Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-25 / 46. szám

2 Kérősvitíék Öcficscscíbn, 1922. február 25 Levél Amerikából Mit ir a Hörösuidek olvasója — Óriási Egyik Amerikába szakadt, de csonka hazájához ma is hü földinktől, ki a Körösvidéknek ma is olvasója, leve­let kaptunk, melyben ismerteti a ma­gyar bányászok életét és közli, hogy hatalmas sztrájk készül Amerikában. Az érdekes levelet közre adjuk a maga teljességében, de Írójának ne­vét elhallgatjuk, nehogy annak köz­lésével kellemetlenséget okozzunk írójának. A levél igy szól: Amerika, 1922. jan. 27. A Körösvidék tisztelt Szerkesztőjének'! Ha érdemesnek tartja Szerkesztő ur, b. lapjában levelemet leközölheti. Az amerikai magyar bányászok sor­sát és munkaközbeni életét írom meg. — Mi, bányászok reggel 6 órakor indulunk munkába és teljes egy órát tart a földalatti ut, mig a munka­helyre elérünk. Az első dolgunk, hogy a munkahelyet alátámasztva, a beomlás ellen biztosítjuk. Ennek dacára sokszor előfordul a baleset, mely sürün halálos is. Ezután a fúrás következik, majd a robbantó anyagok elhelyezése. A dinamit óriási erővel explodál. Olyan hatalmas dördüléssel robban, akár egy német 42-es ágyu. Az újonnan kikerült bányászok azt hiszik, hogy vége lesz a világnak. A robbantás után dül a szén, de óriási darabokban. Ezután csákányokkal kisebb dara­bokba törjük s a minden munka­helyre bevezetett vasúti kocsikba lapátoljuk. Legkevesebb 40 tonnát kell egy embernek kibányászni. A munkaidő 8 óra. A bányák olyanok, mint egy vá­ros. Ugy sétálhatunk az utcákon, akár Békéscsabán. Vannak bányák, amelyekben ezer ember dolgozik állandóan. A mi bányatársaságunk­nál félmillió alkalmazott van a bá­nyákban, gyárakban stb. Ilyen élete van tisztelt Szerkesztő ur a magyar bányászoknak. Amerikában mostanáb?n sok ezer család koplal, azok, akik amikor jól ment a sorsuk, nem tettek félre pár ezer dollárt. Most a munka rosszul megy itt, Amerikában. A mult évben s ebben az esztendőben is hetenkint csak 2—3 napot dolgoztunk, de sok helyen még ennyit sem. Legalább két millió ember van munkanélkül s most folyik a tárgyalás a munkás­szervezetek és a bányatársaságok között. Az egyezkedés egy kicsit kemény dió, mert a munkaadók 30 százalékos bérleszállitást kíván­nak, a munkások pedig 20 százalé­kos béremelést. Igy aztán 50 száza­lék a különbség. Ha április elejéig nem sikerül a megegyezés, olyan sztrájk lesz, aminő még nem volt Amerikában. 800,000 bányász van a szervezetekben és csatlakozik hozzájuk 2 millió vasutas. Olyan erő ez, mely eldöntheti az ország sorsát. De talán kitudnak egyezni. Gy. M. W. V. a. Amerika. Juliusban lesz Sándor király esküvője Belgrád, febr. 24. MTI. Sándor király esküvőjét minden valószínű­ség szerint juliusban fogják megtar­tani, előzőleg áprilisban a román ki­rály és Mária hercegnő meg fogják látogatni Sándor királyt és ez alka­lommal öt napot Dubrovnikban fog­nak tölteni. Magyar táncok Visszaemlékezés a nemzeti bálra Ma egy hete volt Fényes ragyo­gással, diadalmasan, büszkén vonult be a Vigadó nagytermébe a régen száműzött magyar tánc: a palotás, körmagyar, a kuructánc. A lapok csak pár sorban emlékeztek meg róla, pedig nagy, szép, boldog ese­mény volt. A sok érzéki, idegenből idevetődött, legtöbbször nem is szép táncok után azt láthattunk végre, ami a miénk egészen, ami itt szüle­vtett a magyar földben, itt finomult ki magyar Ízléssel, itt alakult ki a legszebb, legbájosabb, legszolidabb mulatássá — végre láttuk újra a ma­gyar táncot. Ahogy megindultak a párok a „zöldteremből", ahogy egyre jöttek a szinte már elfelejtett magyar mu­zsika ütemére a szebbnél-szebb ma­gyarruhás hölgyek, ahogy a párták gyöngyein ragyogott, kacagott a csil­lárok fénye s minden mozdulat, min­den dobbanás a régi szép magyar időket hozta eszünkbe . . . ahogy ott álltunk megbűvölve a festői ma­gyar képtől, magyar hangulattól ; bizony-bizony ott szorongott valami a torkunkban, a szivünk sebesebben vert s a szemünkben nehéz volt visszafojtani az öröm és meghatott­ság könnyeit. Boldogan, büszkén éreztük, hogy magyar bálban va­gyunk. A mindig kritikusok mondták ugyan, hogy a férfiaknak csak díszmagyar ­ban lett volna szabad táncolniok, de mi ugy éreztük, hogy nem a ruha szabása a fontos, hanem az, hogy a sok idegen, csúf tánc helyett diadal­maskodott évtizedek óta most elő­ször a csodaszép magyar tánc. És ugy éreztük, hogy ezeknek a táncok­nak nem szabad többé száműzve lenniök, ott kell pompázniok minden bálon, mignem a férfiak idegen sza­bású ruháit is átalakítják szép ma­gyar ruhákká s a táncterem sziveit magyar szivekké. A városban, társaságokban még ma is e bálról beszélnek, amely két*­ségkivül a legszebb, legsikerültebb táncmulatsága volt a csabai farsang­nak. A vidéken is sokat emlegetik, hiszen ilyen szép számban Csabán már régen láttuk a vidék szépeit. Hálások a jól mulatott leányok és asszonyok a nemzeti bál rendezősé­gének. De nemcsak ők. Minden ma­gyar ember őszinte hálával gondol a Nemzeti Szövetség vezetőségére, amely e magyar nemzeti bál gondo­latát felvetette, hálával gondol dr. Dzurik Józsefné úrasszonyra és dr. Galli Károly úrra, akik a tervet lel­kes rendező munkájukkal, fáradságot nem ismerő buzgó tevékenységükkel meg is valósították. Ha Béicéscsabán újra tért hódítanak a magyar tán­cok, akkor ez a Magyar Nemzeti Szövetség s a nevezettek érdeme. Ők mutatták meg ennek a társada­lomnak, hogy ha már mulatunk e szomorú időkben, legalább mulatá­sunkban is legyünk nemzetiek, le­gyünk magyarok. —y. Két magyar fiu megrendítő tragédiája Békéscsaba, február 24. Egy ma hozzánk érkezett erdélyi lapból olvassuk az alábbi meg­rendítő sorokat, amelyek két erdélyi magyar egyetemi hallgató tragikus végű hazautazásáról számolnak be : Határátlépő magyar nemzeti hadseregbeli tisztek. Aradi tudósítónk táviratozza: Barátosi Domonkos Endre ügyvédjelölt és Gampe Lajos bölcsész, nemzeti hadseregbeli tisztek elhatározták, hogy átszöknek a határon és meglátogatják Kolozsvárt lakó szüleiket. Nagylaknál át is lépték a határt. Az éjszakában azonban eltévedtek s a nagy hidegben mindkettőnek lába lefagyott. Reggel felé bevánszorogtak Kotoly Mihály gazdálkodó lakásába. Itt Gampe szivenlőtte magát. A gazdálkodó értesítette a csendőrséget, amely a fiatalembereknél revolvereket, kézigránátokat és rohamkést talált. Mind­kettőjüket beszállították Aradra, a siguranca a közkórházba helyezte el őket. A siguranca véleménye szerint nem egyszerű határátlépésről van szó. Gampet azonosnak tartják azzal, aki a halálos ítélet elől megszökött. Elhalasztják a gónual konferenciát Róma, február 24. (MTI) A kormány közli, hogy a kormányválság következtében a génuai értekezletet elhalasztják és a szövetségesekkel egyetértésben fogják az értekezlet ujabb időpontját megállapítani. Európa gazdasági újjáépítése London, február 24. (MTI) Reuter. Az Európa gazdasági újjáépítésére alakult nemzetközi szindikátus kiküldötteinek kon­ferenciája ma folytatta munkáját. A német kiküldöttek, akiknek megbízását tegnap határozták el, jelen voltak s a konferencia munkájában tevékeny részt vettek. Lloyd George a génuai konferenciáról London, febr. 24. MTI. Az alsó­házban Lloyd George kijelentette, hogy kevéssel a génuai értekezlet előtt bizottság ül össze, hogy ki­fejtse a konferencia programmját. A javaslatokat az illetékes hivatalok fe­lülvizsgálják. Lloyd George ezzel kap­csolatban annak a reményének adott kifejezést, hogy ezeket a kérdéseket már most szombaton tisztázhatja a francia kormánnyal. HÍREK A „Körösvidék" Részvény­társaság Igazgatósága folyó, hó 27-én, hétfőn dél­után 4 órakor a szokott helyen gyűlést tart, melyre az igazgató urakat tisz­telettel meghivja az Elnökség — Kinevezés. A vármegye fő­ispánja Tóth Zsigmond aradvár­megyei menekült árvaszéki nyilván­tartót a gyulai vármegyei árvaszék­hez nevezte ki nyilvántartónak. — A békéscsabai m. kir. áll. polgári fiúiskola igazgatósága tudatja az érdekeltekkel, hogy a ren­des tanítás február 27-én, hétfőn reggel 8 órakor kezdődik. — A Róm. Kath. Leányegye­sület vasárnap, febr. febr. 26-án, délután 3 órakor gyűlést tart a Her­kélyi iskolában. A fontos gyűlés tár­gyát a március 15-én tartandó ün­nepély előkészítése képezi. — Aradon nem lesz magyar jelölt ? Aradi tudósítónk táviratozza: Zima Tibor kamarai főtitkárt az aradi magyarság nagy többsége kép­viselőjelöltjének kérte föl. Zima meg­választása teljesen biztos volt, mert a névjegyzékben a magyarság több­ségben van. A szavazók nagy része kereskedő és iparos, akik támogat­ták Zima jelöltségét. Egyes aradi klikkek azonban önző célból meg­bontották a magyarság egységét, mire Zima a jelöltségtől visszalépett. Ha Aradon magyar jelölt nem lesz, akkor a liberális jelölt Bratianu Vin­tilla pénzügyminiszter megválasztása bizonyos. — Keskenyvágányu vasút Gyo­mán. A kereskedelemügyi miniszter a Gyoma állomástól a község hatá­ráig vezető és Oláh Péter gyomai lakos részére engedélyezett és idő­közben Bárdos és Brachfelder buda­pesti cég tulajdonába átment kes­kenyvágányu Ióüzemü vasút építési engedélyét a benne gyökerező jo­gokkal és kötelezettségekkel és az átruházás fényéből felmerülhető ma­gánjogi szavatosság teljes fenntartá­sával az alispánra ruházta át. — Kun Béla ki akarta oktatni a magyar túszokat. Az orosz kom­munisták által túszként visszatartott magyar tiszteknek eddig két transz­portja érkezett haza. A második transzportban volt Grátzig József bánsági földbirtokos, aki érdekes hí­reket hozott a kommunisták fogsá­gában levő kolozsvári magyar tisz­tek sorsáról. Grátzig elmondotta, hogy a 'kommunisták milyen kegyet­lenül bántak velük. Különösen egy Éliás nevü magyar kommunista tünt ki e téren, ki mindenükből kifosz­totta. Mielőtt a transzportot útra en­gedték volna, Kun Béla látogatást tett fogolytáborukban s jelentette, hogy beszélni akar velük. Gálffy ez­redes — a fogolytábor parancsnoka — azonban közölte vele, hogy a magyar tisztek még látni sem akar­ják, nemhogy beszédét meghallgat­nák. Kun Béla erre szégyenszemmel elkullogott. — Juhász Gyula a „Magyar Jövő" főszerkesztője. A „Magyar Jövő" immár országos érdeklődésre tarthat számot. Juhász Gyula a leg­nagyobb élő magyar költők egyike elvállalta a lap főszerkesztői tisztjét, ami beláthatatlan kimenetelű lendü­letet ad a nemes vállalkozásnak. Juhász Gyulát nemes elhatározásá­ban egy egész tábor követte. Móra Ferenc, Réthy Ödön, dr. Márki Sán­dor, dr. Halasi Andor, Terescsényi György és dr. Tonelli Sándor ipar­kamarai főtitkár személyében, akik tudományos irodalmi és közgazda­sági tanulmányaikkal az ország leg­tartalmasabb revüjévé fogják fejlesz­teni a „Magyar Jövőt." — Korona helyett dollár. Az Amerikából visszatért magyarok nagy 5 mennyiségű dollárral árasztották el Szabolcsmegyét ugy, hogy sok helyen már dollárban számítanak korona helyett. A napokban Pusztadoboson az ameriaiak 140 dollárt adtak a föld holdjáért, ami most körülbelül 90000 K.-nak felel meg. Husz hold földért csaknem két milliót kapott az eladó. — Nem engedélyezett névvál­toztatás. A m. kir. belügyminiszter Gyuha János békéscsabai lakosnak Gyulai névre kért névváltoztatását tekintettel arra, hogy az helységnév­ből képzett, nem engedélyezte. — Boldog házasság csak ugy képzelhető el terménykereskedőknél, ha előfizet a Magyar Távirati Iroda terménytőzsdei híreire. Csabai tele­fonok: 161., 168., 169., 170.

Next

/
Oldalképek
Tartalom