Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-23 / 44. szám

Békéscsaba, 1922. február 23. Csütörtök III. évfolyam 44. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám éra 3 K. Megtörtént a döntés Bár aL alkotmányjogi értekezlet semmiféle határozathozatalra nem jogosított s csupán véleménynyilvánításra volt hivatott, mégis véleményayilvánitásával a választójog fogas kérdésének lényegét már eldöntötte. A kormány ugyanis, mely alkotmányos felelősségét sem át nem háríthatja, sem meg nem oszthatja, éppen ennél a körülménynél fogva azért javasolta ennek az értekezletnek az összehívását, hogy annak minden esetre döntő jelentőségű nézetére támaszkodva tehesse meg előterjesztését a végleges döntésre hivatott államfőnek, a kormányzónak. Az értekezletnek azt a felfogását, hogy a Friedrich-féle törvényesített választójogi rendelet alapján nem lehet választani, hogy országgyűlés nem, csak nemzetgyűlés hívható össze s hogy a kormány rendeleti uton állapíthatja meg azt a választójogot, melynek alapján az uj alkotmányozó nemzetgyűlés összeül, — a kormány feltétlenül magáévá teszi, mert hiszen eredetileg is ez volt a kormány felfogása attól a perctől kezdve, amint lehetetlenné vált, hogy a megszűnt nemzetgyűlés elvégezze feladatát. Most tehát csak arról lehet szó, hogy. milyen mértékű választójogot tervez és léptet életbe a kormány és hogy az újonnan összeülő nemzetgyűlésnek mi lesz a feladata s ehez képest meddig terjed az élettartama. Politikai körökben egyöntetű az a vélemény, hogy akár a Friedrichféle rendeletet szűkítik meg, akár a Klebelsberg-féle javaslatot lépteti életbe a kormány, az eredmény ugyanaz lesz, mert hiszen a Klebelsberg-féle javaslat éppen a gyakorlat alapján megállapított hibáit hagyta el a Friedrich féle rendeletnek, amit ennek revíziója esetén is el kellene hagyni. Másfelől azonban az a körülmény, hogy ujabb nemzetgyűlés, tehát nem törvényhozó országgyűlés ül össze, kétségkívül megfontolandóvá teszi azt az álláspontot is, hogy a nemzetgyűlésnek a nemzet egész egyetemét kell képviselnie. A mi álláspontunk az, hogy a magyar értelmiség szupremáciájának megóvása mellett, az ennek az elvnek megfelelő legszélesebbkörü választójog alapján kell az uj nemzetgyűlésinek összeülnie. Ami a második kérdést illeti, kétségtelen, hogy az uj nemzetgyűlésnek a feltétlen szükséges és a kormányzás folytonosságát biztosító törvényalkotásokon kivül, csak és kizárólag alkotmány-törvények alkotásával szabad foglalkozni. Ennélfogva élettartama csak addig terjedhet, amíg megteremtette az országgyűlés összehívásának és- működésének lehetőségét. Az 1920. évi I. és XVII. törvénycikkek, amelyeknek magyarázata és rendelkezései teszik lehetővé uj nemzetgyűlés összehívását, egyúttal meg is határozzák a nemzetgyűlés maximális időtartamát két évben, amelyen tul nem terjedhet. Ezt a két esztendőt azonban — éppen azért, mert széleskörű és országgyűlési választásra a különleges magyar viszonyok mellett kevésbé alkalmas választójog alapján ült össze a nemzetgyűlés, kiélnie nem szabad, mert éppen ugy járhatunk, mint az elmúlt két évben. Sok idő és kevés eredmény. Rendelettel szabályozható a választójog flz alkotmányjogi értekezlet véleménye — Uj nemzetgyűlést kel! összehívni Budapest, febr. 22. Mint tegnapi számunkban megírtuk, a kormány tegnap este nyilvánosságra hozta az alkotmányjogi értekezlet vélemenyét, amelynek alapján fogja a minisztertanács javaslatait a kormányzónak megtenni, aki végül a döntésre jogosult. Az értekezleten, mely a kormányzó elnökletével folyt le, a 18 meghívott közül tizennégyen jelentek meg. Elmaradtak a katholikus egyháznagyok, valamint Balogh Jenő volt igazságügyminiszter. A kormányzó az értekezletet megnyitván, utalt arra, hogy a nemzetgyűlés két évben megállapított időtartamának letelte után eldöntésre vár különösen az a kérdés, hogy ujabb nemzetgyűlés egybehivása esetében a képviselők megválasztása mily szabályok alapján vitessék keresztül, tekintettel a felmerült legellentétesebb felfogásokra. A kormány az ó hozzájárulását kérte a már egybehívott értekezlet meghallgatásához, ezt azonban a kormány nem felelősségének könynyitésére tette, sem pedig azért, ! hogy a felelősséget a mai értekezI letre áthárítsa, hanem azért, hogy ezek a kérdések minden politikai j vonatkozástól mentesen, tisztán jogi ; alapon megvitattassanak és megI biráltassanak. Ezután a miniszterelnök szólalt fel és szintén nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kormány a maga előterjesztéséért a teljes felelősséget vállalja és ennek ! az értekezletnek összehívását nem , azért kérelmezte a kormányzótól, hogy a felelősséget bárkivel is megossza. Az értekezlet nem is hozhat határozatot, hanem csupán ankétnek tekinthető. Ezután a miniszterelnök felkérte az értekezleten megjelenteket, hogy nyilvánítsák véleményüket a következő kérdésekben: 1. Az uj nemzetgyűlésnek 1919. évi uj választójogi rendelete alapján kell-e összeülnie? 2. Módosithaló-e rendelettel az 1919. évi választójogi rendelet? 3. A választójogi rendeletek alapján csak nemzetgyűlést lehet-e öszszehivni vagy helyette országgyűlést is? 4. Az 1920. évi XVII. t.-c. alapján lehet-e országgyűlést összehívni? A meghívottak valamennyien kifejtették nézeteiket a felvetett kérdésekre. Tizenketten ugy nyilatkoztak, hogy az országgyűlés összehívása nehézségekbe ütközik, ennélfogva uj nemzetgyűlést kell összehivni. Az erre szolgáló választójog szabályozása tekintetében azonban a kormánynak teljesen szabadkeze van és pedig egyes felszólalók szerint azért, mert az 1919. évi választójogi rendeleteknek az előző nemzetgyűlés két évben megállapított tartamának letelte után már egyáltalában nincs semmiféle kötelező erejük, a többiek szerint pedig azért, mert 1920. I. t.-c. 10. §-a megadta a kormánynak a felhatalmazást arra, hogy rendeleti uton a 919. évi választójogi rendeleteket is hatályon kivül helyezhesse, módosíthassa és kiegészíthesse. Ezzel szemben egy vélemény oda irányul, hogy a kormány nemzetgyűlést nem hivhat össze, hanem csak országgyűlést és pedig az 1918. XVII. tc. alapján, mig egy felszólaló ama véleményének adott kifejezést, hogy a kormány összehívhat akár országgyűlést, akár nemzetgyűlést, de nemzetgyűlést csupán az 191"9. évi választójogi repdeletek alapján, anélkül, hogy azokat módosíthatná, országgyűlést pedig a régi választójogi törvény alapján, de azoknak szükségrendelettel való kiegészítésével. A vélemények meghallgatása után a kormányzó ur köszönetet mondott a megjelenteknek megjelenésükért és az értekezletet berekesztette. A korn.ány gondoskodni kíván arról, hogy az értekezleten elhangzott nagyértékü jogi felfogások, amelyekről pontos gyorsírói feljegyzések készültek, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétessenek. Az alkotmányjogi értekezlet véleménnyilvánitása után a kormány még ezen a héten minisztertanácson fog határozni a lépések felett, amelyeket a választások kiírása és a választójog életbeléptetése tekintetében tenni fog. A kormány nem azért tanácsolta az alkotmányjogi értekezlet összehívását a kormányzónak, hogy a felelősséget felossza, mert hiszen alkotmányjog értelmében a kormányé az egész felelősség, de fontosnak és szükségesnek tartottam az értekezleten résztvettek véleményét meghallgatni ebben a fontos kérdésben. Az értekezleten mindenki felfogását és meggyőződését a legilletékesebb faktor előtt megmondotta és a kormány ezt csak rnegnyugvássai veheti tudomásul. Politikai körökben nagy várakozással tekintenek az elé, hogy most már a kormány milyen keletű választójogi javaslattal fog válaszolni. E tekintetben már különböző kombinációk merültek fel, azonban a minisztertanács döntései előtt még minden ilyen kombináció korai. Bűnvádi feljelentés Balthazár püspök ellen A Tiszántúli Hírlap irja: Mint ismeretes, a debreceni Ébredő Magyarok az ügyészségnél Balthazár Dezső ellen internálási eljárás megindítását kérik. Az Ébredő Magyarok ma délben adták be feljelentésüket a királyi ügyészséghez. A feljelentéssel az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. t.-c. 8. §-ban megállapított meghatározott végtényálladékokra hivatkozva Balthazár Dezső ellen bűnvádi feljelentést tesznek és kérik az ügyészséget, hogy ellene a bűnvádi eljárást tegye folyamatba. A feljelentést Iványi Béla dr. egyetemi tanár és az Ébredő Magyarok elnöke irta alá és ellenjegyezte Olcsváry László dr.| mint az Ébredő Magyarok Egyesületének ügyésze. Vásárhely jelöltjei Szeged, február 22. MTI. Magyar Országos Tudósító jelentése : Hódmezővásárhely két kerületének központi szervező bizottsága március 5-én ül össze. Bethlen István gr. Lázár Dezsőnek, a Gazdasági Egyesület elnökének kijelentette, hogy feltétlenül vállalja Vásárhely I. kerületének jelöltségét, pár héten belül leutazik és Vásárhelyen bontja ki az egységes párt zászlaját. Az I. kerületben egyesek Balthazár Dezső ref. püspök nevét is emlegetik. A II. kerületben dr. Szádeczky Kardos Lajos eddigi képviselő lép fel a keresztény kisgazda programmal. Egy esti lap közlése szerint ott akar fellépni Bal la Aladár is függetlenségi 48-as polgári kisgazda programmal. Csonka Magyarország — nem ország,