Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-28 / 71. szám

Békéscsaba, 1922. március 28. Kedd III. évfolyam 71. szám, •BaHnemagaraBDEmMBaMi SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Főispáni installáció Gyulán Dr. Brandt Vilmos főispánt nagy lelkesedéssel iktatták be — Szolnokvármegye tüntetett a főispán mellett — Ünnepi hangu­latban a megyeszékhely Békésvármegye törvényhatósága e hó 27-én iktatta be hivatalába dr. Brandt Vilmos főispánt, volt török­szentmiklósi főszolgabirót. A már nagyon régen üresen álló főispáni székbe a kormány olyan férfiút ül­tetett, aki — bár nem e megyéből való — első megjelenésével s szerep­lésével az egész törvényhatóság rokonszenvét megnyerte. Egész maga­tartása, minden szava arról győzte meg a jelenvoltak tömegét, hogy Brandt Vilmosban kiváló képzett­ségű, nagy akaratú s erőskezű vezére lesz Békésvármegyének, aki fiatal­sága egész lelkesedésével és erejé­vel, férfiúi meggondoltsággal, köz­igazgatási munkában nyert tapaszta­lattal, mindenekfelett pedig meg­ingathatatlan magyar lélekkel fogja vezetni vármegyénk ügyeit. A főispáni installációról az aláb­biakban számolunk be: Istentiszteletek Békésvármegye székhelye, Gyula városa ünnepi diszt öltött. A fello­bogózott házak, ünneplőruhás em­berek az arcokon ülő izgatottság hirdette, hogy rendkívüli napja van a vármegyének. Már nyolc óra körül egymásután gördültek a fogatok a* vármegyeháza elé, ontva a megye minden részéből odasereglő bizott­sági tagokat. Nagy csoportokba ve­rődtek azok is, kik már a kora reg­geli vonattal érkeztek meg. Ósi szokás szerint hálaadó isten­tisztelettel kezdődött az ünnep. Reg­gel fél kilenc órakor a római kat­holikus és a református templomba sereglett a hivek tömege, hogy az uj főispánnal együtt emelkedjék fel szivük az Egek Urához, segítséget és áldást kérni arra a munkára, mely vár a megye uj vezérére. A küldött­ség, k nagy tömegéből is kivált a szolnokmegyeiek csoportja, akik Al­mássy Imre gróf vezetésével az egész ünnepen mindenütt jelenvoltak s Brant Vilmos iránt való szeretetük­nek s hozzá való ragaszkodásuknak gyakran adtak meghatóan és inpo­zánsan kifejézést. A közgyQlés Az istentiszteletek után a vár­megyeháza dísztermébe vonultak a törvényhatósági tagok, kik teljesen megtöltötték a hatalmas termet. Az ünneplő feketeruhák közül inpozán­san csillogott ki néhány díszmagyar s a terem komolyságát kedvesen élénkítette a karzatok elegáns, szép hölgyközönsége. Fél tiz órakor nyitotta meg dr. Deimel Sándor alispán a közgyűlést. Bejelentette, hogy a Kormányzó ur Őfőméltósága Bfandt Vilmos volt törökszentmiklósi főszolgabirót ne­vezte ki Békésvármegye főispánjává. Rámutatott arra, hogy az utóbbi időben rövid ideig tartott egy-egy főispán szereplése, ami a megyére sohasem lehet jó. Hiszi, hogy Brandt Vilmos főispánsága hosszú lesz. A törvényhatóság minden nemes törek­vésében szeretettel támogatja őt. Az a ragaszkodás, melyet Szolnokvár­megye mutat a tőle távozó főszolga­bíró iránt, garancia arra, hogy Brandt Vilmos itt is hamarosan hozzá fog nőni a megye szivéhez. Konkoly Tihamér dr. főjegyző fel­olvasta a kinevezési okmányt, mely után a közgyűlés Beliczey Géza gazdasági főtanácsos vezetésével, Morvay Mihály, Szabó János, Bara­bás György, Almády Géza, Bohus M. György és Sall József bizottsági tagokat küldötte ki, hogy hívják meg a főispánt a közgyűlésre. Megjelenik a főispán Rövid idő múlva megjelent a ki­küldöttek élén Békésvármegye fő­ispánja. Amint megnyerő ifjú alakja pompás diszmagyarban feltűnt a terem nagyajtajában, szűnni nem akaró éljenzés és taps viharzott fel, melynek elmultával Daimel Sándor alispán gyönyörű beszédben üdvö­zölte őt a törvényhatóság nevében. Utalt arra a nehézségre, amellyel a főispánnak — mint nem megyebeli­nek — meg kell küzdenie, de biz­tosította az egész vármegye őszinte támogatásáról abban az esetben, ha ő a társadalmi békének és a haza felvirágoztatásának nagy harcában keres munkatársakat. Az alispán komoly, szép beszéde mély hatást tett az egész közgyűlésre. Felesküszik a főispán Az üdvözlés után az alispán fel­kérésére dr. Brandt Vilmos főispán letette az esküit, melynek szövegét Konkoly Tihamér főjegyző olvasta. A komoly, szép aktus alatt mély csend honolt a teremben s a jelen­levők felállásukkal fejezték ki tiszte­letüket az eskü szentsége iránt. Majd ősi szokás szerint Moldová­nyi János dr. békési, Kiss László szeghalmi, dr. Kiss László gyomai és Vangyel Endre dr. gyulai főszol­gabírók háromszor a levegőbe emel­ték az elnöki székben ülő főispánt, az egész terem tüntető lelkesedése közepette. A felesküdött főispánt elsőnek dr. Konkoly Tihamér vármegyei fő­jegyző üdvözölte a törvényhatóság tisztviselőkara nevében. Beszédében — mely gazdag volt költői képben s erőteljes hazafias lendületében — az erdélyi és az alföldi magyarság­nak szeretetteljes összeölelkezésének allegóriáját hirdette a mai ünnepben. Biztosította a főispánt, hogy abban a nagy, szent munkában, melyre vállalkozott, hűséges munkatársakat talál e vármegyében. A főispán székfoglalója A főjegyző szavai után dr. Brandt Vilmos főispán emelkedett szólásra: Nem hiszi, hogy lenne még egy főispán, aki annyira átérzi a reá ruházott feladat súlyát, mint ő, akinek kormányzatára olyan megye bíza­tott, amely fölött most is az éhes, telhetetlen oláh keselyű lebeg, le­csapásra kész karmokkal. Rz előle­gezett bizalmat köszöni és ennek kiérdemlését tűzi ki főfeladatául. Hogy megismertesse magát a tör­vényhatósággal, vázolja eddigi mű­ködését, erdélyi szereplését, mene­külését, majd munkaprogrammját adja elő. flmi előtt még kijelenti, hogy állását nem a főispáni méltó­ság fitoktatására és kiváltságok, előnyök kihasználására, nem ünne­peltetésre akarja fordítani, hanem a vármegye boldogulását, előrehala­dását akarja szolgálni és előmozdí­tani. Hirdeti a meg nem alkuvó küzdelmet a területi integritás visz­szaszerzéséért. Feltétlen és tánto­ríthatatlan hive Magyarország kor­mányzójának. Kérlelhetetlenül teti­porja mindazokat, legyenek bármi­lyen rendű és rangú egyének, akik a megteremtett jogrend rombadönté­sére szövetkeznek. Magáénak vallja teljes egészében a miniszterelnök programmját és a legnagyobb elis­meréssel hajlik meg nagyatádi Szabó István programmja és bölcsessége előtt. Hive az igazságos, gyors és helyes alapokra fektetett földbirtok­reformnak. ígéri, hogy tőle telhető­leg pártfogója lesz a vitézi rend intézményének. Megígéri a kisipar pártolását és igyekezni fog, hogy a munkanélkülieken állami építkezések, árvédelmi munkálatok és útjavítási munkálatok és útjavítási munkák megkezdése által segítsen. Intézke­dett, hogy a legrövidebb időn belül a vármegye még egy naponként közlekedö vonatjáratot kapjon, amely délelőtt érintse a vármegye székhe­lyét és délután 4 órakor indulna a tervek szerint vissza. Tudomása van arról a mozgalomról, amely Kun­szentmártonból kiinduló és Békés­csabát is érintő villamos helyiérdekű vasutat szándékozik létesíteni. Tudja a mozgalom fontosságát és örül, hogy támogathatja is azt. Végül a vármegye alispánjának és tisztviselői karának kéri támogatását, köszönetet mond nekik is az előlegezett biza­lomért, ami után befejezi beszédét azzal, hogy első és legfontosabb kötelességének tartja vármegyéjében a belviszályok, társadalmi és vallási széthúzások mielőbbi kiküszöbölé­sét és az egység, a békés együtt­működés megteremtését, hogy a vármegye mielőbb méltó lehessen a „békés" elnevezésre. A főispán beszédét szűnni nem akaró éljenzés és taps fogadta. A törvényhatóság tagjai nevében Faragó László békési főgimnáziumi tanár mondott hatalmas üdvözlő beszédet. Szavai az egész közgyűlésre nagy hatást gyakoroltak. Egy izzó lelkű, hazájáért s megyéjéért lelke­kesedő és dolgozni szerető férfiúi megnyilatkozása volt e beszéd. (Saj­nos, mint a többieket, ugy ezt sem közölhetjük helyszűke miatt.) Tisztelgések Faragó beszéde után a közgyűlés véget ért s megkezdődött a tisztelgő küldöttségek fogadtatása. Megjelen­tek a főispán előtt: Jásznagykunszolnokmegye képvi­selői gróf Almássy Imre földbirto­kos, Békésvármegye tisztikara dr. Deimel Sándor alispán, gyulai róm. kath. esperesség Barabás György esperes, plébános, Arad-Békés ág. evang. egyházmegye dr. Szeberényi Lajos, gyulai ref egyház dr. Pallman Péter, a gyulai gör. keleti egyház, a vármegyei és járási csedőrparancs. és vámőrparancs. Bóka Iván ezre­des, a Vitézi Szék Szabó Jernő, pénzügyig. Mátéfi Domokos miniszt. tanácsos, a kir. ügyészség dr. Kon­rád Ernő kir. vezető ügyész, m. kir. tanfel. és népokt. intézeték Szentke­reszthy Tivadar, m. kir. folyammér­nökség Becker Ádám min. osztály­tanácsos, m. kir. áll. rendőrség gyu­lai és csabai kapitánysága Tanczig Lajos rendőrtanácsos, gyulai pósta­főnökség Czóbel Károly, Gyulaváros és tisztikara dr. Csete József h. pol­gármester, gyermekmenhely dr. Széli Imre igazg. főorvos, Békésmegyei Gazd. Egyesület Beliczey Géza gaz­dasági főtanácsos, Békésm. Jegyző Egyesület Torkos Kálmán, Kisgaz­daszövetség K. Schriffert József volt országgyűlési képviselő, a Gyulai Állami Ipartestület Dobai Ferenc, m. kir. Tűzoltószövetség Démusz Lajos, Gyulai Kereskedelmi Csarnok Reiszer flrthur, Törökszentmiklós község dr. Nagy László, Gyulai flthletikai Club Hirmann József, Békéscsabai Italmérők és Vendéglősök Madarász György, a Békéscsabai Egységespárt és a Békéscsabai Kisgazdák Egye­sülete Lipták L. Pál vezetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom