Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-06 / 5. szám

9 §€önös vidék Békéscsaba 1922. január 6. Felépülnek a kislakások Megjelent a pályázati hirdetmény Békéscsaba, jan. 5. A polgármester ma bocsátotta ki a pályázati hirdetményt a városi kis­lakások építésére. A hirdetmény sze­rint 28 különálló ház épül és pedig 8 egyszobás, 16 kétszobás és 4 há­romszobás lakás. Pályázni lehet egyes házakra, csoportokra, valamint az egyes főbb építkezési anyagok szállítására külön-külön is. A házak tipusa, valamint az épít­kezés anyaga nincs meghatározva, de a pályázóknak részletes rajzokat és leírást kell csatolniok. Az elhe­lyezésre vonatkozó rajzok, méretek és részletes feltételek a városi mér­nöki hivatalban tudhatók meg. A benyújtás határideje február 11-ike és azok felett az Országos Lakásépítési miniszteri biztosság dönt. Egyebekben utalunk a Körösvídék mai számában megjelent hirdetésre. Mi van ma ? 1922. január 6., péntek R. kath.: Vizker. Prot.: Három király. Napkelte 7 óra 49 perckor nyugta 16 óra 22 perckor (4"22) Holdkelte 11 óra 29 perckor (délelőtt) nyugta — óra 01 perckor (—-01 este) Délután fél 4 órakor és este fél 8 óra­kor színházi előadások. 1922. január 7., szombat R. kath.: Lucián vt. Prot.: Attila. Nap kél 7 óra 49 perckor, nyugszik 16 óra 23 (4'23) perckor, Hold kél 11 óra 56 perckor (délelőtt) nyugszik 1 óra 01 perckor (éjjel). Este fél 8 órakor: Színházi előadás. Elismeréssel nyilatkozik a jóvátételi bizottság elnöke a magyarországi viszonyokról Kedvező a 14 napos honit eredménye Budapest, január 5. Jelentettük, hogy a Budapesten székelő ántánt jóvátételi bizottság a magyar kormány meghívására 14 napos körutazásra indult Csonkamagyar­ország állapotának tanulmányozása céljából. A bizottság tagjai most érkeztek vissza Budapestre körutazásukról, amelyről Herbert elnök az alábbiakat mondta el a „Körösvidék" budapesti munkatársának: — A magyar kormány meghívására tett 14 napos kirándulásunkat most fejeztük be. Mondhatom, hogy ennek az útnak nemcsak ránk, hanem Magyarországra nézve is igen fontos jelentősége van. Általában megálla­píthatom, hogy a magyar kormánytól kapott információim mind helyesek voltak. Meggyőződtem arról, hogy a magyar kormány mindenben igyek­szik eleget tenni a békeszerződésben vállalt kötelezettségeinek. Tapaszta­lataimról természetesen azonnal jelentést teszek a legfelsőbb jóvátételi bizottságnak Párisba. Azt láttam, hogy a magyar földmivelés nagyon fejlett állapotban van, az állatállomány azonban igen sokat szenvedett a háború következtében. Egy hónapon belül külön albizottság érkezik Budapestre a volt monarchia közös tartozásainak felosztása ügyének letárgyalására. A zsidók gójoknak gúnyolnak min­ket, átkot szórnak reánk iskoláikban és imádságaikban is, uzsorával fosz­tanak ki pénzünkből, jószágainkból. Luther. 3 Békésmegyei képzőművészek kiállítása Ma fél 12 órakor nyilik meg a Közművelődés Házában a békés­megyei képzőművészek mintegy 140—150 darab műtárgyat számláló kiállítása, üdvözöljük a fiatal gár­dát szivünk teljes melegévei, mert hiszen ők a Csonkamagyarország végbástyáin kulturális fölényünket óhajtják képviselni oláh szomszé­dainkkal szemben. — Képviselik is ! Hisszük, hogy nemes törekvésük népünkre is jótékony hatást fog gyakorolni, kik a legnagyobb tá­mogatást biztosítják részükre. R nevelési és nemzeti szempont­ból egyaránt