztattak és fogva tartottak, az előzetes vizsgálat alól ma szabadlábra helyeztek. A vizsgálat megállapította, hogy az ellenük felhozott vádak légből kapottak voltak. Püspöki helynökség Makón Szeged, márc. 30. (MTI.) Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök, ki a temesvári székel, megbízta Vásárhelyi József pápai prelátust, a csanádi egyházmegyei püspöki teendők ellátásával.