Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-12 / 59. szám

Békéscsaba, 1922. március 5. Kőrösvidék 3 Elmélkedés a hadikölcsön kötuények felett A háború elején, amikor a m. kir. kormány a hadikölcsön kötvények kibocsájtását elhatározta, egyike voltam azoknak, akik az akkori pénzügyminisztert üdvözölték abból az alkalomból, hogy a háború folytán szükségessé vált államkölcsönt nem a külföldről, hanem egyenesen a magyar állampolgároktól veszi igénybe. Magam részéről most sem restellem, hogy hozsánnát zengtem az akkori pénzügyminiszternek azért, n.ert az államkölcsönt belföldön tervezte beszerezni. Ma is áll, amit akkor egy rövid hirlapi cikkben mondottam, hogy tudniillik sohasem is kellene az államkölcsönt külföldről beszerezni, hanem az állam polgáraitól, mert akkor az állam ereje nem gyengülne annyira. Olyan az állami szempontból, mint ha az ember saját pénzét egyik zsebéből a másikba tenné. Ha az államkölcsön kamatát az állam saját polgárai vághatják zsebre, ezzel nemcsak az egyes polgárok, hanem maga az állam is erősbödik. Rz állam polgárai jóléte teremtheti meg csak az erős államot. Okos, üdvös dolog volt tehát közgazdasági szempontból azállamkötvényeket mennél nagyobb mérvben idehaza elhelyezni. De az nehezen ment, mert az állampapírokat, mint általában a papirértékeket inkább csak a fővárosban s alig néhány nagyobb, már fejlettebb kereskedelemmel biró városban ismerte, kedvelte a közönség. R falu népe mindig idegenkedett attól, nem is képes a papirérték forgalmának a közgazdaságra oly rendkívül fontos szerepét felfogni. R legnagyobb bizalmatlansággal is van aziránt. Ezt a közönyt rázta fel, ezt a bizalmatlanságot oszlatta el az a sok sok hazafias érzéssel s talán némi közgazgasági érzékkel is felruházott falusi vezető (pap, jegyző, tanító), mikor megismertette a papír értéknek a közgazdaságra vonatkozó nagy horderejét, amikor sikerült azt megkedveltetnie, népszerűvé tennie a falusi nép előtt is. Bizony szép és állami közgazdasági szempontból eléggé meg sem becsülhető hasznos közreműködés volt ez. Es mondjuk, hogy az Idő is alkalmas volt arra, hogy az értékpapír vásárlást népszerűsíteni lehetett. Lehet, hogy az akkori hazafias felbuzdulásnak oroszlánrésze van a népszerűsítésben. De bárminek is köszönhető, tény, hogy az állampapír érték vásárlásába a háború alatt a falusi nép is beleszokott s ezzel az állam egy ujabb, rendkívül becses közgazdasági erőforráshoz jutott. Ezt az erőforrást, ha már megszerezte magának, — bármily körülmények között is, két kézzel fogva kellett volna meg is tartania az államnak s nem meggondolatlanul feladnia. Mert sajnos, de igy van : Volt, nincs ez az erőforrás. Pedig kár érte, mert nagy szükség lenne arra mindig. Akkor, amikor az állam a hadikölcsönt kibocsájtotta, biztosította a vásárlókat egyrészt arról, hogy azok a kötvények 6 s illetve 5'5 százalékot fognak kamatozni, másrészről arról is, hogy azok adómentesek maradnak. Es sajnos, mi történt ? Rz állam 20 százalékos vagyonadóval sújtotta e papírokat. Ezt pedig semmi körülmények között sem lett volna szabad megtennie. Nem már csak morális szempontból sem, de nem üzleti szempontból sem, mert ezzel az állampapírnak már oly széles körben megteremtett népszerűsége szenvedett s végeredményében több kárt okozott magának az állam, mint hasznot. Avagy nem gondolja a pénzügyi kormány, hogy most már hiába fog bármily feltételeket megszabni egy esetleg újonnan tervezett államkölcsön kibocsájtásánál, azoknak a feltételeknek maradandóságában senki sem fog bizni ? S akkor milyen eredményt várhat egy hasonló pénzügyi mivelet lebonyolításából ? Bizony végzetesen szomorú ez. Csak az imént olvasom az „Uj Nemzedékiben (1922. február 1 .), hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet uj fizetési eszközt szándékozik kibocsájtani, hogy megakarja mozdítani a népet, hogy annak körében forgalomba akarja hozni az általa újonnan kibocsájtandó pénztári jegyeket. Megmozdítani a falu népét? Ez az, ami most már nehezen fog menni, pedig okos és üdvös, sőt kívánatos is lenne nagyon. Ezért nem kellett volna és nem lett volna szabad a hadikölcsön kötvényekre vonatkozó ígéretétől egy jottát sem eltérnie a pénzügyi kormánynak. És talán nem is volt méltányos, hiszen ha 5 év előtt megvettem egy házat 20,000 koronáért, az ma már éppen 200,000 koronát ér. Még sem mondhatja nekem az eladó, hogy adjam vissza a 20,000 korona vételárnak 20 százalékát, hogyan kérheti el az állam annak a papírnak 20 százalékát tőlem, amelyet 5 év előtt vettem, holott az ma már amúgy sem ér megközelithetőleg sem annyit. Mert hiszen 5 év előtt az 1000 korona után élvezett 60 korona kamatból 2 métermázsa búzát vehettem magamnak, ma pedig ha meg is kapnám a 60 koronát, nem vehetnék azon csak 3 kg. búzát. Hol tehát itt az igazi adóalany? Hogy a háború szülte (s talán könnyen szülte) vagyonok megadóztatnak, az rendjén van. S megengedem, hogy a hadikölcsön-kötvények egyrésze is ilyen vagyont képez. De ezek miatt a kivételek miatt sem lett volna szabad eltérni az adott Ígérettől, mert tegyük fel, hogy valaki a háborús konjunktúrák kihasználásával könnyen szerzett pénzéből jegyezte hadikölcsönkötvényeit, magával azzal a ténnyel, hogy vagyonát vagy annak egy részét hadikölcsönkötvénybe helyezte, már hazafias cselekedetet mivelt s legalább ezzel a vagyonával már tovább nem az alkalmi tisztességtelen nagy haszon után vadászott, sőt amint ezt fentebb talán sikerült kifejtenem, egyenesen áldozatot hozott. De mennyi az a hadikölcsönkötvénytulajdonos, aki a régi értékes pénzét fektette abba bele és mennyi az olyan, aki egész vagyonát fektette bele a hadikölcsönkötvényekbe s aki most a fentiek szerint kétszeresen károsodván, méltán fog idegenkedni ujabb állampapírok vásárlásától. Maga kárán tanul a magyar, mondja a közmondás. Okuljunk tehát a jövőre nézve s hogy ne beszéljek az adómorálról, amelynek nemcsak alulról volna oly igen kívánatos, már végre-valahára megszületnie, hanem felülről is példaadásként kellene azt betartani, csak az üzleti szempontot hozom fel. Tisztán üzleti szempontból is (természetesen nem a pillanatnyi hasznot leső, hanem az állandóság rcndithetlen alapján álló üzleti szempontból is) több előrelátás és nagyobb meggondolás mellett kellene a legmagasabb pénzügyi politikát vezetni, nehogy elrontsuk azt, amit olyan nehezen építettünk fel. Golián Lajos jegyző. is érdeklődnek a magyar vetőmagok iránt. Legutóbb Franciaországba szállítottak ki a magyar nővénynemesitőtelepek kisebb tételben nemesitett vetőmagvat. A megnyitás előtt, március 16-án, sajtóbemutatót tart áz OMGE, majd március 17-én délelőtt 10 órakor lesz a nagyközönség részére az ünnepélyes megnyitó, amely után a városligeti jáki templom nagytermében az OMGE növénynemesitóbizottsága diszülést tart Székács Elemér gazdasági főtanácsos elnöklése alatt. Az ülésen Székács Elemér és Havas Géza tartanak előadást. Itt emiitjük meg, hogy a kiállításon feltűnést fog kelteni a kompolti növénynemesitőtelep nemesitett kendere, rozsa és lenfajtái. Ezzel a két utóbbi növénnyel csak két éve dolgoznak, mégis hatása már az egész Mátravidéken érezhető. A nemesitett kender és len fontos a magyar iparra is, mert nem lesz ezután ráutalva az olasz kendermagra, a rigai és egyéb külföldi lenmagra sem. Kezében van a hódítás fegyvere: a s z é p sé g, ha vesz egy doboz valódi DIANA-PUDERT és egy doboz valódi Diana-krémet MINDENÜTT KAPHATÓ! Gyártja : a Diana Kereskedelmi RT. Budapest, V., Nádor-utca 30. szám. HŰI HüLBPíáT a legújabb divat szerint, Ízlésesen és olcsón HEIHES M9HI5K9 készíti el. II., SZIGLIGETI-UTC9 l Modell kalapok állandóan raktáron 9 magyar nOvénynemesitök első országos kiállítása A Székács-buza Dilágsíkere. Bemutatják a nemesített rozsot, kendert és lent Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület növénynemesitő bizottsága március 17—21-ig rendezi a városligeti Mezőgazdasági Muzeumban a magyar növénynemesitők első országos kiállítását, amelynek a célja az, hogy ugy a hazai, minta külföldi termelőkkel is a magyar mezőgazdasági növénynemesités fejlődésének mai fokát, annak eredményeit, azok növénynemesitő eljárásait megismertesse. Rz első magyar növénynemesitők közül Székács Elemér volt az, aki a búzanemesitést a legnagyobb tökélyre vitte és elérte, hogy ma már nemcsak a nagy- és középbirtokok használják a nemesitett vetőmagvakat, hanem a kisbirtokosok is. A gazdaszervezetek utján igen gyorsan terjedt el a nemesitett fajták vetőmagja, igy elsősorban a buza használata a kis- és törpebirtokosok körében, világosan igazolván ezzel azt, hogy ők is kellő érzékkel birnak a többtermelés iránt. A márpius 17-én megnyíló kiállításon bemutatásra kerülnek az öszszes magyar növénynemesitők munkásságának eredménye ugy természetben, mint grafikonokban. A magyar növénynemesitők munkája a kívánt eredményt már is meghozta : a magyar nemesmagvakat a külföldön : Ausztriában, Németországban, Csehországban és a Balkán országaiban keresik és nagy mennyiséget szállítanak ki. Amíg 1911. évben csak 12 métermázsa nemesitett magot adtak el, addig már az 1918. évben 84.733 métermázsára rúgott a keresett és eladott nemesitett magyar vetőmag, 1921-ben pedig egyedül a vetőmagnemesitő 450 vaggon különböző nemesitett vetőmagot, búzát, zabot, tavaszi és őszi árpát, tengerit, muhart, kendert és kölest szállított ki Német- Ausztriába és Csehországba. Értesülésünk szerint illetékes helyen komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy ha az idén is, épugy mint tavaly, a kenyérgabonatermés bőven fogja fedezni a szükségletet, a nemesitett vetömagfelesleget külföldre fogják kiszállítani. Ha a bolsevista pokol Oroszországban és Ukrajnában kiég, a magyar nemesitett vetőmagnak ez a két ország első piaca lesz. De nemcsak Európában, hanem Argentiniában, Urugayban, Kanadában, a közép-amerikai államokban Hői köppeny, kosztüm, férfi felöltő, zsakett RnCDIlllDllfl NDIUDÍSI női és férfi divattermél és utcai ruha a Iegdivatosabban készül nUüullUurljésllullluIII Csaba, 9ndrássi-utZZ.