becses kiállítás, a lel­kes, fáradságot és áldozatot nem kímélő művészek úttörő munkájának eredménye. Müveikkel szerepelnek: Gyuláról Szécheny Ilona grófnő 8, Gráb B. 7, Firtosi J. Dezső 16, Técsy László 4, Békéscsabáról Zvarinyi Neili 6, Zva rinyi Gitti 10, Botyányszky János 18, Gajdács Jánosné 6, Medvey Ele­mér 1, Szent-Gály Gy. 5, Békésről Gyökössy Lajos 38, Dohányos Ti­vadar 6, Mezöberényből Hegedűs Károly 12, Budai Sándor 16 képpel illetőleg plakettel. A kiállítás megtekinthető január 6—15-éig, minden nap d. e. 9—1 óráig s 8. 10. és 15 ikén d. u. 2—4-ig 5 K s a megnyitás napján 10 K belépődíj mellett. Egán Imre nem lesz Vasmegye főispánja (Sopron, jan. 5.) A fővárosi la­pok nemrégiben azt a hírt hozták, hogy Egán Imre volt békésmegyei főispán, a nyugatmagyarországi föl­kelők hires vezére lenne Vasmegye főispánja. Ezt a hírt megcáfolják. HÍREK Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt vasárnap a rendes időben jelenik meg. — Térffy miniszter Gyulán. Térffy Béla az uj közélelmezési mi­niszter levelet intézett dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyzőhöz és kilátásba helyezi, hogy a közeli napokban ellátogat Gyulára. Térffy miniszter a főjegyző vendége lesz. — Az alispán Budapesten. Dr. Daimel Sándor alispán hivatalos ügyekben a fővárosba utazott. Ma vagy holnapra várják hazaérkezését. — A Békéscsabai Casino-Egy­let évi rendes közgyűlését folyó évi január hó 8-án, vasárnap délután 4 \ órakor tartja meg az egylet helyisé­gében, melyre az egylet tagjait tisz­telettel meghívja az elnökség. Tárgy­sorozat: Évi jelentés. Pénztári je­lentés. Indítványok. Tisztújítás. — Halálozás. Rosen István, a Békéscsabai Takarékpénztár Egye­sület h. igazgatója 40 éves korában Budapesten elhunyt. Csütörtökön te­mették el. — A Békéscsabai Polgári Kör évi rendes közgyűlését folyó évi január hó 8-án, vasárnap délután fél 5 órakor tartja meg a saját helyi­ségében, melyre a t. tagokat tiszte­lettel meghívja az elnökség. Tárgy­sorozat : Évi jelentés. Péntári jelen­tés. Indítványok. Tisztújítás. — Az Ébredők vasárnapi tea­estélye igen nagysikerűnek Ígérke­zik. H rendező hölgyek minden le­hetőt elkövetnek, hogy ez az est is elérje azt a magas fokot, ame­lyet az Ébredők eddigi teaestélyei mutattak. Belépőjegy ára (teával és süteménnyel) 30 korona. Jegyek már válthatók Gally és Wénich drogériájában, valamint a Körös­vidéknél. A nagy árvíz 1888. Elbeszéli: Fábry Károly VI. Mese, mese, meskete! Talán nem is igaz az egész mese, de ugy be­szélték annak idején, hogy nagy vadász volt Lajos barátunk. Vadászott minden hím és nőnemű, szár­nyas és szarvas, két- és négylábú állatokra. Nem csoda, szép ember volt, tehát neki is tetszett min­den, ami szép, ami jó, ami szórakoztató, már t. i. ha vadászat volt. Egyszer csak elment a bihari hegyekbe a va­donba vadászni. Három nap, három éjjel embert sem látott, (ha a magyar nyelvjárás szerint vesz­szük: az asszony nem ember), nem csoda tehát, ha a külvilágról mit sem tudott, hisz oda újság sem járt és senki sem tudta, hogy merre, hol jár a rengetegben? tehát semmi hírt sem kaphatott. Belefáradva, eltikkadva a sok hegykúp mászás­tól, nem volt kedve hazamenni, talán ujabb fá­rasztó munkába állni, behajtatott tehát egyenesen Nagyváradra, beült egy gyorsvonat I-ső osztályú külön szakaszába, ráparancsolt a konductorra, hogy Budapestig senki se háborgassa s aludta az ártatlan boldogok üditő álmát. Akkoriban Budapestre déli 1 órakor érkezett meg a gyorsvonat, egyenesen hajtatott a képviselő­házba, hogy ott — az ülés feloszlása előtt — még barátaival s esetleg a kegyelmesekkel találkoz­hassék. És szerencséje volt, épen jött a folyosón szembe a kegyelmes, a saját személyében, igen, maga a kegyelmes Belügyminiszter ur (már nem Baross) barátaitól körülvéve s a mint megpillantotta már távolról a békési főispánt, messziről kegyesen in­tegetett neki, csak ugy dagadt örömében a szive, a keble Lajoskának, hogy őt a miniszter olyan kegyelmesen észrevette, nemcsak, de integetett is, hogy csak közelebb, közelebb szivem drága gyer­meke. Repült, repült hosszú lábaival s egyszerre ott termett a kegyelmes előtt, aki kegyeskedett érdek­lődni a vármegye állapota iránt. — No! mi újság Békésben ? — mond a ke­gyelmes. — Semmi, semmi! Kegyelmes uram ! — feleli a méltóságos. — Mi ? mi ? — hökken vissza a kegyelmes. Semmi, semmi ? — Nincs kegyelmes uram, semmi! semmi! De már akkor azt csak dadogja a méltóságos, mert a miniszter háta mögött álló barátai titokban integettek, de ő nem tudta felfogni, hogy mit inte­gethetnek neki ? A kegyelmes ur arca elborult, megsemmisítő pillantást vet rá, oda veti neki: — Hát az ur nem tud semmit ? hát hol volt ? — s azzal elfordul és ott hagyja a kővé meredt főispánt — a faképnél. — Hát mi történt ? mit vétettem én a kegyelmes ur ellen ? — kérdi elképedve és elkeseredve ba­rátaitól, mert érezte, hogy nagy baj van, ha a mi­niszter már nem is tegezi. — Te szerencsétlen! hát nem kaptad meg a kegyelmes ur táviratát? hisz a kegyelmes ur már maga citált fel, a kegyelmes ur személyesen tőled kivání gyors referádát s te azt feleled, hogy: nincs semmi újság! Hát te nem olvastál újságot sem? hol voltál, hol aludtad át a napokat ? vagy talán : „szép asszonynak fehér karja, fehér karja" ? Tudniillik: ez volt a főispán nótája. De ne tes­sék rosszat gondolni. Honny sóit qui mai y pence ! Most pedig az árvizveszedelemtől ugorjunk 3 esztendőt előre, t. i. arra az időre, amikor a fenti esemény történt, hogy így azt megérthessük. 1891. tavaszán vagyunk. Hogy mi történt? hosszú volna elmondani, nem ís tartozik ide, hát csak röviden fogjuk kivonatolni, pedig érdemes volna egy történetíró tollára s hisszük is, hogy akad fiaink között olyan komoly fő, aki történel­mileg fogja megállapítani és feldolgozni az akkori eseményeket. Mi csak röviden annyit emiitünk meg, hogy 1891. januárjában bukott meg a „b. csabai Nép­bank." Sok 100 és 100 ember vesztette ott meg­kuporgatott kis tőkéjét s ami a legszomorúbb volt, hogy éppen a kis emberek. Hát bizony ez is izgatottságot idézett elő a szegénység körében. Azután abban az időben volt az orosházai agrármozgalom is, annak hullámai Csabára is átcsaptak. Hallottatok ugy-e sokat erről is? Az izgatottságot kihasználták kapaszkodni kész bujtogató agitátorok s hirdették az eddig itt isme­retlen szocializmus tanait. Tisztelt olvasóm, bárminő rendben vagy is, ne vedd zokon, ha itt egy kicsit kizökkenünk a szo­cializmusra. Jó erről is morfondálni egy kicsit. (Folytatása következik.) Rnronhonn óc NnmoíH angol és francia női- és férfiszabó Békéscsaba, flndrássi-ut ZZ. nUűGlIUttry bű Ilullluill Békéscsaba és hörayéhe legelőkelőbb női és férfi szalonja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom