Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-01-08 / 6. szám
Békéscsaba, 1922. január 8. Vasárnap III. évfolyam 6 szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Tisza István szelleme (vli) Bethlen István gróf miniszterelnöknek a kisgazdapártban mondott beszéde foglalkoztatja tegnap óta a politikai köröket. Sokhelyt megdöbbenést keltettek az erös, bátor szavak, de az ország túlnyomó többsége megnyugvással, sőt bizakodó boldog reménységgel fogadta azokat. Jellemző, hogy a beszéd nyomán magában a kisgazdapártban, de a nemzet széles rétegeiben is az a vélemény alakult ki, hogy Bethlen István gróf az a férfiú, akit a Gondviselés azért küldött, hogy a Tisza István meggyilkolásával elvesztett vezér helyett vezért adjon a magyar népnek. E gondolatot elsősorban az az erő teremthette meg, amely Bethlen szavaiban lüktet. Hiszen Tisza megölése íokém azért jelentett potolhaíailan veszteséget, mert vele nemcsak egy lángész, hanem egy erélyes vezető kéz is letűnt a magyar politika teréről. Már pedig — s ezt mindenki tudja — eredményes politikát a mi folytonosan civakodó, személyi kérdéseket előtérbe nyomó, nagy igyekezettel sokat beszélő és semmit sem mondó közéletünkben csak az csinálhat, akiben van energia és bátorság. Beíhlen beszéde erről az energiáról és bátorságról tesz tanúságot. Bethlen harcot hirdetett. Kétségtelen, hogy szebben hangzana, ha békét hirdetett volna, ha küzdelem helyett arról beszélt volna, hogy testvéri öleléssel egymásra borul minden jó magyar s ezentúl a legteljesebb megértésben együtt fognak haladni. De hiszen hirdetett, könyörgött ő békét eleget. Miniszterelnöksége óta egyebet sem tett, mint szüntelen fáradozott a béke megteremtésén, a magyar erők egyesítésén. És hallgattak szavára ? Nem. Mennél engedékenyebb volt a remélt béke érdekében, annál hangosabbak lettek ellenségei, annál szorgalmasabban ráncigálták elő a személyi kérdésekei, annál mohóbban próbálták nagyon sokan egyéni törekvéseiket érvényesíteni. Mialatt ő az ország érdekében barátsággal, őszinte testvéri közeledéssel tárgyalt mindenfelé, egy nagy csoport — az ország érdekeinek félretolásával — egyebet nem tett, mint az ő, sőt a jelen kormányzat megbuktatásán munkálkodott. Bethlen békéje nem sikerült. Most tehát harcot hirdet. Nagyon helyesen. Akik békességben nem akartak élni, azokat a harcban le fogja győzni; akik vele nem akartak együtt dolgozni, azokat természetesen nem hagyja az ország érdekei ellen aknamunkázni. Bizonyos, hogy sokan felszisszennek Bethlen ellen. Nem baj. Kicsinyes dolgok, apró érzékenykedéseken egyszerűen keresztül kell néznie annak, aki nagy ügynek szolgálatába állott. A nemzet vezére nem lehet az, akit mindenféle személyes kérdések, túlérzékenységek Ietéritenek a kijelölt útról. Valóban a Tisza István szellemét kell magába szivnia Bethlen Istvánnak, hogy azzá legyen, amit vár tőle mindenki : a letiport magyarság politikai vezére. Tisza nagy erényeit eddig is láttuk benne : szereti hazáját izzón, önfeláldozóan; tud dolgozni sokat, nagyon sokat; bátran sikra száll a nemes ügy védelmében. Most pedig a Tisza erénye is felcsillant benne. Milyen gyönyörűség volt látni, hogy mint hajlott meg ez erő megnyilatkozása előtt egy tekintélyes párt! A nemzet is meg fog hajolni előtte, csak lássuk az erőnek tettekben, hazafias, magyar, az ország sorsát előbbrevivő tettekben való megnyilvánulását! Menjünk katonának...! A trianoni béke arra kényszeritette hazánkat, hogy hadseregének létszámát csökkentse le 35.000 főre. De ezt a hadsereget is csak önkéntes jelentkezés utján állithatjuk fel, az eddigi általános védkötelezettség helyett. A magyar királyi honvédelmi miniszter most inditotta meg a toborzást. Felhívja a 17 évesnél idősebb, de 36 évesnél fiatalabb (lehetőleg nőtlen) férfiakat, hogy lépjenek be minél hamarabb a magyar királyi honvédség kötelékébe. Ha elolvassuk a plakátokat, melyek a felcsapott legénység kötelességeit s ezzel szemben az állam által nyújtandó kedvezményeket sorolja fel, önkéntelenül is az jut az embernek az eszébe, hogy ezentúl igazán gyöngyélet lesz a katonáskodás. Kirabolt volt vasút5 főtisztviselő Rablóvilág Aradon Útonállók fosztották ki Szilveszter éjszakáján Fischer Adolf volt aradi vasuii raktárfőnököt, a Kőnig szállító cég főtisztviselőjét a Strada Nicolae Grigorescuban (a Munkácsy Mihály-utcában). Fischer éjjel két órakor távozott a Hakoah Sportegyesölet ismerkedési estélyéről. Bérkocsiba ült és a kocsisnak bemondta lakása cimét. Amikor a Strada Nicolae Grígorescuhoz érkezett, a kocsis megállította a lovat és azt mondta Fischernek, hogy a nagy sár miatt nem tud behajtani sötétben az utcába. Fischer kifizette a kocsist és gyalog indult hazafelé a sötét utcában. Az utca közepe táján egy férfi lépett elő egy kapu aljából és többször erősen köhintett, Ugylátsdk ez jeladás volt, mert erre két fegyveres egyén jött még elő a kapumélyedésből. Ezek fegyvert szegeztek Fischer mellének, figyelmeztették, hogy egy hangos szót se merjen szólni és rögtőn adja át összes pénzét. Fischer elővett egy irást, amellyel igazolta, hogy ő nyugdíjas vasutas, tehát szegény ember és kérte, hogy ne bántsák. A három alak azonban tovább kőveteiöd.ött, mire Fischer zavarában előbb azt a pénztárcáját nyújtotta át az utonállóknak, melyben több pénz volt. Mintegy 3500 leit vettek el Fischertől, de finom bőr pénztárcáját visszaadták azzal, hogy nekik csak pénz kell. Ezután felszólították Fischert, miután megtudták, hogy a közelben lakik, hogy szó nélkül nyissa ki a kaput és menjen be abba a házba, ahol lakik. Fischer engedelmeskedett is. Amint a kaput becsukta, rögtön fellármázta a ház lakóit. De mire ez megtörtént, az útonállók már eltűntek a gyenge világitásu utcában. Fischer az esetről jelentést tett a rendőrségnek, meiy megindította a nyomozást. Elsősorban teljes anyagi jólétet nyújt az állam a katonáknak, mert a teljes ellátáson s ruházaton kivül jelentős fizetést is ad minden honvédnak ugy, hogy élethivatásnak, életpályának is elsőrangú a honvédségbe való belépés. Aki azonban nem akar sokáig szolgálni az, — különösen ha már volt katona — 1—2 év rnulva kiléphet a honvédség kötelékéből, hogy élvezze azt a rengeteg előnyt, amelyet volt katonáinak nyújt az á'lam. Óriási kedvezmény ez is, hogy mindenki maga választhatja a csapataemet, amelyben szolgálni óhajt. Különösen az egyetemi hallgatókra nézve, valóságos áldás a katonáskodás, mert megadja a lehetőséget arra, hogy az állam költségén kitanuljanak. Olvassa el minden ifjú azokat a toborzó felhivásokat s kellő megfontolás után minél hamarabb jelentkezzék honvédnek abban a tudatban, hogy e cselekedetével nemcsak hazafiúi kötelességének tesz eleget, hanem biztos és szép megélhetést is szerez magának! S béhésmegyei képzőművészek kiállítása A békésmegyei képzőművészek eléggé nem dicsérhető, gondolatot vaiósitoltak meg: müveiket az ünnepek alatt Gyulán, f. hó 6-ától kezdve pedig Békéscsabán állították ki. A kiállítás igazi gyönyörűséget okoz minden magyar embernek, aki a magyar kulturáért lelkesedik, de különös büszkeséggel tölt el bennünket békésmegyeieket, akik örömmel láthatjuk: mennyi művészi lélek, készség van a mi vármegyénkben. Jól esett megfigyelnünk azt is, hogy művészeink szeretik a magyar tárgyakat s így onnan merítenek, ahonnan minden igaz müvé3re:nek ] kell mentenie: a nemzeti talajból. A kiállítást f. hó 6-án déli 12 órakor nyitotta meg dr. Rell Lajos főgimn. igazga'ó a művészek fölkérésére. Szavaiban utalt a magyar kulturának a trianoni békeszerződés nyomában támadt veszteségeire, majd kiemelte, hogy e béke nemcsak kedvezőtlen hatással volt a magyar kulturára, mert uj feladatok elé állította : a csonka haza és a megszállott részek közötti kultura integritásának helyreállítása ez, mely egyik fontos fegyvere a területi integritásért vívott harcnak. A kultura minden munkásának ma azért a gondolatért kell hevülnie s épen ezért a művész legyen a magyar lélek, magyar szellem kifejezője ; tehetségének gyökereit szülőhelye talajába bocsássa s onnan szívjon fel uj, eredeti magyar értékeket. Örömmel üdvözölte a vármegye művészeit, elismeréssel szóit müveikről, melyek a magyar kultura integritásának állanak szolgálatában s a kiállításról, meiy rendkívül fontos mozzanat vármegyénk kutturáHs életében. A kiállítás naponként d. e. 9—1 óra között áll nyitva a látogatók részére; vasárnak és kedden d. u. 2—6 óra között is. Kívánatos volna, ha a művészek délután is állandóan nyitva tartanák, hogy akiket elfoglaltságuk akadályoz délelőtt, akadálytalanul megtekinthessék. Amidőn a kiállítást az egyesületeknek, testületeknek, iskoláknak s általában minden müveit embernek figyelmébe ajánljuk, jelezzük, hogy a rendkívül gazdag anyag miatt részletes ismertetésünket csak lapunk legközelebbi számában hozhatjuk. Csonka Magyarország — nem ország, - mennyországi Lapunk mai száma 6 oldal.