Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-05 / 53. szám

Békéscsaba, i922. március 7. Hörösvidék 3 9 textil és gyopju kérdés Újra rá kell térnünk ennek a kér­désnek a tárgyalására, mert igen ér­dekes adatok jutottak birtokunkba. Az utolsó évtized helytelenül ér­telmezett agrárpolitikája és a nye­részkedésre bazirozott iparpolitika okozták azt, hogy gazdasági fejlő­désünk helyes irányától eltérve, sok olyan iparágat fejlesztettünk, mely­nek nem volt meg a gyökere a nem­zeti gazdálkndás talajában, mig vi­szont az életképes iparágak nem fel­lődhettek kellőképen. A mezőgazda­sági termékeket az emiitett iparpo­litika mellett eredeti formájukban szállították külföldre, mig a kész termékeket igen magas áron kellett visszavásárolnunk. Ez a körülmény voft a passzív fizetési — illetőleg kereskedelmi mérleg főoka. A mező­gazdasági termékekért a háború előtti utolsó 4 évben átlagban 643 millió koronát kaptunk a külföldtől, mig az ipari nyerstermékekért és kész gyártmányokért átlag 842 millió ko­ronát fizettünk. Ez a 202 millió ko­rona passzivn a nemzeti külkeres­kedelemben a forgalmat tekintetbe véve 5'2%-os veszteséget jelentett. Kétségtelen, hogy ennek a gaz­daságpolitikának, mely csak ilyen eredményeket tudott felmutatni, meg kell szűnnie, mert ez a nemzet ér­dekében már akkor is szükséges, ha az u. n liberális érdekeltségek ezt ártalmasnak is fogják tatálni. Egész­séges gazdaságpolitikának a lehető legnagyobb értéktermelés kell, hogy vezérelve legyen. Ez csak ugy ér­hető el, hogy a kormányzat támo­gatása odairányui, hogy mezőgazda­sági iparunkat mennél jobban fej­lessze. Az utolsó négy békeévben egész texlilbehozatalunk 35 százaléka tex­tilárura esett, mig ezzel szemben textilkivitelünk, mely legnagyobb­részt nyers terményekből állott, az egész kivitelnek csak 7 százalékát képezi. Ezeket az állapotokat javí­tani kellene. Ilyen irányban azon­ban kevés történt, mert a gyapju­forgaloni szabaddá tételével a tex­tilkereskedelem és ipar terén igen lelkiismeretlen gazdálkodás indult meg. A gazdát legjobban a gyapju­értékesités kérdése érdekli. A ta­vaszi gyapjunyiráskor a gazdának forgótőkére van szüksége, hogy a tavaszi munkálatokat elvégezhesse. A gazdák a gyapjú gyors értéke­sítésére tehát legtöbbször rá van­nak utalva. A gazda kényszerhely­zetét kihasználva a jól szervezett gyapjukereskedelmi érdekeltség ta­valy is megfelelően működésbe lé­pett, a gyapjút 30—50 koronáért vasárolta s a tulajdonába jutott gyapjút azután a kereskedelmi ér­dekeltségek vagy exportálták, vagy pedig szövet alakjában adták vissza a gazdáknak, de olyan formán, hogy mig egy jó minőségű szövet 50 koronás gyapjuárat véve alapul, 400 koronánál többe nem kerülhet, ugyanezért a szövetért a gazdák­nak 1500—1600, sőt 2000 koronás árat kellett fizetniök. Ujabb gyapjunyirás előtt állunk. A kérdés megoldása újra aktuális lesz. Illetékes helyen a gyapjukiviteli illeték kérdése már közel áll a meg­oldáshoz és valószínű az, hogy a kiviteli illeték természetbeni leadá­sával egyidejűleg a gyapjuexport szabaddá fog tétetni. Ez a tény nagy óvatosságra inti a gazdaközönséget. Bizonyos továbbá az is, hogy a gyapjukereskedelem és gyapjúfeldol­gozással kapcsolatban a legrövidebb időn belül nagy harc fog bekövet­kezni egyes gazdasági érdekeltségek között, mert a gazdák szervezetei a kérdés megoldásának lehetőségével már foglalkoznak és igy nincs ki­zárva az, hogy a gyapjukereskede­lem egy része a gazdák kezébe jut, amiért az u. n. liberális érdekelt­ségek meglehetős lármába fognak kezdeni. A nagyközönség figyelmét tehát ezekre a kérdésekre azért hívjuk fel, hogy azok ismeretében a nyil­vánosságra kerülő ellentétes véle­ményekről magának objektív Ítéletet alkothasszon és hogy ne gondoljon jogrendi sérelmekre akkor, ha a gaz­dáknak jogos érdekeit sikerül majd megvédeni. cs. honszeretet örök tüzét, tenni készek ha lehet, tűrni ha kell. — Napjaink­ban az események kereke rögtön és nagyokat fordul. És Isten nem hagyja el azt, ki az igaz ügyben ön magát el nem hagyja. Fogadja Elnök ur s fogadják kör­társaim szives baráti üdvözletemet. Kelt Turinban October 26-kán 1867. Kossuth Lajos. Az uj vasúti tarifa 19-én lép életbe Hire terjedt, hogy a kereskedelmi kormány a tervezett vasúti tarifa­emelést egyelőre nem lépteti életbe. Mint értesülünk, ez a híresztelés téves. A tarifaemelésre vonatkozó rendelet a Vasúti és köz­lekedési közlöny vasárnapi számában megjelenik és ettől számított 14 nap múlva, tehát március 19-én életbelép. Azok a mérséklések, amelyekről tegnapi számunkban hirt adtunk, természetesen érvényben maradnak, de még igy is a legfontosabb köz­szükségleti cikkek kilogrammonként 30 fillértől 2 K 10 fillérig drágulnak, ami a forgalmi adóemelés többletével együtt ÍVs—7V2 százalékos drá­gulásnak felel meg. Divatos férfi- és nőikalapok igen nagy választékban! Szalma, tagál, tagolin, lóször női ka­lapok festése, átvarrása, alakítása és diszitése Ízlésesen, valamint férfi ka­lapok alakítása gyorsan készülnek Klinghammer István kalaposmester modernül berendezett műhelyében Csaba, IV., Berényi-ut 3. Kossuth Lojos levele a Csabai Polgári Körhöz Békéscsaba, március 4. Említettük, hogy az Amerikai Vö­röskereszt, Stefánia- és Falu-Szövet­ség által rendezett kiállítás egyik legnagyobb érdekessége az a levél, amelyet Kossuth Lajos 1867-ben turini száműzetéséből irt a békés­csabai Polgári Körnek. Minthogy a levél tartalma minden olvasónk számára nemcsak érdekes, hanem igen értékes és kedves is, az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül leközöljük. A levél címzése a gyászkeretes borítékon: Kemény Mihál urnák a békés csabai polgári kör elnökének Békés Csabán (Békés megyében) Magyar országon (Ungheria) Belső szöveg: Tisztelt Elnök ur! Még mielőtt kezemhez érkezett volna a Békés Csabai polgári kör nevében mult September hó 13 káról hozzám intézett becses levele, több jelenségek nyilván valóvá tették, hogy kellemetlenségeknek s itt-ott még többnek is lehetnek azon hazámfiai kitéve, kik eléggé jóra fordultaknak vélték a viszonyokat, hogy csekély személyem iránti jóindulatuknak és barátságos vonzalmuknak szabadabb kifejezést adhassanak. Minél becsesebb előttem e jóindu­lat tapasztalása, annál nagyobb tar­tózkodásra érzem magamat — szem­ben az emiitett jelenségekkel — kötelezettnek, ne hogy a nyilt biza­lommal közeledésre nyilt bizalommal válaszolva, bajba keverjem azokat, kik szives megemlékezéssel tisztel­nek meg — még inkább érzem e kötelességet, midőn ily egylet van szóban, mint a Békés-Csabai pol­gári kör. Mert én az ilyen köröknek nemcsak társas miveltségi érdeket, hanem elv és érzelem rokonitó be­folyást is tulajdonitok s azért nagyon sajnálnám, ha akár a fájdalomnak, akár a reménynek egy szabadabb szava, melyre Önnek szívélyes levele oly természetes ösztönt ad, az Egy­letet, a közélet gyanakodó gyámno­kaival valami súrlódásba keverné. Ez okozta, tisztelt Elnök ur! hogy becses levelére ily soká késett vá­laszom, s ez okozza, hogy most is csak egyszerű köszönet mondására szorítkozom. Tájékozni kívántam ma­gamat, ha nem eshetnek-e a rend­háboritás gyanújába, a kik rokon­szenvet vallanak irántam s a tájéko­zás eredménye az, hogy tartózko­dom kifejezést adni az emlékezetek­nek és érzelmeknek, melyeket Elnök ur levelének kegyeletes hangja keb­lemben felkölt. Köszönöm, szívből köszönöm az irántam tanúsított jó akaratot. A fel­ajánlott tiszteleti tagságot örömmel elfogadom s az érzelem rokonság kapcsa gyanánt fogom mindig becs­ben tartani. Legyen ennyi elég. — A többit mit még mondani szeretnék, olvas­sák önök soraim között. Csak egyet engedjenek megemlí­tenem. És ez az, hogy ha még valaha viszontláthatnám Hazámat, melyet mindig oly hőn, hiven s önzéstelenül szerettem, mint hőb­ben, hívebben s önzéstelenebbül senki sem szeretheti : Békés Megye földje volna az, melyre oly pietás sal zarándokolnék elrebegni Isten­hez egyrészt a hála, másrészt a resignatio imáját, mint az ó korban zarándokoltak a hit hívei a szent földre, mert Békés Megye földje az: melyen multunk legrettenetesebb ; napjaiban nőm — életemnek már ! elvesztett angyala — ótalmat és menedéket talált a nép között mi­dőn a vérszomjas hatalom halálra kereste, mint az űzőbe vett erdei vadat. A halál elragadta öt oldalam mel­lől ! s földi élete mécsével örökre kialudt a száműzöttnek rideg laká­ban a vigasztalás világa. De minél sötétebb minden bennem s körül­tem e veszteség óta, annál eleve­nebb lelkemben a hála érzete a Békési Nép iránt, mert neki kö­szönhetem, hogy a Hon sorsa feletti bu s a hontalanság fájdalma egy ideig enyhítést bírhatott a családi boldogság áldásaiban. Most ennek is vége van — — És a Haza ? — „Quesivi lucem, ingemui que repente!" Da ne csüggedjünk. Bízzunk ma­gunkban. Őrizzük ön kebleinkben élesszük köreinkben a tevékeny A Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete különféle áru és gabona kezelésben jártas raktárnokot keres. Ajánlatok fizetési igény meg­jelölésével folyó hó lO.-éig a Szövetkezet igazgatóságához benyújtandó. — Megválasztás esetén az állás azonnal be­töltendő. 682-4 Bflzdálhodóh figyelmébe! Nézze meg Nigrinyi Ionos mezőgazdasági gépjavító műhe­lyét Lövőház-u 19. (Lövölde m.) Olcsón a legnagyobb felelősség mellett vá­sárolhat. Raktáron : különféle ekék, kuko­rica kapák, ültetők, rosták, szecskavágók, hármas vashenger és különféle mezőgaz­dasági gépek és gépalkatrészek. 603-2 Uj fodrászüzlet Békéscsabán Tisztelettel értesítem a n. é. kö­zönséget, hogy Békéscsabán, Orosházi-ut 77. sz. alatt egy egészen újonnan berendezett fodrászüzletet nyitottam. Borotválás 6 K, hajvágás és bo­rotválás 20 K. Kérem a n. é. közönség becses támogatását. NAGY JÁNO S FODRÁSZ. Eladó gyalupad Egy jókarban levő használt gyalu­pad eladó. Cim : Hajnal-utca 6. KEREKES MIHÁLY kályliásmester, Andrássy-ut 85. 53 Rahtáron tart: Kész cserép­hályháhat nagy vá­lasztékban! Régi kályhák átrakásai és javítását elvállalja Kazánjait ne értéktelenitse el foltokkal, hanem azuk repedéseit heggesztesse he jótállással IHertz Gyula elektrotechnikai és fémipari vállalatánál Haan-utca V. sz. Telefon ZZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom