Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-02-21 / 42. szám
2 Kőrőswitfék Bckcscsaba 1922. február 21 Pesten döntik el a kislakás építési pályázatot Békéscsaba, február 20. Hétfőn délelőtt értekezletet tartott a város építészeti bizottsága a 28 kislakás felépítésére vonatkozó pályázat ügyében. A pályázatokat a bizottság a városi mérnöki hivatal szakszerű jelentése alapján vizsgálta felül. A mérnöki hivatal a bizottság határozatát még hétfőn délben továbbította Budapestre az illetékes minisztériumnak, amely még a holnapi nap folyamán véglegesen dönt az építési munkálatok odaítélése ügyében. KÜLFÖLD Norvég-orosz érintkezés Berlin, febr. 20. (MTI.) A Freiheit jelentése szerint a moszkvai internacionálénak az amsterdamival való megegyezés érdekében e hó 7-én Brüsszelben a III. internacionale norvég szakszervezeti képviselője az amsterdami szakszervezeti szövetség irodájával érintkezést keresett. Az amsterdami szövetség késznek nyilatkozott arra, hogy a megegyezés érdekében az oroszországi szervezettmunkásság képviselőivel bármikor találkozzék és tanácskozásokat folytasson. A szerb király esküvője Belgrád, feb. 20. Avala. Sándor király ma reggel 8 órakor utazott el Bukarestbe Mária román hercegnővel tartandó esküvőjére. A királyt Pasics miniszterelnök és Nics külügyminiszter és a hadügyminiszter kisérte. Bukarestben Sándor király a Gotroszani palotában fog lakni, itt tartják az orthodox szertartás szerint az esküvőt is. A román külügyminiszter, Pasics tiszteletére hivatalos díszebédet rendez. Hir szerint a király már pénteken visszatér Belgrádba. Nincs francia-orosz egyezmény Páris, febr. 20. (MTI.) Azt a hirt, hogy Franciaország Szovjetoroszországgal titkos megállapodást létesített, abszolút rágalomnak minősitik, amelyet illetékes helyen még csak cáfolatra sem érdemesítenek. Hat millió frank az orosz éhezőknek Páris, febr. 20. (MTI) A francia parlament által az orosz segitő akcióra megszavazott 6 millió frankot. Franciaország nem a nemzetközi vöröskereszt segélybizottsága utján fogja Oroszországnak megküldeni, hanem épp ugy, mint a Hooverakció és az olasz vöröskereszt, közvetlenül küldi el az orosz ínségeseknek. Kun Béla Berlinben Budapest, febr. 20. (MTI.) Berlini jelentések szerint a magyar tanácsköztársaság volt diktátora, Kun Béla a bécsi internálásból való szabadulása után Moszkvában tartózkodott, ahonnan Berlinbe érkezett. Kun Bélának a német fővárosban való tartózkodása azzal a törvényszéki eljárással van összefüggésben, amelyet a Kun Béla ellen nyilvánosságra jutott számos vád tett szükségessé s amely törvényszéki eljárás megindítását maga Kun Béla s az ő rezsimje ellen a Bécsben tartózkodó úgynevezett magyar emigránsok hoztak felszínre A volt budapesti diktátort és közvetlen környezetét a párttal szemben tanúsított szabotázszsal és Lenin egyik szikratáviratának megsemmisítésével vádolják. Folyik az alkotmányjogi értekezlet Budapest, február 20. (MTI) Az alkotmányjogi értekezlet előreláthatólag két napot vesz igénybe. Tudósítónk értesülése szerint az a hir, mintha a kormány az értekezlet elé azt a kérdést terjesztené, hogy a Friedrich-féle választójogi rendeletet lehet-e módosítani, alaptalan. Információnk szerint az országbírói értekezleten 1920 : XVII., 1920 : I. t.-c. 1. § ának alkalmazása kerül megvitatásra. Politikai körökben nem tartják lehetetlennek, hogy az értekezlet az 1918-as választójogi törvény érvényességét mondja ki. Ez esetben a kerületi beosztást az 1913. évi Tisza-féle törvényből vennék át. 9 megyegyülés Megírtuk már, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottság e hó 28-án, kedden rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatának érdekesebb és Békéscsabát érdeklő pontjai a következők: A vármegye alispánjának jelentése. A kijelölő választmány megalakítása. Egy megüresedett szolgabírói állás választás utján való betöltése. Szarvas község és Haviár Dániel szarvasi lakos kérelme a vagyonváltságtörvény 5. §-ának módosítása iránt. Békéscsaba városnál üresedésben levő hajduállások betöltése és az ellene beadott felebbezés. Békéscsaba város határozata Gyöngyösi Gusztáv zenedeigazgatónak a zeneiskola részére városi segély megszavazása iránti kérelme tárgyában és az ellene beadott felebbezés. Békéscsaba város határozata Szikora János mozgóképház engedményesnek a helyhatósági dijakról alkotott szabályrendelet módosítása iránt beadott kérelme tárgyában és az ellene beadott felebbezés. Dr. Szondy Lajos békéscsabai orvos kárkövetelése és az ellene beadott felebbezés. Dr. Lovich Ödön felebbezése Gyula város képviselőtestületének a gyulai kötőgyár rt.-nál viselt igazgatósági tagsága stb. ügyében hozott határozata ellen. Békéscsaba r. t. város határozata a hadviselt alkalmazottak nyugdíjigényénél a hadiévek beszámítása ügyében. A békésmegyei szállodások, vendéglősök stb. ipartársulatának alapszabályai. Békéscsaba város vigalmi adóról alkotott szabályrendete. Tóth László békéscsabai városi jegyző szolgálati idejének beszámítása. Békéscsabai Kisgazdabank részére gyár létesítéséhez szükséges telek átengedése. Békéscsaba város határozata Uhrin János temetkezési járuléka és özvegyi nyugdijilletmény megállapításáról. A békéscsabai építőipari téli tanfolyam szükségleteiről való gondoskodás. Békéscsabai városi szülésznők lakásügye és a szülésznői dijak megállapítása. Békéscsaba városnak az úgynevezett Trautmansdorf-féle földvételi pénztárt terhelő s ezidő szerint még fennálló 310000 korona Anker kölcsön visszafizetése tárgyában hozott határozata. A tárgysorozatnak összesen 136 pontja van. GyapjucrtéHesités Az egy év óta felszínen levő, de el nem intézett kérdés újra aktuálissá válik, miért is nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy a gazdák figyelmét újból a gyapjuértékesités megszervezésének fontosságára felhívjuk. A legutolsó jelentések szerint a gyapjú világpiaci ára állandóan emelkedő, miért is az árak nálunk is erősen megszilárdultak, ugy, hogy egy kilogramm zsiros gyapjúért már 175—210 koronát fizetnek. A kivitel kérdése még mindig nincsen elintézve. A spekuláció, amelyet főleg a közvetitőkereskedelem és a banktőke képvisel, okozza az emelkedő irányzatot és ugy látszik, biztosra veszi az évi termelés felének exportálás! lehetőségét, miért is a gyengébb tőkeerejű gazdák már erősen érzik a fokozódó keresletet. Kétségtelen az, hogy a gazdák az idén is ugyanabban a nehéz helyzetben vannak, mint voltak tavaly, senki sem akadt, aki az állami gyapjuértékesités megszűnése óta a gazdákat megszervezte volna. Megállapíthatunk ugyan gazda részről is bizonyos tevékenységet, ez azonban nem öleli fel az egész gazdatársadalmat és erősen összekapcsolódott a nyereségben természetesen részesedő nagytőkével. Évek óta várjuk a gyapjuértékesités egységes irányítását lehetővé tevő, az egész gazdatársadalmat felölelő szövetkezeti szerv Apponyi-utcák i. Irta: Fábry Károly (7) Telt, mult az idő, egyik év a másik után, — sajnos — közbe jött olyan rossz esztendő, mint az 1847. évi, hogy az elöljáróságnak requirálni és kölcsön kellett venni a jobbmóduaktól, hogy az ellátatlanokat élelmezhessék s elrendeltetett, hogy a tisztelendő urak a templomokban hívják fel a jólelküeket az éhezők részére adakozásra s figyelmeztetve lett a nép, hogy inkább hust egyék, mint gabonát, mert az olcsóbb, igy bizony nem csoda, ha az örökváltság fizetése addig húzódott, mig az 1848-iki nagy idők be nem következtek. A szabadság, egyenlőség és testvériség! szent eszméi Magyarországon is diadalt arattak, az urbériség, a jobbágyság országszerte eltörültetett. Szabad lett az ember, szabad lett a föld. A magyar nemesség ősi jogáról önként lemondott. Szép és nagylelkű áldozat volt az a nemességtől. Nem kellett fegyverrel és vérrel kicsikarni ez áldozatot, mint másut, Európaszerte. Sőt pl. Bezerédj István még nagyobb lelkű volt, mert még a felszabadító törvény előtt önként felszabadította a megalázottság és röghöz kötöttség járma alól jobbágyait. Nagy volt az öröm országszerte! Hát még mi milyen nagyot lélegzettünk! Vessünk egy pillantást az akkori hangulatot jellemző városi közgyűlési jegyzőkönyvekbe s elénk tárul az akkori örvendező lélekemelő helyzet. Az 1848 március 15-iki pesti eseményeknek hire az országban gyorsan szétterjedvén, Csaba már március 21-én — „nemzeti zászlóval — Kossuth Lajos és Batthyányi Lajos arcképeikkel díszített teremben" rendkívüli gyűlést tartott, melyen „Elnök (id. Omaszta Zsigmond) ur magasztos hazafiúi ihletséggel előterjeszti, miszerint a szabadsági mozgalmak, melyek közelebbi időben Párisban keletkezve Olasz- és Németországon keresztül általános lelkesülést gerjesztének, hazánk fővárosára is azon hatással valának, hogy az ottani lakosság népgyűlést tartva, a hazai ügy előhaladása s ó-szerü hazai alkotmányunk újjászületése tárgyában, nemzeti kivánatképen 12 Reform pontokat fogadott s alapított meg" — indítványozza, hogy a holnap Gyulán tartandó „megyei egyetemes népközgyülésre" ... „a hazai ügyhöz csatlakozásunkat kijelentendő küldöttséget elhatározni ne késsen". Végeztetett: Örömsugárzó lelkesedéssel fogadja ezen képviseleti testület az alkalmat, mely szerint azon szerencse jutott számára, hogy — amitől eddig a magyar alkotmány fenállása óta — a nemzet kiváltságtalan osztálya megfosztva volt — a közös haza ügyéről tanácskozni s intézkedni neki is megadatott s miután a felolvasott 12 Reform pontokat olyanoknak találná, melyek átalában a közügy és különösen saját érdekünk előmozdítására is leghathatósb sükerrel szolgálhatnak — azokat hazafiúi buzgósággal üdvözli, egyszóval-lélekkel magáénak vallja" stb. s egy küldöttség kiküldését közértelmüleg elhatározza. Utóbb elnök azt indítványozta, hogy ne csak egy küldöttség, hanem az egész „képviseleti testület" menjen át Gyulára a gyűlésre, „mely Elnöki javallat közértelmüleg elfogadtatott". A hirtelen felszabadulást és könnyen nyert szabadságot azonban sok helyen, igy pl. Békésen, Mezőberényben, Orosházán, Kétegyházán és Vésztön ugy magyarázták, mint 3 évvel ezelőtt a köztársaság kiütésekor. A felszabadult nép forrongásba jött, mint minden forradalom idején és mint a buza szórásnál mindig a polyva, az ocsu kerül felül, ugy a forradalmakban is néhol az alj jut a felszínre, amint a legutóbbi vörösforradalom idején is láttuk és ezek hirdették: „Szabad minden, közös tulajdon minden", az uradalmi földeket kezdték erőszakosan parcellázni, az uradalmi legelőket önkényesen elfoglalni, kicsit ide-oda betörni. Persze ez mindig a helyenkint fel-felbukkanó népdemagógok sikereitől függött. Jól mondja Carlyle: „A tömegeknek józan eszük van és csak akkor vesztik el, mikor becstelen emberek felbujtogatják. Ez a józan ész általános természetű igazságokon nyugszik, melyek Moszkvában ép ugy, mint Londonban és Genfben, ép ugy mint Calkuttában is — igazak". Csaba csendes, józan és vallásos népe azonban akkor sem forrongott, sőt nem akadt közte izgága sem, pedig Csabának több oka lett volna, mint a fentebb emiitett községeknek izgulni, mert Csaba népére az örökváltság aggodalma és kételye is sulyosodott. De a csabai nép nem kételkedett. Felsőbbség és törvénytisztelő nép. Bízott a törvény szentségében, csak hallatlanul megörült, hogy most már a súlyosan ránehezedő örökváltság fizetésétől, épp ugy mint az ország többi része, — ingyen megszabadult. (Folytatása következik.) Kswániait ne ÉPÍÉIitBlB,liísB e l foltohftal, hanem azok repedéseit heggesztesse be jótállással nUfiUllJllIl Mertz Gyula elehtrotechnihai és fémipari vállalatánál Haan-utca V. sz. Telefnn 11.
